Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2001-06-01 / 6. szám
4. oldal ATOMERŐMŰ 2001. június Debrecenbe kéne menni... A Magyar Tudományos, Üzemi és Szaklapok Újságíróinak Egyesületén belül, a közelmúltban alakult Nukleáris Újságíró Szakosztály tagjai elhatároztuk, hogy posztgraduális továbbképzés keretében s céljából „Debrecenbe kéne menni..." Ügyvezető elnökünk, Komomik Ferenc szervező munkájának köszönhetően május 11-én látogatást tehettünk a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében, a Dispo-Medicor Rt. gyártó- és sterilizáló üzemeiben, a Debreceni Egyetem hatalmas parkjában, impozáns főépületében, és megismerkedhettünk a PÉT (pozitronemisszióstomográf) labor orvosi-biológiai tevékenységével. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) intézeti hálózatának második legnagyobb vidéki bázisaként jelentős, olykor meghatározó szerepet tölt be a hazai természettudományi kutatások széles terén az Atommagkutató Intézet (ATOMIG). Az ATOMKI-ben alap- és alkalmazott kutatásokat végeznek az atomfizika és a szubatomi fizika területén, a kutatásokhoz szükséges módszereket, eszközöket fejlesztenek, és közreműködnek a felsőoktatásban. Az atom- és magfizikai ismeretek és módszerek alkalmazása más tudományágakban nagyon széles körű, gondoljunk csak a röntgen- az elektron- és a tömeg- spektroszkópia alkalmazására az analitikában, a felületfizikában, a biofizikában, a földtudományokban, a környezetkutatásban, az orvosi-biológiai kutatásokban stb. Ezek a szerteágazó feladatok nem ismernek diszciplínahatárokat, együtt alakulnak a tudomány fejlődésével, de még mindig felismerhetők bennük az alapító, Szalay Sándor akadémikus nevéhez fűződő debreceni fizikai kutatási iskola hagyományai. Az intézet a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Kísérleti Fizika Intézetéből fejlődött ki, ahol Szalay Sándor 1936-ban — visszaérkezve Cambridge-ből, ahol a Cavendish intézetben töltött ösztöndíjas tanulmányutat - megkezdett kutatómunkája nyomán alakult ki a hazai kísérleti magfizikai kutatások első, máig is jelentős bázisa. A Debrecenben elterjedt legenda szerint, 1954-ben Szalay Sándor akadémikus, tanszékvezető professzor, az urán lelőhelyének és dúsításának magyarországi kutatásaiban végzett munkáját elismerve, jutalomként - a Minisztertanács 540126/1/1954 számú határozatával - hozták létre a Debreceni Fizikai Kutató Intézetet, az Atommagkutató Intézet elődjét. Dr. Mészáros Sándor jelenlegi igazgatóhelyettes rövid történeti áttekintést adott az elmúlt évek kutatási eredményeiről, és jövőbeni céljaikról. Megtudtuk, hogy a kezdeti 23 fős kutatócsoport létszáma a nyolcvanas években elérte a háromszáz főt, majd fokozatos csökkenést követve - az akadémiai intézetek konszolidációs folyamata során meghatározott - a teljes létszám 181 fő, melyből a közvetlen kutatói létszám 90 fő. A hagyományos kísérleti magfizikai kutatások köre az évtizedek során fokozatosan bővült, spektruma a kísérleti lehetőségek növekedésével, az intézet gyorsítóinak felépítését és az első nemzetközi kapcsolatok kiépítését követően a magspektroszkópia és a magreakció-kutatás egyre szélesebb területeit fogja át. Az intézet kezdeményezését felkarolva hozta létre a Debreceni Orvostudományi Egyetem - az ATOMKI területén működő - PÉT (pozitron-emisszióstomográf) laboratóriumát, melynek az intézet ciklotronjával előállított radiofarmakonok felhasználására alapozott, évi ezres nagyságrendben végzett vizsgálatai az orvosi diagnosztika számára hazánkban egyedülálló lehetőségeket kínálnak. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a környezettudományi kutatásaik körében kifejlesztett analitikai mérési módszereik, és a könnyű elemek izotópösszetételének meghatározását világszínvonalon szolgáló laboratóriumuk. Megtekinthettük a - Dr. Szántó Zsuzsanna által irányított - Környezetanalitikai Labort, ahol a régészek örömére akár negyvenezer éves kor meghatározásra is lehetőség nyílik, valamint a Paksi Atomerőmű számára is készítenek monitorozó rendszerelemeket. A Ciklotron épületben Dr. Takács Sándor, az 5 MV feszültségű elektrosztatikus Van de Graaff-gyorsítóberendezés épületében pedig Dr. Simon Aliz fizikusok kíséretében szereztünk élményeket. A szakmai részletek iránt érdeklődők számára szeretném jelezni az intézet Internet elérhetőségét (www.atomki.hu), ahol főként angol és részben magyar változatban az alapvető információktól a kapcsolattartó webhelyekig böngészhetünk. (Pld: Dr. Szántó Zsuzsanna: A környezet analitikai laboratórium bemutatása, Dr. Takács Sándor: Töltöttrészecske-magreakciók gyakorlati alkalmazása és Dr. Simon Aliz: Mikro- és makrónyalábbal végzett Rutherford - visszaszórásos spektrometria anyagtudományi kutatásokban.) Ebéd után a Dispo-Medicor Rt. Termelési Igazgatója, Gabrielisz László segítségével megismerkedhettünk az 1976-ban az ENSZ támogatással létesült, kobalt 60 izotópot alkalmazó sterilizáló besugárzó üzemmel. Az ott gyártott egy szerhasználatos injekcióstűk, fecskendők, infúziós és transzfúziós szerelvények szigorú sterilizációs szabványoknak való megfelelőségét két technológiával biztosítják. Az etilénoxid és széndioxid gáz keverék 12 órás behatása 3 év garanciát, míg az említett besugárzás 5 év garanciát biztosít a felhasználó orvosoknak. A hosszú utazás ellenére úgy éreztük nem fáradtunk el, élményekben és új ismeretekben gazdagodva érkeztünk haza. Azóta is hálásan gondolunk a minket Debrecenben kalauzoló kollégákra. Köszönjük, és szeretettel várjuk Őket Pakson! Sipos László Ray Mulligan: Magyar Rapszódia Édes Magyarország, erős kötelék az, mely hozzád fűz. Édes Testvérként fogadál, melegít a rám hintett szeret, mint a tűz. Bájaid fényében lustán mártózom én, szerelmes szívvel e varázslattól... melyet ezredévi történelmed ölén gazdagságod táplál, s ápol. Benned vagyok én. határtalan Szerelmeddel, vidáman róva utam a Lélek ösvényén, feloldódva benned boldog Valódi Énemmel. Vonzalom ez a meglepő, s zavarba ejtő ! elmém abszurd bolondsága, ésszerűtlen, képtelen... mégis oly létező. De Szépséged az, s a szemnek láthatatlan Igazság, mely szívemre nyilat vet s legbensőbb Szentségem ajtaján át utat vág. Áhítat itat át, egy csoda rejtelem, hozzád szólító Lelki küldetéseim sorát megszakitni lévén képtelen. Nem hagyhatod abba, Hisz tüzed hamuvá emészt! Vezess inkább vissza ártatlan Szerelmed karjaiba S hirdesd Leikeink gyönyörű eggét. A költőről Raymond R. Mulligan 1939. május 5-én született New Yorkban. Ismeretségünk, annak ellenére, hogy szakmai képzettségét tekintve tanárember, a nukleáris ipar kapcsán alakult ki. Nyugdíjba vonulása előtt a Connecticut állambeli, a Northeast Utilities Villamos Társaság által üzemeltetett Millstone atomerőmű Oktató Központjában dolgozott, mint karriertervezési koordinátor. Kiváló szaktudásával először 1997-ben, az Oktatási Modell Projekt keretében találkozhattunk karbantartó munkakörök SAT- os elemzési, tervezési munkálatai alkalmával. A szakmai együttműködés során, különleges személyisége, nagy tudása okán néhányan különlegesen bensőséges viszonyba kerültünk vele. Barátság ez, amelyet számos magyarországi látogatása és a barátok közt eltöltött idő igazol. Büszkeséggel tölt el, hogy kis hazánk, Magyarország ilyen mély nyomot hagyott benne, és hogy ehhez talán mi személyesen is hozzájárultunk. Venczel László Boncasztalon az energiapiac Nemzetközi kitekintés Bush 65 új atomerőművet építtetne Az új elnök hivatalnokai növelnék a nukleáris energia arányát az USA energiaszektorában. A környezetvédők azonban aggódnak a jelenleg többnyire magánkézben üzemelő reaktorok elégtelen biztonsági előírásai miatt. Úgy tűnik, az amerikai elnök, a tisztának és biztonságosnak kikiáltott nukleáris energia támogatásával kívánja kiköszörülni a kyotói egyezmény visszamondása miatt a tekintélyén esett csorbát. A csernobili katasztrófa évfordulójával csaknem egy időben újult ki a vita arról, hogy ismét felfüttassák-e az atomenergiát az Egyesült Államokban -jelentette a BBC. 1979 - a Three Mile Island-i az USA történelmének legsúlyosabb atomkatasztrófája - óta nem építettek nukleáris erőművet az országban. George W. Bush hivatalnokai azonban úgy vélik, új reaktorokra lesz szüksége Amerikának. Jelenleg az USA energiatermelésének 20 százalékát biztosítják atomerőművek, de az új adminisztráció szeretné, ha a nukleáris energia nagyobb arányban részesedhetne az amerikai energiaszektorból. Céljuk elsősorban az, hogy kiküszöböljék az USA földgáztól való fokozott függését, de a szakértők rávilágítottak arra, hogy Bush egy tisztább energia elérése érdekében tett erőfeszítésként kívánja beállítani síkraszállását a nukleáris energia mellett. Az elnök tekintélyét a környezetért aggódók körében komolyan megtépázta az, hogy szembehelyezkedett a széndioxid-kibocsátás csökkentését szorgalmazó kyotói egyezménnyel. Dick Cheney alelnök, aki emellett egy több szolgáltatót összefogó energia-munkacsoport elnöke kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak évente 65 új erőművet kellene építeni, természetesen atomreaktorokat is. A környezetvédelmi szervezetek azonban aggódnak a magánkézben lévő atomenergia-szolgáltatók elégtelen biztonsági előírásai miatt. Az Aggódó Tudósok Szövetsége szerint az Amerikában jelenleg is működő 103 atomerőmű elöregedett, és az idő előrehaladtával egyre kevesebb biztonsági vizsgálatot folytatnak le bennük, továbbá egyre kevesebb pénzt költenek fenntartásukra. Az atomipar természetesen nem fogadja el ezeket az állításokat. A Bush-adminisztráció szerint az atomenergia olcsó, tiszta és biztonságos. Pont azt mondják, amit az atomenergia pártolói mondtak a Three Mile Island-i és a csernobili katasztrófák előtt - írja a BBC. E balesetek befeketítették a nukleáris energiát egy egész generáció szemében. Szakértők elismerik, hogy az új erőművek telepítése - környezetvédelmi szervezetek megmozdulásaitól függetlenül - komoly ellenállást válthat ki a helyiekből. Pár évvel ezelőtt még úgy tűnt, sok reaktort leállítanak. Most a szektor kibővítését tervezik Amerikában. Persze előbb Bushnak meg kell győznie a szkeptikus amerikai közvéleményt, hogy az atomenergia nemcsak olcsó, de biztonságos is. Vágvölgyi Mihály A Magyar Tudományos Akadémia Klubja adott otthont annak a sajtóösszejövetelnek, amelyen dr. Mészáros György elnök, Baji Csaba vezérigazgató és dr. Vámos Gábor vezérigazgatóhelyettes adott tájékoztatót a Paksi Atomerőmű jövőképéről, a közelmúltban végzett országos közvéleménykutatásról és egyéb aktuális kérdésekről. Továbbra is fokozott érdeklődés kíséri a hulladék elhelyezéssel kapcsolatos történéseket, a pénzgazdálkodással összefüggő jelentéseinket, az erőmű jövőképét nagyban befolyásoló szakember-utánpótlás és oktatás helyzetét.
