Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2003-08-01 / 8. szám
14. oldal ATOMERŐMŰ 2003. augusztus Kajakosaink és kenusaink tíz érmet lapátoltak az Országos Bajnokságon Augusztus 1-3. között a Szeged melletti gróf Széchenyi István Nemzeti Vízicentrum adott otthont az idei síkvízi kajak-kenu Országos Bajnokságnak. A viadal egyben az utolsó válogató az Atlanta melletti Gainesville-ben szeptember 11-14. között sorra kerülő, egyben olimpiai kvalifikációs világbajnokságra. Hajba Antal, az Atomerőmű SE mesteredzője vezetésével egy jól felkészített paksi legénység indult harcba az értékes érmekért, és a jövő évi lehetőségekért. A pénteki előcsatározások után szombaton igazi nyári kánikulában rendezték az ezer méteres táv döntőit. A várakozásoknak megfelelően több számban is kiélezett csatát láthatott a szépszámú közönség. Számunkra örvendetes, hogy papírforma eredményt hozott a kenu kettesek viadala, a korábbi szolnoki eredményét megismételve meggyőző különbséggel utasította maga mögé a magyar konkurenciát a paksi Kozmann György (nevelőedzője: Sziklenka László mesteredző) és a csepeli Kolonics György páros. Angyal Zoltán szövetségi kapitány a verseny után közölte: - Az idén Ludasi Róbert által Csepelen felkészített Kolonics és Kozmann duó már biztos utazó tagnak számít a magyar válogatottban. Gyuriék immár nagy lépést tettek a jövő évi olimpia irányába, őszintén szurkolunk nekik, hogy még az idén, a szeptemberi VBa sikerüljön kivívni az áhított kvalifikációt. Hatalmas küzdelmet hozott a kajak párosok küzdelme ezer méteren, a legvégén a dobogó harmadik fokára léphetett a paksi Gyökös Lajos (aki jelenleg Újpesten Séra Miklós szakmai irányításával készül az idei világversenyre) a Honvéd-Westel színeiben induló barátjával, Horváth Gáborral. Papírforma eredményeket hoztak vasárnap az országos bajnokság ötszáz és kétszáz méteres számai. Az olimpiai kvalifikációs számokban kivétel nélkül az esélyesek győztek. Kolonics György alaposan kitett magáért, (így három aranyérme mellé egy bronzot is nyert. Ahogy mondani szokták: mindez nem jöhetett volna létre a mi Gyurink nélkül, ugyanis az ötszáz méteren győztes C-2 hajóegység vezérevezőse ki más lenne, mint Kozmann György, az A SE többszörös világbajnok ifjú kenusa. A C-4 hajóegységben ötszáz méteres távon egy rövid időre elvált egymástól a két fiú. A tisztán paksi versenyzőkből (Feil Imre, Prancz Zoltán, Fehér Imre, Kozmann György) kialakított kvartett másodikként érkezett a célba. A kétszáz méteres távon~C-4 hajóegység legénységét jó összecsiszolta a sok csepeli gyakorlás, így a Kolonics György (Csepel), Kozmann György (Atomerőmű SE), Malomsoki Sándor (Dunaferr), Vasali László (Csepel) csapat elsőnek úszott a célba, megelőzve a harmadikként beérkező paksi vezérevezőst tartalmazó KSI hajót (Feil Imre, Balázs Péter, Iván Gábor, Szekszárdi Ferenc). A kenu párosok rövid távján a Kozmann- Kolonics egységnek „levezetésképpen” sikerült felkapaszkodniuk a dobogó harmadik fokára, jelezve a szakvezetés számára egyértelmű összhangjukat. Az egyes hajók kétszáz méteres távján Feil Imre egy értékes bronzéremmel gyarapította az ASE szegedi zsákmányát. Az atomerőmű SE csapat Az Újpesten készülő paksi válogatott kajakosaink számára a K-4 hajóosztály ötszáz méteres távja örökre emlékezetes marad. A Gyökös Lajos, Béé István, Kökény Roland, Horváth Gábor (Atomerőmű SE, Honvéd-Westel, Csepel) kvartett aranyat lapátolt. Legvégül, de nem utoljára, egy szintén kellemes meglepetés: a K-l hajók 200 méteres vetélkedésében nagyon értékes második helyezést ért el a szintén válogatott kerettag Boros Gergely, a szintén Pesten készülő paksi kajakos legény. A három nap alatt gyűjtött négy arany-, két ezüst- és négy bronzérem minden igényt kielégít, így nem marad más hátra, mint az őszinte gratuláció és sok sikert kívánunk a világbajnokságra kijutott versenyzőinknek! Sipos László Kozmann György 3 arany, 1 ezüst, 1 bronz Kémeink jelentették, hogy - a legbiztonságosabb tűzfalakon is áthatolva - több számítógépen megjelent egy veszélyes vírus, amelynek neve: „munka”. Ha netalán „munkát” kapott valamelyik kollégától, vagy a főnöktől e-mailben, semmilyen körülmények között ne nyúljon hozzá. Ez a vírus teljesen megsemmisíti a magánéletét. Ha kapcsolatba kerül a vírussal, azonnal szóljon két kollégának és menjenek egyenesen a legközelebbi kocsmába. Rendeljen három italt, majd ismételjék meg ezt kétszer: tapasztalhatja, hogy a „munka” teljesen kitörlődik az agyából. Ne feledkezzen meg legjobb cimboráiról, figyelmeztessen legalább öt közeli barátot. Ha azt veszi észre, hogy már nincs öt barátja, akkor sajnos megfertőződött a vírussal és a „munka” irányítja az egész életét. Ha így van, haladéktalanul szigetelje el magát két hétre a külvilágtól, ne érintkezzen emberekkel, amíg a fertőzés el nem múlik, és a vírus eltűnik. Internetről „levadásztaSipos László Balaton átúszás 2003 A 23. Balaton átúszás Révfülöp és Balatonboglár között (5,2 km) július 26-án szép napos időben, enyhe délnyugati szél keltette hullámzásban lezajlott, melyben rekord létszámú úszni tudó (10.750 fő) vett részt. Jelentkezési lap kitöltése, rövid sorban állás, gyors vérnyomásmérés, és már kész is a kötelező orvosi vizsgálat. Nevezés - vonalkódos rajtszámot húznak a csuklómra. Menet közben kibújok a pólóból, kilépek a nadrágból és a cipőből - minden a hátizsákba kerül - leadom a csomagszállító szolgálatnál. Irány a rajthely, amely a hajókikötő mellett található. A terület apró zúzott kővel van felszórva, de hogy ne legyen kényelmetlen rajta az ácsorgás, vastag filcszőnyeggel terítették le. Itt már nagyobb a tömeg, nem látni tőlük hol és hogyan történik az indítás. Találomra beállók egy rövidebbnek tűnő sorba. A hangosbeszélőből ismert riporter hangja tájékoztat a fontos tudnivalókról, statisztikai adatokról (pl. hányán neveztek már), érdekességekről. Megmegszólítja az előtte elhaladó indulókat: honnan jött, hányadik alkalommal ússza át a Balatont, stb. Tusolás, vonalkód beolvasás - az óra már ketyeg - széles fürdőlépcsőn ereszkedünk a habokba. De az indulásnál a víz helyett egy pocsolya található. Ráadásul az erre járt motoros hajók feldarabolták a szúrós hínárt, és lépten-nyomon beleakadunk, ránk tapad - fuj. Végre túljutunk a kikötő vonalán, és a víz tisztulni kezd. Aki átjutott a bivaly-dagonyán, már felsóhajthat, most már csak az irányt tartva úszni kell. A vitorlások sűrű sorban állnak lehorgonyozva, szinte egymást érik, mellettük széles sávban úszhatunk zavartalanul. Az erőbeosztást jól segítik a távolságjelző bóják 500 méterenként. Jól látszik a révfülöpi kilátó. Egyszer már fel kellene mászni, hogy szétnézhessünk a Fülöp-hegyről. Gyönyörű kilátás ígérkezik. Most viszont a Balatonboglár és Balatonlelle közötti hegyen lévő gömbformájú kilátó felé úszunk. Közben magolom a rajtszámomat, csomagszámomat, mert ezek nélkül elveszett ember lennék. De lassan közeledik a déli part! Hol az ötödik kilométert jelző bója, csak nem a partra rakták? Még mindig nem ér le a lábam? Na végre! Az utolsó 100-150 méter már vízi gyaloglás az érdeklődők, családtagjaikat, ismerőseiket várók között. A parton újra leolvassák a rajtszámomat -jé, nem veszett el -, egy kijelzőn megjelenik az átúszás ideje, de mondják is, majd egy mosoly a kamerába - ez majd később letölthető lesz az Internetről. Tea, szőlőcukor és mindenfélék a szponzorok termékeiből, de végeláthatatlan sorok kígyóznak egy-egy „pogácsáért”. Az emblémázott pólókból még bőven volt választék. A főszponzor jóvoltából jéghideg üdítő, ez itt a tejjel-mézzel folyó Kánaán újkori változata. Az átküldött csomagokra sokat kell várni, így több ismerőssel is sikerült találkozni (Paksról 27-en vettek részt). Végre megjött a csomag, bepecsételtettem a 4 pontot az Olimpiai Ötpróba könyvecskébe, átküzdöttem magam a főzőverseny sátrai között és a vasúton túl kezdtem stoppolni. Az első rövid volt, csak Balatonlelléig