Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2002-07-01 / 7. szám
6. oldal ATOMERŐMŰ 2002. július Peter Tuominen Loviisaból Peter Tuominen biztonságtechnikai vezető Finnországból, a Loviisai Atomerőműből érkezett és a biztonságtechnikával ismerkedett Pakson.- Milyen célból jött Paksra?- Finnországból azért jöttem az erőműbe látogatóba, hogy egy információgyűjtést végezzek az ipari biztonságtechnika területén, amit otthon hatékonyan tudok hasznosítani. Ugyanakkor információt is adok, hogy nálunk ezek a dolgok hogyan történnek. Az olajiparból származik ez a technika, és nekem van olajipari tapasztalatom is. Most a paksi tapasztalatokat is szeretném begyűjteni és ezeknek az értékeléséből következtetéseket vonhatok majd le. A biztonság azért fontos, mert döntő jelentősége van, de ugyanakkor nehéz megfogni, és ezért kell erről beszélni. A biztonságot nem lehet megteremteni írott utasítások, eljárások, követelmények által. A biztonság az egyfajta emberi viselkedésen alapul, tehát ezért az emberi hozzáállás és viselkedés az, ami a legfontosabb a biztonság szempontjából.- Mik az itteni tapasztalatai?- A tapasztalatom az, hogy mindenki nagyon nyitott és a nyitottság egyébként is egy fontos kérdés a biztonság vizsgálatánál, a hibák napfényre hozásánál. Fontos, hogy az emberek nyitottak legyenek, én ezt a nyitottságot tapasztaltam mindenkivel, akivel eddig beszéltem. Nagy kihívás minden erőmű számára és így Loviisa számára is, hogy a biztonságnak ezt a fajta megközelítését megvalósítsuk, és világosan értse mindenki. Az írott szabályok is fontosak, de ennek valóra kell válnia a munkában meg az emberek viselkedésében és ennek az információnak a felépülése az emberekben a fontos. Nagyon jónak találja azt - ellentétben velünk -, hogy sok hatékony értekezletet folytatunk. Ajó gyakorlatnak azokat az értekezleteket tartja, amelyeken az események gyorsan értékelésre kerülnek és a szükséges intézkedéseket is gyorsan meg tudjuk hozni. A mérnöki munkához hasonlította a biztonság felépítését. A mérnök, amikor alkot valamit, akkor egyszer csak a végére ér és az alkotás kész. Ezzel szemben a biztonság egy olyan dolog, amin állandóan munkálkodni kell, sosem lehet azt mondani, hogy most megcsináltuk, kész, nincs tovább, mindig tökéletesíteni kell és mindig a meglévőnél is jobbra kell törekedni. Ez alatt a rövid idő alatt, amíg itt volt nálunk, a problémákkal meg tudott ismerkedni. Azt szűrte le: a polcokon sok a papír és nagyon sok eljárásunk van, és ő nem vitatja, hogy ez nem szükséges, de valahol mindig egy optimumra kell törekedni. Ami le van írva az eljárásrendekben, azt meg kell próbálni betartani. Ezt valahogy szinkronban kell tartani, mert ha már egyszer valami le van írva, akkor arra kell törekedni, hogy úgy dolgozzunk, hogy betartsuk azokat a szabályokat, amiket mi magunk alkottunk. A biztonságot az Íróasztal mellett ülve nem lehet elérni, tehát annál töbPeter Tuominen bet kell tennünk. Más részről viszont a biztonságot mindenki a saját munkája által kell, hogy bizonyítsa, megteremtse és erősítse, tehát az emberi „attitűd”-öt kell erősíteni, aminek folytán a tevékenységünk úgy nyilvánul meg, hogy a biztonság elsődleges prioritást élvezzen.- Sikerült-e Magyarországból valamit megismernie?- Sikerült a Balatonra elutazni a családommal. A gyerekek (egy fiú, két lány) egész nap úsztak, nem lehetett kiszedni őket a vízből, nagyon jól éreztük magunkat. Ami megragadott bennünket és a gyerekeket Magyarországon, az a barátságos emberek voltak.- Köszönöm a beszélgetést. Wollner Pál A Humán Igazgatóság és az Informatikai Főosztály közös szervezésében zajlott a HUMÁN PART(Y) június 27-i rendezvénye. A „Megtartani és átadni a szervezeti tudást: a tudásmenedzsment jellemzői” című előadást Szeleczki Zsolt, a Hewitt Inside Kft. ügyvezető igazgatója és Hemrik Ferenc, a Clarity Kft tanácsadója tartotta. A bevezetőben az előadás legfontosabb elemeinek meghatározására, a „tudásmenedzsment” fogalmának ismertetésére került sor. „Tudásmenedzsment: a stratégia, az ember, a folyamat, a tartalom és a technológia egyesítése. A tudásmenedzsment az az új integrált megközelítés, amely lehetővé teszi egyének, csoportok és egész szervezetek számára, hogy tudást kollektiven és rendszerezetten létrehozzanak, megosszanak és alkalmazzák üzleti céljaik lehető legteljesebb elérése érdekében.” Az előadók elemezték a tudást, mint szellemi és üzleti tőkét, mint egyéni és kollektív értéket. Kiemelték a vállalati stratégiai módszereket, a megvalósítási terveket és a működtetés szervezeti hátterét. A sok hasznos ismeret mellett ráirányították a hallgatóság figyelmét többek között a tudásspektrumra, az adat, az információ, a tudás és a bölcsesség összefüggésére, valamint arra az előremutató, sikerorientált szemléletre, mely szerint a tudás értéke csak növekedik, ha másokkal megosztják. Lovásziné Anna 2002. június 14-én volt a műszaki átadása a RHK Kht. Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója beléptető és operatív épületének. A határidőre elkészült épületet az RHK Kht. dolgozói folyamatosan veszik birtokba. Wollner Pál Tudásmenedzsment a „humán party”-n Szelecki Zsolt Látogatóink kérdezték A különböző reaktortípusokról Az erőmű látogató központjában néhány tabló, felirat hivatkozik különböző típusokra, amelyeknek ismertetésére a szoros látogatói programban nem mindig kerül sor. Az alábbiakban ezt a hiányt igyekszünk röviden pótolni, a legfontosabb két reaktortípus rövid leírásával. Kérem a szakembereket, ne lépjenek tovább; számukra is van az alábbiakban új információ). Ezek: - a nyomottvizes reaktor (általánosan használt rövidítése PWR = Pressurized Water Reactor, ami a magyar név pontos megfelelője) - a vízforraló reaktor általános rövidítése BWR (Boiling Water Reactor = vízforraló reaktor), (fontos műszaki fejlemény ennek továbbfejlesztett változata, jele: ABWR (Advanced Boiling Water Reactor = továbbfejlesztett vízforraló reaktor)). A villamos energia termelésére használt atomreaktorok között legelterjedtebb típus a nyomottvizes reaktor. Erről sok embernek vannak némi ismeretei, hiszen Pakson is ilyen típusú blokkok működnek. Mind a PWR, mind a BWR reaktorban a neutronok által elhasított nehéz atommagok (urán) hasadási energiáját hasznosítják gőz előállítására. Az uránmagok jó hatásfokú hasításához lassú neutronokra van szükség, de a hasadásban keletkező neutronok igen nagy energiájúak, azaz igen gyorsak. Ezeket tehát le kell lassítani. A neutronok lelassítására mindkét típusban ugyanazt a vizet használják, ami a keletkezett hőt is elviszi a reaktor aktív zónájából (a reaktornak az a része, amelyben az urántöltet van, vagyis ahol a hasadások zajlanak). A víz molekuláiban levő protonokkal (a hidrogén-atom magja) ütközve a neutronok elvesztik energiájukat, lelassulnak, újabb hasadásokat hozva létre, amelyekben újabb gyors neutronok keletkeznek. Ez a hasadási láncreakció. E két típusban tehát a víznek kettős szerepe van: egy hőtechnikai (felveszi a keletkezett hőenergiát) és egy neutronfizikai: lelassitja a neutronokat, hogy „sikeresebben” hasítsanak: csak így tartható fenn a hasadások újabb és újabb bekövetkezése, vagyis a láncreakció A PWR típusnál nem engedik meg, hogy a reaktorban a víz fonjon, noha a hőmérséklet 300 0C körül van. Ezt úgy érik el, hogy a reaktorban igen nagy nyomást tartanak fenn. A felmelegedett víz egy hőcserélőben (gőzfejlesztő) vékony csövei^ falain keresztül adja át a hőt az ún. szekunder körben levő víznek. (A reaktorból érkező, majd oda visszatérő