Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2002-08-01 / 8. szám
4. oldal ATOMERŐMŰ 2002. augusztus Nyugdíjba vonul Sztrida Ferenc Sztrida Ferenc, a Turbina Osztály vezetője nyugdíjba vonul. Ebből az alkalomból ültem le vele beszélgetni az elmúlt pár évről.- 44 évet töltöttem az iparágban, éppen napra pontosan ennyi időt aktívan, mert 1958. június 30-án kezdtem dolgozni Ajkán. Az ajkai erőműben akkor nagy bővítés volt. Különböző üzembe helyezési feladatokat végeztünk, mi fiatalemberek. Különböző szakmákból verbuválódtak oda fiatal szakemberek, és egy idősebb mérnök - Máté Imre bácsi - volt a főnökünk, aki később az ERBE-nek az üzembe helyezési főosztályát vezette. Jó tanpályának bizonyult, mert mindenféle újszerű feladattal láttak el bennünket. Az üzembe helyezések után a Kalorikus Osztályon dolgoztam, technikusi végzettséggel. Később váltóműszakos művezető voltam. Elvégeztem az egyetemet levelező tagozaton, és 1972 tavaszától, mint kalorikus osztályvezető működtem 1979-ig. Akkor kerültem ide Paksra, mivel volt egy olyan törekvés, hogy gyakorlattal rendelkező szakemberek is segítsék az atomerőmű építését, a szerelések ellenőrzését, illetve egy olyan üzemeltetőgárda alakuljon ki, akiknek már van erőművi gyakorlatuk. így kerültem ide 1979. június 1-jével, és turbina üzemvezetői státuszt kaptam. Mint annyi más akkori szakember, itt is végigjártuk a betanulási programokat. Ha jól emlékszem pénteki nap vettek fel, hétfőn viszont Ferihegyen találkoztunk a reptéren a munkatársaimmal, kollégáimmal és mentünk ki Novovoronyezsbe 6 hétre. Mindenképpen szerencsés embernek tartom magam, hogy azt a lépést akkor megléptem: egyrészt új technikával, főleg technológiával ismerkedtünk meg, a másik pedig, hogy olyan fiatal emberek közé kerültem, hogy a szó igazi értelmében élvezet volt dolgozni és nem néztük az időt, hogy meddig tart a munkaidő és mi a feladat. Ami előttünk állt, azt tényleg lelkesen elvégeztük. — Az elmúlt 23 év alatt amit eltöltöttél, volt-e olyan nevezetes esemény, ami említésre méltó?- Az a helyzet, hogy nem elég egy egész újság sem; lehetne ilyen dolgokról mesélni, nosztalgiázni. Rengeteg élmény van, főleg az üzembe helyezések időszakából, amikor az 1. blokkon tulajdonképpen az üzemeltetői feladatok megkezdődtek. Saját élményem, hogy '81 nyarán, július végén a rendszerek gőzzel való kifüvatása történt. A családot már el-Sztrida Ferenc vittem Balatonalmádiba, én pedig itt 32 órán át vettem részt a munkában. Elindultam utánuk, hogy Almádiban kipihenem magam, de Németkér környékén néhány másodpercre biztosan elaludtam a volán mellet. Ez egy iszonyatos stressz volt. Megálltam, kiszálltam, tornásztam, de nem fordultam vissza, hanem elmentem, s baj nélkül odaértem. Ez csak arra példa, hogy a munka volt az első, és nem éreztük a fáradtságot.- Pár szót mondjál a családról.-A családról azt tudom elmondani, hogy Ajkán nősültem, feleségem mérnök-tanár. Ajkán szakközépiskolában tanított, majd amikor ide költöztünk, az Oktatási Osztályra került. Azóta is itt dolgozik, oktatásszervező csoportvezető beosztásban. Az idén ő is eljön nyugállományba. Két gyerekünk van: lányom orvos, Pakson dolgozik. A fiam középiskolai tanárnak készül, de informatikai menedzserként dolgozik. Három lányunokám van. Éppen a közelmúltban volt egy búcsúest. A kollégák búcsúztak el tőlem, és ott úgy fogalmaztam, hogy a turbinák szakijából majd az unokák papija lesz. Tehát tényleg nagy szeretettel vesznek körül engem, és én is elég sok időt töltök velük.- Mivel tervezed eltölteni a szabadidődet?- Alapvetően úgy gondolom, hogy 44 év után nincs arra szükség, hogy rendszeres elfoglaltságot végezzek. Amennyiben esetleg a tapasztalatomra, tudásomra szükség van és megkeresés érkezik a cégtől vagy kollégáktól, nagyon szívesen részt veszek közös munkában. Alapvetően a családdal, pontosabban az unokákkal szeretnék minél több időt eltölteni. Erre jó lehetőség kínálkozik, mert fiatalon vettünk 72- ben Almádiban egy telket, és ahogy a fecskék, apránként felépítettünk egy házat.- Milyen útravalót tudnál adni a mai fiataloknak?- Talán leginkább azt hangsúlyoznám ki, hogy tiszteljük egymás munkáját, becsüljük meg mások szaktudását és próbáljuk néha elhinni azt, hogy másnak is lehet igaza.-Mottó?-A nyugdíjba vonulás az ember életében egy olyan élethelyzet, ami komoly határkő, ráadásul nem is olyan jellegű, mint a pályakezdés, hogy előttem az élet, és hurráoptimizmus tölti el az embert. Igen nagyon jólesett az, hogy kollégáim, közvetlen vezetőim nagyön bensőséges est keretében köszöntek el tőlem. Hetzmann Albert igazgató hétvégi házában volt egy nagy társaság, akik megtiszteltek ezen alkalomból. Sok ajándékot kaptam; többek között egy turbinalapátot, ami végigkísért az egész szakmai életemben. Megható volt, köszönet érte. Igen jólesett az is, hogy akkor, amikor az aktív tevékenységem utolsó napját töltöttem, akkor sok volt kollégám telefonon keresett meg és köszönt el tőlem. Mindenképpen nekik is megköszönöm a jókívánságot. Szeretném ezt az alkalmat is megragadni, hogy valamennyi volt és jelenlegi munkatársamnak is megköszönjem a munkámat segítő támogatásukat és kívánjak nekik jó erőt, egészséget a további munkájukhoz.- Mi pedig egészséges, boldog nyugdíjas éveket kívánunk neked és családodnak! Wollner Pál Tanulmányúton Milánóban A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület Paksi Helyi Csoport kilencfős küldöttsége a nyár elején Olaszországba látogatott. A szakmai és kulturális csemegékkel bővelkedő tanulmányúton a SIEMENS Information and Communication Networks S. p. A. és a FITRE Telecommunications & Electronics S. p. A. cégek fejlesztési központjaiban találkozhattunk a legújabb telekommunikációs, informatikai és ipari automatizációs fejlesztésekkel. SIEMENS Information and Communication Networks S. p. A. Meglátogattuk a SIEMENS Information and Communication Networks S. p. A. milánói fejlesztő központját és a közel hatvanezer négyzetméteres gyár területét. Az itt alapított Microwave az utóbbi időben jelentős tulajdonosváltozáson ment keresztül. 1988-ba vette meg őket a SIEMENS, később összeolvadtak az Italtellel is. Legjelentősebb stratégiai, minőségpolitikai céljuk, hogy a fix (pont-pont és pont-sok pont közötti) vezeték-nélküli hálózatok piacvezetőjeként mindent az ügyfeleik megelégedettségének rendelnek alá. A SIEMENS leányvállalataként széles portfolióval, hatalmas kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. Az itteni fejlesztőmérnökök nagyon büszkék az elődeikre, 2001-ben volt éppen száz éve, hogy az olasz Marconi szikratáviratot küldött és fogadott az Atlanti-óceán két partján. A gyárlátogatás során megtudtuk, hogy nyolcvanéves a rádiórendszer építés fejlesztési világközpontja, ahol éppen járunk. Minden gyártási folyamat, az alkatrész beszállítástól a késztermékig sajátos kódrendszerük segítségével számítógépek által, minőségellenőrzötten vezérelt, így az értékesített eszközök, berendezések teljes élettartamkövetését biztosítani tudják, megkönnyítve ezzel a karbantartási és későbbi fejlesztési feladataikat is. Mivel speciális alkatrészeket igényel a mikrohullámú technika, így jelentős alkatrész-előállító bázissal is rendelkeznek. Mivel a Pannon GSM. Rt., a Magyar Államvasutak Rt., a Magyar Villamos Művek Rt. és a Paksi Atomerőmű Rt. is használja az itt készült eszközöket, így igazán kellemes élmény volt a helyszínen megtapasztalni a kiváló munkaszervezést, a tisztaságot, a rendet, valamint a tanúsított és hatékony minőségirányítási rendszert. A bővebb információt igénylők számára jelezném a telekommunikációs és egyéb kommunikációs eszközöket gyártó milánói SIEMENS Information and Communication Networks S. p. A. honlapjának elérhetőségét: www.siemens.it/ic/networks. FITRE Telecommunications & Electronics S. p. A. Az előre megbeszélt időpontban felkerestük a FITRE Telecommunications & Electronics S. p. A. központját. De ki is ez a 120 fős, speciális területre szakosodott, szűk igényeket rugalmasan felvállaló cég? A Paksi Atomerőműben használt vízmentes, valamint robbanásbiztos telefonkészülékek itt készülnek. Kezdeném a sort a számomra meglepő élménnyel. Amikor vendéglátóink közölték a termelékenységi mutatójukat, ami meghaladja az európai per comunjcme multik 120 ezer euró/év/fő átlagát, majdnem kiesett a toll a kezemből. Ilyen kisvállalkozás is képes erre? Hát ez igazán figyelemreméltó! Az 1943-ban, Milánóban alapított, teljesen magántulajdonú cég három divízióval rendelkezik. A már említett ipari igényeket kielégítő telefon és intercom eszközök gyártása mellett a civil szféra (bankok, irodák stb.) számára is gyártanak kis központokat és hangosbeszélő rendszereket. A harmadik egységben önállóan igyekeznek megoldani az előbbi két egység speciális alkatrészeinek (túlfeszültség-, villámvédelmi relék, tápegységek, stb.) gyártását. Volt lehetőségünk a bemutatóteremben kipróbálni az ENEL, az olasz energiaszektor cégével közösen kifejlesztett IF 2000 és IF 3000 kommunikációs rendszereket. Megismerhettük a tervezés alapvető adatait egy esetleges rekonstrukciós terv készítéséhez. Az előadók felhívták tervezőmérnökeink figyelmét azokra a FITRE túlfeszültség védő berendezésekre, melyek a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) ajánlásai alapján készültek és az EU távközlés hatóságai is elfogadnak. A bővebb információt igénylők számára megadjuk a telekommunikációs és ipari automatizálási eszközöket gyártó milánói FITRE Telecommunications & Electronics S. p. A. honlapjának elérhetőségét: www.fitre.it. Összegzés Összegezve a tanulmányút tapasztalatait - terjedelmi okok miatt a teljesség igényét nélkülözve - úgy gondolom, élményekben gazdagodva sikeres milánói programot tudhatunk magunk mögött. Beszámolómmal talán sikerül felhívni a szakmai és területi szervezetek vezetőinek figyelmét egy, a közösséget is összekovácsoló tartalmas külföldi kirándulás motivációs értékeire. Köszönjük a HTE, valamint a PA Rt. vezetőinek támogatását, akik remélhetőleg a továbbiakban is segíteni fogják a tagság aktív kezdeményezéseit. Sipos László A gőzfejlesztő munkálataiban is élen a bokszbajnok ■■■ Magyar István HHHI Európa-bajnoki ezüstérme, bronzérme van, megnyert 8 felnőtt magyar ökölvívó-bajnokságot, 350-szeres magyar válogatott volt. A világot beutazta, mindent elért, amit szeretett volna az életben. Most - immár 23. éve - a KÁIG Építészeti és Szakipari Szerviz Osztály dolgozik.- Pisti! Élsportolóként hogyan kerültél az atomerőműbe?- A moszkvai olimpiára készültem ’80-ban, amikor megkeresett az akkori vezérigazgató, Pónya József, és megkérdezte, lenne-e kedvem Paksra jönni az atomerőműbe. Korábban a Tatabányai Szénbányákhoz is mehettem volna, de akkor azt nem vállaltam. Egyébként szigetvári vagyok, Pécsen bokszoltam a PVSK-ban 12 évig. A vezérigazgató úr megkeresésére igent mondtam, és megállapodtunk a feltételekben, lakást kaptam, jó fizetést, és az edzési lehetőségek is adottak voltak. Én úgy jöttem ide, hogy ha egyszer megnősülök, itt is szeretnék maradni. Persze ideérkezésemkor nagy feltűnést keltettem Pakson, a válogatott melegítőjében érkeztem vezérigazgatói kísérettel, Volvóval.- Ünnepnap nyertél felvételt a céghez. Hol kezdtél dolgozni?- 1980. december 25-én - karácsonykor - vettek fel a céghez, asztalosnak. Az asztalosműhelyben kezdtem (ez ma a KÁIG büfé) dolgozni. Annak ellenére, hogy első osztályú sportolóként munkaidő-kedvezményt kaptam az államtól, én reggel 5-kor keltem, és minden nap jöttem dolgozni. Most már 23 éve vagyok a cégnél, de soha egy percet nem késtem a munkahelyemről. A régiek közül mára mindenki elment nyugdíjba, egyedül maradtam. A komoly, nagy jelentőségű munkákban mindig benne voltam, régen is, most is.- Úgy tudom, az idén a gőzfejlesztők dekontaminálás nélküli kollektorcseréjében is részt vettél.- Ez így van, a gőzfej lesztős munkákban is benne voltam. Mivel ez fokozottan sugárveszélyes munka, sokan félnek tőle. Azonban én ennek veszélyét vállaltam, ezt tartalmazza a munkaköri leírásom is. Ha ezért kapja az ember a fizetését, ezt el kell végezni. A gőzfejlesztőbe belebújni, a nagy melegben, sugárzásban, nem egyszerű feladat, de ennek kell megfelelni. Mi a gőzfejlesztő padlózatát terítettük, nyolcunk közül egyszerre hárman voltunk benn kb. 20-22 percig. A legjobb tudásod szerint, begyakorlottan kell végezni a munkát, hiszen az egészséged teszed kockára. Hiába van benn víz, a sugárzás nagy, mert az árnyékolást, az ólmot csak utánunk tudták berakni. Az idén szerencsére a vezetőség, a karbantartási igazgató úr intézkedett az árnyékolásra, a dolgozók védelme érdekében. Magyar István —A családtagjaid is erősen kötődnek a sporthoz, talán nem véletlenül... Feleséged is a sport révén ismerted meg?- Igen, ő Pécsett a PVSK-ban NB II-ben kosarazott, egyébként paksi lány. Itt ismertem meg. 1982-ben nősültem meg, most vagyunk 20 éves házasok. A gyerekeim már Pakson születtek. A lányom 20 éves, a kaposvári tanítóképző főiskolára fog járni szeptembertől, a fiam 17 éves, két szakmunkásvégzőt végez egyszerre. Ő futballozik, magyar bajnok lett a Marcali színeiben. Ötven gólt rúgott, gólkirály lett. A lányom is sportol, bár nem versenyszerűen. Én nem bántam meg, hogy idejöttem. Rengetegen ismernek, szeretnek Pakson. Előtte a világot beutaztam, csak Ausztráliában nem voltam. Új- Zélandon, Ázsiában, Afrikában, Amerikában, Japánban, Koreában, Mongóliában, mindenhol jártam. Most azonban szeretek itt, Pakson élni. -£.-
