Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2002-03-01 / 3. szám

8. oldal ATOMERŐMŰ 2002. március A munka nem jön ide, azért menni kell Kern Istvánt még abból az időből ismerem, amikor a Paksi Építőipari Szövetke­zet főmérnöke volt, majd miután Szalai Lajos bácsi mint elnök nyugdíjba vo­nult 1985-ben, akkor Kern István lett a szövetkezet el­nöke 1991-ig, a szétválá­sig. A válás után a ROPÁNT Faipari és Szol­gáltató Kft. ügyvezető igazgatója lett. — Mint paksi szövetkezet, jó híretek volt a megyében. Milyen fontosabb munkák emlékeztetnek a múltra?- A szövetkezet lakásépítéssel fog­lalkozott, így több társas- és családi házat építettünk Pakson. A Kishegyi úti társasházakat mi építettük, fönt a hegyen pedig a fedett piacot is, ahol ma vendéglő, diszkó és az OTP kiren­deltség van.- Hogyan érintette a szövetkezetei az atomerőmű építésének megkezdése?-Az erőmű 1. blokkjának építésében részt vett a 22. ÁEV, és ők bíztak meg bennünket, mint betonelőgyártó helyi üzemet, hogy az erőmű részére külön­böző beton termékeket készítsünk.-Pakson kívül máshol is dolgoztatok?- Kapcsolatunk volt a Közép­ületépítő Vállalattal, és amit ők épí­tettek Budapesten és más vidéki váro­sokban, úgy mi is részesei voltunk az adott munkáknak. Mi készítettük a Déli Pályaudvar külső homlokzatá­nak műkő elemeit, de dolgoztunk Fe­rihegyen is. — Faipari részlegetek is híres volt. — A faipari részlegünknek szoros kapcsolata volt a megyei gyógyszer­tári központtal, és mi készítettük a megye több gyógyszertárának a be­rendezéseit. A megyében Szekszár­­don, Tolnán, Pakson, Tamásiban, Iregszemcsén készí­tettünk gyógyszertá­ri berendezést, de Budapesten a Do­rottya utcai inzulin központ berendezé­sét is mi terveztük és kiviteleztük.- Jól menő cég vol­tatok, muszáj volt szét­szakadni 1991-ben?- Azt mondanám, hogy inkább az új akarása volt ez a lé­pés, nem volt gazdasági alapja. Két részleg tudott csak talpon maradni és még ma is működik, a miénk és a Partner Kft.- Hogyan alakult a kapcsolatotok az erőművel 1991 utáni- Az átalakulás után három-négy éven keresztül nem voltunk jelen az erőműben. Közvetett úton kaptunk al­kalmanként megrendelést olyan mun­kára, amelyet az erőmű asztalosműhe­lye, vagy a Neutron Kft. technikai felté­telek hiánya miatt nem tudott elvégez­ni. Ezek az alkalmankénti munkák megtetszettek a megrendelőknek, és 1996-ban már nagyobb volumenben kaptunk megrendelést. Az idén már harmadik éve, hogy éves szerződést kö­tünk az erőművel, most kötöttük meg a 2002-2003-ra szóló kétéves szerződést. Ez azt jelenti, hogy éves átlagban 7-8 milliós megrendelést kell teljesítenünk.- Az erőművön kívül milyen mun­káitok vannak?- Az elmúlt évben a paksi gimnázi­um ablakainak cseréjét hajtottuk végre a Forst Kft.-vei közösen. Részt ve­szünk a DED ASZ szekszárdi irodahá­zának munkálataiban, Balaton­­földváron szálloda építésében, Siófo­kon társasház építésén és Villányban készül egy borkombinát, ahová speci­ális ajtókat és hordótartókat készítünk.