Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-10-01 / 10. szám

2001. október ATOMERŐMŰ 11. oldal Üzemi Tanácsunk a tükörbe tekint Október 17-én 12 órakor a Paksi Atomerőmű Rt. Központi irodaépület földszinti tanács­termében munkavállalói fórumra várja az érdeklődőket az Üzemi Tanács 13 fős tagsága.- Mi is valójában az Üzemi Tanács, és melyek a legfontosabb jogosítvá­nyai? - kérdezem Lőrincz Lászlót, az ÚT elnökét.- Az ÜT a munkavállalók által vá­lasztott képviselők közös testületé. Ezt a testületet hatalmazza fel a Munka Törvénykönyve arra, hogy részt ve­gyen a munkáltató fontos döntéseinek véleményezésében, előkészítésében. Együttdöntési jogunk van a PA Rt. Kollektív Szerződésben meghatározott jóléti célú források felhasználásával, il­letve az ilyen jellegű intézmények, in­gatlanok hasznosításával kapcsolatban, és véleményezési jogunk van a munka­­vállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések kapcsán.- Hogyan működik a Paksi Atom­erőmű Rt. Üzemi Tanácsa?- Először feladattervet készítet­tünk, majd saját Ügyrendet, Üzemi Megállapodást, valamint kidolgoztuk azt a munkamódszert, amivel meg tudjuk oldani a ránk háruló feladato­kat. Az SZMSZ módosítása után el­kezdődött a munkáltatóval egy hosz­­szú tárgyalássorozat, mely végered­ményeként sikerült szándékaink sze­rint módosítani az Üzemi Megállapo­dást is. Sok előkészítést, részfeladatot végeztek a Testület tagjai. Előterjesz­tői, vitavezetői, és a végleges állás­pontot megfogalmazói szerepet is fel­vállaltak, amellyel megvalósulhatott az az elképzelés, hogy ne egy-két sze­mélyes ÜT működjön. Állandó bi­zottságok tagjain keresztül az ÜT gyakorolta együttdöntési jogosítvá­nyait, melyhez nagy segítséget nyúj­tottak a szakszervezetek által tanács­kozási joggal delegált képviselők is. Eseti bizottságaink is alakultak célfel­adatok végrehajtására, melyek a vég­rehajtás után feloszlottak. Munkánk során külső szakértőket is alkalmaz­tunk, akik segítették megalapozni vé­leményünk kialakítását, döntéseink meghozatalát. Heti rendszerességgel üléseztünk. Évente értékelést tartunk, amely eredménye alakította munka­­módszerünket, működésünket. Több alkalommal rendkívüli ülést tartot­tunk, melynek oka a PA Rt. szerveze­tében, működésében beállt változás volt. Az ülések előkészítése jó szín­vonalúnak értékelhető, köszönhetően a mindenkori előterjesztő felelősség­­teljes munkájának.- Milyen kapcsolatot sikerült kiépí­teni a munkáltatóval?- Az elmúlt időszakot két részre kell osztanunk. Kezdetben szemben­állás jellemezte a kapcsolatot, mely­nek okai, hogy változott az ÜT mun­kastílusa, módszere, amellyel koráb­ban nem találkozott a vezetés; vala­mint változások történtek a PA Rt. szervezetének kialakításában, mely nem nyert a munkavállalók körében elfogadást, és amivel az ÜT sem értett egyet. A problémák mellett azt is meg kell említenünk, hogy ugyanakkor kapcsolatunk korrekt volt, rendezett, és a fontos kérdések megvitatására kölcsönösen megtaláltuk a formát, módot. Folyamatosan igyekezett az ÜT tágítani működési területeinek ke­reteit. Az együttműködés kérdéseit szabályoztuk több módon, amelyek kisebb-nagyobb zökkenőkkel tartha­tóak voltak mindkét fél számára. Az ÜT munkafeltételeit és a rendelkezé­sére álló eszközöket a munkáltató alapvetően biztosította, munkánkat lényegesen nem hátráltatta anyagi jel­legű probléma. Természetesen a vál­tozó környezethez és felfokozott munkatempóhoz folyamatos fejlesz­téseket a továbbiakban is végre kell hajtani. Fontos megjegyezni, hogy a képzésekre, tanfolyamokra is biztosí­tották az eszközöket. Ehhez termé­szetesen párosult részünkről a rendel­kezésre állás, amikor is a munkáltató megfogalmazta a Testület felé kérdé­seit, felvetéseit. A 2000. év végi szer­vezeti és személyi változások után alapvető változások következtek be a kapcsolatunkban. A szembenállást felváltotta az együttműködés. A jelenlegi vezetés új szemlélettel, partneri viszonyt hir­detett és alakított ki, amely a kapcso­lattartásban is, és az aktuálisan je­lentkező feladatok végrehajtásában is jelentős javulást, előrelépést jelent. Az Üzemi Megállapodásunk módosí­tása is ennek szellemében történt. Jó­részt leköveti a szervezeti átalakulá­sokat a módosítás, valamint átalakí­tottuk a kapcsolattartás rendszerét. A hatékonyabb információáramlás elő­segítésére az Üzemi Tanács elnöke a vezetői értekezletek azon napirendi pontjain meghívottként részt vehet, melyek érintik az Üzemi Tanács Tes­tületének munkáját. A felső vezeté­sen kívül, a munkaterületeken is jó munkakapcsolatokat sikerült az el­múlt időszakban kialakítani. Termé­szetesen voltak vitáink, nézeteltéré­seink több esetben, ám ezek kezelése, rendezése kultúráltan, sértődések, harag, és egyéb problémáktól mente­sen záródtak le. A munkáltató elfo­gadta, és korrekt módon viszonyul az ÜT intézményéhez. Az ÜT tagjaink a kezdeti időtől arra törekedtek, hogy a véleményalkotáskor összmunkavál­lalói érdekek alapján alakítsák ki ál­láspontjukat.- Milyen a kapcsolatotok a szak­­szervezetekkel?- A szakszervezetek felé nyitott, jó kapcsolatok kialakítására töreked­tünk, melynek számos jele tapasztal­ható, több gyakorlati, „kézzel fogha­tó” eredménye mutatható föl. Dönté­seink során több esetben figyelembe vettük véleményüket, megismerve ál­láspontjukat alakítottuk ki vélemé­nyünket. Sikerült mind a négy szak­­szervezettel együttműködési megálla­podást kötni, mely nem formális, ha­nem tartalmi jelentősséggel bír. Nyi­tottságunkat jellemzi az is, hogy a vá­lasztásokon póttagságot nyert két je­lölt, akik a Műszakos Dolgozók Ér­dekvédelmi Szervezetének - MÉSZ - tagjai, tanácskozási joggal részt vehet­nek rendszeres üléseinken. Testüle­tünk nyitottsága elismerést váltott ki mind a szakszervezetek, mind a mun­kavállalók körében. A közös feladatok során sikerült jelentős nézetkülönbsé­gek nélkül egységes álláspontokat ki­alakítani. Ilyen feladat volt például a VITAMIN ’97. Egészségpénztár, a Felügyelő Bizottsági tagok jelölése, az átszervezés, vagy az ESZI Lét­számleépítő Bizottságában végzett munka. Az Üzemi Tanács tagjai és a szakszervezetek között kialakított sze­mélyes, jó kapcsolat nagyban segíti azt a folyamatot, mellyel a Testület a PA Rt. minden dolgozójának képvise­letét igyekszik ellátni. Bízunk benne, hogy a soron következő ÜT választá­sok rivalizálása, versenye nem fog olyan negatív hatásokkal járni, amely beárnyékolja a szakszervezetek és a Testület további kapcsolatát.- Hogyan és milyen módon kom­munikáltok a munkavállalókkal?- A munkavállalókkal tartott kap­csolat vegyesnek értékelhető. Idősza­konként több információt sikerül ré­szükre eljuttatni, van, amikor keve­sebbet. Fontos számunkra az, hogy ne elszakadva, bezárkózva végezze a 13 fős testület a munkáját, hanem a do­gozók is szerezzenek tudomást tevé­kenységünkről, és legyen módjuk vé­leménynyilvánításra, javaslatok meg­­fogalmazá-sára és információszerzés­re. Állandó bizottság alakult a Testü­let tagjaiból, és több módon igyek­szünk megoldani ezt a feszítő problé­mát. A belső számítógépes hálózaton honlapot üzemeltetünk, ahol rendsze­resen újítjuk információinkat. Az ATOMERŐMŰ üzemi lapban is többször megjelentünk. A PA Rt. Heti tájékoztatóban is közöljük fontosabb információinkat. Havi rendszeresség­gel készítünk tevékenységünkről egy rövid, egyoldalas tájékoztatót, mely figyelemfelhívó kiadványként funk­cionál. Jelen vagyunk az Interneten is a rólunk szóló anyagokkal. A személyes tájékoztatás fontossá­gát nem kell ecsetelni, hiszen a kap­csolat legjobb, leggyorsabb módja, és a véleménycsere leghatékonyabb esz­köze. Itt van a legtöbb tennivalónk. A nem szervezett találkozók esetlege­sek, nem tervezhetők, így nem elég hatékonyak. A beszélgetésekre, talál­kozókra általában csak probléma, vagy konkrét feladat esetén tudnak a szervezetek időt szakítani. Tudomá­sul kell venni a munkáltató gazdasági érdekeit, és csak a fontos esetek al­kalmával használjuk ki ezt a lehetősé­get. Megvan a tagok napi kapcsolata környezetükkel, és a területen járva módjuk van beszélni belső, bennün­ket érintő dolgainkról. A lehetőség másik iránya, hogy bennünket keres­nek a munkavállalók, amit örömmel mondhatunk, hogy egyre gyakoribb. Különböző ügyekben kérdéseket, vé­leményeket fogalmaznak meg, tájé­koztatnak, vagy tájékoztatást kémek. Általában ez a forma hatékony és gyors, a lényeges dolgok megbeszélé­sére igen alkalmas. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy meghívjam a mun­kavállalókat az október 17-én 12 óra­kor a PA Rt. központi irodaépület földszinti tanácstermében tartandó beszámolónkra és az aktuális témákat taglaló fórumunkra. Várjuk a munka­­vállalók előzetes kérdéseit az Üzemi Tanáccsal és munkánkkal kapcsolat­ban, amelyeket igyekszünk a Fóru­mon megválaszolni. Készítette: Sipos László Hogyan látják a szakszervezetek? Az október 14-15-i Üzemi Tanács választás kapcsán a négy szakszer­vezet véleményét kértük ki arról, ők hogyan látják az ÜT-vel való együttműködést és mit várnak a választástól. Kiss Mihály, PADOSZ: - Az 1998- as ÜT választás alkalmával úgy kértük fel jelölteinket a feladatra, hogy a ko­rábban felszínre került problémák is­meretében hangsúlyt fektettünk a te­kintély és a véleményezési jogosít­vány megszerzésére, megerősítésére. Megítélésünk szerint az elmúlt 3 év­ben az ÜT a munkáltatóval olyan kap­csolatot alakított ki, amelynek során a leghatékonyabban tudta érvényesíteni jogait. A társaság elismeri az ÜT-t, és ez megnyilvánul többek között abban is, hogy az ÜT elnöke állandó résztve­vője a vállalatvezetői értekezleteknek, és az ÜT véleménye, javaslata beépül az igazgatósági döntésekbe is. Az ÜT választás alkalmával a szak­­szervezet is megméretődik olyképpen, hogy emberei milyen mértékben nyerik meg a választást, milyen mértékben kap­ják meg a munkavállalók támogatottsá­gát. A PADOSZ a mostani választásra könnyebben készülhet, mert eredmé­nyeket tud felmutatni az ÜT működése kapcsán. Nem tervezünk ÜT-n belüli ko­molyabb személyi változásokat, csak azokra a helyekre teszünk új jelölteket, ahol ez feltétlenül szükséges (pl. nyugdí­jazás). Ezzel a már megkezdett munka folyamatosságát kívánjuk biztosítani, olyan munkáét, amit pozitívan lehet ér­tékelni. Itt kell kiemelnem az ÜT és a szakszervezetek közös fellépését az át­szervezések során, és hogy a karbantar­tás kiszervezése lekerült a napirendről. Az együttműködésről fontos még megemlíteni, hogy az Üzemi Tanács nem a PADOSZ kinyújtott karja, erre kényesen ügyeltünk. Az Üzemi Tanács szuverén testületként működik, a tör­vényben biztosított jogosítványoknak megfelelően az összmunkavállalók ér­dekeit képviseli, törvényi keretek kö­zött. Úgy látom, ha egy testület tagjai egy szakszervezet jelöltjeiből kerülnek ki, akkor ott azonos gondolkodásmód mutatkozik meg. A PADOSZ szellemi­ségéből sikerült átörökíteni az ÜT-be, és ezért nagyon jó az együttműködés, napi kapcsolatban állunk. A választásokkal kapcsolatban a PADOSZ célja, hogy amit eddig meg­tett, elért, azt továbbvigye. Igyekszik rendszerszinten, összvállalati szem­pontok szerint tevékenykedni, s ebbe a körbe jól illeszkedik az ÜT szerepe. Az Üzemi Tanács a vállalat egészére kiterjedő feladatokkal bír, ennek tuda­tában dolgozik, cselekszik, és a PADOSZ sem gondolkodik másként. Vámosi Albert, MÉSZ: - Az ÜT- vel való együttműködésünk kiegyen­súlyozottnak, jónak mondható. Az 1998-as választások alkalmával a MÉSZ képviselői ugyan még nem ju­tottak be az ÜT-be, viszont időközben (nyugdíjazás miatti üresedés révén) bekerülhetett egyik póttagunk, és ezál­tal közvetlenül részt vehettünk az ÜT munkájában. Minden ott folyó döntés­ről közvetlenül értesültünk, és az ér­dekképviseleteket érintő témákban mindig megkérték véleményünket, amit figyelembe vettek a döntéseknél. Az érdekképviseletek működtetik a Koordinációs Tanácsot, aminek a munkája az utóbbi időben nem egé­szen problémamentes. Az ÜT választással egy időben fo­lyik a Munkavédelmi Bizottság tagjai­nak választása is. Úgy látjuk, hogy a Munkavédelmi Bizottság működése változtatást igényel, a bizottság mun­kájának színvonalát a jövőben feltétle­nül emelni kell. Az MvB összeállításá­ban a PADOSZ-szal közös listán dol­gozunk, de ez még csak tervszinten áll. Közös, irányadó szempontokat kell meghatározni, az összmunkavállalói érdeknek kell itt is megjelenni. Az 1998-as ÜT és MvB választások során a MÉSZ 30 % körüli eredményt ért el, amin mindenképpen javítani kí­vánunk. Szeretnénk, ha egy szervezet sem érné el a 65 % + 1 szavazatot, mert ezzel jogosult lenne egyedül is a dönté­sek meghozatalára, a KSZ kötésére, bértárgyalásokra stb. Ezt nem tartanánk szerencsésnek. Az elkövetkezendő választásokon a MÉSZ egy külön 13-as listát fog indíta­ni. Ezzel a minél nagyobb reprezentati­vitás elérése a célunk. Úgy érzem, hogy az ÜT-nek az összmunkavállalói érde­kekre irányuló alapelve nem tud teljes mértékben érvényesülni, mintha egypó­lusúvá vált volna azáltal, hogy az egyik érdekképviselet különösen nagy több­séggel szerepelt a választásokon. He­lyes lenne, ha az érdekképviseletek rep­rezentativitásának arányában történne a tagok delegálása az ÜT-be, mint ahogy ezt több európai példa is mutatja. A jelenlegi ÜT választási törvény hi­báját úgy hidalhatnánk át, ha a PADOSZ önkorlátozást gyakorolna és a választások után visszaléptetné né­hány jelöltjét, hogy a többi érdekképvi­selet is ÜT tagságot szerezhessen. Néber Tibor, ATISZ: - Az ÜT-vel jó a kapcsolatunk, a problémák megoldása tekintetében egyértelműen célratörő. Nagy eredményként értékelhető az ÜT és a négy szakszervezet között létrejött Együttműködési Megállapodás, vala­mint a Koordinációs Tanács működése. Helyt kaptak az ATISZ képviselői a bi­zottságokban, így sok területre van rálá­tásunk, és több vonalon tudjuk a mun­kavállalók érdekeit képviselni. Jó az ÜT és az ATISZ közötti információáramlás. Az ÜT-től mindig megkapjuk a folya­matos tájékoztatást, a javaslattételi, vé­leményalkotási lehetőséget, és vélemé­nyünket figyelembe veszik, elfogadják. Miért is fontos az ÜT választás? A tör­vény miatt azért, mert a reprezentativitást ez dönti el. A reprezentativitáshoz pedig a Kollektív Szerződés fűződik. Fontos lenne elérnünk a 10 %-ot, mert úgy lá­tom, hogy a cégvezetés a reprezentatív szervezeteket részesíti előnyben. A tör­vény és a jogszabályok alapján minden egyes tárgyalásra (KSZ, bértárgyalás stb.) a cég köteles meghívni minden ér­dekképviseletet, ahol mi részt is veszünk. Véleményeink eddig építők voltak, még ha kis létszámmal rendelkezünk is. A négy szervezet együttesen ír alá, együtte­sen képviseli a munkavállalókat, ezt mindenképen helyesnek ítélem. Rendkívül fontosnak tartom az ÜT választásokon a dolgozók részvételét, mert ez a munkavállalók hozzáállását bi­zonyítja, azt, hogy számukra ez mekko­ra jelentőséggel bír. Remélhetőleg, mint ahogy eddig, a munkáltató ezúttal is se­gíteni fogja az ÜT választást. Fontos, hogy a választás érvényes és eredmé­nyes legyen! Bízom benne, hogy széle­sebb körből kerülnek ki a leendő ÜT- tagok, és ezzel nagyobb területről tudják a munkavállalók érdekeit képviselni. Markotán Károly, Munkástanács: - Megítélésem szerint jó volt a kapcsola­tunk az Üzemi Tanáccsal. Elláttak infor­mációkkal, és amit felvetettünk vagy amiben kérdésünk volt, arra választ kap­tunk, bár nem biztos, hogy olyan mélysé­gig, mint a többi érdekképviselet. Úgy lá­tom, elég sok tájékoztatást kaptak a szer­vezetek, de jóval kevesebb információ­val lettek ellátva azok, akik nem lettek beválasztva az ÜT-be. Ezt a beszámoló­jában az ÜT is említette. A PADOSZ tel­jesen képbe került, póttagja révén a MÉSZ is, de a többi szervezet már sok­kal kevesebb információhoz jutott. A választással kapcsolatban az a véle­ményem, hogy sokkal jobb lenne, ha a négy érdekképviselet a jelenlegi súlyá­nak megfelelően állítana jelölteket, és valamennyi érdekképviselet tagjaiból kerülnének ki az ÜT tagjai. Erre a Mun­kástanács egy „választási együttműkö­dést” kezdeményezett, de sajnos nem került elfogadásra, pedig ez a lefedettség és a munkavállalók érdekeinek tekinte­tében is sokkal előnyösebb lenne. Nem igazán tartom szerencsésnek az ÜT vá­lasztást a jelenlegi módon. Úgy látom, el is veszítette azt a jogosultságát, amire létrejött, gondolok itt a szociális jólléti vagyon együttdöntési jogára. Bízom benne, hogy ha nem is a négyes, de egy kisebb koalíció, választási együttműkö­dés létrejön, és ott úgy szerepelünk, hogy hatékonyabban tudjuk védeni a munkavállalókat. Lovásziné Anna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents