Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2002-03-01 / 3. szám
2002. március ATOMERŐMŰ 7. oldal Majoros János- Mióta dolgozol Pakson, és milyen indíttatással kezdtél el írással foglalkozni?-1981. június 1 -vei nyertem felvételt a Paksi Atomerőmű Vállalathoz, a Rendészeti Osztályra, előadói munkakörbe. Az Atomerőmű újságban 1986-tól kezdtem el írogatni, azóta is kisebb megszakítással részt veszek a szerkesztőbizottság munkájában. Mint mindenki, én is szeretem a szépet és a jót. Ebből adódik az emberek és a természet szeretete. Szeretem a környezetemben a rendet és a tisztaságot. Elmondottakból adódik, hogy mindig is érdekelt az emberek sorsa. Szeretem és tisztelem a korrekt, őszinte embereket. A kellemes, jó légkörnek ez elengedhetetlen feltétele. Soha nem voltam közömbös a bajbajutott emberek iránt. Külön örömet jelent, ha valakin közvetlenül, vagy közvetve tudtam, illetve tudok segíteni. Valószínű, hogy ezért érzem jól magamat a saját bőrömben. A cikkeimben is mindig az EMBER áll a középpontban.- Munkád során miért fontos ez a tevékenység?- Negyvennégy éves munkaviszonnyal a hátam mögött, az első négy-öt évet leszámitva mindig emberekkel foglalkoztam. Az évek során, szerzett tapasztalatom alapján jó emberismeretre tettem szert. Mindennapi munkámban az ember, valamint a helyi körülmények ismerete alapfeltétel. Igen fontosnak tartom a jó munkatársi kapcsolatok kialakítását, az őszinte partneri párbeszédeket. Az ember az első, utána a beosztás. A lekezelő magatartást soha sem tudtam elfogadni!- Hogyan tovább?- Akinek szerencséje van, és viszonylag egészségben megéri azt az időt, hogy elmehet nyugdíjba, az menjen el, helyt adva a fiataloknak. Én is ezt teszem, 2003 második felében nyugdíjas leszek. Mindig jó szívvel fogok a munkahelyemre, a PA Rt.-ra és a kollégáimra gondolni. Csak a szépre fogok emlékezni. Biztos vagyok abban, hogy időközönként be fogok jönni „látogatóba”. Ami az újságírást illeti, szeretnék„külsős” munkatárs lenni az Atomerőmű újságnál. Újságírói munkám során is nagyon sok nagyszerű embert ismertem meg. Ha igényt tartanak ebbéli tevékenységemre, örömmel jövök. Kováts Balázs- A TLK vezetőjeként az Atomerőmű újság felelős kiadója vagy. Mely kommunikációs szempontoknak, elveknek tulajdonítasz főbb szerepet az újságban?- Hiszek abban, hogy az újságnak, mint havi lapnak, nem a friss híreket kell közölnie a napi sajtóval versenyezve, hanem kommentálnia kell az eseményeket, megmutatni azok hátterét, és ezekről érthető módon beszélni. Másik fontos szempont, az emberekre való odafigyelés, így saját munkavállalóink mellett a szolgáltató, karbantartó cégek dolgozóira, és az erőmű körüli lakosságra is komoly figyelmet fordítunk.- Milyen változás várható a lap megjelentésében, terjesztésében ?- A jövőben a lap teijesztését kiszélesítjük az erőmű 12 km-es körzetében lévő, a TEIT-hez (Társadalmi Ellenőrző Információs Társulás) tartozó 13 településre is, ami, mintegy 60 ezer főnyi lakosságot reprezentál. Ennek megfelelően egy újfajta szerkesztési elvet kívánunk bevezetni, mely szerint a borítólapon a mindenki számára érdekességet jelentő információkat adnánk közre, és a belső oldalakon elsősorban az erőműhöz közvetlen kapcsolódó, munkájuk által érintett emberekhez szólnánk. Igazából az erőműnek és a környező lakosságnak ez lesz az első olyan direkt kapcsolatrendszere, amikor valóban a mi információinkat, kérdéseinket, üzeneteinket juttatjuk el minden házba, lakásba az erőmű környékén. A borítóoldalt a régióban, a teljes lapot az erőműben fogjuk terjeszteni.- Elmondható, hogy eléggé közel áll hozzád az újságírás, mert amellett, hogy több lapban publikálsz, ATOMLECKE címmel könyvet is írtál.- Az írás valóban közel áll hozzám, hiszek abban, hogy az írás az örök, és hiszek az írás erejében. Sajnos mostanában kevés az időm arra, hogy komolyabb formában írjak, de egy-egy rövid cikk akár az erőmű újság, akár más szakmai és helyi lapok számára ma is kikerül a kezem alól. Ezt sosem fogom abbahagyni, mert ez gimnazista korom óta kitartó mániám, azóta, amikor még újságírónak készültem.- Mint egy sajtótermék, üzemi lap kiadója, neked mit jelent a sajtónap?- Először is köszöntöm a 25 éves atomerőmű újságot és mindazokat, akik írtak vagy szerepeltek benne. Büszke vagyok arra, hogy ez az újság nem is oly régen megkapta a „legjobb magyar üzemi lap” minősítést. A sajtónapot illetően, örülök, hogy van egy nap, amely a sajtóban, a médiában dolgozók napja. Minden tradicionális szakmának van egy ünnepe, és úgy érzem, hogy az újságírók nagy társadalma is megérdemeli ezt. A magyar történelemben kapcsolódási pontot adnak a március 15-i, a Landerer-nyomdai események a visszaemlékezéshez, a sajtó napjához. Városunkban is sor kerül a sajtónapi ünnepségre. A Paksi Atomerőmű Rt. és a Jámbor Pál Társaság közös beszélgetésre hívta a helyi sajtó és média munkatársait, ahol átadásra kerül az idei Urántoll és Balás Sándor-díj. Beregnyei Miklós- Urántoll kitüntetésben részesültél, és 2000 tavaszán megbízást kaptál az Atomerőmű újság főszerkesztői feladataira. Újságírói-szerkesztöi tevékenységed azonban sokkal korábbi időkre vezet vissza.- Gyakorlatilag 20 éve van kapcsolatom az atomerőmű lapjával, 1982-től írtam már az „Atomerőmű Épitői”-be. Korábban, még mielőtt az erőműbe kerültem volna, több más újság szerkesztését is végeztem. Nagyon büszke vagyok az 1982-ben induló Paksi Mozaikra, mert ez volt az 1945 után elsőként megjelenő lap a városban. Már akkor is elsőrendű feladatnak tartottam a szerkesztőbizottság létrehozását. Vallom, hogy egy újságnál feltétlen szükség van szerkesztőség működésére, mert a „több szem többet lát” elv hatékonyan tud érvényesülni. 1982-ben jelent meg Pakson a Csatazaj című lap, aminek szerkesztője voltam. Akkor a helyi honvédségi alakulatnál kulturális vonalon dolgoztam. A lapot a katonákkal közösen írtuk, és érdekessége abban állt, hogy kézírással készült.-A Paksi Hírnök közéleti újságnak hosszú ideig voltál a főszerkesztője.- 1989-ben hoztuk létre a városi lapot, engem jelöltek főszerkesztőnek. Már ekkor az atomerőmű felé irányítottam a figyelem egyik vonalát. Jó volt a kapcsolatunk, és az erőmű is delegált tagot a szerkesztőségbe. Később megváltozott az újság működésének helyzete, lemondtam a főszerkesztői állásról és az atomerőmű tájékoztatási irodájához mentem dolgozni.- Főállásban üzemtörténész vagy. Gondolom, sokszor olyan szemmel is nézed az eseményeket, hogy azok dokumentálva legyenek az újságban.- Ez a fajta figyelem számomra természetes. Mivel sajtótörténettel is foglalkozom és egyéb területen is kutatgatok, ezért tudom, hogy mi az, ami most még nem jelentős, de 20- 30 év múlva érdekes lesz, és akkor keresni fogják. Annak idején a városi lapot is úgy szerkesztettem, mint aki a helytörténetre is gondol. Egy üzemi lapnak tükröznie kell az erőmű napi, havi eseményeit, de olyan szempontból is lenyomatot kell hagynia, hogy a visszaemlékezők, üzemtörténet-kutatók találjanak majd adatot.- Milyen formában foglalkozol a sajtótörténettel?- Elsősorban a város sajtótörténete érdekel, bár most már kitekintettem az országosra is. Összeállitottam a Kassák Lajos szerkesztette Kortárs repertóriumot, és jelenleg az 1975-ben indult Mozgó világ lexikonán dolgozom.- Mit jelent neked március 15., mint a sajtó napja?- A szabadságot, amit ma mindenki másként értelmez, attól függően, hogy milyen helyzetben van. Én mindig azt vallottam, hogy egy újság soha nem lehet kormánypárti, ami nem kormányellenességet jelent. Nem tartom helyesnek, ha egy újságban csak dicsérő szavak jelennek meg, mert az előbb-utóbb visszaüt.- Az olvasóktól milyen visszajelzés érkezik az Atomerőmű újságról?- Kellemetlen visszajelzést még nem kaptam, de néhány dicsérő szót már eljuttattak hozzám. Amióta 10- 12 oldalas az újság, azóta jobban tetszik az embereknek. Nagy öröm volt egykori munkatársunk, első Urántollasunk, Ormai Péter dicsérő szavait hallgatni. Ő tudja mit jelent az újság, ezért gratulációja igazi szakmai elismerést jelent számunkra. Hadnagy Lajos- Milyen indíttatással és mikor kezdtél el írással foglalkozni?- Mindig is nagyon szerettem az irodalmat. Nagyon élveztem olvasni és - talán meglepő, - írni. Gimnáziumi írásaimra ma is büszke vagyok, mégsem készültem irodalmi vagy újságírói pályára. A betűvetés csak atomerőműves tanulmányaim körítését jelentette, moszkvai egyetemi évfolyamunk magyar szekciójának én voltam a „krónikása”. Abban, hogy mégis újságírásra adtam a fejem, a hasznos információk, gondolatok továbbadásának belső kényszere, valamint az erőműves újság adta jó lehetőségek játszottak közre. így alakult, hogy külső „tudósítói” állapotból az Atomerőmű újság szerkesztőbizottságának tagja lehettem, amit nagy megtiszteltetésnek vettem.- Milyen célok motiválnak az írásban?- A korábbiakhoz hasonlóan most is az a célom, hogy az egyes cikkek révén átadjam azokat a gondolatokat, információkat, amelyek által biztonságosabbá tehetjük az atomerőművet, ésszerűbbé az itt folyó tevékenységet és általában jobbá, érdekesebbé munkánkat, életünket. Remélem, hogy mások ötleteinek, tudásának közvetítése, az itthon és a világban az atomenergiával kapcsolatosan folyó tevékenység bemutatása tényleg hasznosítható Pakson is. Ezen belül - munkámból adódóan is - főleg a biztonság és a biztonsági kultúra értékelésére, fejlesztésére vonatkozó tapasztalatok, hírek foglalkoztatnak.- Milyen tervek foglalkoztatnak?- Szeretném hangsúlyosabban közzétenni a mi erőművünkben vagy városunkban elért pozitív eredményeket, ill. azokat a dolgokat, amivel elégedetlenek vagyunk akár a munkavégzés során, akár a közvetlen környezetünk kapcsán. Örülnék, ha írásaim széles közönséghez is eljutnának. A fejlődéshez jó lenne valamilyen módon kitanulni a profeszszionális újságírás csínját-bínját. Medgyesy Ferenc-Mióta dolgozol az erőműben?-1983. március 1-jével kerültem a céghez primerköri gépészként. Több, mint 10 éven keresztül voltam műszakos dolgozó primerköri gépészként, főgépészként majd reaktoroperátorként. Életem ezen időszaka 1997-ben zárult, amikor megkezdődött az új Állapot-orientált Kezelési Utasitások készitése, amelyben én is szerepet kaptam. 2000-től a Technológiai Oktatási Osztály kötelékébe kerültem, és azóta oktatom, amit előtte elkészítettünk.- Hogyan kerültél kapcsolatba az újságírással?- A közelebbi kapcsolatom még 1984-ben kezdődött. Az akkori Népsport, ma Nemzeti Sport meghirdetett egy országos Sportújságíró stúdiót. Mivel a sport - főként a futball - fontos szerepet játszott az életemben, meg persze írni is szerettem, így hát jelentkeztem. A felvételit követően több ezer jelentkező közül 80 főt vettek fel, én is köztük voltam. Nagyon hasznos volt, sokat tanulhattam a neves sportújságíróktól, sportvezetőktől. A stúdió elvégzése után aztán hivatalosan is papirom lett arról, hogy írhatok.- Az Atomerőmű újságon kívül hol jelennek meg írásaid?- A tanfolyam elvégzése után nem sokkal megkeresett a Tolna Megyei Népújság sportrovatának vezetője, azóta ide, és a Nemzeti Sportba is rendszeresen írok. Az Atomerőmű újságban pedig az elfoglaltságomtól, munkámtól függően kisebb-nagyobb megszakításokkal ugyancsak évek óta jelennek meg sportírásaim. Egyéb más témákról is Írogatok, pontosabban írogattam, ezek leginkább a MÉSZ Aktuálisban voltak olvashatók. Mindent egybevetve nálam az írás, a sportújságírás hobbi és szenvedély is egyben. Varga József- Mikor kerültél az erőműbe?- Közvetlenül tanulmányaim befejezése után, 1979 szeptemberében. A Gyár- és Gépszerelő Vállalatnál voltam szereléstervező mérnök. Másfél év múlva léptem be a PAV-hoz, kezdetben technológus, majd EIK diszpécser munkakörben dolgoztam.- Milyen területen dolgoztál még?- Egyműszakos munkakörbe 1989 tavaszán kerültem vissza, a későbbiekben is üzemviteli területen dolgoztam. Üzemgazdasági, elemzési feladatok vártak rám, ezt a csoportot rövid ideig vezettem is.- Hogyan kerültél a TLK-ba?- Pályázati úton elnyertem a Tájékoztató és Látogató Központ által kiírt önálló mérnöki beosztást, áthelyezésemre 1996-ban került sor.- Hogyan kerültél kapcsolatba az Atomerőmű újsággal?- Aki közelebbről ismer, tanúsíthatja az irodalom iránti erős vonzódásomat. Örömmel vettem és megtiszteltetésnek éreztem a jelenlegi főszerkesztő felkérését a lap nyomdába adása előtti átnézésére. Jómagam is rendszeresen írok a lapba, így szerencsésen ötvöződött a két tevékenység. Pár hónap múlva szentesítettük az olvasószerkesztői státust.-Mi az olvasószerkesztő feladata?- Azzal kezdem, hogy mi nem: nem szól bele a lap szerkesztésébe, és nincs joga változtatni a cikkeken. Javitja viszont a stilisztikai hibákat, tanácsokkal látja el a szerzőket, utánajár a hibásnak vélt adatoknak és korrigálja azokat. Húsz évnél többet töltöttem már az erőműben, sok mindenre emlékszem a régi történésekből, így kedvező helyzetben vagyok. Nyomon követem a lap elektronikus megjelentetését, de ezt a munkát már informatikus barátaim végzik.