víz köre a primer kör). A primer és szekunder kör között tehát anyagáramlás nincs, csak a hő megy át. A szekunder körben gőzre van szükség, ezért ott a nyomást jóval kisebb értéken tartják, így a víz fel tud forrni, a keletkezett gőz hajtja a turbinákat. A BWR típusnál viszont megengedik, hogy a víz a reaktorban felforrjon, egy része gőzzé alakul, s ezt közvetlenül a turbinára vezetik; közbeiktatott hőcserélőre nincs szükség. Mivel a gőzbuborék sokkal rosszabb neutronlassító, mint maga a víz, az „ősidőkben” aggódtak, hogy a véletlenszerűen megjelenő forrási buborékok miatt a neutronlassítás annyira ingadozni fog, hogy a BWR típusban nem lehet stabil üzemet létrehozni. Az aggodalom alaptalannak bizonyult. Már az ötvenes évek első felében sikeres kísérleti modellek működtek. Érdemes megemlíteni, hogy az USA-ban először BWR reaktor felhasználásával láttak el néhány órára egy kisvárost (Arco, Idaho) nukleáris eredetű villamossággal 1955-ben. Ismeretes, hogy a világ első kis atomerőműve, amelyet kifejezetten villamos energia előállítására terveztek, 1954 közepén kezdett üzemelni a Szovjetunióban. Napjainkban ez az olcsóbban megépíthető típus (nem kell két vízkör, nem kell a drága és kényes hőcserélő) elterjedésben a második helyen áll a PWR mögött (a világon atomenergiából előállított villamos energiának kb. 20 %-át BWR- ek termelik). Miért nem az elsőn, ha ilyen előnyös - kérdezhetik. Hátrányai is vannak. Bármely reaktortípus aktív zónáján keresztül keringő víz szükségképpen radioaktívvá válik. A PWR-ben ez a radioaktív víz a primer körre lokalizálódik, a szekunder köri víz csak hőt kap tőle, nem keveredik vele. Vagyis a szekunder körben keringő víz, és így a turbinára jutó gőz mindenképpen inaktív, nem sugároz. A BWR-nél viszont a turbinára jutó gőz közvetlenül a primerkörből származik, radioaktív. A technológiai berendezések nagyobb részét éri sugárszennyeződés, több berendezés körül van nagyobb sugárzási szint, a sugárszennyezések eltávolítása (dekontaminálás) több munkát igényel. így — mint azt a tapasztalat is igazolja - egy BWR-ben a dolgozók nagyobb éves dózisokat kapnak, és több radioaktív hulladék keletkezik. Mindenképp érdemesnek tűnt a gazdaságilag előnyös BWR fejlesztése, hogy hátrányait csökkentsék, versenyképességét növeljék. Ezeknek az erőfeszítéseknek az eredménye az ABWR, a továbbfejlesztett vízforraló reaktor, amelyet az USA-beli General Electric, a japán Hitachi és Toshiba közösen dolgoztak ki. Változatlan az alapelv, az újítások technikai jellegűek, de olyan alapvetők, hogy indokolt új reaktor-generációról beszélni. Ez talán hozzá fog járulni a BWR típus előretöréséhez. Az ABWR típusból Japánban építettek fel 2 blokkot. A tapasztalatok igen kedvezőek. Az érdeklődő szakemberek számára közöljük, hogy az ABWR típus technikai részleteiről például az alábbi Internet címeken találnak információt: www.nuc.berkley.edu/design/abwr/ specs.html www.toshiba.ci.jp/productabwr/ab wr int/index.htm Végül közöljük a PWR és a BWR (pontosabban: a szakemberek számára talán kevésbé ismert ABWR) felépítési vázlatát. Vinnay István 1 Reaktortartály, 2 Fűtőelemek, 3 Szabályozó rudak, 4 Szabályozórúd hajtás, 5 Nyomástartó edény, 6 Gőzfejlesztő, 7 Primer köri keringtető szivattyú, 8 Frissgőz, 9 Tápvíz, 10 Nagynyomású turbina, 11 Kisnyomású turbina, 12 Generátor, 13 Gerjesztőgép, 14 Kondenzátor, 15 Hűtővíz, 16 Tápvíz szivattyú, 17 Tápvíz előmelegítő, 18 Betonvédelem, 19 Hűtővíz szivattyú 1 Reaktortartály, 2 Fűtőelemek, 3 Szabályozórúd, 4 Keringtető szivattyú, 5 Szabályozórúd hajtás, 6 Frissgőz, 7 Tápvíz, 8 Nagynyomású turbina, 9 Kisnyomású turbina, 10 Generátor, 11 Gerjesztőgép, 12 Kondenzátor, 13 Hűtővíz, 14 Tápvíz előmelegítő, 15 Tápvízszivattyú, 16 Hűtővízszivattyú, 17 Betonvédelem
