Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-08-01 / 8. szám

2. oldal ATOMERŐMŰ 2003. augusztus Augusztus 20. Folytatás az 1. oldalról. 1950-ig az egyház és az állam kö­zösen ünnepelte Szent Istvánt és mű­vét, az államalapítást. Ezt követően azonban antiklerikális propaganda indult az egyházi ünnepek ellen, és ezzel felborult a társadalom évszáza­dos szokásrendje. Szent István nap­jából a proletárdiktatúra alkotmányá­nak ünnepe, az augusztus 20-i kör­menet helyett pedig az új kenyér szo­cialista parasztünnepe lett. Az 1980- as évekre enyhülési folyamat indult meg ezen a téren, és újra megjelent Szent István ünneplése. Az igazán radikális lépés 1988-ban következett be, amikor a Bazilika előtti Szent István-napi misét a televízió közve­títése révén az egész ország láthatta. Az „ünnep” fogalma mai közgon­dolkodásunkban olyan kivételes, munkaszüneti napot jelent, amikor öltözködésünk, étkezésünk, egész napirendünk más mint a hétköznap­okban. Pihenünk, szórakozunk, láto­gatóba megyünk, egyszóval kizökke­nünk a napi kerékvágásból. Megálla­píthatjuk azonban, hogy egyre ke­vésbé tudunk ünnepelni. Van, aki ke­mény munkával tölti az ünnepnapo­kat is, legfeljebb mást dolgozik, mint hétköznapokon. Van, akinek az italo­zás, a szórakozás jelenti az ünnepet, vagy az alvás, semmittevés. Világje­lenség korunkban, hogy elnéptele­nednek a városok, mert sokan - és ez még a nemesebb ünneplést jelenti - vidékre, hétvégi házaikba húzódnak, kertészkedéssel, fürdőzéssel töltik ünnepnapjaikat. Szabó Péter Pro libertate! Folytatás az 1. oldalról. A helyszín érdekessége, hogy a több száz éves Rákóczi-fa szomszéd­ságában állították fel két évvel ezelőtt a kalocsai Foktői úti laktanyából származó, ismeretlen katona keze munkáját dicsérő Rákóczi mellszob­rot. A túrázók között voltak kalocsai­ak, hartaiak éppúgy, mint Soltiak. Az emléktúra kalocsai résztvevői a ta­valy augusztus 19-én ünnepélyes ke­retek között átadott Negyvennyolca­sok teréről indultak, majd az egyes települések érintésével érkeztek Or­dasra úgy, hogy mindeközben a köz­ségek küldöttsége is csatlakozott a menethez. Az emléktúra állomásait a zászlóra kötött emlékszalagok jelez­ték. Ordasra érkezve az ünneplők előbb elénekelték a Himnuszt, majd Váczi Attila alkalomhoz illő szavala­ta következett. Ezután Romsics Imre, a kalocsai Viski Károly Múzeum igazgatója az eseményhez méltó ün­nepi beszéddel idézte fel a történelmi múltat, elemezte az akkori eseménye­ket. Rámutatott: a fejedelem gondola­tai ma is élő tartalommal bírnak: „másfél évszázaddal a jobbágyfelsza­badítás után új oligarchák uralják az országot”. Az II Silenzio dallamai után a Kalocsai Légvédelmi Katonák Hagyományőrző Köre képviseleté­ben dr. Kovács György ezredes, a Rá­kóczi Szövetség nevében dr. Feke Gyula, Ordas község részéről pedig Szabó Zsolt polgármester megkoszo­rúzta a Rákóczi-szobrot és a tölgy tö­vében lévő emléktáblát. Ezután a Ka­locsai Honvéd Kulturális Egyesület által az érintett települések iskolásai számára meghirdetett rajzpályázat dí­jainak és az túra emléklapjainak át­adása következett. A megemlékezés tábortűzgyújtással, szalonnasütéssel folytatódott a Duna-parton, az 1705 májusában-júniusában kialakított hídfő volt erődrendszerét alkotó