Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2002-03-01 / 3. szám

2002. március ATOMERŐMŰ 9. oldal Álmok álmodói - Világraszóló magyarok Javasolt étrend A Hannoveri Expo kapcsán felme­rült gondolatok a kormányzati szándékkal találkoztak és a legkü­lönbözőbb tudományos területről több, mint 600 szakember három­évi előkészítő munkájával létrehoz­ták Budapesten a Millenáris Kiállí­tócsarnokát és a fenti című kiállí­tást 12.800 m2-en. „Az értékteremtés a saját fejünk­ben kezdődik.” - mondotta Orbán Viktor a kiállítás megnyitóján 2001. december 17-én. Felnőtt jegy 1000 Ft, diák-, nyugdíjas-, katona-, családi jegy 500 Ft, csoportos diákjegy 300 Ft. Az előcsarnokba érve végtelen hosszú sort pillantottam meg, amely a pénztárhoz vezetett. Kérdeztem az egyik biztonsági őrt, hogy mikorra kerülhetünk sorra? Ez kb. egy órányi sor - válaszolta. Mit tudhatnak vajon a sorban állók, hogy a mai rohanó élet tempójáról zokszó nélkül váltottak az ácsorgásra - talán a témának járó illő alázat ez? Az első terem bejárata egyfajta tarta­lomjegyzék. A sötét szoba mennyeze­tén világítanak a nevek, évszámok, mint a csillagos ég. Ez már előrevetíti a kiállítás irdatlan szerteágazó tartalmát. Az első terem anyanyelvűnkkel foglalkozik, kialakulásával, művelői­vel, akik sokat tettek irodalmi rangjá­ért - tudósok, írók, költők, színészek. A sorban egy-egy technikai érdekes­ség is fellelhető: Kempelen Farkas beszélőgépe, majd újkori társai szól­nak hozzánk, hogy eldönthessük a minőségi fejlődést. Kiállították a Kossuth-díjas Recognita karakterfel­ismerő programot is. Három szabadtűzhely kürtőjét imi­táló alkotmányba bújva a különböző tájegységek ízes-zamatos mintaszö­vegeit hallhatjuk, melyek már meg­pendítik a szív húrjait. Külön kis szobákban állították ki a kísérő képanyagot. A hangulat foko­zása érdekében a képek a katalogizá­lási bejegyzésekkel együtt kerültek a falra, vagy átvilágított színes és feke­te-fehér diák formájában. További in­formációk - pl. életrajzi adatok - érintő képernyős számítógépes rend­szerből nyerhetők. A teremnek ezen a részén ülőfülkéket állítottak fel, me­lyekben helyet foglalva klasszikus operák és operett-részletek hallhatók. Itt már úgy feltöltődik a lélek, hogy a pátosz viszi fel az emeletre nem a pá­­temoszter. Ott az egzakt nyelv, a ma­tematika nyelvművelői találhatók Bolyaitól napjaink tudósaiig. A nyelv másik fejlődési irányba egy hangszer­­készítő műhelyen keresztül juthatunk el - ez a zene, mely áthidalja a nyelvi akadályokat is. Bartók Béla, Kodály Zoltán útját járhatjuk. Az alapozó „D épületből” az elő­csarnok felett egy szerpentin vezet a „B épületbe”. A falon aforizmák, me­lyekre sorban rábólinthatunk - bi­zony, bizony. Az eddigi pontos útvo­nalvezetés most megtorpan, s - mint a folyó a deltában - száz ágra szakad. Az áttekintést némileg segíti, hogy a csarnok régi híddaruját átalakították üvegfenekű gondolává, mely kb. 2 perc alatt átsuhan a technikatörténe­lem fölött. Működőképes ősrepülők maradnak el alattunk. Más kiállítások is szenteltek már egy-egy sarkot a szakma történelmének, a neves elő­döknek, de így együtt már minden előzetes elképzelést túlszárnyal. Részletes ismertetésére ki sem térhe­tek, ezt látni kell! Közismert, hogy a két világháború között sok magyar tudós került ki Amerikába, és ott fejtette ki a tudo­mányos világot messze megelőző te­vékenységét. Ok egymás között ma­gyarul beszéltek. Ezen érthetetlen nyelv és munkásságuk eredményei miatt „marslakóknak” nevezték őket. Egyesek anyanyelvűnk egyedien ne­héz szerkezetével magyarázzák a „magyar-agy” kialakulását, mely azu­tán szakmai kiegészítésekkel bármely tudományágban forradalmian újat ké­pes alkotni. Ganz Ábrahám 1844-ben alapított öntőműhelyéből világszerte elismert gépipari vállalat fejlődött. Még a rendszerváltás előtt is húzó ágazatnak számított - ott láttam az első szám­jegyvezérlésű szerszámgépparkot. Kár, hogy ez az impozáns kiállítás most ennek az iparnak romjain épült. Ottjártamkor minden látogató egy egyedi digitális karórát kapott belé­pőjegyként. Egy arab üzletember mondta svájci üzletfelének - Önök­nek nagyon pontos óráik vannak, de nekünk meg rengeteg időnk. Mi nem dúskálunk természeti kincsekben, így csak kiművelt koponyáinkkal kezd­hetünk valamit. Lehet, hogy ez az óra üzenete? Gyulai János Segítettünk céljaik elérésében Pezsgő diákélet a Hermanban Cégünk fejkvóta alapján vala­mennyi paksi iskolát és óvodát tá­mogatja. Egy kikötés van csupán: a pénzt eszközvásárlásra nem lehet fordítani. Versenyek, szabadidős események megrendezését, a diák­élet színesítését kívánja az erőmű elősegíteni, és ezt a feltételt a Herman Ottó Általános Iskola min­den évben teljesíti. A névadóra emlékezve rendszere­sen tartanak Herman-napokat. Ez két részből áll. Novemberben a szomszé­dos művelődési házban műsoros dél­utánnal kedveskednek a szülőknek, tavasszal pedig sportversenyeken vesznek részt a nebulók, mely végén a legsikeresebben szereplők elismeré­se sem maradhat el. Emellett a Ma­gyar Kultúra Napján (jan. 22.) terüle­ti versmondó verseny színhelye a Herman Ottó iskola. A diák­életet tovább színesíti egy Pak­son egyedülálló kezdeménye­zés, a sakkoktatás, melyet az ASE NB I-es játékosa, Molnár Béla tart. Sikerrel szerepelnek más tanintézmény által szervezett eseményen is. Evek óta nyerik a Deák Ferenc iskolában lebo­nyolított Föld Napja vetélke­dőt, melyet április 22-én tarta­nak. Országos és nemzetközi rendezvényen is megtaláljuk a Herman-diákokat. Ilyen példá­ul a nemzetközi kórus­fesztivál, melynek idén Bala­­tonfüred ad otthont, vagy a Herman Ottó Iskolák Országos Találkozójának háromnapos rendezvénysorozata. A legkö­zelebbi megmérettetés mégis a Kőbányai Általános Iskola által március 5.-re szervezett Min­dent vagy semmit vetélkedő döntője, melyet a Paksi Atom­erőmű Rt. támogat.-Az erőművel régóta jó kap­csolatot tartunk fenn — kezdi beszélgetésünket Riczkó Józsefné igazgatónő. - Ennek hála farsang idején térítésmen­tesen használhatjuk a sportcsar­nokot, az ott dolgozóktól ilyenkor sok segítséget, türelmet is kapunk. Az idei farsangot február 23-án tar­tották a „hermanosok”. Kákainé Se­bestyén Judit irányításával idén tan­góval nyitottak. A fiúk a tánc után ró­zsával köszöntötték partnernőiket. Eztán kezdődhetett az álarcos bál. Mind a tizenhat osztály jelmezt öltött, sőt a lelátót megtöltő közönség előtt még a tanári kar is beöltözött.- A kollégák ducitomát mutattak be, amely mosolyt csalt az arcokra - eleveníti fel a történteket az igazgató. - Talán a legnagyobb sikert a 6-os fi­úk kánkánja aratta. Mulatságos volt, ahogy szoknyában végiglejtettek a né­zők előtt. Persze e műfajt a lányoknak találták ki, akik nem is maradtak adó­sok egy kis szoknyaemelgetéssel. A szokásoknak megfelelően vendégek is voltak a rendezvényen. Idén a Szöcs­ke klub tartott nagy sikerű akrobatikus rock and roll bemutatót. Jó hangulat­ban telt hát az idei maszkabálunk is, a gondos, sok munkát igénylő előkészü­let nem volt hiába. VE Keresztes János (1958-2002) 2002. február 25-én elhunyt Ke­resztes János informatikus mérnök csoportvezető, a Digitális Rend­szerek Osztály dolgozója. Múlt év októberétől betegállo­mányban volt. Veszprémi Kórház­ban hónapokkal korábban egy sú­lyos műtéten esett át. Szeretteit, kollégáit távoltartotta magától, nem akarta, hogy lássák szenvedéseit. Sze­rető felesége szin­te állandóan mel­lette volt. Keresztes János 1983. január 2-tól dolgozott a Paksi Atomerőmű Vál­lalatnál. Kollégái szerint szerény, se­gítőkész, kimagas­ló szakmai tudású ember volt, aki ál­landóan képezte magát. Kollégáival példás kapcsolatot alakított ki. Szere­tett feleségét, gyermekeit imádta. Szavaiból, megnyilvánulásaiból mindenkor kitűnt, hogy az életében családja volt a legfontosabb. Keresztes János hamvasztás előt­ti búcsúztatása 2002. február 27-én volt a szekszárdi alsóvárosi temető­ben. Búcsúzott tőle felesége Erzsébet, gyermekei Andrea, János és Éva, szerető szülei, felesége szülei, roko­nok, jó barátok és a kollégák. Emlékét megőrizzük örökre. Nyugodjék békében. MJ. A Millenáris Kiállító Csarnok „Or­vostudomány” című tárlatából me­rítve adjuk közre az alábbi étrendet. • Legyen bőséges a reggeli, tartal­mazzon a jó emésztőrendszeri műkö­déshez elegendő zsírt! • Legyen még egy kiadós étkezés a délután folya­mán, szintén a jó működéshez elegen­dő zsírtartalommal! • A bőséges étke­zéshez fogyasszunk savanyúságot vagy savanyú italt és sok rostot, illetve gyümölcsöt. • Az édességet (desszert) közvetlenül a nagyétkezések utánra időzitsük. • Legyen bőséges a napi fo­lyadékfogyasztás (ásványvíz) víz, tej, gyümölcslé. A cukrozott italokat ke­rüljük. • Legyen - ha szükséges - a va­csora kis mennyiségű: főleg fehérjék­ből álló, sok rosttal (salátával, gyü­mölccsel) - a lehető legkevesebb szénhidráttal és zsírral! • Ne eszeges­sünk (nassoljunk) a nagy étkezések között. • Bőségesen fogyasszunk gyü­mölcsöt, lehetőleg a két nagyétkezés között. • A legbőségesebb étkezés se legyen több mint amennyi jólesik - fo­kozatosan térjünk át a nagyobb étke­zésekre. • Ne vigyünk be a szükséges­nél több kalóriát. A többletet mozgás­sal, sporttal dolgozzuk le. • Bármely étel egymást követő napokon történő fogyasztása csökkenti a kiváltott inger erősségét, ezért változatosan étkez­zünk. • Ha csak tojásételt eszünk, ak­kor az legalább háromból álljon. Ám semmiképpen se gyakrabban, mint másnaponta. Sipos László A sportsikereink a magyar kultúra szerves része A Millennium tiszteletére rendezett „Álmok álmodói Világraszóló ma­gyarok” című kiállítás az eddigi legnagyobb magyarországi tudo­mány-, technika- és kultúrtörténeti kiállítás. A Millenáris Csarnokban látható gyűjtemény kísérletet tesz arra, hogy minden látogató számára érthető mó­don mutassa be mindazt a gazdag szellemi kincset, amit honfitársaink évszázadok során megalkottak, példát adva az önálló, kreatív gondolkodás­ra, a cselekvő életfelfogásra és az egészséges becsvágyra. Bizonyára vannak, akik megkérdezik: Hogy ke­rül a csizma az asztalra, mit keres a sport ezen a kiállításon? A választ Dobor Dezső, az ismert szakkommen­tátor által berendezett „Élmezőny - kiemelkedő magyar sportteljesítmé­nyek” pavilonrész megtekintése adja, de addig is néhány figyelemre méltó gondolatot szeretnénk közreadni. „Az értékteremtés a saját fejünkben kezdődik. Ha nem hiszünk saját sike­rességünkben, hogyan várhatnánk el bárkitől is, hogy higgyen bennünk?” - ezekkel a szavakkal ajánlotta a ma­gyarul álmodóknak a kiállítást, a je­lenleg is aktívan focizó, a sportolás­ban is hiteles magyar miniszterelnök az ünnepélyes megnyitón. A három latin szó: citius, altius, for­tius - gyorsabban, magasabbra, erő­sebben, az Olimpia jelszavai. A testne­velés és a sport az egyetemes kultúra része, melynek sokoldalúsága, gazdag ismeretanyaga, eredményei, sikeressé­ge sokunk számára természetes és is­mert tény. Nincs olyan ember társadal­munkban, aki ne került volna kapcso­latba a testmozgással, aki ne emlékez­ne egy-egy felejthetetlen testnevelés­órára, vagy