vittek. Ott sokat vártam, bár élénk volt a forgalom. Végre megállt egy kocsi - minden stoppos álma - egy vadonatúj Porsche kétüléses, nyitott sportkocsi. Vezetője szintén átúszta a Balatont, most először, és már csak ezért is fölvett potyautasnak. Az egymást érő településeken keresztül csak „araszoltunk”, de a Balatonföldvár előtti kétsávos úton már mutatott valamit a kocsi képességeiből. Néztem a kilométer óráját, azon 250-ig volt osztás, az autópályára érve azután meg is tapasztalhattam. A vezető szólt, hogy a helyemről nem jól látom a mutatót, ezért a digitális kijelzőt figyeljem - 265 km/h mutatott. Szerencsére ez az érték nem jelent meg egy rendőrségi lézeres mérőkocsi kijelzőjén sem, mert még az unokáink jogosítványát is bevonták volna. Ez a kocsi viszont uralta ezt a sebességet, mert ha elénk jöttek, időben lelassított fékcsikorgás nélkül. Nagy élmény volt, szerencsésen megúsztuk. Elhagyva az autópályát, a gyérebb forgalom ellenére gyorsan fölvettek, és egy pár váltással hazaértem. Szeretem az utazásnak ezt a módját: amikor megtudják, hol dolgozom, elárasztanak kérdéseikkel, melyekre igyekszem hitelesen válaszolni. Ez is egyfajta küldetés. gyulai Paks Kupa, Balatonfüred 2003. június 27-29. A Balatonfüredi Koloska Marinába 27-én, a délutáni órákban folyamatosan érkeztek meg a versenyzők. A DERt. csapatának megérkezéséhez motoros hajóra volt szükség, a vontát Alsóörstől biztosítottuk. A vacsorához üzembe lett helyezve a „reaktor” és az üdítő automata, mindenki nagy megelégedésére. A szponzorokkal közös szalonnasütés megteremtette az este hangulatát, a takaródóig kellemes beszélgetés folyt a résztvevők között. Szombaton reggel megtörtént a nevezés, majd kiosztásra kerültek az ajándék pólók, melyekből nemcsak a versenyzőknek, hanem valamennyi résztvevőnek jutott. A hajóegységek száma örömteli módon gyarapodott, a tervezett 13 helyett 15 páros indult a versenyen. Hármas erősségű észak-nyugati széllel indult az első futam, de a második-harmadik futamnak már sokkal gyengébb szélben vághattak neki a versenyzők. A napot közös vacsorával zártuk, a hosszú nap után mindenkinek jólesett az ízletes, meleg étel. A szakácsnak a dicsérő szavak mellé méltó öltözet is jutott... Vasárnap kiadásra került az egyes számú közlemény, amely lehetővé tette volna a két futam megrendezését. Sajnos, az első futam végére leállt a szél. Vízi halasztás lett elrendelve, de a tervezett időpontig nem tudtunk újabb futamot indítani. Az eredményhirdetésen - köszönhetően a szponzorok bőkezű felajánlásainak - az első hat helyezett, továbbá három különdíjas páros a részesülhetett az értékes ajándékokból. Összességében elmondható, hogy a rendezvény jó hangulatban telt el. Sajnos, a rendezvényen való résztvevők száma még az utolsó pillanatban is változott, megnehezítve a szervezést. Ezúton is szeretnék köszönetét mondani a rendezvény szervezőinek, résztvevőinek, valamint köszönetemet fejezem ki a szponzoroknak, akik lehetővé tették e színvonalas háziverseny megrendezését. Fenyvesi Gábor versenyvezető Helyezés Vitorla sz. Kormányos Legénység Egyes illet 1. HUN 116 Boromisza László Boromisza T amás ASE 2. iSHH HUN 109 Oroszki Judit Oroszki Katalin MVMSE 3. HUN 477 Révész Tibor Jóna Béla TIGRES RT 4. ■ HUN 113 Oravetz Attila Tibay László ASE 5. HUN 331 Péter Tamás Vass Ferenc DERt 6. HUN 100 Gál Attila Gál István ASE 7. HUN 336 ZacharJózsef Fazekas István DERt 8- mi HUN 1109 Eri Ervin Zeglin György MVMSE 9. Huni113 Lipták Dániel Hangyási Zoltán ASE 10. HUN 1100 Horvai Jenő Gergely József ASE 11. HUN 120 Prókai Gábor ifj. Fenyves i Gábor ASE 12. ',/iiffl 1 HUN 115 Dr.Kemenes László Mészáros Miklós ASE 13. HUN 117 Szemes Tekla Árki Zsolt ASE 14. :f|B| HUN 1131 Morgen Fruzsina Bukta Szabina ASE 15. HUN 119 Kovács György Róka József ASE Fair play HUN 113 Oravetz Attila Tibay László ASE Legfiatalabb versenyz ők HUN 1131 Morgen Fruzsina Bukta Szabina ASE Teknősbéka díj HUN 119 Kovács György Róka József ASE