sán­cok egykori helyszínén, ahol Vesztergám Miklós tárogatóművész jóvoltából kuruc-korabeli dalok csen­dültek fel. Totó, jojó és egyebek... a Szigeten! Folytatás az 1. oldalról. Idén különösen nagy hangsúly he­lyeződött az aktuális kérdések (neve­zetesen az áprilisi események) részle­tes magyarázatára: ábrák, szövegek, leírások, jelentések szemléltették a tudnivalókat. így a hagyományos, magfizikával és energetikával foglal­kozó totókat az üzemzavarról szóló totó is kiegészítette. A szigetelőket azonban a jojó és a sör legalább eny­­nyire érdekelte... Jó volt látni, hogy a Greenpeace, az Energia Klub és a Nukleáris Sátor megfér egymással 50 méteres sugarú körben. Persze volt előadás és nyílt vi­ta a Zöld Udvarban Amon Ada, Foltányi Zsuzsa (Energia Klub) és dr. Aszódi Attila miniszteri biztos részvé­telével, és mintha a zöldek figyeltek volna az észérvekre... Remélhetően ez nemcsak a szigeten lesz így! A sátornál egyébként látogatást tett többek között dr. Rónaky József OAH főigazgató, Koblinger László OAH főigazgató-he­lyettes, dr. Hegyháti József RHK Kht. ügyvezető igazgató, Buday Gábor RHK Kht. műszaki tudományos igaz­gató, Deme Sándor ELFT Sugárvédel­mi szakcsoport-vezető (AEKI), Fehér Sándor BME NTI docens is. Vasárnap délelőtt közel 30 órás „nem-alvás” után sok élménnyel ér­tünk haza. Köszönjük a FINE-seknek is (neked különösen, Racskó And­rás!) a szigeteléshez nyújtott ismere­teket. Jövőre újra a Szigeten! (A http://nukinfo.reak.bme.hu/ Inter­netes oldalon részletes élménybeszá­molók is találhatók!) -£­Teller Ede megkapta a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést Folytatás az 1. oldalról. Teller hozzájárult e küldetés sikeréhez és a hidegháború idején közreműködött más nagy nemzetbiztonsági kihívások teljesítésében is. Az elmúlt évtizedekben erőfeszítéseit arra a nagy tudományos és erkölcsi feladatra összpon­tosította, amit a ballisztikus rakéták elleni védelem ki­építése jelentett.” A Budapesten született Teller Ede az egyetemes tudomány egyik legna­gyobb élő alakja, az atomfizika, a kvantum­­mechanika és számos kapcsolódó tudományág kivételes tekintélyű mű­velője. Részt vett az atom- és hidrogénbomba elméleti kidolgozásában, ám az egész világot meg­előző ismeretinek birtokában teljes felelősséggel lépett fel a tömeg­­pusztító fegyverek alkalmazása ellen. „Hiszem, hogy Hirosima súlyos hiba volt. ” - figyelmeztette számtalan al­kalommal a vezető amerikai politiku­sokat Teller Ede. A tudós sokat fog­lalkozott az atomreaktorokkal is, fel­ismerte az urán-grafit-víz típusú reak­torok veszélyforrását - Teller-effek­tus -, és évekkel előre jelezte a cser­nobili típusú reaktorok veszélyeit. A végére kívánkozik egy személyes élmény. A Paksi Atomerőmű Tájékoz­tató és Látogató Központ bejáratnál az érdeklődőket a „Paksi disputa” című al­kotás fogadja, ahol elsétál­hatnak a világhírű tudósok mellszobrai között. Wigner Jenő, Neumann János, Szi­lárd Leó, Teller Ede és Hevesy György csevegnek egymással, örökre vissza­tértek, hazajöttek közénk. Az atomerőműben dolgoz­va mindennap elhaladok a szoborpark mellett, és jól­eső érzéssel gondolok azokra a magvas gondola­tokra, melyeket volt szeren­csén megismerni, így kollé­gáim nevében is őszinte szívvel