Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2003-08-01 / 8. szám
2. oldal ATOMERŐMŰ 2003. augusztus Augusztus 20. Folytatás az 1. oldalról. 1950-ig az egyház és az állam közösen ünnepelte Szent Istvánt és művét, az államalapítást. Ezt követően azonban antiklerikális propaganda indult az egyházi ünnepek ellen, és ezzel felborult a társadalom évszázados szokásrendje. Szent István napjából a proletárdiktatúra alkotmányának ünnepe, az augusztus 20-i körmenet helyett pedig az új kenyér szocialista parasztünnepe lett. Az 1980- as évekre enyhülési folyamat indult meg ezen a téren, és újra megjelent Szent István ünneplése. Az igazán radikális lépés 1988-ban következett be, amikor a Bazilika előtti Szent István-napi misét a televízió közvetítése révén az egész ország láthatta. Az „ünnep” fogalma mai közgondolkodásunkban olyan kivételes, munkaszüneti napot jelent, amikor öltözködésünk, étkezésünk, egész napirendünk más mint a hétköznapokban. Pihenünk, szórakozunk, látogatóba megyünk, egyszóval kizökkenünk a napi kerékvágásból. Megállapíthatjuk azonban, hogy egyre kevésbé tudunk ünnepelni. Van, aki kemény munkával tölti az ünnepnapokat is, legfeljebb mást dolgozik, mint hétköznapokon. Van, akinek az italozás, a szórakozás jelenti az ünnepet, vagy az alvás, semmittevés. Világjelenség korunkban, hogy elnéptelenednek a városok, mert sokan - és ez még a nemesebb ünneplést jelenti - vidékre, hétvégi házaikba húzódnak, kertészkedéssel, fürdőzéssel töltik ünnepnapjaikat. Szabó Péter Pro libertate! Folytatás az 1. oldalról. A helyszín érdekessége, hogy a több száz éves Rákóczi-fa szomszédságában állították fel két évvel ezelőtt a kalocsai Foktői úti laktanyából származó, ismeretlen katona keze munkáját dicsérő Rákóczi mellszobrot. A túrázók között voltak kalocsaiak, hartaiak éppúgy, mint Soltiak. Az emléktúra kalocsai résztvevői a tavaly augusztus 19-én ünnepélyes keretek között átadott Negyvennyolcasok teréről indultak, majd az egyes települések érintésével érkeztek Ordasra úgy, hogy mindeközben a községek küldöttsége is csatlakozott a menethez. Az emléktúra állomásait a zászlóra kötött emlékszalagok jelezték. Ordasra érkezve az ünneplők előbb elénekelték a Himnuszt, majd Váczi Attila alkalomhoz illő szavalata következett. Ezután Romsics Imre, a kalocsai Viski Károly Múzeum igazgatója az eseményhez méltó ünnepi beszéddel idézte fel a történelmi múltat, elemezte az akkori eseményeket. Rámutatott: a fejedelem gondolatai ma is élő tartalommal bírnak: „másfél évszázaddal a jobbágyfelszabadítás után új oligarchák uralják az országot”. Az II Silenzio dallamai után a Kalocsai Légvédelmi Katonák Hagyományőrző Köre képviseletében dr. Kovács György ezredes, a Rákóczi Szövetség nevében dr. Feke Gyula, Ordas község részéről pedig Szabó Zsolt polgármester megkoszorúzta a Rákóczi-szobrot és a tölgy tövében lévő emléktáblát. Ezután a Kalocsai Honvéd Kulturális Egyesület által az érintett települések iskolásai számára meghirdetett rajzpályázat díjainak és az túra emléklapjainak átadása következett. A megemlékezés tábortűzgyújtással, szalonnasütéssel folytatódott a Duna-parton, az 1705 májusában-júniusában kialakított hídfő volt erődrendszerét alkotó sáncok egykori helyszínén, ahol Vesztergám Miklós tárogatóművész jóvoltából kuruc-korabeli dalok csendültek fel. Totó, jojó és egyebek... a Szigeten! Folytatás az 1. oldalról. Idén különösen nagy hangsúly helyeződött az aktuális kérdések (nevezetesen az áprilisi események) részletes magyarázatára: ábrák, szövegek, leírások, jelentések szemléltették a tudnivalókat. így a hagyományos, magfizikával és energetikával foglalkozó totókat az üzemzavarról szóló totó is kiegészítette. A szigetelőket azonban a jojó és a sör legalább enynyire érdekelte... Jó volt látni, hogy a Greenpeace, az Energia Klub és a Nukleáris Sátor megfér egymással 50 méteres sugarú körben. Persze volt előadás és nyílt vita a Zöld Udvarban Amon Ada, Foltányi Zsuzsa (Energia Klub) és dr. Aszódi Attila miniszteri biztos részvételével, és mintha a zöldek figyeltek volna az észérvekre... Remélhetően ez nemcsak a szigeten lesz így! A sátornál egyébként látogatást tett többek között dr. Rónaky József OAH főigazgató, Koblinger László OAH főigazgató-helyettes, dr. Hegyháti József RHK Kht. ügyvezető igazgató, Buday Gábor RHK Kht. műszaki tudományos igazgató, Deme Sándor ELFT Sugárvédelmi szakcsoport-vezető (AEKI), Fehér Sándor BME NTI docens is. Vasárnap délelőtt közel 30 órás „nem-alvás” után sok élménnyel értünk haza. Köszönjük a FINE-seknek is (neked különösen, Racskó András!) a szigeteléshez nyújtott ismereteket. Jövőre újra a Szigeten! (A http://nukinfo.reak.bme.hu/ Internetes oldalon részletes élménybeszámolók is találhatók!) -£Teller Ede megkapta a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést Folytatás az 1. oldalról. Teller hozzájárult e küldetés sikeréhez és a hidegháború idején közreműködött más nagy nemzetbiztonsági kihívások teljesítésében is. Az elmúlt évtizedekben erőfeszítéseit arra a nagy tudományos és erkölcsi feladatra összpontosította, amit a ballisztikus rakéták elleni védelem kiépítése jelentett.” A Budapesten született Teller Ede az egyetemes tudomány egyik legnagyobb élő alakja, az atomfizika, a kvantummechanika és számos kapcsolódó tudományág kivételes tekintélyű művelője. Részt vett az atom- és hidrogénbomba elméleti kidolgozásában, ám az egész világot megelőző ismeretinek birtokában teljes felelősséggel lépett fel a tömegpusztító fegyverek alkalmazása ellen. „Hiszem, hogy Hirosima súlyos hiba volt. ” - figyelmeztette számtalan alkalommal a vezető amerikai politikusokat Teller Ede. A tudós sokat foglalkozott az atomreaktorokkal is, felismerte az urán-grafit-víz típusú reaktorok veszélyforrását - Teller-effektus -, és évekkel előre jelezte a csernobili típusú reaktorok veszélyeit. A végére kívánkozik egy személyes élmény. A Paksi Atomerőmű Tájékoztató és Látogató Központ bejáratnál az érdeklődőket a „Paksi disputa” című alkotás fogadja, ahol elsétálhatnak a világhírű tudósok mellszobrai között. Wigner Jenő, Neumann János, Szilárd Leó, Teller Ede és Hevesy György csevegnek egymással, örökre visszatértek, hazajöttek közénk. Az atomerőműben dolgozva mindennap elhaladok a szoborpark mellett, és jóleső érzéssel gondolok azokra a magvas gondolatokra, melyeket volt szerencsén megismerni, így kollégáim nevében is őszinte szívvel gratulálok a mérnöki tudományok mesterének amerikai kitüntetése alkalmából. Sípos László A vízkivételi mű öblözetében eddig mért max. és min. vízállások Maximum 1984 max.:89,60 1985 max.:92,17 1986 max.:89,80 1987 max.:90,98 1988 max.:92,54 1989 max.: 89,00 1990 max.:90,42 1991 max.:93,00 1992 max.:90,54 1993 max.:90,22 1994 max.:92,08 1995 max.:91,17 1996 max.:91,08 1997 max.:92,91 1998 max. :91,20 1999 max. :91,82 2000 max. :91,50 2001 max.:91,26 2002 max.:93,62 mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf (09.28.) (08.14.) (01.24.) (04.16.) (04.01.) (01.01.) (07.15.) (08.10.) (03.29.) (07.25.) (04.22.) (06.12.) (05.18.) (07.26.) (11.15.) (05.31.) (04.04.) (03.29.) (08.20.) Eddigi max. vízhőmérséklet a Dunán Paksnál: 26,0°C 1994.08.07-én. Minimum 1984 min.:85,06 1985 min.:84,84 1986 min.:84,81 1987 min.:85,20 1988 min.:85,28 1989 min.:85,01 1990 min.:85,02 1991 min.: 84,65 1992 min. :84,68 1993 min.:85,28 1994 min.:85,56 1995 min.:85,14 1996 min.:85,10 1997 min.:84,98 1998 min.:85,20 1999 min.:85,20 2000 min.:85,40 2001 min.: 85,30 2002 min.:85,46 mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf mBf (11.16.) (01.10.) (10.21.) (02.06.) (11.17.) (12.15.) (09.07.) (11.08.) (10.19.) (12.04.) (12.08.) (11.02.) (03.15.) (10.03.) (02.14.) (11.06.) (12.29.) (11.10.) (01.23) Nem kell korlátozástól tartani Paks vízellátása biztosított A Paksi Víz- és Csatornamű Kft. maximális kapacitásának valamivel több, mint felét veszi igénybe a város. A szokatlanul meleg időjárás miatt tehát nem kell vízfogyasztást korlátozó intézkedésektől tartani. Ezt Artim András, a „vizes” cég ügyvezetője mondta, aki hozzátette: a vízműhálózat tervezésekor negyvenezer fős várossal kalkuláltak, innen a bőséges kapacitás. Az ügyvezető azonban figyelmeztetett: az elmúlt években a települést ellátó tizenegy kútban lassan, de csökken a vízszint, amely a szárazságra vezethető vissza. Paks vízellátása teljes egészében ezektől a mélyfuratú - a vizet 120-300 méter mélységből felszínre hozó - kutaktól függ, a Duna alacsony vízállása tehát nincs kihatással a vízellátásra. Ami viszont nagyon komoly problémát jelent, az a 30-40 éve lefektetett spirálhegesztett vezeték, az úgynevezett SENTAB-csövek cseréje. Ez egy hét kilométer hosszú, a vízműtől a Gesztenyés út - Kishegyi út- Bercsényi utca vonalon át a Bochegyig futó töltővezeték, amely a vizet a tárolókba juttatja, ahonnan a település kétharmadát látják el. Ez a rossz anyagválasztású csővezeték időzített bombaként ketyeg, ugyanis gyakorlatilag javíthatatlan, ha felmondja a szolgálatot. A cseréje viszont hónapokat és százmilliós nagyságrendű összeget venne igénybe. A város ezt önerejéből képtelen finanszírozni, ezért pályázati források után kell nézni. helyzete Amikor az augusztusi szám tervezéséhez kezdtünk, még úgy tűnt, hogy a Duna már meglévő alacsony vízállása tovább romlik. Ez a helyzet késztetett bennünket arra, hogy rövid helyzetképet adjunk az erőművi hűtővíz és a városi ivóvízellátás helyzetéről. Az erőmű hűtővízellátását biztosító intézkedési tervről Cserkuti Károlytól kaptunk segítséget. Kisvizes intézkedési terv Az alacsony Duna vízszint jelentős feladatok elé állítja az üzemviteli személyzetet, hogy a folyamatos hűtővízszolgáltatás, és ezáltal a reaktorok biztonságos üzemeltetése teljesíthető legyen. Az alacsony vízállás az MJO kondenzátor- és a BQS biztonsági hűtővíz szivatytyúk üzemében okoz kavitációs problémákat. A kavitáció által keletkezett örvények a szivattyú elemeiben, főleg a járókerékben és a járókerék utáni csővezetékben, eredményez mechanikai károsodást, illetve nagymértékű rezonanciát okoznak. A nagymértékű örvénylés következtében keletkező buborékok pedig a folyadékáramlás megszűnéséhez vezetnek. A tervezést megelőző 100 év legalacsonyabb vízszintje 84,74 mBf* volt, ami meghatározta az MJO és a BQS szivattyúk járókerekeinek beépítési szintjét. Az 1. blokk üzembe helyezését követően 1983 novemberében azonban a tartós szárazság és hideg idő miatt ennél is alacsonyabb vízállás alakult ki, igaz hogy csak pár cm-rel (84,72 mBf). Ezt a pár napos alacsony vízállást akkor a hidegvíz csatorna teljes keresztmetszetű elzárásával és az elzárt rész ideiglenes vízszintemelésével oldotta meg az atomerőmű vezetése, az ország vízügyi szervezeteinek segítségével. A vízszintemelés mobil dízelhajtású vízszivattyúkkal lett megoldva. Ezután egy sor intézkedés végrehajtásával lényegesen nőtt a hűtővíz rendszer biztonsága alacsony vízállások esetére. Ezek az intézkedések az alábbiak voltak: • A hidegvíz csatorna fenékszintje 82,00 mBf szintről 81,00 mBf szintre lett mélyítve, azaz egy méterrel mélyebb lett. • A BQS biztonsági hűtővíz szivattyúk meg lettek hosszabbítva, szívókönyökük ki lett cserélve, így jelenleg 83,50 mBf szintig indíthatók és üzemben tarthatók. • Az MJO kondenzátor hűtővíz szivattyúk járókerekei át lettek tervezve, majd kísérlettel igazoltan azóta 83,60 mBf szintig indíthatók és üzemben tarthatók. A fenti intézkedések hatására az 1991 novemberében kialakuló eddigi legalacsonyabb 84,65 mBf öblözeti vízállás nem okozott üzemviteli problémát. E vízszint egyben az eddig mért legkisebb vízszint is, amióta létezik a paksi vízmérce. Ebből következően megállapítható, hogy az erőmű vízkivételi rendszerei jelenleg az eddig előfordult legkisebb vízszint alatt vannak több, mint egy méterrel, ami jelentős üzemviteli biztonságnak tekinthető. Ennek ellenére az erőmű felkészült a 83,50 mBf vízszint alatti üzemeltetésre is, amivel biztosítható a biztonsági hűtővíz szivattyúk biztonságos üzemeltetetése bármilyen alacsony vízszint esetén is. Ebben az esetben a „Kisvizes intézkedési terv”-ben leírtak alapján a biztonsági szivattyúk elé lehelyezett zsilipek segítségével a zsilipeken lévő villamos szivattyúkkal és plusz pontonsoron úszó dízelhajtású szivattyúkkal biztosítható a biztonsági hűtővíz szivattyúk előtti megfelelő szívóoldali vízszint. A kisvizes intézkedési terv 85,00 mBf alatt lép életbe és az abban megfogalmazott tennivalók biztosítják a nukleáris hűtővíz szolgáltatás folyamatosságát az elvárt biztonság szintjén. Az öblözeti vízmércén mérve az alábbi szinteknek különböző védelmi fokozatok lettek elrendelve. A védelmi fokozatok a következő vízszinteknél lépnek életbe. (mBf) I. fokozat 85,00-84,50 II. fokozat 84,50-84,00 III. fokozat 84,00-83,50 IV. fokozat <83,50 ’mBf: méter Balti-tenger felett
