Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2002-12-01 / 12. szám

6. oldal ATOMERŐMŰ 2002. december 3. (DomS^ 2002. november 24-én, vasárnap Pakson, az ESZI sportcsarnokában zajlott az I. Országos Twirling Ver­seny. A rendezvény különösen je­lentős a város életében. Egyrészt, mert a twirling-sport hazai megho­nosítása Paks nevéhez, a paksi Báb- Mazsorett Egyesülethez fűződik, másrészt mert itt került megrende­zésre az első országos verseny, és mert a paksi csoport több dobogós helyezéssel bizonyította tehetségét. Children D2:1. hely: Berta Alexand­ra, III.: Kerti Szandra, IV.: Kern Zsó­fia, V.: Jantner Anna; Kadett DI: III. hely: Bíró Alexand­ra, IV.: Mezősi Judit, V: Makk Dianna, VI. Fodor Erzsébet, Junior Dl: III. hely: Tóth Zsanett; Junior D: III. hely: Wolf Katalin; Junior C: II. hely: Sólya Erzsébet; Junior B: I. hely: Molnár dóra, II.: Meczker Bettina, III.: Deli Zsanett, IV: Prokob Ágnes; Páros I. hely: Deli Zanett - Molnár Dó­ra, II.: Meczker Bettina - Prokob Ág­nes, HL: Sólya Erzsébet-Wolf Katalin; Csoportos I. hely: Deli Zsanett, Meczker Bettina, Molnár Dóra, Prokob Ágnes, Sólya Erzsébet. A verseny szervezését az ESZI In­tézményfenntartó és Működtető Ala­pítvány, valamint az ESZI DSE vállal­ta fel. A bírálóbizottság elnöki tisztét Jasna Vujic, a horvát twirling-sport vezető edzője, a Cascavela elnöke lát­ta el, akit e sportról és paksi kapcso­latáról kérdeztem.- Milyennek értékeli a versenyt?- A nemzetközi szövetség szem­szögéből tekintve színvonalas, rend­kívül jól szervezett és a lehetető leg­tökéletesebb lebonyolítás jellemezte ezt a botforgató versenyt, mely Ma­gyarországon az első országos ver­senyként zajlott.- Tudomásom szerint régóta isme­rik egymást Prokobné Marikával, ill. a paksi csoporttal. Milyennek látja a lányok fejlődését?- Rendkívül dinamikusan fejlőd­nek, nagyon elégedett vagyok ered­ményeikkel. Különösen örülök, hogy a legmagasabb kategóriában is szép sikereket érnek el.- Ön mióta foglalkozik twirlinggel?- Az 1998-ban rendezett első twirling-szeminárium óta foglalko­zom ezzel a sportággal. Ezen a szemi­náriumon találkoztam először Prokobné Marikával is. Európában Olaszországban, Svájcban, Németor­szágban és más nyugati országban már több, mint 25 éve gyakorolják ezt a sportágat. Amerikában 60 éves ha­gyománya van a twirlingnek, és Ja­pánban is nagy múltra tekint vissza. Az említett európai országok öröm­mel segítenek a sportág hírnevének ismertté tételében és a képzés terjesz­tésében, mert minél több ország nagy létszámmal gyakorolja, annál hama­rabb válhat olimpiai sportággá. Amit Prokobné Marika és férje tett Magyarországon a twirlingért, az na­gyon fontos az országnak is, és magá­nak a sportágnak is.-Mitőlszép, mitől twirling a twirling?- Ezt a sportot Amerikában „va­rázssportnak” hívják. Amellett, hogy valóban szép, varázslatos elemek gazdagítják a verseny számokat, min­dig nagyon izgalmas a fellépés a ver­senyzőnek és a nézőközönségnek egy­aránt. Amikor a versenyző feldobja a botját, már elkezdődik az izgalom. Amíg a levegőben forog a bot, addig a versenyző különböző mozdulatsoro­kat mutat be, majd amikor a bot visszahullik, ismét elfog mindenkit egy kis feszültség, hogy vajon a ver­senyző elkapja-e azt vagy sem. A má­sik oldaláról nézve ez egy szép, nőies sport, mert könnyed, finom balett- és táncelemeket tartalmaz, és egészséges testtartásra nevel. Fontos jellemzője még twirlingnek az is, hogy lehetősé­get ad a kreativitás kibontakoztatásá­ra, egyfajta színészi hajlam érvényesülésére. Látványos a megje­lenésük, gyönyörűen mozognak és szép ruhát viselnek. Kiemelném még a csoportmunka pozitív hatását. Mari­ka is egy olyan atmoszférát teremtett, ahol a gyerekek baráti közösséget al­kotnak. Közel állnak egymáshoz, a csoportos koreográfiában összedol­goznak, itt a gyerekek nem vetélytár­­sak, hanem segítőtársak, és ez meg­látszik. Lovásziné Anna Elfeledett mesterségek Néphagyományainkról a Nagycsaládos Klubban Bognár Cecil, a Decsi Faluház igazga­tójának előadása a Dunaszentgyörgyi Faluházban 2002. november 21-én a Nagycsaládosok Dunaszentgyörgyi Egyesületének szervezésében. A várakozásnak megfelelően kez­dődött az előadás. Cecil bácsi való­ban szuggesztív előadó, a jelenlévők­nek minden bizonnyal maradandó él­ményt jelentett a vele való találkozás. Az előadást „Miért hordtak 16 alsó­szoknyát a decsi menyecskék?” cím­mel hirdettük. Meghívót kapott az is­kola, a pedagógusok, a helyi civil szervezetek és intézmények, ezenkí­vül plakátokon is hirdettük az ese­ményt, minden dunaszentgyörgyit in­vitálva. Amikor Nyesev Erika magára öltötte a decsi népviseletet, megtud­hattuk, hogy a 16-os szám valóban December 2-án újabb állomásához érkezett az „Országok, népek, kul­túrák - Nemzetek napjai Kalocsán” című rendezvénysorozat, amely ez­úttal Délkelet-Ázsia csodálatos vilá­gába vezeti az érdeklődőket. A történet 1994 decemberére nyúlik vissza: a művelődési központ meghí­vásra ekkor koncertezett Kalocsán a Calcutta Trio. Az együttes tagjai fel­ajánlották, hogy amennyiben igény van rá, szívesen magukkal hoznának olyan, Indiából származó tárgyakat, amelyekkel színesebbé tehetnék a koncertet. Az ötlet tetszést aratott, oly­annyira, hogy a kalocsai szervezők időközben felvették a kapcsolatot az indiai nagykövetséggel, ahonnan sike­rült újabb és újabb kuriózumokat sze­rezni. Ekkorra már az eredetileg egy­szerű koncertnek induló rendezvény egyhetes programsorozattá bővült. Azóta a kalocsai közönség bejárta már Dél-Amerikát, Afrikát, Ausztráliát, de­cember első felében megnyílt az út Délkelet-Ázsia felé. Akárcsak az előző években, ezúttal is többféle kiállítás­sal, előadásokkal, filmvetítésekkel várták az egzotikumra és a különle­jellemző, de nem az alsószoknyák számát jelzi, hanem a gazdagon díszí­tett decsi ruha ráncolt vörös szoknyá­jának anyagszükségletét méterben. Bognár Cecil furulya tudományát is bemutatta. Énekelt és többször meg­énekeltette a résztvevőket. A gyere­keknek sem volt idejük unatkozni, hi­szen velük is állandó kapcsolatot tar­tott - szerepeltette őket. Hímzéseket, szőtteseket, eredeti használati tárgya­kat vehettünk kézbe. Fényképeken és jóízűen előadott történetekben tárta elénk a Sárköz vidékének történelmét és népszokásait, ugyanakkor meg is hívott mindenkit: látogassuk meg a Sárköz falvait, a Decsi Faluházat, az erdei iskolát! A szép számmal megje­lent közönség tagjai - köztük pedagó­gusok, iskolások, nagycsaládosok — az előadó búcsúszavai után is helyü­gességre fogékony érdeklődőket. A kéthetes rendezvény zárásaként ren­dezték meg december 14-én a kifeje­zetten a gyerekek számára kitalált ját­szóházat, amit „Ki tud többet...?” címmel egy vetélkedő követett. A késő délutáni órákban indonéz táncbemuta­tó volt, este pedig a kulináris élvezetek iránt fogékony közönség finomabbnál finomabb étkeket gusztálhatott. Gede Putra Widyutmala a gong hangja után a húrok, pontosabban a bambuszkötegek közé csapott. A rindik kellemes, lágy hangja már az el­ső pillanatban felkeltette a megnyitóra ellátogató szép számú közönség fi­gyelmét. Török Gusztáv Andor pol­gármester köszöntő szavai után Mohamad Sani, Malajzia nagykövete és Sapartani Kuntjuro Jakti, Indonézia magyarországi nagykövete méltatta a rendezvényt. Mindketten kitértek arra, hogy a világnak egy olyan tájáról van szó, ahol a sokszínű, sok nyelvet be­szélő, különböző vallási, etnikai nép­csoportok békésen megférnek egymás mellett. „Bhinneka Tungal Lka”, azaz , .Egység a különbözőségben” - össze­gezte a gondolatot az indonéz nagykö­­• vet asszony. Váry Tamás kön maradtak. Még vártak: lesz-e folytatás? - és Bognár Cecil nem fo­gyott ki a mondanivalóból. Kis szőtteseket kaptunk ajándékba, így kézben is hazavihettünk egy kis da­rabot Sárköz népének múltjából, de a legtöbbet lélekben, amit egy nagyszerű embertől, egy néptanítótól kaptunk örök megőrzésre: fontos megismer­nünk népünk múltját és művészetét. Köszönjük a rendezvényhez nyúj­tott segítséget támogatóinknak: Egészségügyi, Szociális és Család­ügyi Minisztérium, Gyermek és Ifjú­sági Alapprogram, Paksi Atomerőmű Rt., Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, Tolna megyei Önkor­mányzat Közgyűlésének Kulturális Bizottsága, Csapó Vilmos Általános Iskola és Dunaszentgyörgy község Önkormányzata. Major Balázs Dunaszentgyörgy Dunaszentgyörgyön először talál­kozhat a közönség a Los Andinos együttessel december 21-én, szombaton 15 órakor a Faluház­ban. A műsoron - amely a Nagy­­családosok Dunaszentgyörgyi Egyesülete tagcsaládjainak szóló karácsonyi ajándékműsor is egy­ben - élő lemezbemutató szerepel az együttes eddig megjelent CD­iből és kazettáiból. A zenekar apró hangszereket és más ajándéktár­gyakat is hoz magával, melyek ta­lán még a közönség soraiban he­lyet foglalók karácsonyfája alá is kerülhetnek. A zenés műsor az egyesület támogatóinak jóvoltából mindenki számára díjmentesen lá­togatható. Köszönet az Egészség­­ügyi, Szociális és Családügyi Mi­nisztériumnak, a Gyermek és Ifjú­sági Alapprogramnak, a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság­nak, a Művészeti és Szabadműve­lődési Alapítványnak, a Tolna me­gyei Közgyűlés Kulturális Bizott­ságának és Dunaszentgyörgy köz­ség Önkormányzatának. Kihalt, a múlt homályába veszett mesterségek bemutatására vállal­kozott a kalocsai Fazekas Alkotó­ház akkor, amikor Alkotóházi esték címmel útjára indította rendez­vénysorozatát. A november utolsó napján megnyílt kiállítás a kupa- és tárogatókészítés rejtelmeibe ka­lauzolta el az érdeklődőket. A három bajai mester - Gregus Pál vándordíjas hangszerkészítő, Vass Já­nos és Tomó Zsolt kupakészítő népi iparművészek - sorsa úgy hozta, hogy alkalmuk adódott régmúlt mes­terségeket kitanulni. Ezek közé tarto­zik például a pintérmesterség, vagy a tárogatókészítés tudománya. Gregus Pál soha életében nem foglalkozott hangszerkészítéssel, s csak akkor me­rengett el rajta, amikor felkereste őt Homoki Endre, a Brémából Bajára hazaköltöző klarinétművész. Árra kérte a mestert, segítsen neki fel­éleszteni a magyar tárogatókultuszt. Gregus Pál így látott neki élete első tárogatójának elkészítéséhez. A zene­­történetbe is belekóstoló mester me­netközben több rokon mesterség - kárpitos-, bőrös-, asztalos - fortélyait is elleste, sőt azóta már a basszustáro­­gató-készítés tudományát is elsajátí­totta. A kalocsai alkotóházban beren­dezett kiállítás ünnepélyes megnyitó­ján Vesztergám Miklós mindkét hangszert megszólaltatta. Ugyancsak nagy sikert aratott Vass János pintér kupakészítő tudománya, amelyet a helyszínen is bemutatott az érdeklődő közönségnek. Váry Tamás ATOMERŐMŰ Az Rt. vezérigazgatója: Dr. Kocsis István Főszerkesztő: Beregnyei Miklós Főszerkesztő-helyettes: Lovászi Zoltánná Olvasószerkesztő: Varga József A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Majoros János, Medgyesy Ferenc, Sipos László, Wollner Pál Felelős kiadó: Kováts Balázs főosztályvezető Szerkesztőség: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71. 7031 Telefon: 75/507-431, Telefax: 1/355-7280, Internet: www.npp.hu Tördelőszerkesztő: Kertai Edit Nyomás: Séd Nyomda Kft., Szekszárd Felelős vezető: Lambert István Szerződésszám: 4500006428 Délkelet-ázsiai napok Kalocsán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents