Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-06-01 / 6. szám

2001. június ATOMERŐMŰ 3. oldal Média Hungary 2001 Május 22-24. között zajlott Tihanyban az elektronikus médiumok kulturális, kereskedelmi és szakmai konferenciája. A rendezvény népszerűségére jellemző, hogy több mint ezer hazai és külföldi résztvevő jelent meg a találkozón. A Média Hungária immár hatodik alkalommal hívta össze a szakma kép­viselőit. A találkozó célja volt, hogy közösen megvizsgálják, megvitassák az elektronikus médiaipar szakmai problémáit, megismerjék a technikai fejlődés által bekövetkezett változáso­kat. A tanácskozás programjában sze­replő előadásokkal, fórumokkal segíte­ni kívánták az egyre szükségesebbé vá­ló ismeretszerzést, tapasztalatcserét a jogi szabályozás, a kereskedelem vagy éppen a műsorkészítés területén. Mind­ezeken túl a rendezvény lehetőséget te­remtett a kapcsolatok felfrissítésére, ápolására, a régi kollégákkal való talál­kozásra, új barátok megismerésére. „Nem mind illik, ami szabad...” volt az idei konferencia mottója, és ennek szellemében számos tájékoztató, is­mertetés hangzott el. A reggeltől estig zajló szakmai programok közt színes előadások és fórumok váltották egy­mást. A teljesség igénye nélkül, s csak a főbb témaköröket kiemelve igen sok, hasznos előadás hangzott el a szabá­lyozásról, önszabályozásról, a sugárzás különböző módjáról, az új technikák­ról, a terjesztésről és értékesítésről, a médiatérképről, a reklámról, a kommu­nikációs oktatásról, a politikáról és kampányról, az ízlésről és erkölcsről, az EU jogharmonizációról stb. Szót kaptak a közszolgálati vezetők, nép­szerű tévés, rádiós személyiségek, a média szaktekintélyei, és neves külföl­di - főként angol - előadók. A rendezvényt számos nagy cég szponzorálta, köztük a Paksi Atomerő­mű Rt. volt az egyik kiemelt főtámo­gató. A PA Rt. amellett, hogy anyagi támogatást nyújtott az országos ren­dezvényhez, felhívta magára a figyel­met a hatalmas reklámfeliratokon, a A PR-Oscar és az atomerőmű kapcsolata A Nemzetközi Public Relations Szövetség (IPRA) a világ öt konti­nensén 85 országnak a szakembereit tömöríti. Ez a szervezet min­den évben kiadja az előző év legeredményesebb programjainak, illetve cégeinek az „Arany Világdíj a Kiválóságért” elnevezésű dí­jat, amelyet a PR szakma Oscar-díjaként tartanak számon. Az IPRA 2001. május 20-án osztot­ta ki a public relations szakma Oscar­­díját, amely óriási magyar sikert ho­zott, ugyanis a Noguchi & Peters Communications cég két Oscart is ka­pott. A környezetvédelmi kategóriában a „Három millió halporonty a halott Ti­száért” című 2000-ben végrehajtott programjáért jutalmazták PR-Oscarral. Ezen felül a Noguchi megkapta az egyik nagydíjat, a „FrontLine 21”-et, mint a „feljövőben lévő piacok” legjobb PR-cége, egy brazil vállalattal közösen. Dr. Szántó Péter, a Noguchi elnök­igazgatója a nemzetközi sajtónak így nyilatkozott: „A hatalmas nemzetközi elismerés sok éves, kemény és céltu­datos munkánk gyümölcse, de leg­alább ötven százalékban kiváló ügy­feleink bizalmának és segítségének köszönhető. Ugyanakkor érezzük és büszkék vagyunk arra is, hogy mind­ez az alig tíz éves múltra visszatekin­tő magyar PR-szakma rangos nem­zetközi megbecsülése is.” Dr. Szántó Péter lapunknak is nyi­latkozott az MTA klubjában, ahol a PA Rt. soros sajtótájékoztatóját tartotta, amelyet szintén a Noguchi szervezett.- Péter! Gratulálok a rangos szakmai elismeréshez, és kérdezem: mi az összefüggés a kitüntetésetek és az atomerőmű között? Szántó Péter: - A „FrontLine 21” díj esetében azt értékelte a zsűri, hogy a mi tevékenységünk nagyon je­lentős az ipari környezetvédelmi vo­nalon. Részletes elemzést kértek a cé­günkről, amelybe mi leírtuk azt, hogy milyen régóta foglalkozunk a Paksi Atomerőművel együtt a kis- és köze­pes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésének biztonságos megoldá­sával, vagy a dorogi égetőmű fejlesz­tésével, és a MÓL Rt. környezetvé­delmi feladataival. Ezeken túl még számos más olyan projektünk van, amiben a környezetvédelemnek van elsődlegessége, illetve a közvéle­mény okítása arra, mi az igazi kör­nyezetvédelem és mi nem. Az atomerőművel idestova hét éve kerültünk kapcsolatba az első orszá­gos geológiai szűrést követően, ami­kor megkezdtük a lakossággal a kom­munikációt. Ugye akkor még 200 település volt Magyarországon, amely potenciálisan alkalmas volt a kis- és közepes aktivi­tású hulladékok elhelyezésére - a geológiai ismeretek alapján. Mi ezzel a 200 településsel vettük fel a kapcso­latot és próbáltuk elmagyarázni az ő felelősségüket ennek az országos programnak a végrehajtásában, illetve a lehetőségeket is, amellyel ez a prog­ram jár. Végül a 200-ból 34 település mondta azt egy jó két éves munka után, hogy vagy népszavazással, vagy önkormányzati döntéssel az ő telepü­lésük befogadná ezt a tárolót. Ez vi­lágrekord, mert ennyi együttműködő települést még egyetlen ország sem tu­dott felmutatni. A tájékoztató, meg­győző munkát természetesen nem egyedül, hanem Kováts Balázsékkal végeztük. Ez egy nagyon jó együttmű­ködés és közös munka volt. Végül az országos hatóságok hatra szűkítették, majd ebből továbbkutatásra kiválasz­tották Bátaapátit. Közben megalakult az RHK KHT, és mi ezzel a projekttel átkerültünk oda. De a közben kialakult jó munkakapcsolat révén tovább dol­gozunk a Paksi Atomerőmű Rt-nek is kommunikációs tanácsadóként. Az elmúlt évek szoros kapcsolat­ban, napi egyeztetéssel, konzultáció­val teltek, sok rendezvénnyel, PR ak­cióval. Büszkék vagyunk rá, hogy al­kotó részesei lehettünk az erőmű tár­sadalmi sikereinek. További eredményeket és jó együtt­működést kívánok. Beregnyei rendezvény sajtókiadványán. A vendé­gek körében, a társalgások közepette kedvező véleményeket lehetett hallani a paksi atomerőműről. A PA Rt. lapja, az Atomerőmű is képviseltette magát a találkozón, és mi - Enyedi Bernadettel együtt - szerencsésnek mondhattuk magunkat, hogy ezen a nívós rendez­vényen részt vehettünk. Ezt igen nagy megtiszteltetésnek vettük, és boldogan vegyültünk el a vendégek között. Mi­lyen kicsi a világ! Kellemes meglepe­tés volt, amikor a szarvasi dr. Bagi Lászlótól megtudtuk, hogy kb. 15 év­vel ezelőtt légi felvételeket készített Paksról, és erre a mai napig szívesen emlékezik vissza. A találkozót kötet­len, baráti légkör jellemezte, amely hozzásegített bennünket a társalgás­hoz. Rendkívüli élményt jelentett szá­momra, hogy ott lehettem az általam kedvelt és tisztelt művészek, közéleti személyiségek, szaktekintélyek kö­zött, és személyesen találkozhattam, beszélgettem velük. Havas Henriktől megtudtam, hogy meghívott előadó­ként jött rendezvényre, és örömmel tart tájékoztatót a hazai média- és kommunikációs oktatásról, az újság­írói képzésről. Horváth János elmond­ta, szívesen foglalkozik a televíziós új­ságírással, és az utóbbi időben különö­sen annak etikájával, gyakorlati meg­valósításával. Legfontosabbnak ítélte a rendezvényben a szocializációt, az emberi kapcsolattartást. Vágó István örömmel közölte, hogy boldogan talál­kozik a barátokkal, a mostani öszsze­­jövetel erre egy újabb lehetőséget te­remtett. A konferenciát igen hasznos­nak ítélte, mivel összefogott áttekin­tést kívánt adni a média helyzetéről. Hardy Mihály számára a találkozó többszörösen összetett dolog, mert az előkésztésben is részt vett, és több fő­rumot vezetett. Úgy látja, a mai kor nem kedvez az újságírói kreativitás­nak, nincs igazi szellemi kihívás, melynek okát a pénztelenségben és az igénytelenségben látja. Beszélgeté­sünk során Vágó és Hardy urak határo­zottan hangot adtak annak, hogy atom­energiapártiak. Jó volt ezt hallani! Lovásziné Anna Hardy Mihály - Lovásziné Anna - Vágó István Háttérinformáció A 90-es évek elejének átmeneti PR tanácsadó kapcsolatai után 1994-ben írtunk ki először nyílt pályázatot a radioaktív hulladékok elhelyezése átfogó PR tevékenységének elvégzé­sére. A hazai és világcégek versenyé­ben az amerikai Burson Marsteller (BM) cég nyert. A bíráló bizottság­ban a PA Rt. képviselői mellett részt vettek az OAH és a Környezetvédel­mi Minisztérium szakemberei is. A BM céggel végzett közös munka ha­mar túllépett a hulladékelhelyezés ügyén és a PA Rt. egyéb PR tevé­kenységeire is kiterjedt egyedi meg­rendelésekkel. 1996-ban a BM cégtől kiléptek azok a szakemberek, akik a hulla­dékkérdéssel foglalkoztak (akik an­nak idején a pályázatot is készítet­ték) és önálló cégként jelentek meg a hazai PR piacon, az amerikai szék­helyű Noguchi & Peters (NP) cég magyarországi irodájaként. Tovább­ra is ők maradtak a PA Rt. partnerei. A hulladékos munkamegosztás sze­rint többségében a PA Rt. végezte a helyszíni, települési terepmunkákat, a NP pedig elsősorban a stratégiaké­szítést, a válságkezelést, az országos (sajtó, politika) hátteret biztosította. 1998. elején ismételten pályázat került kiírásra a hulladékügyek ke­zelésére, amelyet 4 pályázó közül a NP cég nyert el. A PA Rt. másirányú kapcsolatrendszerében is egyre na­gyobb teret kapott a NP cég. 1998 nyarán az RHK KHT megalakulásá­val a PR ügyek is részben szétváltak. 1999-ben a PA Rt. - NP együtt­működés tartalmában erősödött. Egyedi megrendelésekkel a sajtó­­kapcsolatok építésére, kommuniká­ciós ügyek rendezésére, informá­ciószerzésre, sajtótájékoztatók és rendezvények szervezésére, speciá­lis PR tanulmányok készítésére, ve­zetői kommunikációs tréningek megtartására és a szinte napi telefo­nos konzultációkra, tanácsadásra terjednek ki. Az elmúlt 7 évben az NP cég hi­vatalos partneri kapcsolatba került a hazai nukleáris ipar reprezentánsai­val, az OAH-val, a PA Rt-al, az RHK KHT-val. Bíztatóan alakulnak a kapcsolatai a Magyar Atomfórum Egyesülettel is. Behálózott gazdaság - Tudástársadalom A májusi számban beszámoltunk az idei CeBIT újdonságairól, így most a lapzárta után, a Budapesti Vásárköz­pontban rendezett INFO 2001 Nemzet­közi Informatikai és Kommunikáció­technikai Szakkiállításról és a vele pár­huzamosan tartott ICT Fórumról tu­dósítunk. Az utóbbi egyik jeles rendez­vényével kezdeném, ugyanis meghívást kaptunk a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesülettől a május 9-én tartott, „Behálózott gazdaság- Tudás­­társadalom” című Szakmai Napra. „Az Internet, mobiltelefon, digitális televízió, multimédia - csupa olyan fo­galom, ami egy-két évtizeddel ezelőtt még alig létezett, ma viszont lépten-nyo­­mon találkozunk velük, használjuk. Szinte természetes, hogy a HTE idei Szakmai Napja is ezek köré a fogalmak köré szerveződött” - tájékoztatott Máté Mária ügyvezető igazgató. A távközlés, a számítástechnika és a média egyre erő­teljesebb konvergenciája következtében kialakuló INFOKOMMUNIKÁCIÓ ko­rántsem csak technikai kérdések zömét veti fel. A folyamatnak egyre komolyabb hatása van a gazdaság egészére, annak szervezettségére, hatékonyságára, sőt egyéb társadalmi kihatásai sem elhanya­golhatóak. A felismerésből kiindulva a szervezők idén a gazdasági, társadalmi vetületek felől közelítették meg e kérdés­kört. Dr. Pap László tanszékvezető pro­fesszor, a HTE elnökének felvezető gon­dolatai után Vértes András, a Gazdaság­­kutató Rt. vezetője - rendhagyó módon - az INFOKOMMUNIKÁCIO és a MAK­ROGAZDASÁG kapcsolatát vizsgálta. A hallgatóság képet kapott arról, mit vár­hatunk el reálisan e két terület kölcsön­hatásáról, és mi tartozik az álmok világá­ba. Tamás Pál szociológus, az MTA ku­tatója a kialakuló hálózatok hazai társa­dalomra gyakorolt hatását elemezte. Fo­dor István, az Ericsson vezetője találó cí­met választott előadásának: „A háló uszályában - a háló rabságában”. Dr. Schmideg Iván, a Hírközlési Főfelügye­let igazgatójának referátuma szélesebbre nyitotta a látószöget, egyes nemzetek szabályozását és a közösségi EU szabá­lyozást vette vizsgálat alá. A távközlés­ben végbement paradigmaváltást a sza­bályozási környezet változása követte. Az Információs Társadalom meghirdeté­sében elhíresült Bangemann jelentéstől napjainkig óriási utat tettünk, de az EU direktívák nemzeti jogrendbe történő il­lesztése még korántsem fejeződött be. A technikai szabályozás hagyományosan nemzetközi szabványok alapján globali­zálódott. Az EU a régiót érő kihívásokra válaszul versenyen alapuló, erős és egy­séges távközlési piacot igyekszik terem­teni. A délelőtti szekció utolsó érdekfe­szítő előadásában Szekfü Balázs, az Internetre alapozott kereskedelmet foly­tató dot.com piac összeomlás okait, kö­vetkezményeit elemezte. A délutáni szekció előadásai a jelen valóságából ki­indulva igyekeztek bemutatni a jövőt, annak lehetőségeivel és némely esetben elkerülhető nehézségeivel. Először a mo­bilitás jövőképével, társadalomra gyako­rolt hatásával ismerkedett a hallgatóság, majd a televíziózás új technológiája ke­rült a középpontba. „Tornyok árnyéká­ban és fényében” címmel a harmadik előadás érzékeny témát, a vezeték nélkü­li rendszerek adótornyait érintette, de a HTE vezetőinek hite szerint ez a kérdés csak úgy rendeződhet megnyugtatóan, ha a szakma művelői rendszeresen és őszintén beszélnek róla. A délutáni elő­adássorozat végén a szélessávú világba vezette az érdeklődő hallgatóságot a fel­kért előadó. A Hírközlési és Informati­kai Tudományos Egyesület mellett a Hungexpo Rt. szakmai partnere volt még a háromnapos Információ- és Kommuni­kációtechnológiai (ICT) előadássoroza­ton a Neumann János Számítógép­tudományi Társaság, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, a Magyar Adatbázisforgalmazók Szövetsége, vala­mint a Szervezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság. Aki meghívót kapott az ICT Fórumra, az egyúttal megtekinthette az INFO 2001 Nemzetközi Informatikai és Kommunikációtechnikai Szakkiállí­tást is. Idén kissé megcsappanva csupán 169 cég termékével, szolgáltatásával is­merkedhetett az érdeklődő publikum. Áttekintést kaptunk az adat- és telekom­munikáció aktuális állapotáról, a repro- és másolástechnika legfrissebb vívmá­nyairól és bepillantást nyerhettünk az in­formatikai tanácsadók zárt világában. Az INFO által felölelt szakterületek óriási iramban fejlődnek, mindennapjainkat át­szövik az újabbnál újabb technikai meg­oldások, és az informatikai rendszerek lassan mindent behálóznak. Éppen ezért a kiállítás nem csupán a szakembereket, hanem a nagyközönséget is vonzza, így tulajdonképpen a szélesebb értelemben vett felhasználóknak is bőven nyújtott újdonságot az idei kiállítás. A bőség za­varában engem egy rendkívül figyelem­reméltó gondolat állított meg az egyik stand előtt: - Bírja-e a tempót az Ön há­lózata a gyorsforgalmi sávban? - A Volition Hálózati Megoldás húsz éves garanciával biztosítja nyugalmát! Aki ilyen sokat ígér, azt érdemes közelebbről is megnézni. Lengyel Tibor, a 3M Hun­gária Kft. Telekommunikációs termékek üzletág felelőse és Temesi Andrea mar­keting koordinátor bíztat: - Ez a jövő. Ne hagyja ki! Természetesen a húsz éves rendszergarancia érvényesítésének szi­gorú feltételei vannak: - a rendszert vizs­gázott és tanúsított Volition telepítő szak­ember szerelje a hivatalos Volition terve­zési és szerelési kézikönyvben leírt eljá­rás szerint. Mielőtt a 3M a garanciát ki­­bocsátaná, a rendszert a hálózatépítők bemérik, és a tesztelési eredményeket mindenkor ellenőrzik. Ez a megvalósí­tott minőségbiztosítás, így lehet garan­tálni húsz évre a nyugalmat! Ajánlotta: Sipos László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents