Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2002-07-01 / 7. szám
A segítőkre emlékeztek Az atomerőmű 30 millió forintnyi áramvásárlási lehetőséggel segítette a 2001-es tiszai árvíz tíz beregi települését. Ebből az összegből Csaroda községnek 2.3 millió forint jutott, ami azt jelentette, hogy 226 család villanyszámlájának fizetéséhez járultunk hozzá. Június közepén meghívót kaptunk Csarodáról, amelyben arról értesítettek, hogy ünnepélyes emlékműavatást rendeznek június 29-én a településen, és szeretettel váiják az atomerőmű képviseletében megjelenő személyeket. Csarodát 2001. március 7-én, a tarpai gátszakadást követően öntötte el a víz, a lakosságot ki kellett telepíteni. Ezzel a nappal kezdődött a falu legújabbkori történelme, mondotta ünnepi köszöntőjében Lukovics Bertalan polgármester, majd így folytatta: a mai nap rendkívül fontos számunkra, most jutottunk el odáig, hogy számot vessünk az eltelt időszakról. Ennek leglényegesebb pontja az, hogy büszkén valljuk: olyan hazában élünk, ahol hazánk lakói minden idegszálukkal, szivük minden dobbanásával a tragédia első percétől napjainkig velünk voltak. A számtalanszor ehebegett köszönetünket egy testet öltött formába, az árvízi emlékműbe öntöttük, ezzel szimbolikusan is megköszönjük a segítséget, és örök emléket állítunk mindazok számára, akik névvel és név nélkül, a katasztrófát követően velünk voltak és vannak. Ez az emlékmű köszönetünket és hálánkat szimbolizálja azok irányába, akik mindazt megcselekedték, amit az emberség elvár. Az árvíz áldozata lett a polgármesteri hivatal épülete is, amelynek helyén egy kis parkot alakítottak ki, és ebben a parkban áll az árvízi emlékmű. Az ünnepség után Lukovics Bertalan polgármester úrtól azt kérdeztem, kiheverte már a település a nagy traumát?- Végül is ez egy esemény volt, az események pedig elkezdődnek és be is fejeződnek. Ebben a tekintetben a település újjáépült, a sebei behegedtek, a szó fizikai értelmében kihevertük. Lelkiekben viszont ez nem megy ilyen gyorsan, főleg azoknál, akiknek mindenük odaveszett. Hiába kaptak új lakást, azt berendezték, de azért valami mégis elveszett. Elveszett a múltja, amihez kötődött, ezért úgy érzem, ezt a traumát nem lehet véglegesen kiheverni. -béri-A közel tíz éve rendszeresen elvégzett közvélemény-kutatások jól tükrözik az egyes régiókban élők vélekedéseit az atomerőműről. Az országnak vannak olyan pontjai, ahol kevésbé ismerik Paksot, és nehezen jutnak el Paksra az emberek, ha egyáltalán eljutnak. Ezt a helyzetet felismerve, a PA Rt. vezetésének döntése alapján regionális kiállításokon és vásárokon veszünk részt, az MVM Rt. csoport tagjaként. Ilyen regionális kiállítás volt a Békéscsabai Expo májusban, a Pécsi Expo júniusban, a Szegedi Expo júliusban, majd ilyen lesz a Miskolci Expo szeptemberben. A régiós megjelenés mellett természetesen a nagy fővárosi rendezvényeken is képviseltetjük magunkat, így hagyományosan megjelentünk májusban az Industrián, és ősszel az MVM Rt.-vel közös standunk lesz a Budapesti Nemzetközi Vásáron, de nem hagyjuk ki az október közepén megrendezésre kerülő ÖKOTECH kiállítás és vásárt sem. A regionális kiállításokat természetesen megelőzik a helyi sajtóban, rádióban és televízióban közreadott reklámjaink. A kiállítás ideje alatt pedig sajtótájékoztatók szervezésére kerül sor. így volt ez a július elején megrendezett Szegedi Expón is, ahol nagyszámú érdeklődők előtt számolt be Tari Gábor főmérnök (MVM Rt.) a Sándorfalva-Békéscsaba, valamint a Paks-Pécs 400 kV-os összekötések beruházási programjáról. Őt követte Bokor Tamás főmunkatárs (MVM Rt.) a fogyasztás és értékesítés helyzetéről szóló kiselőadása, végül pedig Agárdi Ferenc telekommunikációs főmérnök (MVM Rt.) a távközlési fejlesztési projekt munkáját ismertette. A kiállítások tapasztalatai azt bizonyítják, hogy szükség van a régiós megjelenésekre, szinte minden alkalommal elhangzik a látogatók részéről, hogy „na végre, hozzánk is eljöttek”. -ibr.Az atomenergia reneszánsza Európában A Magyar Atomfórum Egyesület június 19-én tartotta idei közgyűlését, amelyen értékelték az elmúlt évi munkát, meghatározták a következő időszak feladatait. Ezt követően július 3-án Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián tartott tájékoztatón „Az atomenergia európai reneszánsza” mottóval számoltak be az egyesületi vezetők és felkért szakértők a jövőbeni hazai feladatokról. A Magyar Atomfórum Egyesületet (MAE) három éve a nukleáris iparban működő magyar vállalkozások hozták létre. Támogatja a magyar nukleáris ipart új magyar és nemzetközi üzleti lehetőségek biztosításával, és törekszik az atomenergia békés célú alkalmazásának elfogadtatására a politikai és gazdasági élet, a közélet, valamint a civil társadalom szereplőivel. Munkájának súlyponti eleme az atomenergiával kapcsolatos tájékoztatás javítása, amelynek legfontosabb alapelvei a szakszerűség, nyíltság és felelősség. A kiegyensúlyozott tájékoztatás érdekében az Egyesület arra törekszik, hogy bemutassa az eddig elért eredményeket, és őszintén beszéljen a megoldandó feladatokról is. Szerkesztőségünk kérésére Dr. Czibolya László, MAE főtitkár rövid tájékoztatást adott az elmúlt év értékeléséről: - Egyesületünk tovább szélesítette média kapcsolatait és a minőségbiztosítás, valamint a radioaktív hulladék kezelés területén aktívan részt vett a FORA TOM munkájában. A közgyűlés nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy elkészült a MAE jövőképe, mint a stratégiai tervezés eszköze és széleskörű konzultációk kezdődtek a tagvállalatokkal a jövőképre alapuló akciótervről. A 2002. évi programunk már Dr. Csőm Gyula a jövőkép alapján készült. A jövőkép egy olyan stratégiai terv, amely meghatározza az alapszabályban szereplő célkitűzések elérése érdekében a fenntartandó kapcsolatrendszert, a kommunikáció legfontosabb területeit és alapvető üzeneteit, a kiemelten kezelendő témákat, valamint a működési modellt. Az előttünk álló év két legfontosabb feladata: hozzájárulás ahhoz, hogy pozitív parlamenti döntés legyen a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítési programjáról, valamint a paksi atomerőmű blokkjai élettartam-hosszabbításának aktív támogatása az Egyesület eszközeivel. A közgyűlésen bejelentettük, hogy megalakul a Karbantartási Munkabizottságunk. A résztvevők nagy érdeklődéssel fogadták Buday Gábor, a RHK KHT. műszaki és tudományos igazgatója „A radioaktív hulladékkezelés helyzete Magyarországon ” című előadását. ” A július 3-i sajtótájékoztatón Zarándy Pál, a MAE elnöke kommentálta az ötödik atomerőművi blokk megépítésére hozott májusi finnországi döntést, jelezte, hogy az Európai Unió új nukleáris direktívákat tervez. Az EU formálódó energiapolitikai elvei és a közelmúlt pozitív döntései az atomenergia európai reneszánszának kezdeteként is tekinthetők. Elégedetten szólt arról, hogy a magyar nukleáris szabályozás már jelenleg is megfelel az európai uniós új irányelveknek, s így hazánknak a jövőben sem okoz gondot majd a terület európai normáihoz való illeszkedés. Az atomenergia hasznosításának egyik fontos eseménye volt, hogy a finn parlament 2002. május végén elvi döntést hozott az ötödik finn atomerőművi blokk megépítéséről. Veikko Anttila, az ERŐTERV Rt. finn nemzetiségű vezérigazgatója a MAE tájékoztatóján elmondta, a döntés hátterében az áll, hogy Finnország nem akarja tovább fokozni energiaimport-függőségét. Az import részaránya már 70 % és az igények további növekedése miatt szükség van a belföldi termelés növelésére. A parlamenti döntést megelőzően vizsgálták az alternatívák környezeti hatását és a megvalósítás gazdaságosságát. A következő lépés a telephely kiválasztása, a konkrét beruházási tervek kidolgozása, és az építési illetve hatósági engedélyek iránti kérelmek benyújtása. Ezt követően Dr. Csőm Gyula egyetemi tanár rámutatott, hogy hazánk és Finnország között sok hasonlóságot fedezhetünk fel, ezért fontos számunkra a finn tapasztalat. A fenntartható fejlődésről és a kiotói környezetvédelmi egyezményről szólva értékelte az atomenergia jelenlegi és jövőbeli szerepét Európában. Folytatás a 3. oldalon. Expóról - expóra
