Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2001-08-01 / 8. szám
4. oldal ATOMERŐMŰ 2001. augusztus A teljesítménynövelés lehetőségei erőművünkben Az atomerőműveket üzemeltető társaságok határozott lépéseket tesznek világszerte a villamosenergia-termelés hatékonyságának növelésére. Ezen törekvés eredménye a teljesítmény kihasználási tényezők (TKT) évek óta javuló trendje. A világ élbolyába ma már csak 93-94%-os TKT-val lehet bekerülni. Ennek eléréséhez jelentős fejlesztések szükségeltettek a karbantartási tevékenységekben (9-14 napos átrakások) és az üzemanyag ciklus területén (másfél- és kétéves kampányok). A többlettermelés a kiadott energia egységére jutó költséget - a fajlagos önköltséget - csökkenti, javítva ez által a termelő piaci helyzetét, mert a termelés nyereséghányada nő egy adott piaci árszint mellett. Itt érdemes egy bekezdés erejéig a gazdaságossági megfontolásoknál elidőzni. Az atomerőművek sajátossága, hogy a termelési költségeik között nagy az állandó költségek részaránya. Azoké a költségelemeké, amelyek elkerülhetetlenül felmerülnek függetlenül attól, hogy az erőmű 100%-os kihasználtsággal üzemel, vagy éppen fél évig áll karbantartáson. Ilyen költség a beruházás amortizációja, a leszerelésre és hulladékkezelésre szolgáló pénzügyi alap feltöltéséhez szükséges befizetés, a működéshez lekötött tőke költsége. (Az állandó költség részaránya Pakson 2000-ben 42% volt.) Míg a változó költségeket - üzemanyag, karbantartás, üzemeltetés stb. - lehet csökkenteni hatékonyabb munkaszervezéssel, a modem technika eszközeinek alkalmazásával, az állandó költségek befolyásolására ilyen lehetőségek nem állnak rendelkezésre. Amit tehetünk, az annak a biztosítása, hogy az állandó költségek minél nagyobb termelési volumenre terüljenek szét. Ezért van az, hogy a hatékonyság javításának egy másik módja a blokkok teljesítményének növelése. Az üzemelő erőművek rendszereiben és berendezéseiben lévő tartalékok megismerése és feltárása tálcán kínálja a lehetőséget, hogy aránylag kismértékű beruházásokkal többlet kapacitásokhoz jussunk. S e többlet kapacitás legfontosabb erénye, hogy ott valósul meg, ahol egy üzemelő termelő egység hatékonyságát javítja. Mindezek alapján értékelendő, hogy az USA-ban napjainkig 1600 MW-tal bővítették az atomerőművek kapacitását. Az új energiaprogram szerint 2010-ig további 8000 MW bővítést terveznek megvalósítani. Egészében véve a teljesítménynövelési program 10%-kal nagyobbítja meg az USA egyébként sem kicsi (~ 96 000 MW) nukleáris kapacitását egyetlen új blokk létesítése nélkül. Spanyolországban 1990 óta 476 MW-tal (6,5%-kal) - egy paksi blokk teljesítményével - nőtt a beépített nukleáris termelő kapacitás anélkül, hogy bármit is építettek volna. A hozzánk földrajzilag nem is, de technológiai szempontból legközelebbi finnországi Loviisa erőműben 1998-ban fejezték be négyéves modernizálási programjukat. Ennek eredményeképp a két ottani VVER-440/213 típusú blokk 510 MW-os teljesítményen üzemel. Finn kollégáink különösen arra büszkék, hogy a programot úgy valósították meg, hogy egyúttal nőtt az erőmű biztonsága, a berendezések és rendszerek élettartamára negatívan ható beavatkozásokat elkerülték. Pakson is már régóta foglalkozunk a teljesítménynövelés vizsgálatával. A munkáknak új lendületet adott a társaság jövőképének és stratégiájának januári elfogadása, ami kimondja: „A paksi atomerőműben termelt villamos energia önköltsége csökkentésének eszköze a blokkok teljesítményének növelése. Célunk a paksi blokkok teljesítőképességének növelése a biztonsági elemzések és a főberendezések terhelhetősége által biztosított mértékben.” A nemzetközi tapasztalatok megismerése, valamint egy előzetes elemzés 1997-es elkészülte után úgy döntöttünk, hogy a teljesítménynövelés lehetőségeinek feltárására egy megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni. Ezen elemzés összeállításán megbízásunkra az AEK1 szakértői dolgoznak ez év eleje óta. A tanulmány arra hivatott választ adni, hogy: • mennyivel és milyen módon növelhető a reaktor teljesítménye; • ehhez milyen módosítások szükségesek; • miképp készíthető elő az engedélyezés folyamata. A tanulmány megrendelésével párhuzamosan itthon is felállt egy - zömmel a MÍG szakembereiből álló - csapat, amely az adatszolgáltatás funkcióját, a munka közben felmerülő kérdések tisztázását biztosítja. A tanulmány támogatására áprilisban kísérleteket végeztünk az 1. és a 4. blokkon. Többek között azt vizsgáltuk, hogy a turbinák és segédrendszereik a névlegesnél magasabb (~250 MW) teljesítményen hogyan üzemelnek, jelentkeznek-e olyan problémák, amelyeket a számítógépek előtt ülve lehetetlen prognosztizálni. A 12SA 24 órán át üzemelt ezen a teljesítményen. Megnyugtató volt rögzíteni, hogy ennek során érdemi problémák nem merültek fel és olyan „üvegnyakak” sem tárultak fel, amelyek a teljesítménynövelést korlátoznák a szekunderkörben. A tanulmány félidejénél vagyunk, a paksi teamre a továbbiakban is komoly feladat vár, hogy az AEKI-s szakértők üzemi adatok és információk iránti étvágyát mindenben kielégítse, és hogy biztosítsa a teljesítménynövelési javaslatok megalapozott és kikezdhetetlen voltát. A tanulmány novemberben lesz kész, de előzetes eredmények már ma is rendelkezésünkre állnak. A ma használatban lévő modem eszközök — az üzemzavar elemzésekhez nélkülözhetetlen számítástechnikai kódok, a számítástechnikai háttér - alkalmazása folytán pontosabb képpel rendelkezünk a blokkba a tervezés során beépített tartalékok nagyságáról. Ezen tartalékokat a mai mérési eszközeink pontossága szabta korlátokon belül a biztonság szintjének csökkentése nélkül mérsékelhetjük. Ez által értékes százalékokhoz jutunk, amelyek a teljesítménynövelésére fordíthatók. A tanulmány előzetes változata szerint a reaktor teljesítményében vannak ilyen tartalékok. S ezek egy - a mai névleges teljesítmény néhány százalékát jelentő - része számottevő primerköri módosítás nélkül kiaknázható. További lehetőség adódik a szekunderköri hatásfok javításában. A hatásfokjavítás gyakorlatilag „ingyen” van, mert a többlettermeléshez nem párosul többlet üzemanyag, hűtővíz stb. felhasználás. Ezért itt a kis javulást hozó beavatkozásoknak is fontos szerepük van: néhány tized százalékos hatásfok javulásért is érdemes küzdeni, az e célra fordított költségek bőségesen megtérülnek. Bár a folyamatban lévő turbina rekonstrukció után a szekunderkörben már csak kisebb javítási lehetőség áll rendelkezésünkre, de ezeket is maximális mértékben ki kell használnunk. Ilyen lehetőség kínálkozik többek között a fő gőzrendszerben meglévő fojtási veszteségek csökkentése révén (pl. a nagy veszteséget okozó mérőperemek kiváltása más eszközökkel). A nagynyomású előmelegítők modernizálása/cseréje hozzájárulhat a tápvíz hőmérsékletek emeléséhez, ezáltal a hatásfok javulásához. Megvizsgálandó, hogy a turbina újrahevítők üzemét nem lehet-e az expanzió szempontjából még hatékonyabbá alakítani. A fentieken túl megfontolandók a nagyobb beavatkozások is a teljesítmény növelés érdekében. Ilyenek lehetnek: a primerköri forgalom növelése az FKSZ forgórészek cseréjével vagy más módon; új üzemanyag alkalmazása. Ezek súlyos, elsősorban gazdaságossági kérdések, amelyekről csak alapos mérlegelés után szabad dönteni. A következő időszak feladata a tanulmány jó minőségben való elkészültének elősegítése. Ehhez házon belül olyan kérdéseket kell megvizsgálnunk, mint a fő gőzvezetéki fojtási veszteségek csökkentésének módjai, lehet-e javítani az újrahevítés hatékonyságán, a generátor állórész hűtésénél tapasztalható problémák megoldásának mi a legcélszerűbb módja, stb. E munkában a team nincs magára utalva. Már eddig is sok támogatást kaptunk. Számomra az elmúlt hónapokban e területen végzett tevékenység meghatározó élménye, hogy hosszasan kérlelni a közreműködésre igazából senkit sem kellett. Persze az igazi erőpróba a megvalósíthatósági tanulmány elkészülte után következik. Az elképzelések realizálása jól szervezett munkát kíván mindegyikünktől. Az engedélyezési kérdések tisztázása után terveink szerint az első engedélykérelmet 2002 áprilisában nyújtanánk be a vízjogi engedélyünk módosítása érdekében. Már az idén hozzákezdünk a biztonsági elemzéseink megújításához. Ezek elvégzése elengedhetetlen az elvi átalakítási engedélykérelem beadásához. Azt is mondhatnánk, hogy szerencsések vagyunk, mert az NBI a Végleges Biztonsági Jelentés kapcsán várja ezen elemzések megismétlését. A két tevékenységet így összekapcsolhatjuk. Nem csak itt kínálkozik alkalom az összhang megteremtésére. A teljesítménynövelés során gondosan mérlegelnünk kell minden egyes beavatkozást. A legfontosabb szempont, amit szem előtt kell tartanunk a biztonság megőrzése mellett, hogy nem ronthatjuk az élettartam hosszabbítással kapcsolatos esélyeinket. Ha terveink szerint alakulnak a dolgok, akkor 2003 végén vagy 2004 elején lehetőség nyílik a teljesítménynövelés első lépéseinek realizálására. Ehhez meg kell alakítanunk a projektet még az idén és a munkákat nem késlekedve, ütemesen végezni. A projekt mindenki támogatására számít. Kollégáimmal együtt azt reméljük, hogy a teljesítménynövelés projektje a gazdasági eredményen túl lehetőséget ad majd egy új „csikócsapat” szakmai bemutatkozására és sikerére, valamint, hogy a jól szervezett munkával elért sikerek az egész közösség élményévé válnak. Bajsz József MÓRI LÁSZLÓ 2001. augusztus 2-án Móri Lászlót (Turbina Osztály) otthonában, álmában érte a halál. Augusztus 1-én délutános műszakban dolgozott. Munkaidő után hazament, lefeküdt, hogy kipihenje a nap fáradalmait, hogy másnap újból végezze a munkáját, a rábízott felelősségteljes feladatot. Mint minden ember, tele volt tervekkel. Voltak gondolatai a jelenre és a jövőre is. A közelgő nyugdíjas évekre, a megérdemelt pihenésre. Felnőtt, családos gyermekeire, unokájára gondolva, szeretetben élni szeretettéivel. Mindez nem valósulhatott meg. Móri László 1981-ben nyert felvételt a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. Kezdettől fogva a Turbina Osztályon dolgozott. Szorgalmáért, szaktudásáért vezetői és kollégái tisztelték és szerették. Turbinagépész, majd főgépész és végül szolgálatvezetői beosztásban végezte feladatát, irányította a rábízott kollégákat. 2001. augusztus 11-én Pakson, a Fehérvári úti katolikus temetőben helyezték örök nyugalomba. Gyászolja szerető felesége, Mária, akivel 32 évig éltek együtt házasságban. Fiai, László, Tamás és Csaba, és azok családjai. Kis unokája, a 2 éves Krisztián. Testvérei, Zoltán és Lajos, családjukkal. Rokonok, barátok, kollégák és ismerősök. Nyugodjék békében. MJ Paksi ötpróba Domboríban Új színfolt ez a „kihelyezett” esemény, mert egy napon akár három sportágban is teljesíthettek a résztvevők (kerékpár, úszás, evezés). Ritka meleg kánikulai napot ígért a meteorológia, ezért július 15-én még reggel a hűvössel indultunk Dombodba kerékpárral. A 6-os úti szakaszon (10 km) óvatosan a jobboldali sávszegélyen hajtottunk. A később indulók rendőri kíséretet kaptak ezen a kritikus szakaszon. Az alsóbbrendű utat szegélyező fák árnyékában tekertünk a dombod táborig. A régi KISZ-tábort a Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány (GYIK) működteti. Délutánra ide várták a Paksról sétahajóval érkező PA Rt.-os gyermektábor résztvevőit. A délelőttöt kihasználva bonyolítottuk le a „vizes” próbákat. Először az úszás következett az evezőspálya jelzései alapján számítva a távot. A víz kellemesen meleg volt, így jobbára szinte mindenki a hosszabb távot teljesítette. Mire visszaértünk az úszásból, már kikészítették a partra a túrakenukat, kajakokat. Egy pár evezőcsapás után felvettük a ritmust, s vígan hasítottuk a vizet. A holtág patkó alakú, és 7 km hosszú. A tábortól a felső végéig (kb. 5.5 km) egy fordulóval teljesíthető volt a hosszabbik táv. Először a strand, majd az üdülőtelepi mólók maradtak mögöttünk, s elhagyva Faddot is kezdődött a vízi világ. Sirályok, szürkegémek, gólyák repültek, vagy rebbentek fel a közelünkből. Jobb, mint egy állatkerti séta, ez már szinte egy felfedezőét volt. Kellemesen elfáradva értünk viszsza a táborba, ahol már várt bennünket az ízletes halászlé. Mire elfogyasztottuk - kipihentük magunkat, s indulhattunk is haza, mert megérkeztek a táborlakók a kikötőből. Nekik egy hét állt rendelkezésre, hogy több sportágból teljesítsék a próbákat, és ezzel csatlakozzanak a mozgalomhoz. A következő próba nyílt, bárki részt vehet rajta, ha úgy ítéli meg, hogy teljesíteni tudja. Duna-átúszás lesz augusztus 19-én. Komppal átszállítják a jelentkezőket a túlsó partra, majd a strandról lehet átúszni a sétányra, a színpad-hajó közelébe. Remélem már a túlparton találkozunk! Gyulai János
