Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-10-01 / 10. szám

10. oldal ATOMERŐMŰ 2001. október Jó üzlet az élettartam hosszabbítás Budapesten született és 1983-ig bu­dapesti őslakosnak tartotta magát. A Műegyetem gépészmérnöki karán szerzett diplomát, egy olyan képzés keretében, amelyet mérnök-mate­matikusképzésnek hívtak. Az ötö­dik évben szakosodott és az atom­­erőműves szakterületet választotta.- Az egyetem után kerültél Paksra? Milyen területre?- Az egyetem elvégzése után, 1983-ban kerültem az erőműbe, a végzettségem határozta meg a munkahelyválasztásomat is. Sok jelentős változást megéltem az erőműben és ezek nem hagytak érintetlenül engem sem. Katona Tamásnál kezdtem, aki akkor a Fejlesztési Osztályt vezette, amely még a beruházáshoz tartozott.- Mivel foglalkoztál?- Üzembe helyezési mérések­kel. A melegjáratás kérdéskörében tevékenykedtem, annak értékelé­sében vettem részt. Természetesen be tudtam kapcsolódni az osztály kutatási-fejlesztési feladatainak megoldásába is. Később az osz­tály feladatköre kibővült azzal, hogy a vállalatnál lévő rezgésdi­agnosztikai tevékenységet meg­kapta. Ez számomra igen hasznos volt, mert a megszerzett ismeret­­anyag mellett, ekkortájt ismerked­tem meg azzal a hazai tudomá­nyos szakértői bázissal, akikkel a mai napig is kapcsolatban vagyok. Ebben az időszakban a műszaki fejlesztést már Cserháti András irányította és a beruházástól átke­rültünk az üzemvitelre, majd ké­sőbb közvetlenül Balogi Jenő ve­zérigazgató-helyetteshez. Ekkor vetődött fel a földrengés­­állóság problémaköre, ezt a terü­letet akkor nem művelte senki, így Katona Tamással együtt ezzel a kérdéssel kezdtünk foglalkozni. Alapvetően a program indításában és a műszaki-tudományos megala­pozásában volt szerepünk és en­nek akkor sem lett vége, amikor megalakult a Műszaki Igazgató­ság, ott a Műszaki Főosztály, amelynek egy önálló szervezeti egysége vezetését kaptam felada­tul, nevezetesen a műszaki elem­zési csoportot. A földrengésálló­ság problémakör később kinőtte magát, megalakult a földrengés­védelmi projekt, amelynek mun­káját a mai napig segítjük.- Ennek a csoportnak milyen feladatai voltak?- Továbbvittük azokat a felada­tokat, amelyek az erőmű földren­gésállóságához kapcsolódtak, de azok lényegesen kibővültek az erőmű üzemeltetése, valamint karbantartása során felmerülő más szilárdsági problémákkal. Olyan műszaki elemzési tevékenysége­ket kellett végezni, amelyek fő­ként a mechanikai szerkezetek ér­tékelésével kapcsolatosak. Ezen belül kiemelten foglalkoztunk a csővezetéki rendszerek falvastag­ság mérési programjának összeál­lításával (főként a WATHEC kód­dal), a mérések értékelésével. Rátkai Sándor- Mi történt az utolsó átszervezés után?- A Bajsz Józsi által vezetett Stratégiai és Fejlesztési Osztály (jelenleg Fejlesztési és Elemzési Osztály) állományába kerültünk, a feladatkör teljes megtartása mel­lett. Emellett az erőmű biztonsá­gának növeléséből származóan ki­bővült a feladatkörünk (F1ELB, nehéz terhek mozgatása, PRISE, konténment stb... szilárdsági kér­dései) és ismételten megkaptuk a kutatás-fejlesztést igénylő felada­tok koordinálását is, amelynek fontos részeként az öregedéskeze­lés feladataival, majd az erőmű tervezett élettartamán túli üzemel­tetés lehetőségeinek megteremté­sével foglalkozunk.- Az élettartam hosszabbítási program — gondolom - új felada­tokat ró rátok.- Az IBF kényszere, ezen belül az öregedéskezelés tématerület egyre súlyosabban jelenik meg az erőmű életében. Ez nem feltétle­nül gond, hiszen ebben az esetben szerencsésen találkozhat a hatósá­gi követelmény és az engedélyesi érdek, miután a tervezett élettarta­mon túli üzemeltetés egyik fő bá­zisa az öregedés kezelése.- Milyen sikerélményed volt az elmúlt időszakban?- A legutolsó siker, ami a ne­vemhez fűződhet - nem feledve azt a rendkívül értékes és jelentős közreműködést, amit a műszaki, karbantartói, valamint a közgaz­dasági szervezetek munkatartásai végeztek -, a tavalyi év során el­készült, a PAE élettartam hosszab­bításának megvalósíthatósági do­kumentuma, amely a kérdéskör engedélyezési, műszaki és gazda­sági aspektusait tárgyalja. Jelen­tősnek tartom, hogy a cégvezetés és a tulajdonos számára egy mű­szakilag és üzletileg is jól átgon­dolt, döntés előkészítő anyagot tudtunk prezentálni. A megéri - nem éri meg kérdésre egyértelmű­en pozitív választ tudtunk adni. Ennek kapcsán egy célirányos, új tevékenység indulhat meg az erő­mű életében, ami alapvetően - az én felfogásomban - nemcsak az élettartam hosszabbítás műszaki kérdéseit kezelő, hanem egy 50 évet megcélzó, tudatos élettartam gazdálkodási tevékenységre fog vezetni, amelynél a gazdálkodási szempontok igen fontosak lesz­nek. A fenti tanulmánynak szá­momra is az volt a legnagyobb meglepetése, hogy a tulajdonos számára az élettartam hosszabbí­tás üzletként is kiváló. Természe­tesen a kérdésnek igen sok ki nem dolgozott és meg nem oldott ága van, gondoljunk csak a politikai, társadalmi, engedélyezési, kör­nyezeti, stb... szempontokra, ami­ket még kezelnünk kell.- Munkaidő végén bezárod az irodádba a munkát vagy hazavi­szed?- Részben viszem haza, ha szük­séges, mert nem tudom megtenni, hogy a promt munkákat ne kezel­jem. Azért ebből csak módjával csinálok sportot, hiszen a család számomra teljesen szent. Van egy kislányom, aki abban a korban van, amikor a saját, a család és a világ történései már nem hagyják érintetlenül, így azok megbeszélé­se napi programot jelent.- Van-e hobbid?- Egyik legfőbb időtöltésem a barátságok ápolása. Ezt nem szo­kás hobbinak nevezni, de szerin­tem ez egy fontos tevékenység. Emellett érdeklődöm a gazdasági témák iránt is, érdekel a hazai és a nemzetközi gazdasági élet. Ezen információk nyomon követése köztudottan időrabló. Nem igazán hobbi, de mostaná­ban törekszem a saját egészségem karbantartására is, alig várom, hogy az uszoda megnyíljon. Elha­tároztam, hogy reggelente rend­szeresen úszni fogok, ezt az el­múlt évben is sikerült betartanom. Szomorúan tapasztalom ugyanis, hogy nemcsak az erőmű öreg­szik... Tevékenységünknek PR értéke is van TÜVdotCOHI Internet szolgáltatás & GM - Forrástérkép (www.tuv.com&www.gm.hu/sme) - Mikor és honnan kerültél az erő­műbe?- Az egyetem elvégzése után, 1987-ben kerültem Paksra, ez az első munkahelyem, a moszkvai energetikai egyetemen végeztem. Reaktorfizikusként kezdtem, majd a biztonsági elemzési csoportban dolgoztak, később a megalakuló elemzési osztálynak lettem a veze­tője. Most újból csoport vagyunk. Gyakorlatilag mindig ugyanazt csináltam, csak különböző neve volt ennek a tevékenységnek.- Konkrétan mivel foglalkoztok?- Mi mindig biztonsági elemzé­seket készítünk, különböző bizton­sági felülvizsgálatokhoz, vagy át­alakítások megalapozásához. Na­gyon fontos feladatunk volt az AGNES-projekt, ennek a munkái­ban éveken át dolgoztunk. Renge­teg elemzést készítettünk hozzá, hiszen ez a biztonság komplex fe­lülvizsgálata volt. Éppen most ün­nepelhetjük a 10. évfordulóját.- Mennyiben érint titeket az élet­tartam növelési program?- Most még nehezen lehet látni, hogy pontosan mennyiben fog, de az biztos: sem teljesítményt, sem élet­tartamot nem lehet növelni anélkül, hogy annak a biztonságosságát ne bizonyítanánk. Ezeket a munkákat nekünk kell majd koordinálni, vagy legalábbis körülötte tevékenykedni. Mi fel vagyunk készülve erre, a jövő olyan nagy feladata lesz, ami min­dent át fog hatni, ám most még csak az előkészítő szakaszban járunk. Je­lenleg még arról beszélnek, mennyi­re gazdaságos, megéri-e csinálni, és hogyan? Amikor eldöntik pontosan mi lesz a műszaki megoldás, milyen ütemezésben, úgyis megtalálnak minket, hogy akkor most alapozzuk meg, hogy ez a biztonság szempont­jából is megengedhető-e?- Most milyen munkáitok van­nak folyamatban?- Elég szerteágazó amit csiná­lunk, számtalan elemzést készíte­nek a kollégáim, én igazából csak „vezényelek” közöttük. Újabban a súlyos balesetek kezelési lehetősé­geinek vizsgálatával is foglalko­zunk. Európa felől ilyen igények érkeznek, mi korábban nem vizs­gáltuk az ilyen eshetőséget. A biz­tonság elemzési munkák mind va­lamilyen számítógépes szimuláci­ón alapulnak. Azt vizsgáljuk, ho­gyan mennek végbe a különböző baleseti folyamatok a reaktorban. Ez az elemző csoport egyik felada­ta. A csoport másik fele a kockáza­tot értékeli, tehát azt, hogy mekko­ra a valószínűsége egy-egy ese­mény bekövetkezésének.- Kiinduló pontként az eddigi nagy balesetek szolgálnak?- Elég széles a fantáziánk ahhoz, hogy végtelen sok üzemzavart ta­láljunk ki, de igazából arra komoly szabályok vannak, hogy hogyan kell ilyen elemzéseket készíteni. Ezek a hatóság által szigorúan fel­ügyelt dolgok. Ezekből a vizsgáló­dásokból idővel biztonságnövelő intézkedések lesznek, vagy csak arra használják, hogy ne kelljen megcsinálni valamit, mert belátjuk, hogy biztonságos anélkül is.- Ezek a munkák sok külföldi kapcsolatot feltételeznek.- Nagyon sok nemzetközi pro­jektben dolgozunk, hiszen az ilyen munkát senki sem elszigetelten végzi, ezeket csak összehangoltan lehet folytatni. Vannak olyan projektek, ame­lyekre lehetett pályázni, és 8-10 in­tézetből vagy cégből álló kollektí­va dolgozik egy-egy kutatási prob­lémán. Ilyen például a súlyos bal­esetek kezelése - mint már emlí­tettem - mostanában ezen sokat dolgozunk. Éppen most fejeztem be egy má­sik biztonsági értékelést, ami az EdF megrendelésére készült. Tevé­kenységünk abban is különleges, hogy mi akár bevételt is tudunk szerezni a cégnek. Ez néha nagy Dr. Elter József teher, de nem lehet kibújni alóla, mert az ma már elváratik, hogy az országunk aktívan részt vegyen ilyen kutatásokban. A műszaki eredményeket viszont direkt mó­don hasznosítani tudjuk itthon. Ám ennek a tevékenységnek van egyfajta PR értéke is, hiszen ahol megfordulunk, azt hangoztatjuk, hogy a mi erőművünk is van olyan jó, ha nem jobb, mint az övéké. Ez bizonyos nemzetközi publicitási értéket is jelent.- A munkát hazaviszed, vagy itt hagyod az irodában?- A munka bizony sokszor haza­jön velem, otthon nincs blokkoló órám. Amikor sürget a határidő, akkor vagy bent maradok, vagy otthon folytatom.-Időnként azért ki kell kapcsolódni.- Akkor lehet egy másik fajta elemzést végezni, nekem a hobbim is ez a munka, jól érzem magam, amikor otthon nyugodtan gondol­kodhatok, vagy számolni lehet. Az elmúlt évben volt egy jó hob­bink, ugyanis házat építettünk Szekszárdon. Ez a tény nyilván át­alakítja majd a szabadidőmet, bár jelenleg a fiaim uralják a kertet. A nagyobbik fiú Szekszárdon jár gim­náziumba, a kisebbik még általános iskolás. Feleségem a balesetelhárításon dolgozik, így mindketten PA Rt.­­osok vagyunk. A Technische Überwachungs Verein (TÜV), mint a műszaki felügyeletek egyesülete ugyan még „csak” hatvan éves, de a gőzkazánok biztonságtech­nikai vizsgálatait már 1872-óta végzik a Rajna-menti német szakemberek. Balatonaligán, a TÜV Rheinland Hun­gária Létesítménytechnika 2001 szep­temberi konferenciáján több újdon­sággal ismerkedett a mintegy kétszáz résztvevő. Először egy világos és új technológiát, az Internet segítségével minden fogyasztó és vevő számára a világ bármely pontjáról elérhető adat­bázist - a TÜV Rheinland / Berlin - Brandenburg német anyavállalat kö­zelmúltban beindított TÜVdotCOM szolgáltatását - mutatta be Dr. Czitán Gábor, a TÜV Rheinland Közép- és Kelet-Európai Vállalatcsoport vezér­­igazgatója. A gyártók és a forgalma­zók kérésére azon termékeken, me­lyek már rendelkeznek a TÜV tanúsít­ványával, egy egységes világjel tün­tethető fel. A bevizsgált termékek legfontosabb adatai felkerülnek két db, ajapán sziget­világban letelepített, tartalék rendszer­rel ellátott, abszolút üzembiztos számí­tógépen keresztül az Internetre. A www.tuv.com elérési útvonalon lekér­dezhetők: a termék neve, típusa, fény­képe, leírása, gyártója, az elvégzett vizsgálat, és a kiállított tanúsítvány ada­tai. így a TÜVdotCOM szolgáltatás se­gítségével könnyen meggyőződhetünk arról, hogy az általunk vásárolni szán­dékolt termék megfelel-e a reá vonatko­zó biztonsági és műszaki követelmé­nyeknek, a felhasználók ellenőrizni tud­ják a termék valódiságát is. Dr. Czitán Gábor bejelentette, hogy a TÜV Rheinland Hungária - 2001 júliu­sától - az anyavállalat teljes jogú tanú­sító helyeként működik. A TÜV Rheinland Product Safety (TRPS) által kiállított kölni kinevezés értelmében a magyar tanúsítók és szaktanúsítók az alábbi termékcsoportokra vonatkozó GS (Geprüfte Sichereit - biztonságos berendezés) és más, eddig a TRPS által kiállított terméktanúsítvány aláírására jogosultak: ipari gépek, mérőeszközök, irodagépek, elektromos háztartási ké­szülékek, aktív orvosi eszközök, lámpa­testek, elektromos kéziszerszámok, ipa­ri elektronika, EMC. Az immár tíz éve működő TÜV Rheinland Hungária magyar szakem­berei felkészültségét bizonyítja, hogy a Magyar Köztársaság részéről Brüsszel­ben bejelentett és kijelölt (notifikált) intézet lett a villamos berendezések és a gépek vizsgálata és tanúsítása terén, így íehetővé vált a magyar cégek szá­mára, hogy idehaza a „biztonságos be­rendezés” GS jele mellett az eddig kü­lön Európára és külön Magyarországra kiállított konformitási tanúsítványok helyett csak egy tanúsítványt állítsanak ki. Ezzel anyagilag is kedvezőbb felté­teleket teremthetnek a nyugati piacra lépő magyar termékek gyártói és for­galmazói részére. Az igazán rangos kétnapos konferen­cián több kiváló szakmai előadás hang­zott el magyar és külföldi egyetemek, kutatóintézetek és cégek képviselői ré­széről. Prof. Dr. Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium h. államtitkár „Regionális gazdaság-fejlesztés a Szé­­chenyi-terv tekintetében” című előadá­sa igazán bíztató közeljövőt vázolt fel. Az állam által biztosított 40 milliárd Ft, pályázatokon elnyerhető támogatás ed­dig közel 200 milliárdot mozgatott meg a piaci szereplők aktivitása révén, így meglepően nagy, közel ötszörös faktor­ral lehet tervezni a fejlesztéseinket, fel­téve, ha javulni fog a pályázati kultú­ránk, ugyanis az Európai Unió teljes jo­gú tagjaként csak felkészült pályázók­nak van esélyük a nemzetközi támoga­tásokra. Az előadó után, a beszámolóm végén én is felhívom az olvasók figyel­mét, a Gazdasági Minisztérium Forrás­­térkép című kiadványra, amely Inter­neten a www.gm.hu/sme útvonalon ér­hető el. Tudósított: Sípos László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents