Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-12-01 / 12. szám

2001. december ATOMERŐMŰ 3. oldal Kimenekítési gyakorlat Folytatás a 2. oldalról.- ha ez lehetséges - még az esemény súlyosbodását megelőzően, elsősor­ban saját közlekedési eszközeinek igénybe vételével eltávolítjuk a terü­letről. Ez elvben a területen tartózkodók­nak az eddigi elképzeléseknél korábbi riasztását és kimenekítését is jelenti, te­hát a riasztást már akkor el kell végez­ni, amikor egy bekövetkezett esemény baleseti kategóriába még nem tartozik, de fennáll a helyzet súlyosbodásának veszélye. Az erőmű eddigi működése alatt olyan esemény nem következett be, amikor a helyzet ilyen súlyosbodá­sának a veszélye fennállt volna. Az esetenként jelentős létszámú te­rületen tartózkodó személy saját esz­közzel való kimenekítése azonban komoly feladat. Sikerességében csak akkor bízhatunk, ha ezt megfelelő módon lepróbáltuk. A november 7-i balesetelhárítási gyakorlat elsődleges célja az volt, hogy az elképzelés meg­felelőségéről megbizonyosodjunk. A gyakorlat ezt az alapvető elvárást iga­zolta. A riasztás vétele után a terüle­ten tartózkodó személyek a szóbeli utasításokat követve, fegyelmezetten, zavar nélkül hagyták el az erőmű te­rületét. A gyakorlat másik pozitív ta­pasztalata, hogy a beléptető- és a munkaidő nyilvántartó rendszeren történt regisztráció alapján az erőmű­ben maradt személyzet létszáma pon­tosan meghatározható volt. A sikert kis mértékben beárnyékol­ja, hogy a kimenekítésre számítva a munkavállalók nagy része a kimenekí­tés elrendelésekor útrakész állapotban várta terület elhagyására szóló utasí­tást, ami növelte az egyidőben kilépők számát. Ugyanakkor a kritikus csomó­pontokon kialakult helyzet lényeges tapasztalatokkal szolgált az értékelés szempontjából. Megállapítható, hogy a saját eszközzel történő kimenekítési megoldás alkalmas arra, hogy a bal­esetelhárítási intézkedési tervben meg­határozottakat végre tudjuk hajtani. A gyakorlat arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy az akusztikus tájékoz­tató és riasztó rendszeren bemondott közlemények nem minden területen érthetőek. Az elkövetkezendő idő­szakban megoldásokat keresünk arra, hogy ez a rendszer minél hatékonyab­ban lássa el feladatát. A tapasztalat alapján a balesetelhárítási készültség tovább javítható, és várhatóan nem lesz szükség arra, hogy a balesetelhá­rítási gyakorlatozás keretében „a munkahelyről történő gyorsított eltá­vozást” a jövő évben is gyakoroljuk. Minden résztvevőnek köszönöm a fegyelmezett részvételt és végrehajtást. Szucsán Sándor Heti tájékoztató helyett Heti Hírlevél A Tájékoztatási Iroda 1993. február 1-jén vette át a Heti Tájékoztató ké­szítését a Jogi és Igazgatási Osztály­tól. Mint minden váltás esetén, mi is próbálkoztunk formai és tartalmi vál­toztatásokkal. Egy közel hatéves kor­szak volt az, amikor a zöldszínű cím­lapon az erőmű heti termelési grafi­konja szerepelt. A tájékoztató belsejében egy tago­zódás jött létre, amely a cégvezetés híreit és az egyes igazgatóságok híre­it foglalta össze. Komoly próbálkozás volt és kezdetben úgy tűnt, hogy sike­res lesz „A hét kérdése” rovat beveze­• oztat° Termelési mulatók rwn m»» 13» IGtti ^ f IfiH fcljhitllítl'1 rlifl iltldni 3w“* _ flflL__________ :.,j t! j ? 5375,8 GWh tése, ahol a cég működésével kapcso­latos kérdést lehetett felvetni. Sajnos ez a rovat közel egy év után meg­szűnt, egyrészt nem érkeztek olyan súlyú kérdések, másrészt pedig a munkavállalók elégedetlenek voltak az adott válaszokkal. Ezután jött az újabb rovat - ami máig megmaradt - a NucNet hírek. Igyekeztünk a cég dolgozóit tájékoz­tatni a nukleáris ipar legfontosabb vi­lág eseményeiről. Szintén újítás volt - és ezzel egy misztikum is megszűnt -, hogy két évvel ezelőtt a hétfői vállalatvezetői értekezlet legfontosabb döntései is bekerültek a Heti Tájékoztatóba. Időközben jelentősen megemeltük a példányszámot, amely általában meghaladta az 1000 példányt. A terjesztés bevált módszerét kö­vettük, az FI és F2-es portákra raktuk ki legnagyobb számban, illetve a cég­gel kapcsolatban álló hatóságok, fel­ügyeleti szervek, kutatóintézetek és önkormányzatok számára postáztuk. Néhány évvel ezelőtt egy újabb változtatást tettünk, mikor a címlapra kikerült egy fénykép és az aláírás, amelynek kommentárja is olvasható volt belül, hiszen az elmúlt hét egyik legfontosabb eseményét ábrázolta a fotó. A Heti Tájékoztató szerkesztése a TLK-ban történt, meglehetős gyor­sasággal, hiszen általában csak né­hány óra állt rendelkezésre az anyag összerakására, majd nyomdába vite­lére. Az utóbbi években pedig már elektronikus úton került a nyomdába sokszorosításra. A Heti Tájékoztató terjedelme meglehetősen hullámzó volt, hiszen néha elérte a 20 oldalt, máskor csak egy-két oldalnyi híranyag érkezett a szerkesztőhöz. Többen megkérdőjelez­ték a Heti Tájékoztató szük­ségességét azzal, hogy az Intranet életbelépésével a Tájékoztató már lassú, nem tudja követni az eseménye­ket. Véleményünk az, hogy a kettő egymás mellett elfér, hiszen az Intranetre is felke­rül, viszont sok olyan infor­máció van a Hetiben, ami az Intranetre nem feltehető, másrészt a dolgozók leg­alább 50 %-a nem fér hoz­zá a hálózathoz, és sok in­formációt kapnak a terüle­ten dolgozó szolgáltató cé­gek is. A szerkesztők nagyon sokszor küz­döttek azzal a problémával, hogy ők csak hozott anyagból tudnak dolgoz­ni, tehát ha nem kerültek ide megfele­lő információk az igazgatóságokról, akkor nehéz volt a tájékoztatót össze­állítani. Ennek ellenére az elmúlt nyolc évben mindig megjelent. Az erőmű Igazgatósága az elmúlt évben hozott határozatot arról, hogy a belső kommunikációnak a helye egy korszerű vállalati felépítésben a hu­mánpolitikai főtevékenységben kell, hogy elhelyezkedjen, hiszen a belső kommunikáció, a munkavállalók megfelelő tájékoztatása a saját lehe­tőségeikről, a cég legfontosabb ese­ményeiről, a dolgozókkal való törő­dés feladatkörébe tartozik. Döntés született arról, hogy 2001. február 1-jén a Heti Tájékoztató átke­rül a Humán Igazgatóságra. Azonban az akkori személyi és szervezeti vál­tozások ennek a döntésnek a végre­hajtását jelentősen odébb tolták. Ezért december 21. lesz az a nap, amikor a váltás megtörténik, a TLK-tól a Hu­mán Igazgatóságra kerül a Tájékozta­tó készítése és terjesztése. Természetesen ez egy újabb jelen­tős változás a heti újságunk életében, ami maga után fog vonni tartalmi és formai változásokat. Egy újfajta szer­kesztési móddal ismerkedhetnek majd meg cégünk munkavállalói. Ami talán a legfontosabb: a vállalatvezetési dön­tés értelmében az igazgatóságokon fel kell állítani az információs felelősi rendszert. Ez azt jelenti, hogy a szer­kesztőnek remélhetőleg könnyebb dolga lesz, mert minden igazgatósá­ig TÁJÉKOZTATÓ (gg »FSrtKtVPU KIADÁS * HSx **. WM *«*»,*« 1H*U, ■ műm *mm- mmpt&tMMtä* mm «»;«*»*»*< gon lesz egy olyan személy, aki segíti a szerkesztő munkáját. Őszintén reméljük, hogy egy kicsit talán presztízskérdéssé válik az, hogy minden igazgatóság, minden számban információt adjon a saját tevékenysé­géről, eredményeiről és terveiről. A szerkesztő új rovatokat is kíván indítani, amelyben rövid kommentá­rok lesznek a cég eredményeivel kap­csolatban. A TLK vállalta, hogy segíti a Heti Hírlevél készítését és kiadását az első hónapokban, illetve hosszú távon a saját híreivel és a NucNet híreivel se­gít színessé tenni ezt a kiadványt. Hiszünk abban, hogy a papírnak és az írásnak helye és szerepe van a kö­vetkező években és évtizedekben is, és a Heti Hírlevélre szüksége van a cégnek, és a céggel kapcsolatban ál­lóknak. A Heti Hírlevél nagyon fon­tos eszköz és lehetőség a cég történe­tének az archiválásához, megőrzésé­hez és a munkavállalók tájékoztatá­sához. KB. Brian McBride Az Egyesült Államokból érkezett, a balesetelhárítás tervezésével foglalko­zik biztonsági igazgatóként a Virginia állam-beli Surry, illetve a North An­na atomerőművekben. Közel 20 éve dolgozik a balesetelhárítás területén különböző beosztásokban. Szervezési és irányítási tapasztalatokat koráb­ban is szerzett, szolgált a vietnámi háborúban a légierőnél. Hosszabb időt töltött a Távol-Keleten. A nálunk zajló vizsgálaton a balesetelhárítással, annak tervezésével foglalkozott.- Vett-e már részt OS ART ill. más nemzetközi vizsgálaton?-Nemzetközi vizsgálatban korábban csak „alanyként” vettem részt, 2000. januárjában a North Anna atomerőmű­ben az OSART csoport nálunk vizsgál­ta azt a területet, amelyért itt Bana Já­nos balesetelhárítás vezető úr felelős. A vizsgálatra való felkérés teljesen várat­lanul ért (röviddel az indulás időpontja előtt tudtam meg), a felkészülés ezért sok feladatot adott.- Milyen alapvető különbségeket lát az erőmű itteni működése, és az Önök­nél megszokott között?- A balesetelhárítási tervezés terüle­tén alapvető különbséget abban látok, hogy Önöknél kijelölt balesetelhárítási központ van, ahol az összes balesetelhá­rítási tevékenységgel foglalkoznak egy baleset során. Nálunk több ilyen köz­pont létezik. Ezek a központok bizonyos részfeladatokkal foglalkoznak, külön a műszaki támogatással, az üzemeltetési kérdésekkel, a baleset közbeni üzemel­tetési kérdésekkel. A műszaki támoga­tást a vállalat központjából irányítják. A Pakson működő létesítmény - a Védett Vezetési Pont - mindezeket a tevékenységeket összefogja, azok ko­ordinációját lehetővé teszi. Ezek az eltérések azonban nem lé­nyegi, inkább megközelítésbeli különb­ségek.- Járt már ezelőtt Magyarországon? Milyen benyomásokat, tapasztalatokat szerzett itt tartózkodása során?- Nem jártam Magyarországon ez­előtt, de eddigi tapasztalataim szerint nagyon szép ország. Magyarország ter­mészeti környezete nagyon hasonlít a nálunk, Virginiában megszokotthoz. A pécsi és budapesti kirándulások nagyon élvezetesek voltak. A keszthe­lyi kiránduláson sajnos nem vettem részt, mert a vizsgálatról készült jelen­tés angol nyelvű megfogalmazásában működtem közre.- Mondana pár szót családjáról és arról, hogy mivel tölti szabadidejét?-A családunk iparhoz való kötődése régi keletű, édesapám és nagyapám is ipari területen dolgozott. Nős vagyok, két gyermekem van. Mindkét gyermek középiskolás, egyi­kük most jelentkezik egyetemre, remé­lem, hogy fel is veszik. Ilyen hosszú időt nem voltam még távol a csalá­domtól, E-mailben azonban napi kap­csolatot tartunk. Szabadidőmben szívesen olvasok. A családdal kempingezni járunk, hátizsá­kos túrákat szervezünk. Enyedi Bernadett Energiapiaci figyelő Arak az európai áram tőzsdéken (2001. november) A táblázatban a brit, a német és a skandináv országok (Nord Pool) ener­giatőzsdéin november hónapban megkötött - nem a csúcs időszakra vonatkozó - ügyletek jellemző (min­­max) árai láthatók Ft/kWh-ban. * Amsterdam Power Exchange A napi jegyzések árait a hideg időjá­rás és a német atomerőművek nem ter­vezett leállásai bolondították meg. Ez tükröződik a német és az amszterdami 12-17 Ft/kWh-ás árakban. Az energiapiacot befolyásoló történések: A Fortum megvásárolta a svéd Birka Energi társaság 50 %-os részvénypa­kettjét Stockholm városától. Ezzel a svéd energiapiac harmadik legnagyobb társasága teljes egészében a Fortum ke­zébe került. Az akvizícióval az áttételes tulajdonlásokon keresztül a finn cég befolyásos részesedéshez jutott a svéd nukleáris erőművi kapacitásból is. Az Európa Parlament november 16- án alakította ki álláspontját az Európa Bizottságnak az energiaellátási bizton­sággal foglalkozó Zöld Könyvével kapcsolatban. A zöld javaslatok ellené­re a parlament állásfoglalása hangsú­lyozza az atomenergetika fontos szere­pét az ellátás biztonságában és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátá­sának mérséklésében. Németországban a villamosenergia­ipar az elmúlt 10 évben 65 %-kal nö­velte termelékenységét. A nagy amerikai energiakereskedő cég, az ENRON összeomlása újabb át­rendeződéseket indíthat be az amerikai és európai piacokon. Bajsz József Következő napra Egy hétre előre Decemberre 2002 1. n.évre UK 6,66-9,49 7,07-8,48 7,38-7,83 7,73-7,95 Németország 7,03-12,42 6,71-9,54 5,94-6,77 6.04-6.33 Nord Pool 3,96-6,58 APX* 3,81-17,23 KAIG-tréning Kövestetőn Tréninget tartott a Karbantartási Igaz­gatóság Kövestetőn az 2002. évi terve­zett működési alapelvek és célkitűzé­sek meghatározása céljából. A két na­pos összejövetelen az igazgatóság osz­tályainak tájékoztatóit, célmeghatáro­zásait a főosztályvezetők összefoglaló előadásai követték, amelyek a 2002. évben követendő irányelvekre mutat­tak rá. Elhangzott Kovács András SAP projektvezető előadása is, amely az ismeretátadáson túl az SAP a társaság folya­mataihoz, valamint a KAIG-hoz való illeszkedé­sének lehetőségeit is érin­tette. A KÁIG szervezeté­nek hatékony, a minőség­­biztosítási rendszernek meg­felelő működtetése, az OSART-vizsgálat megálla­pításai okán a munkavédel­mi eszközök használata és fejlesztése, a munkakultúra erősítése a 2002. évi célkitűzések kö­zött szerepel. A KÁIG sikeres évet zár 2001 .-ben. A főjavítások megfelelő időre történő telje­sítése, az ISO-minősítés megszerzése, az OSART-vizsgálaton való sikeres megfe­lelés, a hatékony működés a 2002. évi célkitűzéseket is meghatározták, lefek­tetve ezzel egy még sikeresebb követke­ző év alapjait. Enyedi Bernadett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents