Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2003-08-01 / 8. szám
2003. augusztus ATOMERŐMŰ 3. oldal Egy korszak vége A Calder Hall projekt minden szempontból úttörő jellegű volt. Ötven évvel ezelőtt még senki nem rendelkezett tapasztalatokkal az atomerőművi tervezés, építés vagy üzemeltetés területén. így Calder Hall egyszerűen egy művészi színvonalú mérnöki munka volt. Nagy-Britannia első atomerőműve volt, amely kereskedelmi céllal (is) létesült. Közel negyvenhét évnyi üzem után, 2003 márciusában a négy blokk közül az utolsó is befejezte a villamos energia termelését. (Szakmai érdekesség, hogy 4 db, egyenként 60 MW-os, gázhűtésű blokkból álló telephely a nemzetközi termelési statisztikákban együttes termelési értékkel szerepelt. Igazából az első reaktort állították le utoljára, a másik hármat már másfél évvel korábban elérte ez a sors.) A végleges leállítás okaként az áram árának csökkenését jelölték meg, már nem volt gazdaságos a régi blokkok üzemeltetése. Az első elgondolások 1951-ben jelentkeznek, és 1953-ban az angol kormány elfogadja egy kettős célú reaktor felépítésének tervét. Ez a létesítmény plutóniumot termelne katonai célokra, illetve áramot kereskedelmi értékesítésre. Túl sok részletet nem nagyon hoztak nyilvánosságra. Eredetileg hélium lett volna a hűtőközeg, de beszerzési gondok miatt a szén-dioxidot választották. Az eredeti specifikációt megváltoztatva később kettő, majd végül négy reaktor létesítése mellett döntöttek. Az építési munkák 1953 augusztusában kezdődtek, az elvárások szerint az első reaktornak három éven belül működnie kellett - kudarc, hiba nem volt engedélyezve. Több mint 1500 fő dolgozott az építkezésen. Addig ismeretlenül magas színvonalú koordinációt igényelt a hegesztés, a munkafolyamatok tervezése, a tisztaszerelés biztosítása. Jelentős szerepet kapott a dolgozói találékonyság céltudatos felhasználása, és számos nehézséget sikerült leküzdeniük az emelési tevékenységek területén is. A reaktor belső tisztaságának biztosítása volt a legfőbb elvárás. Az aktív zónába kerülő 53 ezer grafittéglát előzőleg vákuumban megtisztították, majd megszámozták azokat. A téglákat helyükre rakó személyeknek speciális ruhába kellett öltözniük, nehogy neutronelnyelő vagy egyéb idegen anyagot hagyjanak az aktív zónában. Eljött 1956 májusa, az első reaktor üzemkész állapotban volt. Augusztus 20-án indították az első turbinát, majd megkezdődött az áramtermelés. A hivatalos átadás október 17-én történt meg, amelyen megjelent a királynő is. Őfelsége „történelem-csinálóknak” nevezte a programban részt vevőket. (Újabb adalék a sorok írójától: az angolok ezt a reaktort tekintik világelsőnek, az oroszok az 1954-ben indított obnyinszkit - a nem pusztán katonai célú működés szempontjából. Az amerikaiak egy 200 kW-os kísérleti reaktorra esküsznek, ami a helyet adó épület világítási igényeit elégítette ki.) A többi három egység építése és átadása 1959 márciusáig történt meg. Néhány adat a zónáról: mindegyik reaktorban 130 tonna üzemanyag volt. Ez a mennyiség tízezer - kb. 1 méter hoszszú és 38 mm átmérőjű - rúdban helyezkedett el. A magnézium ötvözetből készült rúd anyagának neve tette közismertté ezt a reaktortípust (Magnox). Az egységek teljesítmény-kihasználási tényezője kiemelkedőn jó volt, üzemeltetésükkel jelentős tapasztalatokhoz jutottak a brit nukleáris szakemberek a további blokkok számára. A záróünnepségen az egykori és jelenlegi dolgozók és vezetők méltatták az elért eredményeket. A munkának azonban még nincs vége, az üzemanyag eltávolítása és a leszerelés hasonló kihívást jelent, mint a létesítés volt. Ezt a feladatot 150 dolgozóval kívánják megoldani. (A cikk a BNFL World 2003 júniusi számában megjelent híradás rövidített változata.) Varga József Uj helyzet az atomerőműben Hetzmann Albert műszaki vezérigazgató-helyettes az áprilisi súlyos üzemzavar kapcsán megváltozott helyzetről, a szakmai igényesség és együttműködés szükségességéről nyilatkozott lapunknak. Úgy gondolom, hogy az idei év áprilisa óta új helyzet alakult ki a paksi atomerőműben, amely az erőmű valamennyi szervezeti egységét érinti. A 2. blokk 1. számú aknájában bekövetkezett súlyos és sajnálatos esemény - ha különböző módokon is - hatást gyakorol valamennyiünkre. Az eseményt követő első időszakban a közvetlenül érintett személyzet végzett rendkívüli beavatkozásokat és nyújtott hatalmas teljesítményt. Azt hiszem, hogy az üzemzavarra adott reakció szempontjából az erőmű személyzete