Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2002-11-01 / 11. szám
www. atomerőmű. hu A PAKSI ATOMERŐMŰ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG LAPJA www.atomeromu.hu i| ATOMERŐMŰ XXV. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 2002. NOVEMBER KÖSZÖNTJÜK A „20 ÉVES AZ I. BLOKK JUBILEUMI KONFERENCIA” RÉSZTVEVŐIT! TISZTELETTEL ADÓZUNK WIGNER JENŐ SZÜLETÉSÉNEK I00.t A FERMI-REAKTOR INDÍTÁSÁNAK 60. ÉS AZ ATOMERŐMŰ ÚJSÁG MEGJELENÉSÉNEK 25. ÉVFORDULÓJA ELŐTT! Wigner Jenő születésének 100. évfordulójára 1979-ben a Kormány döntésének megfelelően fel kellett gyorsítani a már évekkel korábban megkezdett atomerőmű építkezést Pakson. Ez létszámbővítést jelentett minden - az építkezésen résztvevő - cégnél, így az Erőmű Beruházási Vállalatnál (ERBE) is. Ebben az időben többségében fiatal műszakiak töltötték fel az ERBE hiányzó műszaki gárdáját. Ennek során kerültem én is Paksra, az ÉRBE kirendeltségére műszaki ellenőrnek. Az akkori kor elvárásainak megfelelően engem kértek fel arra, hogy szervezzek meg egy ifjúsági brigádot. Ez még 1979-ben megtörtént. A névválasztás akkori főnököm: Balogh Ernő javaslata alapján történt, a „Wigner Brigád” elnevezés mellett döntöttünk. Balogh Emő az erőmű beruházás előkészítése során a moszkvai Lenin Könyvtárban találkozott Wigner Jenő atomerőművi tudományos munkásságát bemutató anyaggal. Élő Nobel-díjas tudósról lévén szó úgy illett, hogy erről az érintettet is megkérdezzük, kikérjük véleményét, ill. hozzájárulását. Ez nem volt túl egyszerű dolog, mivel ő 1936 óta köztudottan az USA-ban élt és dolgozott. Címének - nem túl egyszerű módon történő - megszerzése után 1980. április 14-én bemutatkozó levelet írtam neki, természetesen magyar nyelven. Erre a válasz május 8-án már meg is érkezett. (Ezután még 34 saját kezűleg írt levelet kaptunk tőle.) Megtiszteltetésnek vette, hogy őt választottuk névadónak, de nem nagyon értette mit is jelent ez a névhasználat és mit takar maga az Ifjúsági Brigád elnevezés. Mivel kitűnően írt és beszélt magyarul, mindezt rövid levélváltás során tisztáztuk. Megkeresésünk előtt ő már hallott a Magyarországon, Pakson épülő atomerőműről. Ezt követően éveken át leveleztünk vele. Mi beszámoltunk neki mind a brigádtagok személyes ügyeiről, mind pedig az építkezés állásáról. Ő is sokat írt leveleiben saját személyes dolgairól, családjáról, az unokákról. Mi folyamatosan kértük: látogasson el hozzánk Paksra. Erre 1983. augusztus 31-én került sor. Emlékszem, mikor érkezésének híre napvilágot látott, először hitetlenkedés, majd nagy meglepődöttség lett úrrá az építkezés vezetőin. Nagyon nehéz volt a látogatásra tervezett egyetlen napot úgy beosztani, hogy mind a brigádtagok, mind a PAV akkori vezetése is el tudjon beszélgetni vele, és még az akkor már üzemelő 1. blokkot is bemutathassuk neki. Személyes találkozónkról mindmáig megmaradt emlékezetemben, hogy az akkor már 81 éves tudós milyen nagy szeretettel beszélt hozzánk, hangoztatta szeretetét hazánk iránt és elismerését a már megépített üzemelő, és az épülőfélben levő munkák iránt. Folytatás a 2. oldalon. Tizenegyedik alkalommal került átadásra a cég legrangosabb kitüntetését, a Céggyűrűt, a húsz kiválasztott részére. Gratulálunk a kitüntetetteknek! Motorjai vagyunk a régió életének Dr. Kocsis Istvánt szeptember 6-án nevezték ki vezérigazgatónak. szerkesztőségünk kíváncsi volt arra, hogyan sikerült a munkakör átvétele, és még néhány más kérdésre is.- Vezérigazgató Úr! Pontosan két hónapja került az atomerőmű élére. Arra lennénk kíváncsiak, milyen benyomásokat szerzett rólunk és milyen volt a fogadtatása?- A benyomásaim pozitívak, az alapfolyamatok jól irányítottak. Az erőmű egy fegyelmezett üzemmenetet kíván és ezzel a dolgozók tisztában vannak. Nem látok semmi olyat ami miatt ne volna kézben tartható az atomerőmű irányítása. A fogadtatás korrekt volt, egy teljesen kiegyensúlyozott, szakmailag megszervezett átadás-átvétel után úgy ítélem meg, hogy zökkenőmentesen tudtam átvenni a cég irányítását. Ezért köszönettel tartozom a szakembereinknek és a vezetésnek. Úgy gondolom az a jó, ha mindenki teszi a dolgát, én sem teszek mást, mint az elődöm, képviselem a cég érdekeit és a menedzsmenttel közösen törekszünk arra, hogy az atomerőművel a legjobb eredményeket étjük el, és a jövőkép megalapozásához, a jövőhöz vezető út tisztázásához megadjuk a segítséget. — Az erőmű privatizációjának kérdése napi beszédtéma. Várható-e az atomerőmű privatizációja?- Nincs napirenden ez a kérdés, nem is volna célszerű, hogy napirenden legyen. A mai helyzetben az ország gazdasága szempontjából teljesen megnyugtató és előnyös az atomerőmű feladata, hogy a lehető legolcsóbb villamos energiát biztosítsa az ország számára, hisz ezzel a közüzem tolerálható árszínvonala biztosítható. Folytatás a 2. oldalon. Negyedévszázados jubileum 25 ÉVES AZ ÜZEMI LAPUNK Majd egy emberöltőnyi idő elteltével kézbevenni a lap első számait, megpróbálni felidézni a fotókon látottakat, mondhatom nagy élmény. A 25 éve megjelenő újság lapjain nyomon követhetjük az erőmű építésének fontosabb mozzanatait, és érzékelhetjük az idő múlását a fotókon, amelyek egy-egy pillanatot örökítettek meg, és tették „örök életűvé” azt a pillanatot. Mai világunkban nagyon kevés az ilyen hosszú életű üzemi lap, már csak ezért is, mert maguk az üzemek és vállalatok megszűntek, vagy átalakultak. Szerencsére a mi lapunkat nem érintette ez a fajta változás, és az atomerőmű mindenkori vezetői - menedzsmentjei — fontosnak tartották a lap megjelentetését. Napjainkban pedig, amikor az atomenergia elfogadása vagy elvetése sokszor napi politikai vita tárgya, egyre fontosabb szerep hárul az üzemi lapra. Ezt jelzi a lap életében bekövetkezett szeptemberi változás, amelynek lényege, hogy a hatezer példányon felül, plusz húszezer példányban kerül teijesztésre, így a 13 TEIT település minden lakójához eljut. Ez a lap az atomenergia magyarországi megjelenésének és alkalmazásának, az atomerőmű építőinek és üzemeltetőinek hű krónikása volt, és az is akar maradni. Ám megpróbálja kielégíteni azon tájékoztatási igényeket is, amelyeket a régió lakossága támaszt az erőművel szemben. A lap szerkesztői, a cikkek írói zömmel az üzem dolgozói, bár van kivétel, például az 1987- 1990 közötti időszak, amikor az üzem és a város vezetése közös lapnak tekintette, és még a lap nevét is megváltoztatták, lett Paksi Atomerőmű. A jelzett időszakban igen sok városi hír jelent meg a lap hasábjain. Az akkori városi és üzemi vezetés közös ügynek tekintette a vállalat és a város ügyét. Ennek a közös szellemiségnek a továbbvivője kíván lenni a mai Atomerőmű c. lap, csak ma már „kistérségi” szinten, a 13 település szintjén, a Duna mindkét partján. Beregnyei Miklós
