Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2002-07-01 / 7. szám

2. oldal ATOMERŐMŰ 2002. július Közgyűlés után Dr. Mészáros György urat, a PA Rt. igazgatóságának elnökét kérem, tá­jékoztassa újságunk olvasóit az el­múlt közgyűlés óta eltelt esemé­nyekről: — Az elmúlt közgyűléssel a cég éle­tében nagy változások nem álltak be, hiszen az előző közgyűlés már az élettartam-hosszabbítás ügyében, il­letve az előkészítő munkákról dön­tött. Az utolsó áment valamely követ­kező közgyűlés fogja kimondani. A közgyűlés inkább csak a szokott kérdéseket érintette, a lemondott, il­letve a mandátumukat nem meghosz­­szabbítani kívánó tagok helyett új ta­gokat állított. Meghatározott bizo­nyos stratégiai célokat és feladatokat, ezen túl pedig részben elvonta az eredményt, részben itt hagyta, amely­nek külön azért örülök, mert képez­nünk kell egy olyan alapot, amelyből majd az élettartam hosszabbítás fi­nanszírozható, ezért minden fillérnek jó helye van nálunk. Tulajdonképpen a cég életében re­latív béke van, mely több forrásból táplálkozik. Egyrészt az élettartam­hosszabbítás, mint hosszú távú straté­giai cél megfogalmazódott. Másrészt nagyon fontos az, hogy az átszervezések befejeződtek, és ez­zel ki-ki nyugalomban, jobban érez­heti magát. A folyamatra szervezés a szakemberek szerint sikerült, tehát nem maradtak olyan lyukak és egyéni alkuk, mely az előző átszervezések­nél - mondjuk - eleve hibaforrásként szolgáltak. A harmadik pedig az, hogy a cég vezetése és személy szerint én is a ré­gió fejlesztését kiemelten kezelem és remélem azt, hogy Tolna megyét nem egy szál Paksi Atomerőmű képviseli csak a jövőben. Vannak ígéretek arra nézve is, hogy Paks a jövőben nem kerül privatizációra. Amire különösen büszke vagyok az az, hogy a parlament februári ülésén -amikor az OAH be­számolt az éves te­vékenységéről - fél napon keresztül az összes parlamenti párt vezérszónoka a Paksi Atomerőmű tevékenységét di­csérte. Az élettar­tam-hosszabbítás té­maegységét és támo­gatottságát aláhúzta és gyakorlatilag nem hangzott el velünk kapcsolatban kritika, ami azért különös fegyvertény, mert a mai túlpolitizált vi­lágunkban viszony­lag kevés olyan do­log van, amely összpárti konszenzust élvez. Ez az elégedettség, dicséret min­denkinek az érdeme, aki itt dolgozik, akár fizikai, akár szellemi, akár elnök, akár beosztott és ugyanakkor ez azt mutatja, hogy ez a PR munka, amit el­kezdtünk, gyümölcsöző volt. A másik büszkeségem - szeptem­ber 11-ét követően -, amikor a biz­tonsági kérdések a világban felértéke­lődtek, a Paksi Atomerőmű megítélé­se nem változott. Konstans módon 70 % körüli támogatottságot élvezünk és csupán 5 %-a az embereknek szeretné becsukni az erőművet. Ez akár euró­pai viszonylatban is nagyon jó szám, megint minősíti mindazoknak a mun­káját, akik ebben részt vesznek, azaz a „partosok” munkáját. Ez évben a munkakörelemzéssel elindult egy új folyamat, mely beve­zetésére a menedzsment megadta a zöld utat.- Milyen hosszú távú tervei vannak az Elnök úrnak?- A stratégiai terveim között szere­pel az, hogy a Pakson felhalmozódott rendkívül magas szintű szakmai tu­dást konzerválni kell. Erre több lehe­tőséget is látok. Dr. Mészáros György Először is az ESZI egyetemi szin­tű képzésének fejlesztését tűztem ki célul. Ezt két módon látom megvaló­sítani: egyrészt a jelenlegi engedé­lyezett létszámot meg­tartva, másrészt pedig plusz létszámot sze­rezve egyéb területe­ket is szeretném, ha itt üdvözölhetnénk. Első­sorban az informati­kus, a gazdasági mér­nök, a gépész- és a vil­lamosmérnök, illetve az atomerőműhöz kap­csolódó nukleáris mér­nök szakokat szeret­ném itt látni, műegye­temekkel és főiskolák­kal együttműködve, kooperálva. A másik tervem az, hogy a posztgraduális képzést Paksra kellene hozni, és így lehetősé­get teremteni a munka melletti tanu­lásra. Erre azért van szükség, mert nem vertikális, hanem horizontális ismeretekre van szükség, és a jöven­dő vezetőket ki kell nevelni, ehhez pedig szükséges a megfelelő képzés és gyakorlat. A harmadik pedig az, hogy szeret­nék a tudományos életbe való munká­hoz segítséget nyújtani azáltal, hogy néhány ez iránt érdeklődő embernek lehetőséget teremteni arra, hogy a munka mellett tudományos munkát is végezhessen. Ma már szüksége van az erőmű­nek tudományos ismeretekkel, tudo­mányos gondolkodásmóddal és kap­csolatokkal rendelkező szakembe­rekre is.- Mindenkiben felmerül az a kérdés, mikor várható a következő közgyűlés?- Érzésem szerint augusztus hónap­ban, az MVM közgyűlését követően. Örülök annak, hogy itt dolgozhatok Pakson idestova több, mint másfél éve. Bízom abban, továbbra is tehe­tem azt és megvalósíthatom, amit fel­adatul kitűztem magam elé.- Köszönöm a beszélgetést Elnök úr. Wollner Pál A FINE a Szigeten A Magyar Nukleáris Társaság „ifjúsági tagozata”, a FINE (Fiata­lok a Nukleáris Energetikáért), ismét a nagy, de most már szoká­sosnak mondható dobására készül: a Sziget-fesztivál aktív részt­vevője lesz idén is. Alapvetően a szigeti előkészületek részleteinek tisztázása volt a célja a június 20-án Budapesten, a BME Nukleá­ris Technika Intézetben (NTI) tartott megbeszélésnek. Azt, hogy az őszinte tájékoztatásra, a fiatalokkal való információcserére szükség van, a PA Rt. megbízásából márciusban a TNS Hungary Kft. által elvégzett közvélemény kutatásnak az Atomerőmű című újságban (2002. jú­nius) és az Intranetén is megjelent eredményei is jelzik. Néhány példa a fontosabb kérdések közül, amelyek az eddigi erőfeszítések ellenére még tisztázásra várnak: • többen gondolják, hogy az atomerő­művek szén-dioxid kibocsátással hozzájárulnak az üvegházhatáshoz, mint amennyien nem; • sokan gondolják, hogy hiányos a tu­dásuk az atomenergiáról, illetve a kommunikáció jellege nem megfelelő; • majdnem kétszer annyian nem tud­nak az atomerőmű élettartam-hosszab­bítási terveiről, mint akik igen. A FINE folyamatosan ott van a legkülönbözőbb hazai és nemzetközi rendezvényeken: környezetvédelmi szervezetekkel folytat párbeszédet, szakmai megbeszéléseken és konfe­renciákon hallatja a hangját, faluna­pokon és táborokban tart tájékozta­tót az atomenergia békés felhaszná­lásának előnyeiről, nemzetközi klí­ma-konferenciákon vesz részt az Eu­rópai Nukleáris Társaság ifjúsági ta­gozatával (Young Generation Network) együttműködve. A fiatal magyar nukleárisok legismertebb megmoz­dulása talán a Szigeten rendszeresen felállításra kerülő Nukleáris Sátor. Itt kitűnő lehetőség van a tagokhoz hasonló korú, de esetleg nem eléggé tájékozott szigetlakokkal való köz­vetlen párbeszédre, az említett kér­dések érthető, szakmailag mégis hi­teles megvilágítására. Ehhez általá­ban jó eszköz a közérthetően megfo­galmazott, a PA Rt. támogatása ré­vén kis ajándékokkal vonzóbbá tett, többszintű és többnyelvű nukleáris totó, és az ahhoz kapcsolódó beszél­getés. A már bevált ötlet idén várha­tóan más érdekes megoldásokkal (pl. rejtvény, játék) is kibővül. A júniusi előkészítő megbeszélés résztvevői tisztázták többek között a kérdése­kért, a bemutató eszközökért és a prospektusokért, a nyomtatott és elektronikus tájékoztatásért felelő­sök személyét. A Szigeten való aktív részvétel azonban kisebb problémát is jelent. Mint kiderült, a FINE nagy gondja az utánpótlás. Hosszú távon a budapesti és paksi tagok együttműködésén ala­puló munka teljessé tételéhez, rövid távon pedig a szigeti megmozdulás sikeréhez új tagokra lenne szükség, akik nyitottak, érdeklődők, korosztá­lyukkal a hangot könnyen megtalál­ják, környezetünk jövőjéért szakmá­jukból adódóan is elkötelezettek. Amennyiben valaki vállalja a felvilá­gosító munkával járó feladatokat és örülni tud a sikereknek, egyben sze­retne a lelkes kis csapat tagjává vál­ni, Hanti Ágota paksi alelnöknél (69- 20, hantia@npp.hu) vagy a levelező­­listán (finelist@reak.bme.hu) jelezze. Több jelentkező esetén a FINE szer­vezetten kis bemutatkozást, tájékoz­tatót is tartana Pakson.-hadnagy■ Főjavítás 2002. A tervezettnél 30 órával korábban fejeződött be a 4. blokk főjavítása Az idei 4. blokki főjavítás tervezett időpontja 2002.04.27. - 2002.06.24. (59 nap) volt. A referencia blokk­nak tekintett blokk főjavításának végrehajtásáról Zsoldos Ferenc, a Karbantartás Technológiai Főosz­tály vezetője ad tájékoztatást. A főjavítás végrehajtása az üteme­zés szerint folyt, a reaktorszerelés vo­nalán előny jelentkezett a visszaindu­­lás előtt. A főosztósík vízszintesség mérését már a hatóság által jóváha­gyott új, 1,5 mm-es korláthoz viszo­nyítva végeztük el. A főberendezések területén a gőz­­fejlesztők tápvízelosztó kollektor cse­réje jelentette az egyik legnagyobb kihívást, az új kiegészítő elemmel, a magasabb vízszint biztosíthatóságá­val a dózisviszonyok közel olyan jók voltak, mint a korábbi árnyékolások és dekontaminálások utáni mért érté­kek. Ennek alapján az eredetileg ter­vezett négy helyett mind a hat gőzfej­lesztőnél elvégeztük a munkát. A fővízköri nyomáspróbánál jelent­kezett több probléma is, először a re­aktoron a 2. és 17. sz. FM fejnél kellett detektorokat újratömíteni, a későbbi­ekben pedig a 14. sz. FM fej detekto­rai közül vált tömörtelenné néhány. Ennél a fejnél a detektorok későbbi új­ratömítése mellett döntöttünk, mivel a tömörtelenség növekedése megállt. A gőzfejlesztő nyomáspróbát több­szöri próbálkozás után két részletben lehetett végrehajtani, ehhez a megvál­tozott nyomáspróba határok miatt módosítani kellett az MFT-t is. Az FKSZ-eknél rendben folytak a főjavítások, a 6. FKSZ-nél kellett ko­molyabb forgácsolással történő javí­tást végrehajtani a járókeréken. A gyártóművel történt egyeztetés után a javítás rendben megtörtént. A turbinás területen nagyobb zökke­nők nélkül végrehajtottuk a fémszórást mindkét gépnél. A visszaindulás alatt az éles túlfordulat védelmek lepróbálá­­sakor jelentkezett probléma, amit meg­oldottunk és indíthatók voltak a gépek. A 164 bar-os nyomáspróba után je­lentkezett problémaként a TH11S804 pneu gyorszáró, valamint a TH11S002 visszacsapó szelep. A két szerelvény tömörré tétele a korlátozott beavatko­zási lehetőség miatt nem volt teljes mértékben sikeres, javításuk kirakott zóna mellett végezhető csak el. A 40QD02 dízelgenerátoron főja­vítást hajtottunk végre cserével. A szekunderkörben a 4ÍRD NNYE sor szerkezeti vizsgálata és nyomás­próbája volt kiemelt feladat. A hiba­feltárások eredményeként a 41RD30 előmelegítőnél a központi elosztó kollektor megerősítését (héjazását) kellett végrehajtani, ami komoly fel­adatot jelentett mind a hegesztő, mind az edényes művezetői egységnek. Az előmelegítő sort a főjavítás végére si­került üzembe venni. A villamos területen kiemelt mun­kaként hajtottuk végre mindkét gene­rátor nagykarbantartását, a 7. generá­tornál az üzemelés közben keletkezett tekercshűtővíz rendszeri tömörtelen­ség behatárolása és elhárítása sikere­sen megtörtént. Szintén jelentős feladat volt a 41B A, BB, a 42BB, a 40BX, BY, BW főelosz­tók nagykarbantartása, amit az üteme­zés szerint rendben végrehajtottunk. Az átalakítási munkák közül az RVR rekonstrukciót kell kiemelni, aminek végrehajtásával befejeződött ezen átalakítások sora. Jelenleg mind a négy blokk a modernebb, digitális technikát alkalmazó rendszerekkel üzemelhet. Szintén utolsó állomásához érke­zett a SULZER biztonsági szelepek kiépítése is. Az átalakítás rendben zajlott, a visszaindulás alatti próbák végrehajtása megfelelő eredményt hozott. A minőségbiztosítási követel­ményeknek megfeleltünk (ideértve a dokumentálás pontosságát, a munkák jegyzőkönyvezését, a fényképes ar­chiválást), a tisztaszerelési zónák szem előtt tartásával. A főjavítás hossza 57 nap 18 óra volt, ami megfelelő eredmény. Ki­emelendő eredménynek számít a gőzfejlesztőknél végrehajtott tápvíz­elosztó kollektorok cseréje, ahol lé­nyeges megemlíteni, hogy a dózister­helés mértéke a kezelhető szinten maradt. Ennek révén referencia blok­ként beszélhetünk a 4. blokkról, mi­vel itt nem hajtottunk végre dekonta­­minálást. Mindent összevetve sikeres főjavítást tudhatunk magunk mögött - melyet a tervezetthez képest 2 nappal korábban fejeztünk be -, és készülünk a hátralévő két blokk főjavítására.

Next

/
Thumbnails
Contents