testnevelő tanárra. Első él­ményeinket is a mozgáson keresztül szerezzük, hiszen először mászással, majd a járással elindulunk azon az úton, melyet nagybetűs Életnek neve­zünk. Sok-sok élménnyel, ismerettel, tudással gazdagodunk életünk során, de tudnunk kell, hogy ehhez az első lé­pést mozgásos fejlődésünk tette lehe­tővé. A testmozgásnak az egészség­­megőrző és -fejlesztő funkción túl szá­mos fontos hatása létezik, melyekkel elsősorban a szervezett oktatás keretei között ismerkedünk meg, először az óvodai, később az iskolai, sportegye­sületi foglalkozások során. Minél több hatás éri a személyiséget, annál inkább kibontakozhatnak képességei, szuny­­nyadó adottságai. Ezt a tényt a testne­velésre, a sportra úgy fordíthatjuk le, hogy minél több mozgásfajtával, sportággal, testnevelési játékkal is­merkedünk meg, annál inkább fej­lesztjük a tanulási képességünket. De mi is valójában a sport? Választ egy nemzetközileg is elismert magyar tu­dóstól kölcsönzőm: „A sport nemcsak testnevelés, ha­nem a léleknek is az egyik erőteljes nevelőeszköze. A sport a test útján nyitja meg a lelket... A sport fogalma nem tévesztendő össze a puszta ügyességgel, a rekord­­hajhászással, a nyereségvadászással és a legutóbbiakkal együtt járó primadon­­náskodásokkal. Ez utóbbiaknak, nem­csak hogy a sporthoz semmi közük, de a sportnak egyenesen ellenségei... A sport elsősorban szellemi foga­lom. Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma... A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekés­­zségre, a gyors elhatározásra, az önál­ló megítélésre, az abszolút tisztességre és mindenekelőtt a »fair play«, a ne­mes küzdelem szabályaira... Csak az egészséges ember lehet iga­zán hasznos tagja a társadalomnak... A sport tehát nemcsak a testneve­lésnek, de a lélek nevelésének is a leghatásosabb eszköze és így minden iskolának, a legalacsonyabbtól a leg­magasabbig első és szent hivatása és kötelessége a lélek nevelése, hogy fi­aiból embert faragjon!” - fogalma­zott már 1930-ban Szent-Györgyi Al­bert, akinek a fiziológiai és orvostu­dományi Nobel-díjat 1937-ben ítélték oda „a biológiai égésfolyamatok, kü­lönösképpen a C-vitamin és a fumár­­sav-katalízis szerepének terén tett fel­fedezéseiért”. Szent-Györgyi pro­fesszor még szegedi évei alatt kezdett el az izommozgás biokémiájával fog­lalkozni. Ezen a területen a Nobel­­díjjal értékelt munkájával egyenérté­kű tudományos eredményeket ért el. Úgy gondolom, a sport terén is hihe­tünk neki, aki egyben egy elkötelezett humanista polgár is volt. A sportban és a testnevelésben is számtalan eredeti magyar alkotó gon­dolat, nemzetközi hírű ötlet és újítás található, melyek mögött az esetek zömében komoly szellemi teljesít­mény húzódik meg. Az olimpiákon, vi lágbaj nokságokon, Európa-baj nok­­ságokon, Világ és Európa Kupákon és az összes többi nemzetközi viada­lon elért magyar sikereket jól ismeri a világ, és tisztelettel hajt fejet az ered­mények előtt, amelyekre joggal büsz­kék vagyunk. A győztesek - jelképesen - mind felvonulnak Budapesten, a Millenáris Parkban létesített Millenáris Kiállító Csarnokban megnyílt az „Álmok ál­modói - Világraszóló magyarok” cí­met viselő kiállítás „Élmezőny - ki­emelkedő magyar sportteljesítmé­nyek” címet viselő tárlaton. Nem cé­lom a poénok gyilkolása, de feltétlenül jelezni szeretném, hogy az egyik vit­rinben megtekinthető a budapesti ma­gyar-angol visszavágó labdája. Ami ar­ról nevezetes, hogy a londoni 6:3 után hétszer landolt az ellenfelünk kapujá­ban. Az angolok egy hétre jöttek, de 7:1-gyei távoztak. Érdemes tehát ezt is megtekinteni! Sipos László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents