Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2002-07-01 / 7. szám

2002. július ATOMERŐMŰ 3. oldal Tudományos tanácskozás a szélenergiáról Egy lány a „PA Rt.-on”! Egy évvel ezelőtt kezdett termelni a kulcsi szélerőmű, ami jó alkalmat adott a szélenergia hasznosításával foglalkozó szakembereknek egy or­szágos tudományos tanácskozás meg­szervezésére. 2002. június 5-én, az el­ső magyar szélerőmű tövében felállí­tott sátorban, mintegy száz résztvevő hallgatta dr. Tóth Lászlónak, a Ma­gyar Szélenergia Tüdományos Egye­sület elnökének megnyitóját A számos előadásból a résztvevők többek között megtudhatták, hogy je­lenleg az Európai Unió tagországai­ban 14.600 MW beépített teljesítmé­nyű szélerőmű működik. A szakem­berek szerint 2010-re az egész vilá­gon a beépített kapacitás eléri a 100.000 MW-ot. Nagy érdeklődés kísérte a kulcsi erőmű egyéves tapasztalatairól szóló beszámolót. Az előzetes tervek és szélsebesség mérések szerint évente 1200 MWh energia megtermelését várták a szélerőműtől. A szélkerék gyártója, az ENERCON már 3050 da­rab E-40 típusú (ilyen a kulcsi is) tur­binát adott el a világon, így nem meg­lepő, hogy az előzetes terveknek megfelelően 1260 MWh energiát vett át a DÉDÁSZ. A gazdasági számítá­sok szerint ilyen termelés mellett 12 év alatt térül meg a mintegy 200 mil­lió Ft-os beruházás. Talán érthető, hogy a legnagyobb érdeklődést a szélenergia alkalmazá­sának gazdaságossági kérdései váltot­ták ki. A külföldi és hazai előadások­ból kiderült, hogy a szélerőművek ál­tal termelt energia árszabályozása or­szágról országra változik, és messze nem tekinthető végleges, kiforrott rendszernek. A Gazdasági Minisztéri­um képviselője is részletesen foglal­kozott ezzel a kérdéssel. A külföldi gyártók nagy tetszését váltotta ki az a javaslata, hogy az eddigi - beruházás­ra központosított - állami támogatási rendszert ártámogatási rendszerrel kellene felváltani. Ez azt jelentené, hogy a megújuló energiahordozók ré­vén nyert villamos energia ártámoga­tása minden fogyasztót érintene egy átlagos 0,1 Ft-os áremeléssel. Egy másik elképzelés szerint a „zöld tari­fás” villamosenergia-termelés az ed­digieknél is nagyobb áron valósulhat­na meg, ami akár 20 Ft feletti átvéte­li árat jelentene kWh-ként. Az árak körüli viták is mutatják, hogy a szélerőművek még nem ver­senyképesek* a piacon, de a C02- kibocsátás csökkentését nemzetközi egyezmények és az Európai Unióban hozott határozatok miatt jelentős po­litikai támogatást élveznek. Érdekes megjegyezni, hogy a szélerőművek beruházási fajlagos költsége 1200 EUR/kW. Ez alatta marad a 2000 USD/kW atomerőművi kapacitás faj­lagos beruházási költségének, viszont a beépített kapacitást átlagban 10-30 százalékban hasznosítja csak a szél­erőmű. (A kulcsi turbina esetében ez 24 százalék.) A névleges teljesít­ményt csak 12 m/s szélerősségénél teljesíti, ami (szerencsére) nem túl gyakori. Látni kell azonban azt is, hogy a hagyományos energiatermelő módszerek esetében a piaci ár való­ban nem tartalmazza a környezetet ért károk felszámolását, illetve azok megelőzését, így a szélenergia fel­­használása, annak támogatása valós társadalmi érdeket szolgál. Annak felméréséhez, hogy hol ér­demes korszerű szélerőműveket tele­píteni, elengedhetetlen Magyarország széltérképének elkészítése. Ehhez se­gítséget adhat az Országos Meteoro­lógiai Szolgálat adatbázisa is, de a szélsebesség-mérések pontossága nagyban függ a talajtól mért távolság­tól. Az alacsony magasságban mért szélsebességi adatok nagyon pontat­lanok, így szükség van 30-40 méter magasságban végzett mérésekre is. A fejlődési tendenciákról szóló elő­adásban átfogó képet kaptak a hallga­tók a szélturbinák fejlődéséről és az új fejlesztésekről. Már ma is üzemel­nek 1,5 MW teljesítmény felett turbi­nák, de a konferencián bemutattak egy olyan típust, amely 3 MW névle­ges teljesítményre lesz képes. Ezek a konstrukciók joggal nevezhetők monstrumoknak, hiszen akár 100 mé­ter magas tornyokra telepítik majd a 70-80 méter átmérőjű rotort. Magyarországon egyelőre az inotai erőmű mellett és a Kulcson felállított szélturbina működik. A konferencián bemutatták a Mosonszolnokon terve­zett szélerőmű-park tervét. Részlete­sen ismertették az állami támogatási rendszer bonyolult rendszerét és azo­kat a bürokratikus akadályokat, ame­lyek jelentősen nehezítik egy hasonló beruházás megvalósítását. A konfe­rencia zárszavában azonban az EU- ban tapasztalható folyamatokra ala­pozva bizakodásuknak adtak hangot a szervezők, és mértéktartóan azt jósol­ták, hogy öt év múlva 250-300 szél­turbina üzemel majd hazánkban. Vajnai Attila-Baranya Sándor-Lung Attila Az ESZI-ben a menedzserasszisztens szak most először 5 éves. Az érettsé­gi után kell teljesíteni a kéthetes nyá­ri gyakorlatot. A következő tanévben pedig csak szakmai tantárgyaink lesz­nek (informatika, angol és német nyelv, szakmai kommunikáció idegen nyelven, titkári, gazdasági, jogi isme­retek, élet- és pályaterv, vezetési, szervezési ismeretek). Én a Paksi Atomerőmű Rt. Ipari Biztonsági Főosztályát választottam a gyakorlat helyéül. A főosztályveze­tő, Volent Gábor titkárságán Lovászi Zoltánné segítségével kóstoltam bele az ottani életbe. Anna néni beszélt a cég felépítéséről, profiljáról, az osz­tályt elhelyezte a cég szervezeti rend­jében. Megismerkedtem a munkatár­sakkal, a feladatokkal és megláttam, hogy mennyire fontos a jó munka­kapcsolat. Rendkívül kedves embe­rek dolgoznak ott, örültem, hogy sok színes egyéniséget ismerhettem meg ez idő alatt. Bepillantást nyertem az ügyiratkezelésbe is. A küldemények átvételében, érkeztetésében, iktatásá­ban tevékenyen részt vettem. Megta­nultam az iratok tárolási rendjét, és továbbítottam is őket. A telefonok fo­gadása és az üzenetek átadása a két hét végére már rutinfeladattá vált. Több adatnyilvántartásba is betekint­hettem. A vendéglátási feladatokat mindennap én végeztem el. Egyik nap külföldi vendég is érkezett Volent Gáborhoz, Peter Tuominen Finnor­szágból. Anna nénitől természetesen képet kaptam az ottani telefonkészü­lék, telefax, diktafon, fénymásoló használatáról is. Egy napot a Tájékoztató és Látoga­tó Központban is eltölthettem. Ott más jellegű munka folyik. Betekin­tést nyertem a TLK vezetőjének, Kováts Balázs titkárnőjének életébe is. Kovácsné Andrea egy kedves be-Baksay Adrienn szélgetésben mesélt feladataikról, te­vékenységükről. Még ugyanitt Laurinyeczné Margóval is megismer­kedtem, aki beszámolt nekem a cso­portok fogadásáról, az ő munkájáról. Amikor ott voltam, három kiránduló­csoport is érkezett. Emlékezetes marad számomra ez a két hét, hiszen rengeteg új dolgot lát­tam, sok új emberrel találkoztam. An­na néni rendkívül segítőkészen állt hozzám, sok időt és energiát szentelt arra, hogy képet kapjak a feladatokról. Az Ő munkáján keresztül éreztem meg azt, hogy egy titkámő/titkár mun­kája mennyire sokrétű, felelősségtel­jes. Például az angol nyelv ismerete nélkülözhetetlen, minden ügyet át kell látni és nem ritka, hogy egyszerre 5-6 dolgot is kell végezni. Sajnálom, hogy akik ebben nem tájékozottak, azok még mindig abban a tudatban vannak, hogy a titkárnő „kávét főz”. Pedig ez már régen nem erről szól... Egyáltalán nem. Köszönöm, hogy megtapasztalhat­tam! Baksay Adrienn Szakmai gyakorlat a Paksi Atomerőműben Az atomenergia reneszánsza ■■■H Európában ■■■ Folytatás az 1. oldalról. Az Európai Unióban a villamos energia kb. 35 %-a származik atom­erőművekből. Ez azt jelenti, hogy a nukleáris fűtőanyag a legnagyobb, áram termelésre használt forrás és megelőzi mind a szenet (29 %), mind a földgázt (15 %). Az atomerőmű­veknek köszönhetően 500 millió ton­na széndioxid kibocsátását lehet el­kerülni, amit például másképp úgy lehetne elérni, ha 75 %-kal kevesebb autó közlekedne az európai utakon. Dr. Csőm Gyula hangsúlyozta, hogy az atomenergia nélkül Finnország sem tudná teljesíteni a széndioxid-ki­bocsátás csökkentésére vállalt köte­lezettségeit. A finn kormány nem­csak az atomenergiával, hanem a megújuló energiaforrások és a taka­rékosság támogatásával is igyekszik környezetvédelmi céljait elérni. Az előrejelzések szerint a finn villamos­­energia-igények az 1998. évi 76,5 TWh-ról 2010-re 92 TWh-ra növe­kednek, amihez 2500 MW új erőművi kapacitást kell létesíteni. A mostani parlamenti döntés lehetősé­get ad, hogy ebből az igényből kb. 1000-1600 MW atomenergiából származzon. Az új reaktor a már je­lenleg is üzemelő két telephely (Loviisa és Olkiluoto) egyikén épül. Mindkét területen a lakosság már előzetesen kifejezte támogatását egy lehetséges bővítés mellett. A beruhá­zást kezdeményező TVO cégnek öt éven belül kell építési és hatósági lé­tesítési engedélyt kérni. Ez idő alatt választják majd ki a reaktor típusát és szállítóját. Az előzetes tanulmányok­ban hat változatot vizsgáltak, ami az összes szóba jöhető reaktorkonstruk­ciót magába foglalja. Az ötödik finn atomreaktor beruházási költsége 1,7 - 2,5 milliárd euró lesz, a választott reaktor típusától függően. Ezt követően Zarándy Pál, a MAE elnöke az atomenergiával kapcsolat­ban jelenleg az Európai Unióban na­pirenden lévő kérdésekről adott tájé­koztatást. Megtudtuk, hogy lezárult „Az EU energiapolitikája” című un. Zöld Könyv vitája. A Szállítási és Energia Főigazgatóság értékelése megerősítette, a jövőben a nukleáris energiatermelés nélkülözhetetlen eleme az EU térség biztonságos, a gazdasági versenyképességet fenn­tartó, a Kiotóban vállalt kötelezettsé­gek teljesítését is lehetővé tevő ener­giaellátásának. Az EU stratégiájának három prioritása van: bővítés, fenn­tartható fejlődés és a belső piac libe­ralizálása. Ennek keretében az ener­giaügyi főbiztos, Loyola de Palacio kezdeményezte, hogy nukleáris biz­tonsági követelményeket fogalmaz­zanak meg. A direktíva tervezetén még dolgoznak, így az nem került nyilvánosságra. A szakmapolitikai vezérelvek: • a jelenlegi jelölt országokban fo­lyó, az EU által kezdeményezett biz­tonsági felülvizsgálatok lehetősége ne szűnjön meg a csatlakozás után, ha­nem alakuljon ki egy, minden tagor­szágra kiteijedő, egységes rendszer; • a rendszer a jelenlegi nemzeti el­lenőrző mechanizmusokra épüljön, ne jöjjön létre egy újabb bürokrati­kus és költséges „réteg”; • a biztonsági követelmények és az ellenőrzés egységesülése járuljon hozzá a nukleáris energiatermelés te­rületén a versenyfeltételek átlátható­ságához és kiegyenlítéséhez. Ugyancsak a belső piac egységesí­tése, a politikák és költségek átlátha­tósága az alapja a nukleáris hulladé­kok és kiégett fűtőelemek tárgyában előkészítés alatt álló direktívának. A politikai cél az, hogy minden tagor­szág alakítsa ki és mutassa be a hulla­dékok és fűtőelemek kezelésének stratégiáját, fordítson a jelenleginél több eszközt a kutatásra és mutassa be költségelőirányzatait. További előké­születben levő direktíva foglalkozik a nukleáris létesítmények leszerelésé­nek pénzügyi alapjaival. Legfőbb cé­lok: amikor egy kereskedelmi nukleá­ris létesítményt (erőművet, repro­cesszáló üzemet) leállítanak, álljon rendelkezésre a lezáráshoz szükséges pénz, amit a kereskedelmi tevékeny­ség árbevételéből kell felhalmozni; a pénzalap képzése és kezelése legyen átlátható; a pénzalap képzése és keze­lése ne torzítsa a versenyt. A MAE el­nöksége úgy véli, hogy Magyarország mind a három területen jól felkészült, a direktíváknak való megfelelés nem fog nehézséget okozni. Kockázatot in­kább a direktívák bevezetését illető, a jelenlegi tagországok közti érdekel­lentétek, és az ebből eredő viták elhú­zódása jelenthet. Tudósított: Sípos László A Veszprémi Egyetem ne­gyedéves műszaki mene­dzser szakos hallgatója­ként úgy gondoltam - eb­ben itt a helyszínen meg is erősödtem —, hogy szakmai gyakorlatom el­töltésére, valamint a jö­­vőm megalapozása érde­kében nagyon jó lehetősé­get nyújt a Paksi Atom­erőmű. Már korábban is volt módom bepil­lantani az atomerőmű életébe, mivel Pakson - műszaki kömyezettechnikus szakon - az Energetikai Szakképzési Intézetben végeztem. A június közepé­től július közepéig tartott szakmai gya­korlatom alkalmat adott arra, hogy ala­posabban megismeijem az itt dolgozók tevékenységét. Mivel a szakdolgozato­mat minőségirányítás témakörben sze­retném megírni, egyenes út vezetett a Minőségbiztosítási Osztályra. Első nap, a hosszadalmas admi­nisztratív kötelezettségek teljesítése után, megismerkedtem az új kollégák­kal, és hogy jobban kiismeijem ma­gam az épületek között, bejártuk az egész területet. Körbejártuk a blokko­kat, megnéztük az Erőmű Irányító Központot, a könyvtárt, az irodaépü­leteket, és nem utolsó sorban a Bázist, a Karbantartás Irányító Központot. A második napon kötelező munka- és tűzvédelmi oktatáson vettem részt. Ezt követően az erőmű szervezeti fel­építésével ismerkedtem meg, azon belül pedig a Minőségbiztosítási Osz­tály tevékenységeit tanulmányoztam alaposabban. Az általános ismerkedés után a töb­bi napokon már komoly szakmai dol­gokban merültem el. Szerencsére so­ha nem maradt bennem megválaszo­latlan kérdés, mert mindenki rendkí­vül segítőkésznek bizo­nyult, és igyekezett azt a tudást és tapasztalatot maximálisan megoszta­ni velem, amit sokéves munkája során szerzett. Az erőmű minőség­ügyi szabályozása kez­detben kicsit bonyolult­nak tűnt, hiszen a rá vo­natkozó szabályok az összes ipari létesítmény közül a legszigorúbbak. Itt ugyanis a legfontosabb szempont a biztonságos üzemeltetés feltételeinek megteremtése és folyamatos fenntar­tása. Ezeknek a feltételeknek a telje­sülését bizonyos időközönként felül kell vizsgálni. Erre szolgálnak példá­ul a belső felülvizsgálatok, az audi­­tok, illetve a beszállítói minősítő auditok. A négy hét alatt lehetőségem nyílt két beszállítói auditon is részt venni, melyek közül az egyik cég si­keresen vette az „akadályokat”, míg a másik vállalat nem felelt meg az erő­mű és a jogalkotók által támasztott el­várásoknak. Azt is megfigyelhettem egy belső audit kapcsán, hogy ho­gyan derül fény egy-egy eltérésre, va­lamint milyen intézkedésekkel igye­keznek ezeket az eltéréseket a továb­biakban megelőzni. Ez alatt a néhány hét alatt sikerült egy komplex képet kapnom az atom­erőművi minőségbiztosításról, mely a továbbiakban jó kiindulópontul szol­gál a szakdolgozatom témaválasztá­sához. A mostani gyakorlati idő tartalmas és kellemes eltöltéséhez nagyban hozzájárultak a kollégák, akik jó han­gulatot teremtve segítettek minden problémám megoldásában. Február­ban újabb négy hetet tölthetek itt, amit már előre várok. Pacskó Ágnes További részletes információk a Magyar Atomfórum Egyesület www.atomforum.hu honlapján igényelhetők. Pacskó Ágnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents