Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-05-01 / 5. szám

2. oldal ATOMERŐMŰ 2001. május Tápvíz kollektorcserék a gőzfejlesztőkben A 2. blokki nagyjavítás talán leg­kényesebb feladata a gőzfej­lesztők tápvíz kollektorainak cseréje volt. Ez a munka nem fe­jeződött be, hiszen 2001 -ig min­den kollektort le fognak cserél­ni. A cserék okairól Kiss Attilát kérdeztem, míg a dekontam­­inálási feladatokat dr. Schunk János összegezte.-Attila! Mi a szerepe a kollektorok­nak?- A szekunder oldalról a gőzfejlesz­tőbe visszajutó 50-60 °C-al alacso­nyabb tápvizet a gőzfejlesztő 297 °C-os terében a tápvíz elosztó kollektor úgy osztja el, hogy a gőzfejlesztő anyagá­ban ne okozzon hősérülést, hősokkot, mert az anyag eltörhet.-És mi a probléma a kollektorokkal?- A probléma az volt - és ezt az anyagvizsgálók már korábban észre­vették, és külföldi tapasztalatok is vannak -, hogy az úgynevezett elosz­tó fúvókák letörnek. Ebből adódóan már nem oda áramlik a víz, ahová kellene. Ez még kezelhető volt azzal, hogy figyelemmel kísértük az elosztó fúvókák töredezését, és adott esetben beavatkoztunk. Ennek a problémának a megoldására van cseh és orosz ja­vaslat és példa. Nálunk 1995-ben a 2. blokk 4. gőzfejlesztőjében kellett elő­ször kicserélni a tápvíz kollektort.- Az elmúlt évben, amikor az anyagvizsgálók ellenőrizték ezeket a fúvókák, akkor nem a fúvókák voltak a bajok, hanem a T idomnál találtak repedéseket. A probléma megoldásá­ra egy csoport alakult, és gyors dön­tés született: az összes tápvíz kollek­tort ki kell cserélni az alábbi üteme­zésben (táblázat).- Milyen feladatokat jelent ez a munka a dekontamináló üzemre? Schunk János: dekontaminálni azért szükséges, hogy az ott dolgozó karbantartók dózisterhelését csök-Átalakítás Blokk Átalakításban résztvevő Primer kollektor fedél átalakításban Átalakítás ideje éve gőzfejlesztők száma résztvevő gőzfejlesztők száma 2001 1. blokk 3 db 3 db 2001.06.16 -07.15. 2. blokk 5 db 3 db 2001.03.17 -04.16. 3. blokk 6 db 4 db 2001.07.21 -09.20. 4. blokk-2 db 2001.04.28 - 05.23. 2002. 1. blokk-3 db 2002.06.15 -07.09. 2. blokk-3 db 2002.03.09 - 04.04. 3. blokk­­-4. blokk 6 db 4 db 2002.04.13 -06.13. A lakossági tájékoztató és riasztó rendszer korszerűsí­téséről tartott tájékoztatót 2001. április 17-én az Or­szágos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), és a kivitelező Fercotn Kft. a PA Rt. 30 knt-es körzetében lévő települések polgármestereinek számára. Újabb szirénák megkezdődött a telepítések II. üteme kentsük. Én azt az álláspontot képvi­selem, hogy optimális mértékben kell csökkenteni a dózist, és olyan ala­csony szinten tartani, ami még gazda­ságos. Azt szoktam hangoztatni min­den fórumon, hogy itt a gazdaságos­­sági számításokat is figyelembe kell venni. Ezért sokszor támadnak, mondván: könnyen beszélek, nem mi megyünk be a gőzfejlesztőbe. Ez is Or. Schunk János egy álláspont, de ennek ellenére úgy gondolom, hogy az ALARA-elvet kell messzemenőleg figyelembe ven­ni. Sajnos vannak olyan tényezők, amelyeket az ALARA-ban vagy nem lehet, vagy nagyon nehéz számszerű­síteni. Gondolok itt az időre. Egy gőzfejlesztőnek két ciklusú dekonta­­minálása 72 óra, volt olyan, amelyet három ciklusban kellett csinálni, ami négy napot jelent. Plusz a termelt hul­ladék. Két ciklusban is 140 m3 hulla­dék keletkezik egy gőzfejlesztőnél, a 2. blokkon például 740 m3 hulladék keletkezett.- Mit javasoltál a jobb megoldás érdekében?- A KMB heti ülésén azt kértem, történjék meg egy olyan műszaki szá­mítás, amely alapján kiderül, hogy egy gőzfejlesztőbe mennyi árnyéko­lás hordható be, milyen súlyt képes el­viselni a cső és a csőtartó szerkezet. Ha sokat elvisel, akkor érdemes, sőt el kell gondolkodni azon, hogy szabad-e dekontaminálni, vagy pedig árnyéko­lok. Ugyanis a dekontaminálás idő­igényes és hulladék keletkezésével jár, míg az árnyékolással időt nyerek, nem termelek hulladékot és a dekont­­aminálók dózisa nem nő annyira. Ja­vaslatom - kis vita után - elfogadásra került, egy team kerül összehívásra, és újból tárgyaljuk az ügyet.- Beregnyei -Seresné Farkas Júlia, a Fercom Kft. ügyvezető igazgatója, a telepítési ütem­terv alapján ismertette a már megvalósí­tott I. ütem tapasztalatait, beszámolt a jelenlegi, II. ütem telepítéseinek helyze­téről - melynek során a 12-20 km-es körzetben 78 db szirénát telepítenek -, majd utalt a következő év terveire. Kertész Lajos, az OKF képvisele­tében a rendszer „kisbíró” üzemmód­jával, valamint a folyamatos ellenőr­zést biztosító csendes próbákkal kap­csolatos tudnivalókról számolt be. A kivitelező részéről Strukla György a rendszer működésének mű­szaki jellemzőiről adott tájékoztatást, majd lehetőség nyílt a polgármesterek számára a hanghatással, a „kisbíró” üzemmóddal kapcsolatos tapasztala­tok megvitatására. Enyedi Bernadett Új utasítás a biztonság fokozása érdekében Február közepe óta intenzív oktatás keretében folyik az 1. és 2. blokkok személyzetének képzése az új állapot orientált kezelési utasításcsomag elsajátítása érdekében. Medgyesy Ferencet és Pekárik Gézát - két oktató - arra kértem: mutassuk be az olvasók­nak az állapot orientált kezelési utasítások (AOKU) lényegét.- Először azt kérdezem, hogy mi tette szükségessé ennek az utasítások honosítását? Pekárik Géza: Az 1979-es Three Mile Island-i (TMI) atomerőműben történt baleset után az amerikaiak ar­ra a következtetésre jutottak, hogy új típusú kezelési utasításokkal kellene a személyzetet támogatni az üzemza­varok elhárításban. Ennek eredmé­nyeként új alapokra helyezték az üzemzavarelhárítás gyakorlatát, és 1983-ra készítették el azt a kezelési utasításcsomagot, amelyet napjaink­ban is használnak.- Nyugaton ezt az elvet használ­ják, de hogyan került át a kelet-eu­rópai blokkokra?-Az 1986-os csernobili katasztró­fát követően az Amerikai Energia­ügyi Minisztérium kezdeményezte egy egyesület létrehozását, amely a Lisszaboni Kezdeményezés nevet vette fel. Nemzetközi együttműkö­déssel segíteni akarták a keleti blokk erőműveiben is a korszerű állapot ori­entált kezelési utasítások elkészítését és bevezetését. A Lisszaboni Kezdeményezésben az akkor már széthullott Szovjetunió tagállamai kötelező érvénnyel vettek részt, de lehetőséget biztosítottak a többi volt szocialista ország számára is, hogy megfigyelőként részt vegye­nek a programban.- Te mikor találkoztál ezzel a keze­lési utasítással?- Számomra az első alkalom 1994- 95 között adódott, ám az akkori poli­tikai és főleg gazdasági helyzet a Szovjetunió utódállamaiban nem se­gítette ennek a programnak a gyors megvalósulását.- Mit is jelent pontosan ez az álla­pot orientált kezelési utasítás?- Az operátori viselkedésnek há­rom formáját különböztethetjük meg: az egyik a normál üzem alatti tevé­kenység, a másik, a rendellenes álla­potok kezelése, a harmadik pedig az üzemzavari üzemre vonatkozó tevé­kenység. Az AOKU erre a harmadik esetre van kidolgozva, amelyben szisztematikusan megjelennek azok a feladatok, amelyeket az üzemzavarok kezelése során végre kell hajtani, és az utasítás biztosítja, hogy semmi fontosat nem hagyunk ki, illetve min­dent a megfelelő prioritási sornak megfelelően veszünk számításba az esemény kezelése során.- Ezek szerint egy új szemléletet kell az agyakba plántálni?- Igen, de ezen túlmenően az egyes események eddig megszokott elhárí­tási stratégiájában is vannak bizonyos változtatások az új típusú utasítások­ban. A szemléletváltást nehezíti, hogy nálunk közel 20 éve működnek a blokkok, és a személyzetben beideg­­ződött „mozdulatok” vannak, me­lyekről nem könnyű az átállás.- Mikor kerül bevezetésre az új AOKU?- Kétütemű bevezetésről van dön­tés, vagyis az 1. és 2. blokkokon ok­tóber 1-jei hatállyal, míg a 3. és 4. blokkokon 2002-ben, a 4-es blokki főjavítás után.- Most az elméleti oktatásnál tart a program, milyenek a ta-pasztala­­tok? Medgyesy Ferenc: Kedvezőek, nyitottak a srácok az új ismeretekre. Érdeklődéssel fogadják, tetszik ne­kik, és úgy érzem belátják, hogy ez a program segíteni fogja a munkájukat egy-egy üzemzavar elhárításánál. A probléma „csak” az, hogy igen feszí­tett a tempó. A 2x 1 hetes tantermi ok­tatás alatt 46 db utasítást kell átven­nünk. Az érintettek közül Antal Lajos 1.-2. blokki villamos művezető és Kardos Imre 2. blokki ügyeletes így vélekedtek az AOKU-ról: Antal Lajos: 1982 óta dolgozom a Villamos Üzemviteli Osztályon. Az üzemzavar elhárítási stratégia ezzel az új AOKU-val egy másfajta gon­dolkodásmódot igényel a személyzet­től. Ezek a kezelési utasítások olyan mélységig ki lettek dolgozva, hogy magas fokon biztosítják a megfelelő üzemzavari elhárítást. Természetesen az utasításon kívül szükség van a sze­mélyzet eddig megszerzett tapaszta­latára is. Ez az oktatási ciklus, az ok­tatók felkészültsége és a technikai háttér minősége elegendő biztosíték az AOKU sikeres alkalmazásához. Kardos Imre: Az AOKU elméleti részének oktatása már az elmúlt év decemberében megkezdődött. A mostani oktatás az előző folytatása, annak részletes kibontása, majd szi­­mulátoros gyakorlaton is elsajátítjuk ezeket a fogásokat. Addig, amíg nem jutunk el a reaktor leállításig, addig a hagyományos üzemzavar elhárítás szerint dolgozunk. Miután a reaktort leállítottuk, akkor térünk rá erre az AOKU elhárítási stratégiára. Ez a megszokotthoz képest egy újdon­ság. Egyrészt könnyebb a blokkü­­gyeletesi munka, mert a döntési kényszert úgymond ki veszi a ke­zemből. Elő van írva, hogy melyik lépés után mit kell végrehajtani, én már csak az úgymond „csekklistá­ból” adom ki az utasításokat. A be­avatkozást végző operátorok a visz­­szajelzést nekem jelentik, és az alapján tudom az üzemzavar elhárí­tás további lépéseit megtenni. Ez a könnyebbség a részemről. Abból a szempontból viszont ne­hezebb a helyzetem, hogy jelenleg még leköt a „csekklista” folyamatos monitorzása, és nem jut elég idő a blokk állapotának a folyamatos el­lenőrzésére. - béri -

Next

/
Thumbnails
Contents