Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2001-12-01 / 12. szám
4. oldal ATOMERŐMŰ 2001. december Az ÜT és MvB választás tapasztalatairól Bálint Ferenc, a választási bizottság elnöke 2001. november 14-én és 15-én zajlott az Üzemi Tanács és a Munkavédelmi Bizottság tagjainak választása. Bálint Ferencet, a választási bizottság elnökét kérem, ismertesse a választással kapcsolatos tapasztalatait.- A munkavállalók nagymértékben magukévá tették az ÜT-re vonatkozó szakszervezeti a felhívást, tudomásul vették, hogy a működőképességhez szükséges a részvétel. Nagy hangsúlyt kapott a szakszervezetek reprezentativitásának megjelenítése, és a nagy mozgósító propaganda sikert hozott. Örvendetes, hogy a Munkástanács is megszerezte reprezentativitását, mert így szélesebb a kör, és más érdekek is képviselve lesznek. Pozitív tapasztalatom, hogy a kampány során a szakszervezetek nagyon korrektek voltak egymással. Mindenki a megállapodás szerint járt el. A PADOSZ részéről nagyon ötletes kezdeményezésnek bizonyult a választás ajándékozással történő összekapcsolása, mert ezáltal mindenkihez közvetlenül szóltak, és így a felhívás (az ajándék-póló és a toll kíséretében) név szerint eljutott mindenkihez. Szintén erőteljes volt a fellépés a MÉSZ részéről. A kampányolás éppen olyan időszakra esett, amikor a MÉSZ nagyon hallatta hangját a bérekkel kapcsolatban, és mivel már a vita önmagában is figyelemfelkeltő volt, a MÉSZ-tagokat ez vonzotta a szavazáshoz. Az a meglátásom, hogy mindegyik szakszervezet tanulhat a másik eredményéből, mindegyik tudja még fokozni teljesítményét. Az ÜT választás mindig a reprezentativitással van összekötve, és ezért egyik szakszervezet sem mondhat le mandátumról a másik javára, és engedményeket sem tehet. Az idén is tisztán PADOSZ-os Üzemi Tanács jött létre. Jobb volna, ha mindegyik szakszervezet képviselve lenne az ÜT-ben, ezzel az érdekek jobb érvényesítését tennék lehetővé. Most az ÜT feladata, hogy ezeket az érdekeket összegyűjtse és érvényre juttassa. Úgy látom, hogy az ÜT-nek összetételében időnként meg kellene újulnia. Fontosnak tartom a frissítést, mert szükség van azokra az emberekre, akik új lendületet, friss szemléletet tudnak átadni. Sajnos, nehéz azokat az embereket kiválasztani, akik hajlandók ezt a feladatot felvállalni és érdemben is tudják végezni, de mindenképpen törekedni kell a választások alkalmával az új tagok bevonására. Az ÜT munkájával kapcsolatban az a véleményem, hogy Lőrincz László vezetésével agilis és jó vezetés jött össze. Megállapodásokra törekednek, a konfliktusokat jól kezelik, alaposan, körültekintően dolgoznak. Szintén pozitívumként kell megemlítenem, hogy a vállalatvezetés megfelelő, ideális körülményeket biztosított a választási bizottság számára már a megalakulásától kezdve. A HŰIG teljes mértékben mellettünk állt, az étkeztetéstől kezdve a gépjárművek szolgáltatásán, szavazófülkék felállításán túl a számítógépes adathordozókig, a szavazatszedő bizottság plusz idejének elismeréséig minden segítséget megadtak. A vezetés végig nagyon korrekt módon állt a választás lebonyolításához. Rendkívül hasznos volt számunkra a Balatonfüreden eltöltött pár nap felkészülési idő, mert (az előző választás anyaga híján) újonnan kellett mindent meghatározni, és a dokumentumokat elkészíteni. Az előkészítés során több körben egyeztettünk, és mindegyik szakszervezet elfogadta a választásra, az összes tevékenységünkre vonatkozó tervünket, dokumentumainkat. Elmondható, hogy senki semmiféle hatást nem akart gyakorolni a bizottságra, nem akarták befolyásolni munkánkat, és mi is vigyáztunk arra, hogy a szabályok szerint járjunk el. A Munkavédelmi Bizottság képviselőinek választása egy időben zajlott az ÜT választással. Sajnos a MvB választás ilyenkor háttérbe kerül, mert ez már nem tartozik a reprezentativitáshoz. Csak a PADOSZ jelölt képviselőket, akik mindannyian érvényes mandátumhoz jutottak. Az eredményes szavazáshoz a 13 főnek 30 % fölötti értéket kellett megkapni, és ők több mint 50 %-ot értek el. A szakszervezeteknek nagyobb érdekeltséget kellene kinyilvánítani a munkavédelmi képviselő választás terén, és maguknak a képviselőknek is szélesebb körben kellene propagálni tevékenységüket. Az OSART-tal kapcsolatos észrevételek túlnyomó többsége munkavédelmi témában merült fel, és ezért is nagyon fontos lenne, hogy az MvB tudjon segítséget nyújtani e problémák megoldásában. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a Munkavédelmi Bizottság működésének komolyságára, szerepének fontosságára. Az ÜT és MvB választással eléggé kimerítő három napot tudhatunk magunk mögött. Ténylegesen két nap volt a szavazásra és a harmadik a szavazatszámlálással telt. Problémát jelentett, hogy ez a választási rendszer és szavazólap-feldolgozás nagyon nehézkesnek bizonyult. A szavazás módjáról a PADOSZ tévesen tájékoztatta a dolgozókat, és ezért a szavazólapok számítógépes feldolgozása körülményes volt, ez azonban az eredményességet nem befolyásolta. Az egészet egyszerűbben kellene megoldani, és a gépi feldolgozáson is szükséges javítani. A szavazólapok beolvasásakor a gép többször hibásan érzékelt, működése nehézkes, lassú volt. Meg kell keresni a könnyebb, átláthatóbb szavazási módot, az egyszerűbb, gyorsabb szavazatszámlálást, feldolgozást. A választási bizottság 7 tagja különböző szervezetből került ki (a szakszervezettől, az ÜT-től és a nem szervezett dolgozók közül). A tagok közötti munka megoszlott és különböző mértékű volt, de mindenképpen elmondható, hogy a választási bizottság munkájából Zsamai Sándomé és Poósz Endre maximálisan kivette részét. Zsamai Sándomé az összes adminisztrációs munkát magára vállalta, egyetlen nő létére szinte a „vállán vitte” a bizottságot. Poósz Endre hasznos tervekkel, ötletekkel állt elő, és rendkívül precízen, körültekintően végezte a munkáját. Majoros János és Kardos Sándor is nagyon lelkesen látták el feladatukat, sok segítséget adtak társaiknak. Bencze János munkahelyi elfoglaltságából adódóan keveset tudott részt venni a bizottság munkájában. Péri József az elnökhelyettesi feladatok mellett még az informatikai rész biztosításában is dolgozott. A választás teljesen zökkenőmentesen zajlott le. Úgy érzem, mindannyian maximális szinten teljesítettük feladatunkat. A választás sikeres lebonyolításáért mindenkinek köszönöm a segítséget, a közreműködést, elsősorban köszönöm kollégáimnak, a választási bizottság tagjainak. Propagandamunkánkhoz nagy segítséget kaptunk a Fortuna Rádió munkatársaitól, amit ez úton is köszönünk. Köszönetemet fejezem ki továbbá a vállalatvezetés, a szakszervezetek, ajelöltek, a szavazatszedő bizottság és a szavazók felé.- Köszönöm a tájékoztatást. Lovásziné Anna Folyóirat ajánló Magyar Tudomány 2001/11. Energia, környezet és gazdaság Kínai szakemberek Pakson Az előfizetők november 3-án, a Magyar Tudomány Napján kezünkbe vehették az 1840-ben alapított Magyar Tudomány idei 11. számát, melynek megjelenését az éppen huszonöt éves Paksi Atomerőmű Rt. támogatta. A Magyar Tudományos Akadémia rangos folyóirata novemberi számának felkért vendégszerkesztője Vajda György, az MTA rendes tagja; szerkesztője pedig Szentgyörgyi Zsuzsa, az 1999. évi Urán toll díjjal kitüntetett szakújságíró volt. „Az energia - pontosabban: az elegendő mennyiségű, a környezet szempontjából elfogadható, viszonylag nem drága energia-előállítás és - ellátás - a XXI. századi emberiség egyik legfontosabb problémája lesz. A Magyar Tudomány ezért határozta el, hogy - évek óta következetesen folytatott gyakorlatát követve — a nagy társadalmi hatású, széles körű érdeklődésre számot tartó tematikus számai sorában most ennek a kiemelkedő jelentőségű problémakörnek ad helyet.” - ítja előszavában a szerkesztő. Az energia, a környezet és a gazdaság témaköreit felölelő idei tematikus számban a nemzetközi trendek, irányzatok bemutatásán túl minden esetben kiemelésre kerül a hazai helyzet, az itthoni gondok és lehetséges megoldások elemzése. A címben szereplő hármas témacsoport voltaképpen egyetlen probléma-komplexumnak egymással szorosan összefüggő metszetei mentén haladnak, anélkül, hogy mereven szétválaszthatok lennének. A fejezetek szerinti felosztások tehát a tárgyalhatóságot és a szakmai részletek szerinti mélyebb behatolást szolgálják, de a résztémák szerzői mindenkor figyelembe vették a kölcsönhatásokat is. A kötet vendégszerkesztője, Vajda György az alaphangot megadta, amikor az általános helyzetet, az összefüggéseket, a trendeket és lehetséges teendőket a bevezetőben felvázolta. A „Technikai trendek és kilátások” fejezetben a különböző energetikai erőforrásokat, illetve előállítási technológiákat ismertetik a szerzők: Nagy Béla, Magyari Dániel, Tihanyi László, Reményi Károly, Szatmáry Zoltán, Büki Gergely, Horváth Gábor, Tóth László és Puppán Dánielné. A kötet következő fejezetében a szerzők a mindinkább előtérbe kerülő környezeti hatásokat veszik szemügyre: - Mészáros Ernő, Bárdossy György, Veres Árpád és Szebényi Imre. A Gazdasági öszszetevők és társadalmi válaszok fejezetben egy meglehetősen öszszetett és sokrétű kérdéskört boncolgatnak a szerzők: Czelnai Rudolf, Kapolyi László, Lengyel Gyula, Sztanyik B. László, Katona Tamás, Rátkai Sándor, Jánosiné Bíró Ágnes, Gorondi Csaba, Kováts Balázs és Ámon Ada. Az összeállítás legvégén található Könyvszemle rovatban Kerényi A. Ödön írásából megismerhetjük Vajda György: Energiapolitika című művét, Berényi Dénes pedig a Miniszterelnöki Hivatal Stratégiai Elemző Központjának „Energiagondok a világban és nálunk” című kiadványára hívja fel az olvasók figyelmét. Az ajánlott folyóirat előfizethető a FOK-TA Bt. címén (1134 Budapest, Gidófalvay L. u. 21.), a Posta hírlapüzleteiben és a Magyar Posta Rt. Hírlap előfizetési Igazgatóságánál is. Sipos László A Lingao Guangdongban épülő atomerőmű szakemberei látogattak az erőműbe október 28-án. Jövetelük céljáról Kiss Istvánt kérdeztem, aki elmondta, hogy a tízfős küldöttség az épülő atomerőmű menedzsmentje, két vezérigazgató-helyettes és zömmel főmérnökök. Lingao Guangdonban 2 db WER 1000 MW-os orosz típusú blokk épül, és a kínai szakemberek azért jöttek Paksra, hogy az orosz blokkokat sikeresen üzemeltető erőműben tapasztalatokat gyűjtsenek. A fő kérdésük minden témában az, hogyan lehetett az orosz technikát, az orosz dokumentációt sikeresen adaptálni, és hogyan lehet sikeresen üzemeltetni az erőművet. Érdeklődésük másik fontos területe a digitális reaktorvédelem, mivel a Lingao Guangdong-i erőmű főberendezései orosz gyártmányúak, az irányítástechnika biztonságvédelmi rendszere pedig Siemens digitális rendszer, mint a mienk. Ezzel kapcsolatban az üzembe helyezésről, az üzemeltetési tapasztalatokról igyekeztek minél többet megtudni. 2003-ban fogják indítani az első blokkot, novemberben emelték helyére a reaktortartályt. Ehhez képest a 2003. végi indítási terv nagyon merésznek tűnik, de úgy látszik, ilyen a kínai tempó. M agyar ’omany IWpSCilA, GA/JDVÜM. VAJTÖA 2001/11