- Ezek szerint van munkátok? —Van, de a munka nem jön ide, azért el kell menni. Kezdetben elég keserves volt, hiszen mindenki tőkehiánnyal küszködött. Ma már pénzügyileg stabil a cég, az elmúlt évben megszereztük az ISO 2002-es minősítést is. Elmondha­tom, tisztességes munkánknak megvan a tisztességes eredménye, a 20 fős lét­számmal durván 100 millió forintos éves bevételt produkálunk. Lehetne jobb is, de ne legyen rosz­­szabb. Kern István A fa megmunkálói Az üzemtörténeti gyűjtemény raktá­rában olyan speciális szekrények szükségesek, amelyekben a leírókar­tonok és a fotóarchívum képei he­lyezhetők el. Ezen szekrények elké­szítésének lehetőségéről Forgács Mi­hályivá kaptam útmutatót és megol­dást is, ugy anis hozzá tartozik az asz­talos- és üvegesmunkák előkészítése.- Misi! Hogyan kerültél kapcsolat­ba a fával, ezzel a gyönyörű termé­szetes anyaggal?- Vízépítési és vízgazdálkodási szakközépiskolát végeztem, de erede­ti szakmám ács-állványozó. Igazából a fa az érdekes terület számomra, szép, természetes anyag, sok mindent ki lehet hozni belőle, még kivágottan is élő anyag.- Mely terület tartozik hozzád?- Az asztalos-, üveges- és kárpitos­­munkák előkészítése tartozik hozzám, természetesen ez vonatkozik mind a külső, mind pedig a belső területekre. Külsősként egy kárpitost foglalkozta­tunk, asztalos területen két vállalko­zóval van szerződésünk, a Piakész és a Ropánt Kft.-vei. Velük végeztetjük el azokat a feladatokat, amelyeket a saját asztalosainkkal kapacitás hiá­nyában nem tudunk elvégeztetni.- Sok a munka?- Igen, de nem is a munka nagysá­ga, hanem a szerteágazódása jelent gondot. Sok-sok apró hibára kell ki­vonulni a saját embereinknek, és ez időigényes. A nagyobb munkákat a külső vállalkozókkal csináltatjuk meg a velük megkötött szerződés kereté­ben, amely az idén már kétéves inter­vallumra szól.-Az idén mi a legnagyobb volume­nű munka?- Valószínű a sportcsarnok lelátójá­nak bővítése lesz, amit külsősökkel akarunk megcsináltatni. Ülőkéket, járó­felületet és gumírozást kell csinálnunk. Vannak irodai felújítások, mert egyik irodából átköltöznek a másik­ba, asztalos javítások és újabb igé­nyek jelentkeznek ilyenkor. Forgács Mihály-A leállások érintenek titeket?- Csak a saját asztalosainkat érinti, a külsősöket csak annyiban, hogy tu­domásul kell venniük: területet csak az átrakási feladatok függvényében kapnak.- Egyébként van kedvenc fád?- Igazából nincs, a világos színű fákat szeretem, azok erősebb fényt sugároznak, és legtöbb a fenyőfa. Cseh Gábor kiállítása az ESZI-ben A művész a Szolnoki Művésztelep mellett nőtt fel. Festők mellé szegőd­ve kereste a színek titkainak megis­merését. Ezek az életre szóló baran­golások meghatározták a művészet­hez való viszonyát, mely egyre mé­lyült, később életformává vált. 1955 óta él Szekszárdon. Vallja, hogy az igazán élő művészet nem le­hetséges az emberekkel, a tájjal való érzelmi azonosulás nélkül. A Ge­­menci erdő, a szekszárdi utcarészek, a tanyák, az itt élő emberek hiteles, közérthető ábrázolása révén képei magával ragadóak, hosszú évek óta közkedveltek. „Igyekszem felhívni a figyelmet ar­ra, hogy a legegyszerűbb tárgynak is megvan a szépsége, csak észre kell venni. Ha nyitott szemmel járunk és felfedezzük a körülöttünk lévő világ sok-sok szépségét, talán jobban tu­dunk vigyázni is rájuk. ” Hitvallása: „...a művész legfonto­sabb feladata: hittel, tehetséggel dol­gozni, erősnek maradni, mások kedvé­ért soha nem letérni útjáról és azt cse­lekedni, ami benne él. ” 1966 óta több, mint 120 önálló ki­állítása volt az országban és határain­kon kívül. Cseh Gábor festőművész kiállítása március 13-tól április 12-ig tekinthe­tő meg az ESZI I. emeletén. Kilométereket gyalogolt, hogy láthassa az atomerőmüvet! Hat évvel ezelőtt, egy forró augusztusi napon, a Heves megyei Bagról érkezett a paksi autóbusz-állomásra az akkor hetven éves Katona Pali bácsi. Egy új­sághirdetés nyomán indult el atomerő­mű nézőbe, ám egy téves útbaigazítás miatt gyalog tette meg a mintegy 6-7 km-es utat a Látogató Központig. Azóta minden évben visszatérő ven­dégünk, sőt folyamatosan figyelemmel kíséri az erőmű életét a rendszeresen küldött Atomerőmű újságokból. Ragaszkodását sok-sok kedves le­vél és az ünnepekre küldött üdvözlő­lapok is őrzik. Súlyos betegségből felgyógyulva is azon fáradozott, hogy nyugdíjas klubtársainak megszervez­ze a kirándulást hozzánk. Lile Szeminárium a Loviisai Atomerőművel A Paksi Atomerőmű régóta jó szak­mai és emberi kapcsolatokat ápol Loviisával. Ennek legutóbbi példá­ja a Karbantartási Igazgatóság ko­ordinálásával lezajlott műszaki szeminárium. A háromnapos rendezvény program közös egyeztetés után állt össze. Mint máskor is, a PA Rt. szervezetei alapo­san felkészültek a karbantartás szinte minden területére, valamint az azon túl eső üzemvitelre, biztonságnövelésre vonatkozó kérdések megválaszolására. A teljesség igénye nélkül a legfon­tosabbnak tűnő területek voltak a megbeszéléseken: a főjavítások ter­vezése, végrehajtása, szervezeti vál­tozások, az üzemvitel szervezése, konkrét műszaki problémák kezelése, oktatás és képzés, biztonsági muta­tók. Az általános kérdések után a részleteket a nagyon barátságos ám alapos finn kollégák magyar partne­reikkel kisebb csoportokban beszél­ték meg. A rendezvény sikere egyértelmű volt. Ennek magyarázataként leginkább az őszinte, nyilt eszmecsere, a közös érde­kek, és célok adható meg. Hadnagy Lajos Az alábbi levél érkezett az újsághoz, melyben köszönetnyilvánítás közzétételét kérték. Örömmel adtunk helyt a kérésnek. Az „Atomerőmű” c. folyóirat főszerkesztője részére Tisztelt Főszerkesztő Úr! Kérem, amennyiben a lap kővetkező számának terjedelme megengedi, az alábbi köszönő sorokat az újságban megjelentetni szíveskedjen. „Tisztelt Kováts Balázs Úr! Ezúton szeretnénk köszönetünket kinyilvánítani Önnek, önön keresztül a PA Rt. vezetőségének és teljes kollektivájának, hogy anyagi támogatásukkal messzemenően hozzájárultak a „Paksi Kézművesház” létrehozásához. Ez a létesítmény nemcsak a kézművesség iránt érdeklődő paksiaknak biztosít tartalmas időtöltésre kiváló helyet, de a továbbiakban itt lesz mód a paksi és környékbeli vak ill. gyengénlátó emberek (kb. 200 to) klubszerű elfoglaltságának biztosítására. Köszönettel: a „Fehér Bot” Alapítvány nevében Kovács Lászlóné kuratóriumi titkár és a „Népi Mesterségek Alkotóműhelye” Egyesület elnöke: Békésiné Budai Ágnes. Paks, 2002. január 29.” 3 X.Cc VÁc %dti Békésiné Budai Ágrtés Intézkedését előre is köszönjük! Paks, 2002. január 29. Fehér bor Alapítván . 100 Szekszárd. Augusz I. u . I Hank: 11746005 AíiAs/ám: ixssi «Kjoyaös Lászlóné

Next

/
Thumbnails
Contents