Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2003-08-01 / 8. szám
4. oldal ATOMERŐMŰ 2003. augusztus Gerjeni hírek Testületi ülés — A „nyári szünet” utáni első ülését tartotta Gerjen Község Önkormányzata augusztus 1-én. Először Molnár József tájékoztatta a képviselőket a nyár eseményeiről. Ezt követően értékelte a testület a költségvetés féléves mérlegét, a költségvetés módositását, melyeket elfogadott. Majd döntés született az igazgatói pályázatról, és az igazgató kinevezéséről. Az elkövetkezendő 5 évben ismét Bánné Tóth Erika igazgatja majd az iskolát. Az ötödik napirendben a testület megítélte a törvényben előírt költségtérítési általányt a polgármester és az alpolgármester részére. A következő téma a komp helyzetének megtárgyalása és helyzetelemzése volt, a Szent László híd átadását követően kialakult helyzetről. A testület a korábban meghozott döntése alapján három hónap várakozási idő után dönt a komp jövőét illetően. Addig is különböző lehetőségeket keres a komp működésének megtartására. Ezt követően a testület pályázatok benyújtásáról döntött a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanácshoz. Döntött a testület, hogy rendeletet alkot arról, hogy a már meglévő pénznyerő-automaták mellé már több ilyen szerencsejáték-automatát nem engedélyez a faluban felállítani. Végül elfogadta a testület a CAMINUS Rt. ajánlatát az önkormányzati intézmények világítás korszerűsítésére. Az ülés után a testület ellátogatott az új iskolaszámyhoz, hogy a helyszínen tájékozódjon a munkálatokról, az épület készültségéről. Örömmel nyugtázták a képviselők, hogy szeptemberben már itt indulhat a tanítás. Máté Dénes A gerjeni református templom és orgonájának felújítása Már régóta szeretné Geijen Község Önkormányzata és a Református Egyház a gerjeni református templomot felújítani. Ehhez is - mint sok egyéb fejlesztéshez - az önkormányzat pályázatokat írt. Eközben derült ki, hogy a templom orgonájának felújítására is lehet pályázni. E pályázat megírásának előkészítése során több érdekes, eddig még nem tudott információ jutott a birtokunkba. A gerjeni református templom Bár szép hangzását mindenki elismerte, de a homlokzatára írt 1901 -es dátumon kívül, s hogy Makóról került ide, csak homályos sejtések voltak. Néhány évvel ezelőtt egy német ember eljött, aki - mint mondta - hobbiból tudományos megalapozottsággal a ritka orgonákat felkeresi, és adatokat gyűlt a jelenlegi állapotukról. A miénket is több pozícióból lefényképezte, méricskélte. Megkértem, küldje el majd a rendelkezésére álló adatokat. Megígérte, de ez nem történt meg. Ebben az évben, a nyár folyamán önkormányzatunk egy pályázatra lett figyelmes, amelyet a Nemzeti Kulturális Örökség bocsátott ki műemlék orgonák restaurálására. Ennek alapján megindult a Református Egyház orgonája utáni érdeklődés. Azt tudtuk, hogy régi és értékes, de a többi információ csak a szakértő megkérdezése után lett ismertté. Hogy a pályázaton részt vehessünk, el kellett hívni Paulus Frigyes orgonaépítő mestert, valamint Solymosi Ferenc orgonaművész-tanár urat, hogy alaposan átvizsgálják a hangszer jelenlegi állapotát, s arról jelentést készítsenek. Az orgonaművész kérdésemre elmondta a Pesten nyilvántartott adatokat. Ebből megtudhattam a következőket: Orgonánkat Welter Tamás orgonaépítő készítette Temesváron, az 1820-as években. Onnan került a makói római katolikus templomba. A későbbiek során a neves Angster készített ide orgonát. Mivel a korábbi jó állapotban volt, ezért még eladták a geijeni reformárus egyháznak. Ezt 1901-ben Soukenik János szegedi orgonaépítő mester állította össze községünk református templomában. Azóta itt szolgál. Kántorunk, Kovács József elmondása szerint a II. világháború idején a haranggal együtt az orgona homlokzatán lévő főbb sípokat is elvitték. Ezeket egy asztalos fasípokkal pótolta, de rendkívül ügyesen. Kb. 1988 körül Dobozi Sándor — aki a pesti orgonagyárban dolgozott — hangolta be, és pénz hiányában nagyjából próbálta helyrehozni. Az orgona műszaki állapota: 2 manuálos (egymás fölött a játszóasztalon két sor billentyű van), un. késő barokk hangzású, csuszkaláda rendszerű orgona. Orgonaművészek biztattak, hogy nagy reménységgel adhatjuk be a pályázatot, mert ilyen régi és jó rendszerű hangszer nincs az eddig beadottak közt. Jelenleg - még nincs kész a részletes vizsgálat eredménye - 120 sípja hiányzik, s a szakértők még rendkívül sok hibát soroltak fel. Mindenesetre úgy néz ki, hogy a javítás hosszabb időt fog igénybe venni - főként a bekerülés nagysága miatt hogy újra régi szépségében, eredeti adottságainak megfelelő hangzásban adja elő a rajta játszott műveket. így - reményeink szerint - a rendbe hozott templom a felújított orgonával Gerjen község központjának „ékszere” lehet, és innen méltóképpen hangzik majd fel az Istent dicsérő ének, és orgonaversenyek előadására is sor kerülhet. Máté Dénes Domboriból jelentjük Idén is tartalmas programokkal „fűszerezett” gyermektábort szervezett Domboriban a Paksi Atomerőmű Rt. Humán Igazgatóság Szociálpolitikai Osztálya és az Atomerőmű SE Szabadidő Szakosztály Kerékpáros Szakcsoportja. A PA Rt. Intranet hálózatán és az üdülési tájékoztatóban is meghirdetett egyhetes program célja az volt, hogy biztosítani tudjunk gyermekeink számára érdeklődési körüknek megfelelő ismeretgyarapító és igazi élményekben gazdag üdülést. Az idén július 14-20. között egy igazán kultúrált környezetben megrendezett, sportos táborban száztíz gyermek vehetett részt. Volf Ernő, az Atomerőmű SE Szabadidő Szakosztály titkára - a Domboriban rendezett gyermektábor vezetője - elöljáróban elmondta, nagyon örült a hatalmas érdeklődésnek, mert ez jelzi számára, hogy az elmúlt években jól sikerült táborok iránt továbbra is nagy az igény. Idén nyáron egy tizenhat fős rendező stáb hozzáértő szakmai felügyelete mellett száztíz gyermek programjáról tudtak gondoskodni. Az ifjúság figyelmét minden délelőtt egy háromórás szakmai foglalkozáson kötötték le, délutánonként választható programok, majd esténként sportvetélkedők, kulturális programok és szellemi vetélkedők váltogatták egymást. A forgószínpad-szerűen felépített délelőtti kötelező foglalkozásokon korosztályokra bontottan a vízi- és labdajáték, közlekedésbiztonság-drogprevenció és a turisztika elméleti és gyakorlati kérdéseivel ismerkedhettek a nebulók. A délutáni fakultáció választéka: a horgászat, a kézművesség fortélyai, a különböző labdajátékok, az úszás, fürdés minden mennyiségben és jóleső séták a környéken. A tábor előzetes bejelentkezések alapján nyitott volt a külvilág részére, így az ötpróbázni szándékozó fiatalok itt szorgosan gyűjtögették a korábban tanulmányi, vagy más okok miatt elmaradt pontjaikat.- Milyen újdonsággal sikerült meglepnetek a fiatalokat?- A turisztikai alprogram keretén belül kedden a 8-11 éves korosztály számára kirándulást szerveztünk a Decs melletti Vadasparkba, ahol az élő állatok mellett a múzeumban megtekinthető vadállatok is nagy élményt nyújtottak. A 12-16 éves korosztályt Szekszárdra vittük, ahol meglátogattuk Babits Mihály szülőházát és a nevezetes kilátót, valamint kipróbáltuk az közelmúltban átadott, Szent László királyunkról elnevezett új Duna-hidat. A méltán népszerű stand-röplabda után idén megismerkedtünk egy teljesen új sportág, a strand-kézilabda szabályaival. A 4+1 fős alkalmi csapatok nagyon ügyesen mozogtak és jól küzdöttek, a paksi gyermekek hamar megszerették ezt az új játékot. Egy játékos homokvárépítő versenyt is szerveztünk háromfős csapatoknak. Juhász Sándor, az ASE ügyvezető igazgatója péntek délelőtt golf bemutatót tartott az érdeklődőknek, délután a Tűzoltóság bemutatóját egy rögtönzött „habfürdőzés” zárta. A szülők nevében kérem, tolmácsold a rendező stáb tagjai felé őszinte gratulációnkat a gazdag program biztosításáért! Sípos László Tolna megyében egyedi lelet Gyapán Árpád-kori templom maradványaira bukkantak A paksi Városi Múzeum régésze, K. Németh András irányításával sikeres feltáró munka zajlott Gyapán. A településrészen 2003. június 30. és július 25. között folyt ásatás, amely még a szakemberek számára is meglepetéseket tartogatott. A középkori Gyapa egyházáról az első okleveles adat 1433-ból való, amikor a falu birtokosa és templomának kegyura, Paksi Imre búcsút kért a Szent Keresztnek szentelt plébániatemplomnak. Egy másik, 1467-ből számlázó írásban pedig a pápa engedélyezte a gyapai papnak, Pálfi Barnabásnak, a hordozható oltár használatát. Később, egy 1893-ban keltezett levélben az áll, hogy Tsida Artúr gyapai birtokán a „templomdombi” dűlőben három helyen is ástak és termeltek ki köveket. Az első hely pince, a második „6 szobás klastrom”, a harmadik pedig az oltár és két oszlop helye lett volna a leírás szerint. Gyapán, közvetlenül a település nyugati szélén ma is él a középkori templom helyére utaló Templomdomb elnevezés. Az erdő és a dűlőút találkozásának közelében rengeteg tégla-, kő- és habarcstörmelék található. Ezen a részen kis számú embercsont-töredéket is felfedeztek, ami feltételezte, hogy a közelben értékes leletek nyugszanak. Erre utalt egy 1829-es írás is: „Gyapai puszta szélén, a' már fentisztelt Cseh Ignátz Úr allodiumán, a' szántó-vas épület' romjaiba botlik.” Gyapa Árpád-kori félköríves szentélyzáródású temploma 11 x6 méteres nagyságával a korban átlagos méretűnek számított. Alapozása viszont egy eddig ismeretlen technikával készült: téglarétegek közé agyagrétegeket döngöltek. A téglából négy-öt sor maradt meg, igen közel a felszínhez, amire a fenti írás is utalt. A templom nyugati felén egy hasonló módon készült karzat- illetve toronyalapozást is találtak, amely úgynevezett behúzott/bevont tornyot tarthatott (a torony a tetőtérből indult). A templomban a kutatók tizennyolc sírt, azokban pedig húsz csontvázat fedeztek fel, ezekhez további harminc csatlakozott, mikor a templom körüli temető is hozzáértő szemek elé tárult. A sírokból — melyek földjét még a középkorban megbolygatták - későközépkori ékszerek, viseleti elemek: övtartozékok, párták, pártaövek préselt lemezei, kapcsok, gyűrűk mellett kevés pénzérme is előkerült. A területet egyelőre visszatemetik, jövőre azonban a templom körüli temetőben tovább folytatódik a kutatás. A megyében teljes templom körüli temetőásatás még nem volt, annak feltárása éveket vesz majd igénybe. A múzeum szakemberei viszont még ennél is előrébb gondolkodnak, és - akárcsak a Dunakömlődön feltárt lussoniumi erőd esetében - Gyapán is régészeti bemutatóhelyet terveznek kialakítani. Vöröss Endre
