Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2001-12-01 / 12. szám
2001. december ATOMERŐMŰ 5. oldal III. Környezetvédelmi Klub ülése Pakson A Környezetvédelmi Klub alakuló ülésére 2001. május 8-án került sor Budapesten a Hyatt Hotelban, a megnyitó felszólaló Michael Lake, az EU nagykövete volt. A klub második összejövetelét szeptember 10-én tartotta, míg a harmadik találkozóra november 22- én a PA Rt. Látogató Központjában került sor. A rendezvény moderátora Bíró György, az MVM Rt. környezetvédelmi főtanácsadója volt. Az ülés témája: a Paksi Atomerőmű élettartamának meghosszabbítása és biztonságának a kérdése. Előadást tartott Mr. Anvo Vuorenmaa vezérigazgató (Loviisai Atomerőmű), dr. Katona Tamás tudományos tanácsadó (PA Rt.) és dr. Kaderják Péter főigazgató (Magyar Energia Hivatal). Felkért hozzászólók: Amon Ada elnök (Energia Klub) és Lukács András elnök (Levegő Munkacsoport). A megjelenteket Baji Csaba vezérigazgató és Katona Kálmán elnök-vezérigazgató köszöntötte. (A közreadott szöveg szerkesztett.) Katona Kálmán, az mvm Rt. elnök-vezérigazgatója, a Környezetvédelmi Klub elnöke Kedves kollégák, kedves vendégek, én úgy látom, hogy ez a klub működik. Az a cél amit kigondoltunk, hogy legyen olyan hely és fórum, ahol a kétkedéseket meg lehet fogalmazni, ahol nyitott mindenki a másik ember felé, és odafigyel a másik szavára, a másik érveire, a másik logikáját megpróbálja érteni, ez a kívánalom teljesülni látszik. Az MVM energia portfoliójának zászlóshajójának szoktuk nevezni Paksot, de nekünk más típusú erőművünk is van, ha nem is tulajdonunkban, de valamilyen szerződésen keresztül minden energiaforrást igénybe veszünk. Az elkövetkező években nyitunk a megújuló energiaforrások felé, ugyanakkor adottságunk az, hogy a magyar energiaszükséglet közel 40 %-át a Paksi Atomerőmű fedezi. Feltétlen célunk, hogy ezt biztonságosan adjuk, ügyelve a vagyon, az élet és az ellátás biztonságára. A piacnyitás előtti perceket éljük, ebben is nagy szerepe van Paksnak és minden más energiaforrásnak. Én magam keresem az érveket Paks mellett és próbálom megérteni azokat, akik az atomerőművet ilyen-olyan okból nem szeretik. Ezért fontos számomra ez a rendezvény, hogy a hallgatók közé ülve meg tudjam azoktól, akik nem érdekeltek gazdaságilag és anyagilag az energiaszektorban, hogy hogyan látják ezt a kérdést. Ezért fontos nekem, hogy itt vannak a környezetvédelmi szervezetek képviselői, és remélem, hogy az elkövetkezendő években minden témakört meg tudunk beszélni. Köszönöm, hogy elfogadták a meghívást. Arvo Vuorenmaa, a Loviisai Atomerőmű vezérigazgatója Elnök Úr, Tisztelt Kollégák, Hölgyeim és Uraim! Nagy megtiszteltetés számomra, hogy meghívtak erre a rendezvényre, és igazi öröm számomra, hogy itt lehetek. Előadásom a Loviisai Atomerőmű üzemeltetéséről és élettartamának meghosszabbításáról szól. Megközelítésem érdekes szempontokat tartalmaz, nem kimondottam műszaki kérdésekkel kívánok foglalkozni. Alapvetően nemzetgazdasági, ezen belül különösen környezetvédelmi oldalról közelítem meg a kérdéskört. Az ENSZ által néhány évvel ezelőtt kiadott „Közös jövőnk” tanulmány vezette be új koncepcióként a fenntartható növekedés és a fenntartható fejlődés fogalmát. Ezután számos vita kerekedett a fogalmak értelmezése körül. A legáltalánosabb értelmezés az alábbi: a világ erőforrásait oly módon használjuk fel a jelen generáció igényeinek kielégítésére, hogy ne csökkentsük az eljövendő generációk lehetőségeit. Finnországot vizsgálva a kérdés az, hogy képesek leszünk-e fenntartani a jelenlegi folyamatot. Az energiatermelés az alábbi tényezőkkel játszik szerepet a fenntartható fejlődésben: - a természetre gyakorolt hatás, szennyezés és hulladékkezelés, - a nyersanyagok előállítása és használata, - az üvegházhatást okozó gázok miatti felmelegedés. Ezeket kell figyelembe venni a Loviisai Atomerőmű további üzemeltetése során. Az életszínvonal megtartása és növelése érdekében (a versenyképesség megtartása mellett) 3 %kai növelnünk kell a GDP-t, 5 %-kal az ipari termelést és 6 %-kal az exportot. Ehhez a rendelkezésre álló nyersanyagokra, energiára, tőkére és munkaerőre kell támaszkodnunk. Finnország számos specialitással rendelkezik (kis számú lakosság, sarkvidéki területek), ennek ellenére a világ egyik leghatékonyabb gazdaságát működteti. Emiatt az éves energiafogyasztás a legmagasabbak közé tartozik a világon (15 ezer kWh/fő). Folytatás a 6. oldalon. Baji Csaba, a PA. Rt. vezérigazgatója Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az atomerőmű meghívását, amelyet még az első klub ülésén fogalmaztam meg, részint az indokolja, hogy az erőmű nyitottabb, közvetlenebb kommunikációra készül mind a társadalommal, mind pedig a társadalom különböző rétegeivel. Úgy érezzük, hogy ez hasznos lehet, hiszen nem félinformációk alapján lehet ítéletet vagy végeredményt mondani, hanem lehetőség van arra, hogy valós információk birtokában egy reális kép alakuljon ki az atomerőműről. A Paksi Atomerőmű a hazai villamosenergia-termelés 40 %-át adja, messze mi vagyunk a legolcsóbbak, ezért az atomerőmű két stabil elemére szeretném felhívni a figyelmet. Egyrészt a békés célú nukleáris energia felhasználásra, illetve az olcsó energiaellátásnak a hazai energiaipar részére történő szolgáltatásra. A biztonság kérdése mindig első helyen szerepelt az atomerőműben. Ezzel kapcsolatosan nem csak mi mondjuk azt, hogy a Paksi Atomerőmű biztonságosan működik, hanem különböző nemzetközi szervezetek is megerősítik ezt a minősítést. Nem is oly rég a NAÜ OSART teamja végzett itt vizsgálatot, és megállapította, hogy az erőműben a biztonsági kultúra magas. Megállapította azt is, hogy e biztonsági kultúrával a Paksi Atomerőmű nem gátolja az Európai Uniós csatlakozási szándékunkat, hiszen azokat a biztonsági normákat, amelyek Nyugat-Európában léteznek az atomerőművekben azt a Paksi Atomerőmű is produkálja. A legutóbbi EU nagyköveti látogatás alkalmával Michael Lake nagykövet úr diplomáciai úton jelezte, hogy a már említett minősítések reálisak és elfogadottak. Megállapíthatjuk azt, hogy nem csak általunk, hanem a környezetünkben élő és működő intézetek és hivatott szervek által is jó minősítést kap az erőmű, elismert a magas biztonsági kultúránk. Ezen véleményekre is alapozva hozott stratégiai döntést az atomerőmű közgyűlése, amely alapján az atomerőműnek fel kell készülnie az élettartam-hosszabbításra, a teljesítménynövelésre, és a későbbiek folyamán a liberalizált árampiacra. A Paksi Atomerőmű meg tud felelni a kihívásoknak, műszaki feltételei biztosítottak. Egy projekt keretében történik a megvalósíthatósági tanulmány véglegesítése, és reményeink szerint a blokkok élettartama a 2012-es bezáráshoz viszonyítva, további 25 évvel meghoszszabbítható. Úgy érzem, hogy ez nem csak a mérnökök munkáját dicséri, akik megtervezték ezt az erőművet, hanem azoknak a munkáját is, akik itt dolgoznak. Nem titok, hogy 2800- an dolgoznak a cégnél, a főjavítások ideje alatt pedig ötezren. Tehát nem csak technikáról beszélünk, hanem magas szintű tudásról is. Az élettartam-hosszabbítás és a teljesítménynövelés természetesen nem csak az országnak jó, hanem az itt dolgozóknak is, hiszen hosszú távon karrierlehetőséghez, munkahelyhez és egzisztenciaépítési lehetőséghez is jutnak. Összefoglalva: örülök annak, hogy találkoztunk, bízom benne, hogy az általunk is kívánatos kommunikáció megindul közöttünk. Remélem azt, hogy ez a rendezvény is segíti, hogy reális kép alakuljon ki a cégről. Bízom benne, hogy az üzembejáráson szerzett tapasztalatok is erősítik azt, hogy nem csak technikáról beszélünk, hanem emberekről is beszélünk, és az összejövetel segíti majd az együttgondolkodást és az együttműködést. Dr. Katona Tamás, a PA. Rt.tudományos tanácsadója Kezdhetem azzal a frázissal, hogy csatlakozom az előttem szólóhoz, és valóban azt teszem, amikor a Paksi Atomerőmű tervezett élettartamon túli üzemeltethetőségének megvalósíthatóságáról, ésszerűségéről kívánok beszélni. Erről ma azért beszélhetünk, mert tudjuk, gazdasági és üzleti szempontból ésszerű, és tudjuk azt is, hogy ellátásbiztonsági stratégiai okokból szükségszerű. Azt is tudjuk, hogy környezetvédelmi szempontból egy kedvező, vagy legalábbis nélkülözhetetlen alternatíva ma. Minderről azonban csak azért szabad és tudunk beszélni ma, mert a Paksi Atomerőmű (PAE) biztonságos és olyan műszaki állapotban van, ami a további üzemelést lehetővé teszi. Az az európai energiapolitika, amelyiknek a zászlaján a megújuló energiaforrások minél jobb kihasználását hordozza, és amely valójában a fosszilis források fokozottabb kihasználását eredményezi, az rettenetesen megnöveli az energia importfüggőségét nem csak Európának, hanem ha követjük, akkor Magyarországnak is. Azt világosan látjuk, hogy az a fejlődési trend, amivel számolni kell a fejlett országokban, az a fejlődési trend nem fogja csökkenteni a C02 emissziót. Ha nem Kiotóra gondolunk, hanem Marakeshre, akkor annál inkább igaz ez. Az is tudott ma, hogy ha egy egészen szolid nukleáris alternatívával, fejlődéssel számoltak volna a politikusok, akkor ez a C02 emisszió jóval kisebb lehetne. Akármilyen meglévő kapacitás forgatókönyvvel is számolunk a közeljövőt tekintve, és egy nagyon mérsékelt kapacitásigényt és -tartalékot veszünk figyelembe, akkor az erőmű 2010-2020 közötti leállítása eredményezné: az energiaimport és technológiai függőségünk növekedését, ami stratégiai biztonsági okokból nem kívánatos. Nem szabad elfelejteni, hogy a nukleáris üzemanyag nem ugyanazon krízis zónákból származik, és nem csak onnan, ahonnan a fosszilis energiahordozók. Miért lehet és kell, és miért van szükség a nukleáris energiára a hazai villamosenergia-iparban? Azért, mert ez a felelős üzemeltetők kezében biztonságos, erről szólnak a nemzetközi ellenőrzések jelentései is. Három dologra utalnék:- Arra a biztonsági kultúrára, ami van az erőműben.- Arra a biztonság iránti elkötelezettségre, ahogy a tulajdonos és az erőmű vezetése és minden szakembere ehhez a témához viszonyul.- Arra a professzionalizmusra utalnék, amelyik nélkülözhetetlen ahhoz, hogy ez valóban így legyen, aminek a létét minden oldalról bizonyítottnak látjuk és bizonyítani lehet. A nemzetközi tendenciák mutatják, hogy a nukleáris opció újraértékelése elkezdődött. Azt is sejteni lehet, hogy egyfajta reneszánsza lesz, minden szeptember 11-i konzekvenciák ellenére. Azt is tudjuk és látjuk a nemzetközi tendenciákból, hogy az élettartam-hosszabbítás lesz az a híd, amelyik összeköti a XX. századi atomerőművi gyakorlatot a XXI. századi atomerőművi fejlődéssel. A PAE szándéka: 108 %-ra megnövelni úgy a blokkok teljesítményét, hogy ezenközben egyetlen egy biztonsági korlát felülvizsgálatára, módosítására nem lesz szükség. Miért lehetséges az élettartamhosszabbítás? Önök nyilván hallották - és néha pejoratív felhanggal - hogy mennyire robosztusak az orosz konstrukciók. Ez tény, az is tény, hogy az erőmű olyan felülvizsgálati, karbantartási gyakorlatot folytat, amely eredménye a jó műszaki állapot. Azt már 1992-ben felismertük, hogy ebből profitálni lehet élettartam hosszabbítás szempontjából. 1997-99 között lezajlottak az időszakos biztonsági felülvizsgálatok, amelyek ugyan úgy megerősítették ezt a gondolkodásunkat, és 2000-ben elkészült egy megvalósíthatósági tanulmány, amelyik ezt a szándékot részleteiben megalapozta. Mindenek előtt megvizsgáltuk a nemzetközi gyakorlatot abból a szempontból, hogy hogyan zajlik az engedélyezés, mit kell tenni az erőműveknek és mik a várható költségek? Választ kerestünk arra a három kérdésre, miszerint van-e műszaki, biztonsági és költség korlátja az élettartam hosz-szabbításnak. Ez a felmérés, amely a műszaki állapot értékelését jelentette, 500 rendszer vizsgálatát foglalta magába. Egy rendszernek lehet venni a teljes reaktor főépületet, és egy rendszerként vizsgáltuk a humán erőforrást is, amelyiknek az elöregedésével éppúgy kell számolni, mint a technikai elöregedéssel. Megvizsgáltuk, milyen intézkedéseket kell tenni az elvárható biztonság szavatolása érdekében, ez milyen költséggel jár, majd extraháltuk az éves szinten tartó költségeket és ez a két költség jelenti az üzleti terv alapját. Két kritikus komponens példáján jól illusztrálhatok az elmondottak. Folytatás a 6. oldalon.
