Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2001-09-01 / 9. szám
4. oldal ATOMERŐMŰ 2001. szeptember Frontemberek voltak Egy tűzeset tanulságai a tűzvédelmi mérnök szemszögéből A 2. blokki kábeltűz sajtóvisszhangja ismételten az erőműre irányította a közvélemény figyelmét. Az első, fél-információkon alapuló sajtóhíreket és az azt követő, már a valóságot közelítő eseményismertetéseket ugyanúgy olvastam, láttam- hallottam az elektronikus médiában, mint kollégáim többsége. Este ugyanúgy folyamatosan csörgött a telefonom mint több kollégámnak, barátok, ismerősök kérdezték: „Ugye nem komoly?”. Az események ismeretében nyugodtan válaszolhattam: „nem komoly”. És itt nem a leállított blokk kárfelszámolásának és termeléskiesésének az összegére gondoltam, hanem a kérdés ki nem mondott részére. Azt biztosan tudtam, tudtuk, hogy a blokk nukleáris biztonságát az esemény nem érintette, nem is érinthette, hiszen egy több éves program keretében vizsgáltuk a blokkok tényleges állapotának megfelelően egy esetleges tűz és a blokkok biztonságának összefüggéseit, megnyugtató eredményekkel. Kedvenc autós hasonlatomat idézve; attól a fék még működik, ha akadozik a gyújtás, és a kéziféket se felejtsük el. Maradva az autós hasonlatnál, itt csak egy helyzetjelző izzó égett ki, amit ki kellett cserélni. Nézzük dióhéjban az eseményeket: Június 22-én tűzjelzés érkezett egy - födémekkel több egymás fölötti helyiségre osztott - függőleges kábelakna egyik helyiségéből. Mivel ezen helyiségek nincsenek légmentesen elválasztva, az átterjedő füst miatt az akna többi helyiségéből is történt tűzjelzés az első jelzést követően. Az üzemi személyzet és a helyszínre érkező tűzoltóság is észlelte a tűz tényét. A beépített vízzeloltó berendezés előírt 10 perces oltóidejű működtetésével a tűz eloltásra került. A Létesítményi Tűzoltóságnak volt a feladata, hogy hitelt érdemlően folyamatos felderítéssel megállapítsa, hogy továbbteijedt-e a tűz, vagy sem. Folyamatos felügyeletet adjon és a belobbanó kábeleket eloltsa, illetve hűtse. Hőkamera és távhőmérő segítségével folyamatosan ellenőrizze az érintett kábelaknát, hogy észlelhető-e további melegedés, vagy sem. A bontási és helyreállítási munkálatoknál tűzoltási és elsősegély-nyújtási biztosítási feladatokat kellett ellátnia, ami tartott egészen a blokk visszaindulásáig. Sok és a jövőre nézve hasznos tapasztalatot szereztünk a tűzeset kapcsán. A blokkot leállították, és megkezdődött a tűz következményeinek a felmérése és a helyreállítás. Kibontásra került a helyiség falszerkezete a jobb hozzáférhetőség és a biztonságos munkavégzés érdekében. Megállapították, hogy egy az aknából a tűzgáton keresztül kilépő közel vízszintes kábelkötegben lévő kábelek sérültek a tűz következtében. Ezt követően megkezdődött a sérült kábelszakaszok kiváltása. A kivágott darabok a későbbi vizsgálatok céljára összegyűjtötték. Ezen összegyűjtött sérült kábeldarabok szakértői vizsgálata határozta meg azt az ominózus kábelt, amelynek zárlata a tüzet okozta. A hely szűkössége, valamint a munkavégzők biztonsága viszonylag lassú munkavégzést tett lehetővé, de végül is a szükséges vizsgálatok elvégzése és az üzemi próbák után a blokk visszaindult. Ennyit a száraz tényekről. Visszatérve a címhez, miben mások a tűzvédelmi mérnök által levonható tanulságok? Mi, a tűzvédelem területén dolgozók egy kicsit személyes kudarcként élünk meg minden tűzesetet, hiszen alapfeladatunk a tűzmegelőzés. Természetesen mi is tudjuk, hogy akár egy műszaki hiba, akár egy személyi hiba - amely tűzesethez vezethet - nem zárható ki. Ezért vannak a területen nagy számban tűzoltó készülékek, ezért létesültek tűzjelző és tűzoltó-berendezések, ezért hoztunk létre egy saját professzionális tűzoltóságot, ezért gyakoroltatjuk a személyzettel a légzésvédő és tűzoltó eszközök használatát. Nézzük a tanulságokat. Lényegében az energiatermeléshez kapcsolódó üzemi területen érdemi tűzesetünk hosszú évek óta nem volt. A tűzeset során fellépő kisebb kommunikációs problémákra, amelyek az épületszerkezetek árnyékoló hatása miatt léptek fel, megoldást keresünk. A személyzet tevékenységében észlelt kezdeti bizonytalanságokat képzéssel kívánjuk megoldani. Fejleszteni szükséges a beavatkozó személyzet védőeszközeit is, annak ellenére, hogy a meglévő eszközeink jelen helyzetben hatékonyak voltak. Talán az egyik legfontosabb feladatként értékeltük a feszültség alatti manuális tűzoltás feltételeinek biztosítását is. Tovább kell folytatnunk és egyre életszerűbb körülmények között kell végrehajtanunk az üzemviteli személyzet és a tűzoltóság közös gyakorlatait. Bokor L. Személyes tapasztalatok a 2. blokk tűzesetről (Cziczer János VIÜO osztályvezető)- Miben volt eltérő ez a tüzeset a korábbiaktól?- Az ilyen volumenű tűzeset mindenképpen újdonság a számunkra. Kábeltűzünk már volt, de az nem ilyen szűk, behatárolt térben történt. Itt a legnagyobb problémát az jelentette, hogy szűk kábelaknában történt a tűz, a hozzáférési lehetőségek korlátozottak voltak. A megégett kábelek egy része feszültség alatt maradt, nem lehetett biztosítani feszültség-mentes munkaterületet. Ez is nehezítette a hibafeltárást, a hibaelhárítást. Nem volt egyszerű a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása, a feszültség közelében végzett munka, a kábelek azonosítása.- Hogyan folytak a munkálatok?- A hibahely keresésében a tűzoltókkal az elsők között voltunk, jártuk a kábeltereket. Több helyiségben jelzett a tűzjelző, ezért nehéz volt behatárolni a hibahelyet. Ezt követően meg kellett szervezni a hibafeltárást, melynek kijelöltek egyszemélyi felelősévé. Később a hibaelhárítási, kárelhárítási munkák felelős vezetője Hetzmann Albert üzemviteli igazgató lett, de a helyszínen továbbra is mi irányítottuk a munkavégzést. Az üzemviteli igazgató kijelölt egy osztályvezetői szintű vezetői készenlétet, így folyamatosan 3 műszakban végeztük a hibaelhárításban résztvevő, a helyszínen egyidejűleg munkát végző szakterületek irányítását, koordinálását. Naponta operatív értekezleten értékeltük az elvégzett munkákat, meghatároztuk a következő napi feladatokat. A hibafeltárás, a helyreállítás egy részletesen kidolgozott program alapján történt. Ennek rutinszerűvé kellett válnia; az elején voltak zökkenők, de aztán egyre gördülékenyebben ment a munka. Összetett munkafolyamatról lévén szó, minden kábelelvágást, kábeltoldást, minden tevékenységet pontosan dokumentálni kellett a hatóság felé. A helyszínen megfelelő körülményeket kellett biztosítani, irányítómunkahely került kialakításra. Sok kábel nem rendelkezett helyszíni azonosítóval, amelyeket be kellett azonosítani. Ezekről, illetve az elvágott kábelekről adatbázist készítettünk. Számítógépen, telefonon, fax segítségével tartottuk a kapcsolatot a műszaki háttérrel, ill. a blokkvezénylővel. A kábelekhez való hozzáférés volt még nehéz kérdés. Ki kellett bontani a kábelakna falát, hogy megfelelő feltételeket teremtsünk. A helyszínen folyamatos tűzoltói jelenlét volt, egy esetleges újragyulladás esetére. Fölállt egy műszaki háttér-team, ill. azzal párhuzamosan egy technológusi team, akik már a kezdetekkor kidolgozták a visszaindulás feltételeit. Prioritási sorrendet állítottunk fel a blokk visszaindulása szempontjából legszükségesebb teendőket illetően. A kábelakna tehermentesítése céljából megkerülő nyomvonalat építettünk, amelyet rendkívül rövid idő alatt kellett megtervezni, engedélyeztetni, kiviteleztetni. Ezt a feladatot a műszaki háttér kiválóan megoldotta. Hangsúlyozni szeretném a sajtó szerepét az eset kapcsán, ugyanis a nem megalapozott tájékoztatás felesleges pánikhangulatot kelt a közvéleményben. Óriási tapasztalatokat szereztünk a hasonló esetekre való felkészülés terén. Különböző erőműveknek megküldtük az itt szerzett tapasztalatok publikációját, melyet hasonló esetekben hasznosítani tudnak.- Mi volt a személyes tapasztalatod a munkavállalókkal kapcsolatban?- Ki kell emelni azt, hogy az ehhez hasonló jelentősebb üzemzavaroknál az emberekben rendkívül nagy a tettrekészség, mindenki a tőle telhető maximális teljesítményt nyújtja. Ilyenkor nagy az összetartás, ami a napi munkában már nem ennyire észrevehető. Mindenki felmérte a helyzet súlyát, azt, hogy az erőmű megítélése szempontjából nagyon fontos, hogy mindent megtegyünk a hasonló esetek elkerülése érdekében, illetve minél előbb viszszahozzuk a blokkot.- Mi tekinthető eredménynek az esettel összefiiggésben?- Nagy eredménynek tartom, hogy baleset, áramütés nélkül hajtottuk végre a hibaelhárítást. A hibaelhárítás teljes ideje - 20 nap 23 óra - jó eredménynek számít; véleményem szerint ennél rövidebb idő alatt nem lehetett volna elvégezni a kárelhárítást. A 2. blokki kábeltűzről nyilatkozik Kovács László ügyeletes mérnök, Széles Ferenc szóig, parancsnok, Cziczer János üzemviteli osztályvezető és Miholics János, a karbantartó osztály vezetője. Kábeltűz kárelhárítás Miholics János KÁIG Villamos Karbantartási osztályvezető Karbantartási Igazgatóságunk (KÁIG) Villamos Karbantartási Osztályának (VKO) feladata az atomerőművi erősáramú villamos berendezések karbantartása, és az üzemzavarok esetén az elhárítás, javítási feladatok elvégzése. A június 22-i kábeltűz kárelhárítás tanúságai közül Baji Csaba, a PA Rt. vezérigazgatója az alábbi gondolatot kiemelte: - „Az atomerőmű szakemberállománya felkészült az ilyen helyzetek kezelésére, megfelelő módon reagált a nem tervezett eseményre, a technikai felkészültségünk is lehetővé teszi a gyors, hatékony beavatkozást.” A KÁIG Villamos Karbantartási Osztályon Miholics János osztályvezetőtől az alábbit kérdeztük:- A kábeltűz kárelhárítás mekkora volumenű munkát jelentett a feltárástól a befejezéséig?- Igyekszünk felkészülni extrém esetekre is, de az erőmű életében most volt az első nagy kábeles üzemzavar, ahol 360 db kábel hibásodott meg. A tűz egy kábelaknában, 2,5 x 2,5 méteres, elég szűk helyen keletkezett. Rögtön a tűz oltása után fel kellett mérni, hogy hogyan férünk a kábelekhez. 1300 kábel haladt át ezen az alagúton és ebből 360 sérült meg. Feszültség alatt állónak kellett tekinteni minden kábelt, ezért nehéz volt hozzáférni. Ki kellett találni azt a módszert, amivel nekiindulhatunk a kárelhárításnak. Először elvágtuk az első kábelt, vágás után megjelöltük mindkét oldalát, majd kifejtettük a kábelaknából. Ahhoz, hogy hozzáférjünk építészetileg meg kellet bontani, négy nagyobb lyukat kellett az akna oldalára vágni, és csak ezután lehetett a munkát kezdeni. Különleges biztonsági előírásokat kellett honosítani. Speciális védőruhában kellett dolgozni annak, aki bement a kábelaknába. Biztosító kötéllel a tűzoltók kint biztosították, hogy baleset esetén ki lehessen hozni a szerelőt. Felváltva félórát lehetett dolgozni ebben a helyiségben a meleg miatt. Az elején kicsit nehezen ment a munka az adminisztratív problémák miatt, de hétfő délelőttre felgyorsultunk. Éjszaka egy pár kábelt tudtunk elvágni, délre már ötvenes nagyságrendnél tartottunk. Innentől kezdve már ment a dolog. Be kellett állni a három műszakos folyamatos munkarendre. A Villamos Karbantartási Osztálynak nincs ilyen extrém helyzet kezelésére tervezett létszáma, tehát be kellett vonni külső kivitelezőket is. A Schneider Electric Hungária Villamossági Rt., a J és Társai Kft., a Gépkar Kft. és a Vörös és Társa Villamos Ipari Kft. szerelőit vontuk be. A MÍG Villamos és Irányítástecnikai Létesítési Osztály az OVIT Rt. szerelőit is bevonta ebbe a komplex munkába. Ezen cégek vezetőivel felállítottunk egy-egy stábot, így műszakonként az elhárításon dolgozók létszáma 30 fő körül volt. Ezen kívül volt egy másik csapat is, aki új kábelnyomvonalat épített ki, ezt a MÍG koordinálta. Szerencsére nagy rutinnal rendelkeznek a külsősök ebben a munkában. Ezen kívül szerszámra és gyors anyagbeszerzésre is szükség volt, amit a rendkívüli keretből és igen gyorsan a GIG Logisztikai Főosztály rendezett. Egy hét elteltével értünk el odáig, hogy már elkezdhettük a kábeleket toldani. Mivel nagyon szűk hely állt rendelkezésre, ezért több munkahelyet kellett kialakítanunk, hogy fölgyorsítsuk a szerelési munkát. Az első felmérésnél még csak 100-150-es nagyságrendű kábelhibát láttunk, de a végén ez 360-ra szaporodott.- A VKO feladatköre a független szakmai minőség-ellenőrzés megvalósítása is. A rendkívüli esetre való tekintettel, ezt hogyan tudták ellátni?- A javítási engedélyek kiadását OAH-NBI saját hatáskörbe utalta. A szükséges technológiákat a KÁIG saját műszaki szervezete (KTEO) készítette és engedélyeztette. A VKO-on vannak kiképzett minőségellenőrök, és ők ellenőrizték folyamatosan a munkánkat. Ellenőrizték azt, hogy elfogadott technológiák szerint történik-e a kábeltoldás, illetve a komplett munkavégzés. A felhasznált anyagok minősége, típusa, amit a technológia előír. Az előírt szerszámok használata, ami nagyon fontos ennél a munkánál és természetesen a dokumentációk. A KTFO felállított a primerkör 14 m-es szintjén egy műszaki stábot, akik folyamatosan rögzítették a naplóban az elvágott és megtoldott kábelek számát. Ez a dokumentáció lefűzve, ellenőrizve jelenleg is megtalálható a KAIG- on. Bevontunk független műszaki ellenőröket, nem csak a KAIG-ról, hanem a MIG-ről is. Itt is tudtunk három műszakot felállítani és műszakonként 2-2 fő volt, akik a KÁIG szervezettől is függetlenül ellenőrizték az elvégzett munkát.- Megkönnyebbülés volt a blokk visszaindítása, kellő távlatból milyen összegzést tud mondani?- Nagy megkönnyebbülés volt, amikor a vége felé jártunk és a kábeltoldások még folytak, de az üzembe helyezés elkezdődött. A minőségellenőrzéshez tartozik a szigetelés ellenállásmérés, és sorra megfelelőek voltak a kábeltoldások, így folyamatosan lehetett visszaadni a berendezéseket. Ezen kívül még azt meg kell említeni, hogy nem volt semmilyen munkahelyi baleset ez alatt a három hét alatt, sem áramütéses, sem más egyéb baleset, ami nagyon fontos mert szűk helyen, több szervezet nagy létszámban dolgozott, nagy-nagy odafigyeléssel. Általánosan elmondható a pozitív emberi hozzáállás, hogy mindenki magáénak érezte ezt a hibaelhárítását. A PA Rt.-on belül szinte minden igazgatóság kivette a részét ebben a munkából, és el lehet mondani, hogy mindenkinek pozitív volt a hozzáállása, amit külön köszönünk. Folytatás a kövezkező oldalon.
