Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2002-07-01 / 7. szám
8. oldal ATOMERŐMŰ 2002. július Minden A gyom mindenki ellensége. Az allergiát kiváltó gyomnövények (parlagfű és társai) nemcsak az asztmás, allergiás emberek ellenségei. Tudjuk, ahol sok a gyom, ott a szomszéd kertje is gyomossá válhat, mert a nemkívánatos növény átterjedhet. Ahol sok a gyom, ott a kártevők is könnyebben elszaporodnak. Ahol sok a gyom, ott a gazdát elmarasztaló megjegyzések illethetik. Ahol sok a gyom, ott az emberek nem érzik jól magukat. Az nem egy emberbarát környezet. Ne hagyjuk, hogy ilyen területek legyenek Pakson! A kömyezetegészség mindenki ügye! Termi kell érte. Cselekedjünk hát, és ne csak magunkért, hanem mindenkiért, az allergiásokért, asztmásokért, az egészségesekért, minden egyes emberért. Paks városra és külterületi környezetére kiterjedő hatékony gyommentesítés érdekében közös megbeszélésre hívta együttműködő partnereit az „Együtt a parlagfű ellen” Alapítvány. A „Paks gyommentesítése 2002-ben, kiemelve a parlagfű-mentesítési munkákat” címmel tartott tanácskozáson részt vett Németh Andrásné, a Körzeti Földhivatal vezetője; Genye Illés, a Tolna Megyei FM Hivatal Paksi Falugazdász Körzet vezetője; Ledneczki György, a paksi Polgármesteri Hivatal Mezőőri Szolgálatának vezetője; egyes emberért Katonáné Szalai Irén, a Tolna Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Körzeti megbízottja; Supliczné Nagy Katalin, a paksi Polgármesteri Hivatal környezetvédelmi főelőadója. A házigazda részéről, az „Együtt a parlagfű ellen” Alapítvány képviseletében Ignits Miklósné ügyvezető és Rábaközi Emma, az alapítvány munkatársa volt jelen. A megbeszélésen elhangzott, hogy a 2001. évi gyomfelvételezés alapján változatlanul a parlagfű a leggyakoribb gyomnövény Magyarországon. Ennek fő oka a lakókörnyezet elhanyagolása, ápolatlansága, a mezőgazdasági művelésre szánt földek parlagon hagyása és a nem megfelelő gyommentesítés. Az országos parlagfű mentesítési program kidolgozása évek óta folyamatban van, parlament elé teijesztése és elfogadása sajnos késik. A gyomnövény viszont rendületlenül nő, szaporodik, és eközben az allergiások és asztmások száma egyre jobban növekedik. Pakson felismerték a helyzet súlyát és mint ahogy az elmúlt években, idén is készek a cselekvésre. A hatóságok képviselői az alapítvánnyal együtt aktívan kívánnak tevékenykedni a gyommentesítésben. Felajánlották segítségüket a gyomos területek felméréséhez, beazonosításához, valamint a gyomos területek használóival szemben történő hatékony fellépéshez. Nem feltétlenül a bírságolás módszerével szeretnének eredményt elérni, hanem arra az emberi hozzáállásra alapozva, hogy bírság nélkül is kapálják, kaszálják a területeket, és önként váljanak részeseivé a környezetegészségügyi problémák felszámolásának. A felhívásokra még csekély a rámozdulás, de a névre szóló felszólításnak - ami az államigazgatási eljárási törvény értelmében már hatósági lépést jelent - már megvan az ereje. A múlt évben nagyrészt eredménnyel jártak a felszólítások. Határszemlékkel figyelik a termőföldek állapotát. Az utóellenőrzések eredményei kedvezőek, egyre kevesebb az ismételt felszólítás. Pozitívumként kell megemlítni a lakosság jelzéseit, észrevételit. Nő a bejelentések száma, felhívják a figyelmet a szomszédok gazos földjére, vagy allergiás, asztmás gyermek környezetében burjánzó parlagfűre. A Növény- és Talajvédelmi Szolgálat kétféle módszert lát kivitelezhetőnek a gyommentesítésben. Egyrészt a művelésre alkalmas területeken kell rendet tenni (kaszálásokkal, az elhagyott területek művelésbe vonásával), másrészt helyt kell adni az ún. talajvédő gyepnek, az adott flórában honos fajoknak, amibe természetesen a parlagfű nem tartozik bele. A Polgármesteri Hivatal nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a virágosítás mellett hatékony parlagfű-mentesítés valósuljon meg. A Mezőőri Szolgálat nem hatóság, és nem feladata a gyommentesítés, de mindenképpen szeretnének kapcsolódni ehhez a munkához. Tevékenysége közé tartozik a területek folyamatos ellenőrzése, a termőföldön lévő felépítmények, termények megvédése. Miivel saját feladatukból adódóan úgyis a területen mozognak, ezért fel tudják mérni a fertőzöttségi szintet. Az alapítvánnyal és a Földhivatallal már az múlt évben is együtt dolgoztak. A szolgálat technikai eszközzel, gépjárművel segíti a közös munkavégzést. A Parlagfű Alapítvány már évekkel ezelőtt harcot indított a gyomnövények, kiemelten a parlagfű ellen. Életre hívta a Külterület Projektet, amely Németh András úr vezetésével négy éve kezdte meg működését. A növényvédelmi törvény megszületésével változtatni kellett a kialakult szervezeten, most új formában, szorosabb hatósági együttműködéssel törekednek a cél elérésére. A gyomnövények káros hatása mindenkit egyformán érint. Az allergiát okozó növényeket (parlagfüvet és társait) nem csak az asztmások és allergiások érdekében kell irtani, hanem mindenkiért, minden egyes emberért. Vegyük hát komolyan, gondoljuk át felelőséggel! Az „Együtt a parlagfű ellen” Alapítvány ingyenes zöld számán továbbra is váija a gyomos területekről a bejelentéseket és észrevételeket: 80/200-537. Lovásziné Anna Asztma+Allergia klub programjáról Az Asztma Klub június 27-i programjában egy olyan új készülék bemutatása szerepelt, amely az asztmások, allergiások életét nagyban megkönnyíti. A feltaláló, Kiss Lukács korábban sokat szenvedett felső légúti betegségben, de mióta az általa feltalált készüléket használja, panaszai minimálisra csökkentek. Találmányát szabadalmaztatta, a készülék híre gyorsan terjedt, és egyre többen ismerték, tapasztalták meg jótékony hatását itthon és külföldön egyaránt.- Mi volt a kiinduló pontja, az indítéka a találmány megszületésének?- Tulajdonképpen a betegségem.- Milyen betegségben szenvedett?- Kezdetben szénanátha, felső légúti allergia, később hörghurut gyötört, amiből aztán asztma lett. Sok helyen megfordultam, jártam sóbarlangban és tengerparton, 1980-ban természetes tengeri sóra épült terápián vettem részt a Balti-tenger partján. Ezek a kezelések adták az ötletet találmányomhoz, a megfelelő sótartalmú levegő belélegzéséhez. Korábban minden gyógyszert beszedtem, mert hittem bennük, hittem, hogy meggyógyítanak. Rövid ideig ugyan ezek segítettek, de a végén olyan beteg lettem, hogy hetente kétszer-háromszor vénás injekciót kaptam, nem tudtam dolgozni, csak feküdtem egész nap. Miután elkezdtem használni a saját gyógykészítményemet, lassan elmaradtak az injekciók és kevesebb gyógyszert kellett szednem. Visszajött az életkedvem, sokat javult az egészségi állapotom. Közel 20 évig betegeskedtem, de most, 65 évesen jobban érzem magam, mint évekkel korábban. Találmányom, a „MINI SZANATÓRIUM” 14 évi betegség után is még csak elméleti síkon létezett, a kivitelezésére sokkal később került sor. 1998. október 15- én adtam be szabadalomra, majd 2001 elején megkaptam az előzetes szabadalmi engedélyt és hat hónap múlva a véglegeset.- Hogyan működik a találmány, miként fejti ki hatását?- Egyaránt alkalmazható felső légúti allergiára, hörghurutra és asztmára. A készülék barlangterápia elvére épül, a sóbarlangban hasonló összetételű levegőt szívunk be. A készülék egy 11 cm magas és 5 cm átmérőjű kis flakon, amiben különböző szűrők, sziták között természetes sókeveréket helyeztem el. A flakon legalján lévő szűrőn át szíváskor beáramlik a levegő, majd áthaladva a sókeveréken már sóslevegő jut be a légutakba. A levegőt az orron keresztül kell kiengedni, hogy a felső légutakra is hatást tudjon kifejteni.- Milyen korosztály használhatja?- Kétéves kortól az aggastyán korig mindenki.- Mennyi ideig elég a sókészítmény?- Nagyon hosszú ideig. A prototípus kb. 8 éve üzemel, és a sókészítmény minimális mértékben fogyott belőle. Arra kell figyelni, hogy víz és pára ne élje, a visszalélegzést kerülni kell.- Hány éve van forgalomban a készülék?- Két éve folyik komolyabban a terjesztése, az ország minden területére eljutott. A találmányból jelentős mennyiség került Németországba, Ausztriába, Horvátországba, Szlovéniába, Ukrajnába és Romániába. Eleinte sokat elajándékoztam, csupán azért, hogy minél többen kipróbálják és meggyőződjünk a hatásáról. Az ismerősök kézről kézre adják, és a távolság sem akadály, mert Szolnokon élek, de még külföldről is felkerestek. Könnyen megtalálnak, rajtam kívül sincs ilyen nevezetű a telefonkönyvben.- Milyen visszajelzéseket kap?- Ennyi elismerést a teljes munkaviszonyom alatt sem kaptam. Nagyon örülök, hogy elégedettséggel használják a találmányomat. Aki még nem ismeri, annak csak azt mondhatom, hogy úgy bízzanak a készülékben, mint ahogy a munkahelyi vezetőm bízott bennem, aki azt mondta, neki elég, ha csak tőlem kap választ a kérdésére, mert az biztos úgy van. Én erre nagyon büszke vagyok. A készülékre a saját életem, a gyógyulásom a példa, ezért jó szívvel ajánlom mindenkinek. „A „MINI SZANATÓRIUM”-ként ismertté vált inhaláló szipkával Kiss Lukács a 2002. évi IV. Génius Nemzetközi Találmányi Kiállításon 80 ország 300 alkotása közül Génius díjat nyert. A készülékről bővebb információ a paksi „Együtt a parlagfű ellen” Alapítványnál, 75/312-611-es telefonszámon kérhető. Lovásziné Anna 2002. június 27-én tartotta következő foglalkozását az Asztma+Allergia klub. Nepp Brigitta gyógytornász a helyes légzés, testtartás kialakítására mutatott be gyakorlatokat. A klubtagok széken ülve végezték a gyakorlatokat, amelyet mindenki nagyon pozitívan, jókedvűen fogadott. Dr. Csábi Márta tüdőgyógyász, gyermek pullmonológus szakorvos „Az allergiás keresztreakciók” címmel tartott előadást, amelyből megtudhattuk, hogy légútjaink érzékenységét mik okozhatják és mit tehetünk a védelmük érdekében. Az allergia és az asztma ma már népbetegség. A lakosság teljes számához viszonyítva az asztmások száma kb. 6 %, a szénanáthásoké kb. 20 %. Az erre való hajlamot az emberek genetikailag is magukba hordozzák. Az allergia kiváltói, bel- és kültéri tényezőkre oszthatók: Beltéri: házi por, toll, szőr, penészgomba. Kültéri: pollen (a parlagfű és a feketeüröm pollenjei egyszerre jelentkeznek és erősítik az allergiás hatást). Kiss Lukács szolnoki feltaláló bemutatta a légúti allergia, asztma és hörghurut gyógyítására alkalmas készülékét, amelynek a neve: Könnyű lélegzet. A feltaláló előadása végén 1 db készüléket kisorsolt a jelenlévők között, amelyet Ragoncsa Zsolti asztmás gyermek nyert meg. A Klub dietetikusa, Pesthy Endréné gyümölcssalátát készített a klubtagok részére. Őszibarack, ribizli, napraforgómag, natúr joghurt voltak a fő összetevői a salátának. Mindenkinek nagyon ízlett. Ezután az abaligeti tábor és a kirándulások megbeszélése zajlott. Wollner Pál Mini szanatórium Kiss Lukács találmánya a légúti betegségek kezelésére Kiss Lukács Pollencsapda Pakson Az „Együtt a parlagfű ellen” Alapítvány a nyári időszakra hozzájutott egy szabadtéri, lakókörnyezetbe (erkélyre) kihelyezhető pollencsapdához, melyet az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata kölcsönzés keretében biztosított. A szénanáthában szenvedők megsegítésére Európában már több mint két évtizede - egységes pollencsapdák alkalmazásával - szervezett nemzetközi palinológiai kutató- és előrejelző szolgálat működik. 1989-ben kezdődött az Eü. Minisztérium jóváhagyásával a magyar aerobiológiai hálózat kiépítése. Először Budapesten és Szegeden kezdte el működését a polleninformációs szolgálat. Ugyanebben az évben kezdődött el az ÁNTSZ aerobiológiai hálózatának kiépítése, ezen belül már 12 állomás működik. Tolna megyében Szekszárdon működik pollenfigyelő szolgálat, amelynek vezetője Szintainé Dobrádi Julianna. Itt a nemzetközi standardnak megfelelően a Burkard cég által gyártott pollencsapdát használják 1992 óta. A csapda az Intézet tetején, 22 m-es magasságban helyezkedik el, és hétnapos folyamatos mintavételt tesz lehetővé. Ezzel lehetővé válik a - 70 km-es körzetre érvényes - vizsgált mintapollen és gombaspóra 2 óránkénti, pontos faj és koncentráció szerinti leolvasása. Megállapítható a polleneloszlás napi maximuma és minimuma. Nemzetközileg meghatározott az a határérték, ami kimondja, hogy 1 m3 levegőben mennyi az a pollenszám, amely az erre hajlamos egyéneknél allergiás reakciót vált ki. Az általunk értékelt vizsgálati eredményeket elküldik a médiumoknak (újság, TV, rádió) és az egészségügyi intézmények orvosainak. A Polleninformációs Szolgálat célja a klinikusok és a lakosság tájékoztatása, hogy mikor jelentkezik egy bizonyos pollenfajta először, illetve nagy mennyiségben. Ennek igen nagy jelentősége van az allergén elkerülésében (primer prevenció), illetve az időben elkezdett gyógyszerszedésben (szekunder prevenció).