gratulálok a mérnöki tudomá­nyok mesterének amerikai kitüntetése alkalmából. Sípos László A vízkivételi mű öblözetében eddig mért max. és min. vízállások Maximum 1984 max.:89,60 1985 max.:92,17 1986 max.:89,80 1987 max.:90,98 1988 max.:92,54 1989 max.: 89,00 1990 max.:90,42 1991 max.:93,00 1992 max.:90,54 1993 max.:90,22 1994 max.:92,08 1995 max.:91,17 1996 max.:91,08 1997 max.:92,91 1998 max. :91,20 1999 max. :91,82 2000 max. :91,50 2001 max.:91,26 2002 max.:93,62 mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf (09.28.) (08.14.) (01.24.) (04.16.) (04.01.) (01.01.) (07.15.) (08.10.) (03.29.) (07.25.) (04.22.) (06.12.) (05.18.) (07.26.) (11.15.) (05.31.) (04.04.) (03.29.) (08.20.) Eddigi max. vízhőmérséklet a Du­nán Paksnál: 26,0°C 1994.08.07-én. Minimum 1984 min.:85,06 1985 min.:84,84 1986 min.:84,81 1987 min.:85,20 1988 min.:85,28 1989 min.:85,01 1990 min.:85,02 1991 min.: 84,65 1992 min. :84,68 1993 min.:85,28 1994 min.:85,56 1995 min.:85,14 1996 min.:85,10 1997 min.:84,98 1998 min.:85,20 1999 min.:85,20 2000 min.:85,40 2001 min.: 85,30 2002 min.:85,46 mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf (11.16.) (01.10.) (10.21.) (02.06.) (11.17.) (12.15.) (09.07.) (11.08.) (10.19.) (12.04.) (12.08.) (11.02.) (03.15.) (10.03.) (02.14.) (11.06.) (12.29.) (11.10.) (01.23) Nem kell korlátozástól tartani Paks vízellátása biztosított A Paksi Víz- és Csatornamű Kft. maximális kapacitásának valami­vel több, mint felét veszi igénybe a város. A szokatlanul meleg időjárás miatt tehát nem kell vízfogyasztást korlátozó intézkedésektől tartani. Ezt Artim András, a „vizes” cég ügyvezetője mondta, aki hozzátette: a vízműhálózat tervezésekor negy­venezer fős várossal kalkuláltak, in­nen a bőséges kapacitás. Az ügyve­zető azonban figyelmeztetett: az el­múlt években a települést ellátó ti­zenegy kútban lassan, de csökken a vízszint, amely a szárazságra vezet­hető vissza. Paks vízellátása teljes egészében ezektől a mélyfuratú - a vizet 120-300 méter mélységből fel­színre hozó - kutaktól függ, a Duna alacsony vízállása tehát nincs kiha­tással a vízellátásra. Ami viszont nagyon komoly prob­lémát jelent, az a 30-40 éve lefekte­tett spirálhegesztett vezeték, az úgy­nevezett SENTAB-csövek cseréje. Ez egy hét kilométer hosszú, a víz­műtől a Gesztenyés út - Kishegyi út- Bercsényi utca vonalon át a Boc­­hegyig futó töltővezeték, amely a vi­zet a tárolókba juttatja, ahonnan a te­lepülés kétharmadát látják el. Ez a rossz anyagválasztású csővezeték időzített bombaként ketyeg, ugyanis gyakorlatilag javíthatatlan, ha fel­mondja a szolgálatot. A cseréje vi­szont hónapokat és százmilliós nagyságrendű összeget venne igény­be. A város ezt önerejéből képtelen finanszírozni, ezért pályázati forrá­sok után kell nézni. helyzete Amikor az augusztusi szám tervezé­séhez kezdtünk, még úgy tűnt, hogy a Duna már meglévő alacsony vízál­lása tovább romlik. Ez a helyzet késztetett bennünket arra, hogy rö­vid helyzetképet adjunk az erőművi hűtővíz és a városi ivóvízellátás hely­zetéről. Az erőmű hűtővízellátását biztosító intézkedési tervről Cserkuti Károlytól kaptunk segítséget. Kisvizes intézkedési terv Az alacsony Duna vízszint jelentős feladatok elé állítja az üzemviteli sze­mélyzetet, hogy a folyamatos hűtővízszolgáltatás, és ezáltal a reak­torok biztonságos üzemeltetése telje­síthető legyen. Az alacsony vízál­lás az MJO kondenzá­tor- és a BQS bizton­sági hűtővíz szivaty­­tyúk üzemében okoz kavitációs problémá­kat. A kavitáció által keletkezett örvények a szivattyú elemeiben, főleg a járókerékben és a járókerék utáni csővezetékben, ered­ményez mechanikai károsodást, illetve nagymértékű rezonanciát okoznak. A nagymértékű örvénylés következtében keletkező buborékok pedig a folya­dékáramlás megszűnéséhez vezetnek. A tervezést megelőző 100 év leg­alacsonyabb vízszintje 84,74 mBf* volt, ami meghatározta az MJO és a BQS szivattyúk járókerekeinek be­építési szintjét. Az 1. blokk üzembe helyezését kö­vetően 1983 novemberében azonban a tartós szárazság és hideg idő miatt en­nél is alacsonyabb vízállás alakult ki, igaz hogy csak pár cm-rel (84,72 mBf). Ezt a pár napos alacsony vízállást ak­kor a hidegvíz csatorna teljes kereszt­metszetű elzárásával és az elzárt rész ideiglenes vízszintemelésével oldotta meg az atomerőmű vezetése, az ország vízügyi szervezeteinek segítségével. A vízszintemelés mobil dízelhajtású víz­­szivattyúkkal lett megoldva. Ezután egy sor intézkedés végre­hajtásával lényegesen nőtt a hűtővíz rendszer biztonsága alacsony vízál­lások esetére. Ezek az intézkedések az alábbiak voltak: • A hidegvíz csatorna fenék­szintje 82,00 mBf szintről 81,00 mBf szintre lett mélyítve, azaz egy méterrel mélyebb lett. • A BQS biztonsági hűtő­víz szivattyúk meg lettek hosszabbít­va, szívókönyökük ki lett cserélve, így jelenleg 83,50 mBf szintig indíthatók és üzemben tarthatók. • Az MJO kon­denzátor hűtővíz szivattyúk járókere­kei át lettek tervezve, majd kísérlettel igazoltan azóta 83,60 mBf szintig in­díthatók és üzemben tarthatók. A fenti intézkedések hatására az 1991 novemberében kialakuló eddigi legalacsonyabb 84,65 mBf öblözeti vízállás nem okozott üzemviteli problémát. E vízszint egyben az ed­dig mért legkisebb vízszint is, amióta létezik a paksi vízmérce. Ebből következően megállapítható, hogy az erőmű vízkivételi rendszerei jelenleg az eddig előfordult legkisebb vízszint alatt vannak több, mint egy méterrel, ami jelentős üzemviteli biz­tonságnak tekinthető. Ennek ellenére az erőmű felkészült a 83,50 mBf vízszint alatti üzemelte­tésre is, amivel biztosítható a bizton­sági hűtővíz szivattyúk biztonságos üzemeltetetése bármilyen alacsony vízszint esetén is. Ebben az esetben a „Kisvizes intézkedési terv”-ben leír­tak alapján a biztonsági szivattyúk elé lehelyezett zsilipek segítségével a zsilipeken lévő villamos szivattyúk­kal és plusz pontonsoron úszó dízel­hajtású szivattyúkkal biztosítható a biztonsági hűtővíz szivattyúk előtti megfelelő szívóoldali vízszint. A kisvizes intézkedési terv 85,00 mBf alatt lép életbe és az abban meg­fogalmazott tennivalók biztosítják a nukleáris hűtővíz szolgáltatás folya­matosságát az elvárt biztonság szint­jén. Az öblözeti vízmércén mérve az alábbi szinteknek különböző védelmi fokozatok lettek elrendelve. A védelmi fokozatok a következő vízszinteknél lépnek életbe. (mBf) I. fokozat 85,00-84,50 II. fokozat 84,50-84,00 III. fokozat 84,00-83,50 IV. fokozat <83,50 ’mBf: méter Balti-tenger felett

Next

/
Thumbnails
Contents