összességében jól vizsgázott, és képes volt kezelni a súlyos üzemanyag-sérülés hatásait. Ez a tény azonban nem jelenti azt, hogy nem kell rengeteget tanulni és hasznosítani a jövőben az eseményből és az ide vezető folyamatból. A saját esemény-kivizsgálásunk, az OAH vizsgálat, valamint az ezt követő NAÜ szakértői csoport független megállapításai, javaslatai segitenek abban, hogy működésünk leggyengébb pontjait azonosítani tudjuk, és megtaláljuk az ezekkel kapcsolatos legmegfelelőbb, átfogó és konkrét intézkedéseket, beavatkozásokat. A kialakult új helyzet kezelése a szokványostól eltérő erőfeszítéseket igényel jelenleg is, és mindaddig, amíg a sérült üzemanyag eltávolítása 2. blokk 1. számú aknájából meg nem történik. Megdöbbentő módon figyelmeztetett bennünket ez az esemény arra, hogy a szakmai tudás és a műszaki gondosság semmivel nem helyettesíthető. Az április 10-ét követően kialakult helyzet intő jel arra, hogy az együttműködés az élet és a munka minden pontján alapkövetelmény. A szakterületek együttműködése és az összes szakmai szempontot figyelembe vevő megoldások keresése és megtalálása igen erősen előtérbe került. Ahogy a terhelés az üzemzavart követő első napokban és hetekben az üzemvitelnél, a karbantartásnál és a közvetlenül érintett műszakiaknál jelent meg, úgy a Helyreállítási Projekt felállításával érzékelhetően fokozódik az előrelátás és a tervszerűség. A rendkívüli esemény utóhatásait úgy kell tudnunk kezelni, hogy mindeközben az erőműnek nagy megbízhatósággal az országos energiahálózat rendelkezésére kell állnia. Az új helyzet lényege tehát abban van, hogy üzemeltetnünk és karbantartanunk kell három blokkot, ugyanakkor tempósan és igényesen elő kell készítenünk a helyreállítást, a sérült üzemanyag eltávolítását a 2. blokkon. Ezt a fontosságot nem sértve foglalkoznunk kell azokkal a műszaki, biztonsági kérdésekkel, amelyek megválaszolása nélkülözhetetlen a 2. blokk visszaindítása szempontjából. Ezen feladatok összetettsége és komplexitása a normál erőművi működés során megszokottakat jelentősen meghaladja. Az atomerőmű személyzete a kezdeti zavartságból megtalálta a kivezető utat, szellemiséget és gyakorlatiasságot, amely kezelhetővé teszi a jelen helyzetet. A helyreállítás feladatának megoldásához olyan szakértelmet és tudást, módszerességet is be kell hoznunk a világ nukleáris iparából, amely velünk együttműködve, az erőmű szakembergárdájának irányítása mellett nyújt biztonságosan megvalósítható megoldást a sérült üzemanyag eltávolításához. Az új helyzetben a korábban emlegetett együttműködésnek fokozottan megvan a jelentősége a cég, a különböző munka-szervezeti és emberi szinteken, viszonylatokban egyaránt. Fontos a szakmai bázisok minőségképességének a javítása ill. helyreállítása, különösen ott, ahol a korábbi átszervezések során ez sérülést szenvedett. A szakmai, mérnöki gondolkodás és igényesség lehet garancia arra, hogy elkerüljük az emberileg megakadályozható üzemzavarokat. Az együttműködés talaján szükséges eljutnunk odáig, hogy mindenki magáénak érezze azon tevékenységeket, amelyek a munkaköréhez tartoznak, és átfogóan a „gondos gazda” jellegű feladatellátás jellemezze az erőművet. -EBMédiaelemzés 2003. április 11. és július 11. között Az üzemzavarral kapcsolatban az atomerőmű médiaszereplései júliusra meghaladták a 9200-at. Az eltelt három hónap alatt rekordmennyiségű megjelenést regisztráltunk és elemeztünk a sajtófigyelési rendszerünkön keresztül. Átlagosan elmondhatjuk, hogy az első két hónap médiaszerepléseinek száma jócskán meghaladja a június 12. - július 11. közöttiek számát, amely annak is köszönhető, hogy mostanra talán már a sajtó képviselői kissé belefáradtak az atomerőműben bekövetkezett üzemzavar publikálásába, elvesztették a téma iránti érdeklődését. -VG-összes megjelenés 8 w '0 c 0 0) cg fi E 8 « o N 0) ifi O 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 3336 3561 2379 04.11-05.11 05.12-06.11 06.12-07.11 Idő Amennyiben a különböző médiumokat elemezzük, úgy megállapítható, hogy nemcsak a rádió és televízió, hanem az Internetes megjelenések is számottevőek. Mostanában már a legtöbb munkahelyen van webhozzáférés, az emberek a világhálón keresztül szerzik be információikat. 3500 | 3000 n 2500 (ft % 2000 IA ? 1500 í 1000 5> | 500 0 ! Ezeket lebontva a három időszakra, a következő diagramokat rajzolhatjuk fel: Összes megjelenés 3311 "ma RTV Nyomtatott Média Online Részletes elemzést a teljes feldolgozás után teszünk közzé.
