Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-12-01 / 12. szám

2. oldal ATOMERŐMŰ 2001. december Hetzmann Albert műszaki-tudományos kitüntetése Folytatás az 1. oldalról. Visszatekintve az egész folyamatra a legnagyobb örömöt az első blokk befe­jezése jelentette. Igen sok töprengés, megoldáskeresés és nem kevés feszült­séggel terhes nap volt szükséges ah­hoz, hogy ez a program eredményesen szerepeljen az első megmérettetésnél. Mindig azt vallottam, hogy a munkát abszolút eredményorientáltsággal kell mindennap megkezdeni, mert az álta­lunk felvállalt beavatkozás - üzemelő atomerőműben, beszűkített időkeret­ben a biztonsági funkciók kiváltása - csak egyféle eredménnyel, csakis si­kerrel végződhet. Különösebb problé­mák nélkül tudtuk ezt az új rendszert beleilleszteni az élő atomerőmű tech­nológiai rendszerébe.- Hogyan foglalható össze a re­konstrukció jelentősége?- Rendkívül nagy a jelentősége, fi­gyelemmel arra, hogy az atomerőmű terve az 1970-es években készült, és kivitelezése az 1980-as években tör­tént. Az irányítástechnika biztonsági terjedelmében új, szoftver alapú tech­nikát alkalmaztunk. Ennek eredmé­nyeként egy mikroprocesszoros rend­szer váltotta, ill. váltja ki a korábban létesített kis megbízhatóságú, sokszo­ros redundanciájú rendszereket. Tette ezt úgy, hogy nemcsak a technológiát újította meg, hanem az eredeti rend­szer funkcionalitását is képes volt to­vábbfejleszteni. Az eddigi eredmé­nyek és a tesztek, vizsgálatok, analízi­sek azt mutatják, hogy a megbízható­ságot és a téves működés valószínűsé­gét egyaránt nagyságrendileg jó irány­ba befolyásolta a rekonstrukció.- Melyek voltak azok a jelentősebb események, amelyekre az erőműben el­töltött több mint 20 év távlatából szí­vesen emlékezik vissza.- Itteni munkásságomat három kor­szakra tudnám osztani. Az első a kez­detet jelenti, amikor meg kellett tanul­ni az atomerőműves technológiát. Ez a tanulás alkotással is párosult, mert az erőműves szakemberek részt vettek a létesítési és üzembe helyezési mun­kákban. Úgy látom, hogy 1987-ig, a 4- es blokk üzembejöveteléig ez a létesí­tés, üzembe helyezés és üzemeltetés egy komplex tevékenység volt. Ebben az időszakban az irányítástechnikai te­rületen töltöttem be különböző poszto­kat, az üzemvezetőtől a főosztályveze­tőig. Nemcsak a technikát, hanem az emberi, szervezeti hátteret is ekkor kellett felépíteni. Ez nagyon izgalmas, érdekes korszak volt, óriási kihívások­kal, emberpróbáló feladatokkal. Mind­azoknak, akik ebben benne voltak és lelkiismeretesen tették akkor a dolgu­kat, azoknak a szakembereknek kö­szönhetők nagyrészt jelenleg felmuta­tott termelési eredmények. Ez az igazi alapja, hogy a világranglistán jó he­lyen állunk. Maga a technika nem pre­desztinálja az erőművet a világ élvo­nalában való szereplésre, ez az embe­ri, szakmai teljesítmények hozzáadá­sával valósulhat meg. A második korszak a négy blokk el­készülte után következett. Ekkor már az üzemeltetésre kellett jobban odafigyel­ni. Ez az időszak is sok érdekességet tartogatott, nemzetközi vizsgálatok kö­vették egymást (OSART,1988; WANO, 1992). Ahol módom nyílt, törekedtem a hibák, a gyenge pontok feltárására és felszámolására úgy, hogy az az üzemel­tetés zavarása és a termelési eredmé­nyek csökkentése nélkül történjen. Az irányítástechnika területén ez szinte fo­lyamatos tevékenységünk volt, és ennek legmagasabb szintjét, koronáját jelen­tette a reaktorvédelmi rekonstrukció. A paksi atomerőmű a WER üzemeltetők közül elsőként vállalkozott arra, hogy üzemelő blokkjain a teljes biztonsági irányítástechnikai rendszert lecserélje oly módon, hogy közben a védelmi rendszer funkcionalitását is a kor köve­telményei szerint aktualizálja. A harmadik korszak kezdetét a reak­torvédelmi rekonstrukció 1. blokkon való sikeres befejezése, ill. az üzemvi­teli igazgatói megbízásom jelentette. A rekonstrukciót továbbfolytattuk a 2. és 3. blokkon úgy, hogy a blokkok fő­javítási időtartama a tervezett értéken belül maradt. A biztonsági auto­­matikák olyan technikával működnek, amelyek az emberi tényezőtől kevésbé függenek. A reaktorvédelmi rekonst­rukcióval párhuzamosan más bizton­ságnövelő intézkedések is történtek, és szerencsés módon az irányítási funkci­ók az új TELEPERM XS rendszerben kerültek megvalósításra. Az időzítés is kedvezően alakult. Ilyen volumenű, tartalmú és minőségű irányítástechni­kai felújítást a WER üzemeltetők kö­zül még senki nem hajtott végre a pak­si atomerőműn kívül. A projekt nem­zetközi megítélése kedvező, folyama­tos az érdeklődés a WER üzemelte­tők és más típusú atomerőműveket üzemeltető európai, ázsiai és amerikai országok részéről. A FRAMATOME ANP referenciaként hivatkozik a paksi blokkon végrehajtott rekonstrukcióra.- Az élettartam hosszabbításhoz kapcsolódóan milyen terveik vannak?- 2001 januárjától az Üzemviteli Igazgatóság vezetőjeként elsősorban az üzemeltetés problematikájával fog­lalkozom, de természetesen látom az ez évben beindult komoly szakmai erőfeszítéseket, melyek a blokkok élettartamának jelentős mértékű meg­hosszabbítására irányulnak. Mind­emellett reális, fontos célkitűzés a tel­jesítménynövelés. Úgy gondolom, hogy a Reaktorvédelmi Rekonstrukci­ós Projektben felhalmozódott tudásbá­zist a menedzsmentnek fel kellene ka­rolnia, mert szellemi kapacitásukat eb­ben a két, jövőt alakító projektben ki­válóan lehetne hasznosítani. A teljesít­ménynövelésnél jelentkező műszaki folyamatok implementációs fázisában komoly feladatokat lehet adni ennek a szakembergárdának.- Nem csak irányította és végezte a feladatokat, de írt is róluk. Publikáci­ói jelentek meg több szakmai lapban.- Néha úgy érzem, hogy jó lett vol­na többet publikálni. Az ember gyak­ran esik abba a dilemmába, hogy me­lyiket is válassza, magát a műszaki tu­dományos alkotás megvalósítását, vagy a műszaki szakmai közvélemény tájékoztatását. Mind a kettőre szükség Dr. Hegyháti József, a GANZ Hol­ding Rt. stratégiai vezérigazgató­helyettese és a PA Rt. vezérigazga­tója, Baji Csaba között tovább foly­tatódnak a GANZ projektről folyta­van, csakhogy mindkettőt egyidejűleg véghezvinni szinte lehetetlen egy olyan operatív világban, melyben én élek.- Munkaköre teljes embert és sok munkával töltött időt igényel. Marad ideje a feltöltődésre, kikapcsolódásra?-Az utóbbi 10 évben erre tudatosan figyelek. A kikapcsolódás egyik módját a családom biztosítja. A családdal töl­tött időt nagyon értékesnek és rendkí­vül fontosnak tartom. Rendszeresen sportolok, mozgásigényemet a labdarú­gással és a futással vezetem le. Hat-hét éve bekapcsolódtam a paksi öregfiúk focicsapatába. Nagyon szeretem a szép természeti környezetet, és szívesen ápolom, gondozom kertünket, ami iga­zi kikapcsolódást nyújt számomra.- Gratulálok a kitüntetéshez! To­vábbi sok sikert, jó munkát kívánok! Lovásziné Anna tott egyeztetések. Leszögezték, hogy mindkét fél nyitott az együtt­működésre. A tárgyalások aktuális helyzetéről a későbbiekben adnak tájékoztatást. Egyeztetés GANZ-ügyben Kimenekítési gyakorlat A Balesetelhárítási Szervezet teljes körű gyakorolta­tására került sor 2001. november 7-én Aktualitások Beszélgetés Baji Csaba vezérigazgató úrral- Rendkívüli közgyűlésre került sor 2001. november 19-én. Melyek voltak a főbb napirendi pontok?- Lényeges napirendi pont volt, hogy a menedzsment kérésének helyt adva a közgyűlés hozzájárult a 0,95%-os mértékű bérköltség-nö­vekményhez, amely nem báziskép­ző. Az idei év eseményeinek keze­lése — utalva itt az OSART-vizs­­gálatra, a kábeltűzre, az ESZI kivá­lására, a gyors és szakszerű főjaví­tásokra, az eddig termelési eredmé­nyekre - mindenképpen indokolja az anyagi elismerést és az ösztön­zést. A közgyűlés megszavazta az előterjesztést, és a menedzsment szándékai szerint a pénz karácsony előtt kiosztásra kerül. További napirendi pont volt igaz­gatósági, illetve felügyelő bizottsági tagok mandátumának meghosszab­bítása, valamint az, hogy a vezér­­igazgató munkáltatói jogát a köz­gyűlés magához vette.- Milyen változások várhatóak az ATOMTRANSZ illetve a Reálprotec­­tor Kft.-vei kapcsolatosan?-Az ATOMTRANSZ Kft. nevét a sikertelen kiszervezés, gazdasági visszaélések és a rendezetlen mun­kavállalói viszonyok fémjelzik. A menedzsment elsődleges célja, hogy egységes formában oldja fel a rende­zetlen körülményeket, ill. hosszú tá­von munkát biztosítson az ott dolgo­zóknak. Ennek megoldási lehetősé­ge az, hogy a munkavállalók jelen­tős részét az ATOMIX Kft. foglal­koztatja tovább úgy, hogy 8-10%-os béremelésben részesülnek. A Reálprotector Kft. vagyonérté­kelésére sor került. A kft.-ben ki­sebbségben van a PA Rt., ezért hatá­rozott a szándék, hogy ez az üzlet­rész belátható időn belül értékesítés­re kerüljön. — A kistérségi települések támoga­tásának milyen lehetőségei vannak a jövőre nézve?- A környező településekkel meg­állapodást kíván kötni a cég. Ennek keretében 30 millió forintos keret­összeggel a közösségi, szociális, egészségügyi és kulturális célok megvalósulásához támogatást nyúj­tunk, melyhez az önkormányzatok Baji Csaba vezérigazgató pályázat útján juthatnak hozzá. Ez­zel elsősorban a lehetséges állami támogatások sajáterő-szükségleté­­nek fedezése válna megoldottá. A pályázatok lehetnek egyéniek ill. csoportosak is. A kezdeményezés pozitív fogadtatásra talált az érintett önkormányzati vezetők körében.-Milyen tapasztalatokkal szolgált az MVM Rt. Környezetvédelmi Klubjának kihelyezett ülése?- Meghívásunkra az MVM Rt. Környezetvédelmi Klubja kihelye­zett ülést tartott a TLK-ban. A meg­hívást az a szándék vezérelte, hogy az atomerőmű működését és kör­nyezetterhelését illető félinformá­ciókat, véleményeket pontosítsuk a zöldmozgalmakkal közösen. A köz­vetlen párbeszéd segíti a reális, va­lós véleményalkotást, a helyzet tel­jes körű ismeretét. Mindamellett, hogy a környezetvédő zöldmozgal­mak ismertették álláspontjukat, az atomerőmű élettartam-hosszabbítá­sának tervével kapcsolatban mi is kihasználtuk a lehetőséget, hogy an­nak pozitív hatásait is bemutassuk. A rendezvényen részt vett a lovissai atomerőmű vezérigazgatója, Vour­­emma úr, Kaderják Péter úr, a Ma­gyar Energia Hivatal főigazgatója és Katona Kálmán, az MVM Rt. el­nök-vezérigazgatója is.- Közeledik a karácsony...- Fontos évünk volt. Karácsony táján azonban nemcsak a magas biztonsági szintről, az elért terme­lési eredményekről, és gazdálkodá­si mutatószámokról kell beszélni, hanem arról is, hogy atomerőmű közössége nemcsak szakmai, ha­nem emberi közösség is. A kará­csony a szeretet ünnepe. Örülök an­nak, hogy nemcsak kollegiális, ha­nem szoros emberi kapcsolatok is jellemzik a céget.- Hogy fog telni az ünnep Önöknél?- Feleségemmel és gyermekeink­kel Fehérgyarmatra utazunk a szülé­imhez. Szenteste nagy az izgalom a gyerekek körében, vajon mit hoz a Jé­zuska. A csomagbontás után a főétel várhatóan kacsasült lesz. Ezen alkalmat is megragadva kívá­nok a cég minden munkavállalójának kellemes karácsonyt és eredmények­ben, sikerekben gazdag boldog új évet! Enyedi Bernadett Az atomerőművet jogszabály köte­lezi arra, hogy balesetelhárítási szer­vezetet tartson fenn, és megfelelő ké­szültséggel álljon rendelkezésre ve­szélyhelyzetek kezelésére. E jogsza­bályi kötelezés betartásának egyik eleme a balesetelhárítási gyakorlatok végrehajtása. Évente kb. tucatnyi bal­esetelhárítási gyakorlatra kerül sor, ezek mindegyike a felkészültség más-más területét érinti. Évente egy­szer pedig átfogó gyakorlatot tartunk a megfelelő balesetelhárítási felké­szültség ellenőrzésére. A felkészült­séghez hozzátartozik, hogy megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre mind az erőműben, mind a környeze­tünkben. Ennek érdekében eddig is sokat tett az erőmű: korszerűsítette és fejlesztette a külső és belső akuszti­kus riasztó és tájékoztató rendszere­ket, a környezetünkben lévő települé­sek polgármestereinek tájékoztatását szolgáló GSM alapú üzenetközlő esz­közöket, és a közelmúltban új, nem­zetközi mércével is korszerű mentesí­tő rendszert szerzett be. Az eszközök korszerűsítésén túl azonban szükség van a szervezettség és a felkészültség folyamatos növelé­sére is. Az idei évben kiválasztottunk néhány olyan balesetelhárítási műkö­dési területet, amelyek felkészültsége alapvetően befolyásolhatja a baleset­­elhárítási tevékenység hatékonyságát. Az egyik ilyen terület az eseményhez kapcsolódó riasztások és kiértesíté­sek rendszere. E terület jó működése és tökéletesííése kiemelten fontos a sikeres balesetelhárítás szempontjá­ból. Ezt felismerve gyakorlatilag minden műszakos, vagy helyettesíté­si szolgálatot adó ügyeletes mérnök és EIK szolgálatvivő képzést kapott a riasztások végrehajtásából, illetve ri­asztási gyakorlatot hajtott végre. A gyakorlatok általuk észlelt tapasztala­tait beépítettük a felkészüléshez tar­tozó tevékenységi tervbe. Az üzemi területen tartózkodók korrekt értesítése, védelmük meg­szervezése még a kiértesítéseknél is fontosabb feladat. Korábban erre a megoldás az volt, hogy a területen tartózkodókat gyülekeztettük, elzár­kóztattuk, védőeszközzel elláttuk, il­letve kimenekítettük. A közelmúltban azonban más lehetséges megoldás is előterébe került. Sokkal egyszerűbb a helyzet kezelése, ha a balesetel­hárításban nem érintett személyzetet Folytatás a következő oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents