Atomerőmű, 2001 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2001-10-01 / 10. szám

// // 2001. október ATOMERŐMŰ 9. oldal OSZTALYTABLO Sorozatunkban most a Fejlesztési és Elemzési Osztály négy munkatársát mutatjuk be, nevezetesen Bajsz Jó­zsef osztályvezetőt, Rátkai Sándor fejlesztési csoport­­vezetőt, Labriczné B. Katalin könyvtárvezető és dr. Elter József elemzési csoportvezetőt. Fontos a kérdések feltevése- Mikor és honnan kerültél az erőműbe?- Az egyetem elvégzése után egy nagyon rövid kitérő után ke­rültem ide. Moszkvában az ener­getikai egyetemen végeztem, és amikor 1977 áprilisában hazajöt­tem, a PAV vezetésének ajánlására kerültem a Pécsi Hőerőműbe. Ott nyolc hónapot dolgoztam gyakor­nokként. 1978 januárjától vagyok Pakson, és az erőművel együtt ala­kult az életem, a szakmai karriert is beleértve.- Milyen munkaköröket töltöttél be? Különböző beosztásokban dolgoztam, négy évig ügyeletes mérnökként, majd mint üzemviteli osztályvezető. Később a bizton­ságnövelő intézkedésekkel foglal­koztam. Gyakorlatilag műszaki háttér jellegű munkát végzek azóta is, különböző beosztásokban, több­nyire osztályvezetőként.- A hires fotón, amely az 1. blokk indítási pillanatát örökítette meg. Te is rajta vagy.- Igen, ügyeletes mérnök voltam az első párhuzamos kapcsoláskor.- Hogyan emlékszel ezekre az eseményekre?- A munka sűrűjében az ember nem nagyon tudta azt a pillanatot ér­tékelni. Bennem úgy maradt meg, hogy akkor sikerült valamit elkezde­ni, holott a kezdés szó nem teljesen helyes, mert a blokkindítás egy fo­lyamatnak volt a része. Emlékszem az előtte lévő feszült időszakokra, amikor az orosz szállítóval vesze­kedtünk és ezek a viták időnként a kormányzati szintig is felcsaptak.- Sokan emlegetik ezeket a vitá­kat, mondanál példát is? — Nagyon sok téma volt, én ezt egy permanens vitának monda­nám, ami a problémákhoz való hozzáállás különbségéből követ­kezett. Példaként említhetem az 1. blokki számítógép problémáját. Kiderült, hogy a leszállított és üzembe helyezett gép nem tudja azokat a funkciókat teljesíteni, amelyek a tervben elő voltak írva. A moszkvai hivatalnokok ezen na­gyon egyszerűen túl tették volna magukat, mondván: a régi blokko­kon sincs számítógép, akkor Pak­son is tud az erőmű üzemelni nél­küle. A cég vezetése viszont ra­gaszkodott a minőségi követelmé­nyek szigorú betartásához. Voltak nagyon furcsa beszélgetések, és többnyire az itteni orosz szakértők kerültek kellemetlen helyzetbe. Ők hiába továbbították a problémákat, otthonról azt a választ kapták, hogy nem értenek hozzá, annak a gépnek jónak kell lenni. Tehát nem az itteni szakértőkkel volt a gond, hanem azzal a mentalitással, amit az akkori túlcentralizált bürokrati­kus rendszer képviselt. — Ez volt a múlt, ma viszont is­mét jelentős fordulóponthoz érke­zett az erőmű. Ebben a helyzetben mi az osztályod legfontosabb fel­adata? — Nagyon sok feladatunk van, de a legfontosabbak a teljesítménynö­velés és az élettartam hosszabbítás előkészítése. Persze nem kevésbé fontos az időszakos biztonsági fe­lülvizsgálatokból adódó feladatok­nak a teljesítése és koordinálása, vagy a végleges biztonsági jelentés megújításának beindítása és előké­szítése. Nyilván, ha a távlatokat Bajsz József nézzük, akkor a feladatok között az első helyen áll a már említett élettartam hosszabbítás és a telje­sítménynövelés. Ebben a témában most jutottunk el addig, hogy egy projekt szervezet létrehozását megalapoztuk, és hamarosan bein­dulhat az érdemi munka.- Hogyan érzékeled, felvettük már azt a ritmust, amely egy ilyen nagy feladat végrehajtásához szükséges?- Úgy gondolom, hogy a belső tájékoztatási munkánk javult, de ez nem azt jelenti, hogy ne lenne teendőnk. Visszautalnék egy má­sik vizsgálatra: az év elején né­hány szakember egy belső WANO-vizsgálatot tartott az ese­dékes OSART vizsgálatot előké­szítendő. Sok egyéb megállapítás mellett azt találtuk, hogy a szak­embereinknek nincs arra lehetősé­gük, hogy kibeszéljék egymás közt az őket érdeklő kérdéseket. Úgy gondolom, ezen lehetne változtat­ni. Értekezleteink többnyire az in­formációk továbbítására vagy szá­monkérésre szolgálnak. Néha szer­vezünk olyan tájékoztatókat, mint amilyen a közelmúltban volt az irodaépületben, de bennem hiány­érzet maradt amiatt, hogy a kérdé­sek felvetésére és megbeszélésére nem maradt idő. Ez pedig fontos lenne, mert egyrészt a vezetés is visszacsato­lást kapna az emberek gondolko­dásáról, másrészt aki ilyen kérdé­sekkel megjelenik egy ilyen fóru­mon, az egy kicsit a saját gondol­kodását is tudja tesztelni, hogy jól érti-e amit vizsgál? Egy kérdésben mindig az is benne van - ha ezt nem is mondja ki az ember - hol is van az én helyem, mit tudok én ehhez hozzátenni. Egyébként a teljesitménynövelési tanulmány készítését illetően nekem pozitív tapasztalataim vannak. A közre­működést illetően nagyon készsé­gesek voltak olyan emberek is, akikkel korábban még nem voltam munkakapcsolatban.- A szervezeti létszámod kielégí­tő, vagy van létszám gondod?- Ez egy érdekes kérdés, a ta­pasztalat szerint mindenki panasz­kodik a létszám hiányra. Közben pedig, azt hiszem senki sem oppo­nálja, hogy egy ilyen erőművet 2800-3000 fővel üzemeltetni, fi­noman szólva nem egy munkaerő­hatékony megoldás. Én úgy gon­dolom, hogy létszámban szűkö­sen, de eleget tudunk tenni felada­tainknak, ez annak köszönhető, hogy itt nagyon jó képzettségű emberek vannak mind az elemzés, mind pedig a műszaki fejlesztés területén. A feladatok végrehajtá­sát megpróbáljuk mindig a legop­timálisabban megszervezni. Az osztály létszáma az utóbbi időben is csökkent, és az itt dolgozóknak kell a feladatokat átvenni és meg­oldani. Ennek ellenére nem mon­dom azt, hogy kevesen vagyunk.- Munkaidő lejártával az irodá­ban hagyod a munkát, vagy haza­viszed?- Elmélyülést igénylő dolgokkal csak otthon van lehetőségem fog­lalkozni. Emiatt viszek haza fel­adatokat, de ezek számát igyek­szem minimalizálni. Ezentúl az Internet segítségével otthon van igazán időm a szakmai oldalakon történő barangolásra, az erőműben erre nincs lehetőség, elsősorban az idő hiánya miatt.- Ezek szerint az Internetezés munka és kikapcsolódás is?- Igen, és szeretek olvasni is. Aránylag sokat utazunk a Dunán­túlon, édesapán Zalában él egye­dül, gyakran látogatjuk. Ez a mai útviszonyok mellett nem mindig csak kikapcsolódást jelent. - Nejed hol dolgozik? - O pedagógus és Szekszárdon, a megyei önkormányzat humán szol­gálatok központjában dolgozik.- Gyerekek?- Két egyetemista lányunk van. A nagyobbik építészhallgató a Műegyetemen, a kisebbik ugyan­ott környezetvédelmi mérnöknek készül. Arra vagyok büszke, hogy sike­rült a képzésüket eddig segítenem. Mind a ketten egy-egy évet töltöt­tek külföldön a középiskolás évek­ben. Ez nagy befektetés volt anya­gi szempontból is, de mindenképp megérte. A családban mindenki több nyelvet beszél. Igazi bábeli kavalkád az, amikor lányom finn barátai/barátnői betoppannak, es angol, német, finn (és magyar) for­dulatokkal igyekszünk egymást megérteni. Nálunk nincs kölcsönzési határidő A szombathelyi megyei könyvtár­ból érkezett Paksra - férjét követ­ve, aki a meteorológiai főállomás megszervezését kapta feladatul még 1977 novemberében. 1978. február 1 -tői a PAV könyvtárosa.- Katika! Nehéz volt a váltás? Ho­gyan indult a könyvtárosi munka?- Nem mondom, hogy zökkenő­­mentes volt a váltás, mert én köz­­művelődési könyvtárból jöttem, erősen humán beállítottsággal. Az egyetemen magyar-könyvtár sza­kon végeztem, de úgy érzem - rö­vid idő alatt - sikerült áthidalnom a két könyvtári szakterület közötti másságot, előnyt jelentett ugyanis, hogy jelenlétem alatt nőtt és alakult a könyvtár és alakultam át én is. Annak idején a Sugárvédelmi és Nukleáris Főosztály állományába kerülvén azt a feladatot kaptam, szervezzem meg a könyvtárat a cégnél. Szakmai kihívást is jelen­tett számomra ez a munka, amit nagy örömmel vállaltam. Már bi­zonyos kezdeményezések voltak, a leltárkönyv tanúsága szerint az el­ső bejegyzés 1976. november kö­zepén történt. A TMK épületében kezdtem egy szekrénnyel, majd az irodaépület elkészültével, a 7. eme­leten kapott helyet a könyvtár. Itt már igazi könyvtári miliőt sikerült kialakítani a rendelkezésre álló kb. 60 m2-en, szabadpolcos kölcsönző és külön olvasóhelyiséggel.-Hogyan történtek a beszerzések?- Az állomány fejlesztéséhez az anyagi feltételek kezdetektől bizto­sítva voltak. A vezetésnek mindenkor fontos volt, hogy a szakembereknek a szükséges szakmai információkhoz való hozzáférést biztosítsa. Az ol­vasói igények eleinte spontán csapódtak le a könyvtárban, továbbá rendszeresen figyel­tem a könyvpiac ajánlatát, gyakoriak voltak az antikvári­­umi beszerzések is. Az első két évben egyedül végeztem a munkát, majd 1980 februárjában kaptam mellém egy kolléganőt, aki az adminisztratív munka egy részét le­vette a vállamról. Ez a létszámbőví­tés a megnövekedett feladatokon túl köszönhető volt annak is, hogy az 1979-ben megalakult Műszaki Fej­lesztési Osztályhoz már önálló egy­ségként tartozott a könyvtár. Azóta is csak a név variálódott, de mindig a fejlesztés a „gazda”.- Meddig voltak a 7. emeleten?- 1987 februárjáig, majd a jelen­legi helyünkre költöztünk. Itt már kifejezetten könyvtári célra kiala­kított szárnyat kaptunk, optimális feltételekkel. 200 m2-es hasznos alapterületen korszerű szabadpol­cos tér, olvasóterem, modem gör­dülő zárt polcrendszeres raktárral, amely hosszú távon megfelelő el­helyezést biztosít. —A könyvtár mindenben hasonlít az országos közművelődési könyv­tárakhoz?- Csak részben, mert például ná­lunk nincs kölcsönzési idő, kése­delmi díjat sem kell fizetni. A Labriczné B. Katalin könyvek munkaeszközök, akár több évig is kint vannak, ameddig szükségesek. Nyilvántartási rend­szerünk választ ad arra, hogy egy adott könyv kinél van és ismételt igény esetén hozzáférhetővé tesz­­szük az új érdeklődőnek is. A fo­lyóiratok és CD-k kölcsönzési ide­je viszont korlátozott, 2 hét a határ­idő, amit be is tartanak olvasóink. Egyébként a könyvtárfejlesztés itt is hasonló: az állománygyara­­pitási munkánál a gyűjtőköri sza­bályzat a mérvadó, a beszerzés a különböző kiadói, könyvterjesz­tői ajánlatok, katalógusok, fel­használói és olvasói igények alap­ján történik (napjainkban a SAP keretein belül!).- Hogyan lehet kategorizálni a betérő olvasókat?- Kölcsönözni - jelenleg - csak PA Rt.-os munkavállaló kölcsönöz­het, ezért az olvasói és kölcsönzői kör nem ugyanaz. Nagyon megha­tározza a napi forgalmat az oktatá­si épületben folyó tanfolyamok gyakorisága és milyensége. A tan­folyamok szüneteiben nagyon so­kan térnek be hozzánk és ezek az emberek szinte mindent olvasnak. Vannak napi- és hetilapjaink és ha­vi és időszakos szakmai folyóirata­ink. Vannak olyan szakemberek, akik havi egy-két alkalommal tér­nek be, a megjelenő havi szakmai lapok olvasására. És természetesen szép számmal vannak olyanok, akik egy-egy munkahelyi feladat megoldásához ill. szakmai tovább­képzésükhöz gyűjtenek informáci­ókat, irodalmat.- Mennyi és milyen az állományuk?- Könyvből kb. 30 000 kötetünk van, többségben a műszaki és ha­tárterületek irodalma, illetve a jogi és közgazdasági könyvek. Közel harminc féle külföldi szakfolyóiratunk van, angol, német és orosz nyelvterületekről. 18 álta­lános érdeklődésre számot tartó na­pi-, heti- és havilap található könyvtárunkban. Ezen kívül 111 féle magyar nyelvű szakmai folyó­irat, ill. 24 féle közlöny és hivata­los értesítőre fizetünk elő több pél­dányban ,amelyek egy része az igénylő gazdasági egységhez ke­rül, már a beérkezés napján. Ezenkívül CD-ROM-ok (külön­böző adatbázisok, enciklopédiák, lexikonok, szótárak, nyelvoktató lemezek, ismeretterjesztő multimé­diák stb.) kutatási jelentések, útije­lentések, fordítások találhatók állo­mányunkban. 1993-tól a Szabványtár is a könyvtárhoz tartozóan működik.- Van letéti könyvtáruk is?- Letéti állományunk három he­lyen van, 1981-től Domboriban, 1985-től Balatonfíireden és 1986- tól a szekszárdi vendégházban.-Internet hozzáférhetőségük is van?- Igen, de mi csak a helyet bizto­sítjuk, a gazda az informatika. Az Internet használat gazdasági veze­tői engedéllyel lehetséges. Erre a célra 2 gép van kijelölve. —Milyen terve van a jövőre nézve?- Számítógépre szeretnénk vinni a teljes állományunkat, ugyanis csak 1995-től kezdtük meg a számítógé­pes kölcsönzést és állomány nyil­vántartást. Folyamatosan végezzük az 1995 előtt kölcsönzött könyvek számítógépes feldolgozását is, de ezt még nem sikerült teljes körűen végrehajtanunk. Szeretném továbbá, hogy a kutatási jelentések, fordítá­sok és egyéb nem hagyományos do­kumentumok is bekerüljenek az adatbázisba. Ez viszont a napi mun­ka elvégzése mellett nemcsak idő kérdése. Terveink között szerepel, hogy biztosítsuk munkavállalóink­nak a könyvtári állományban való tallózás lehetőségét (íróasztala mel­­lől)az INTRANET segítségével.- Munka után van-e kikapcsolódás?- A munkám az egyik hobbim is, szívesen csinálom. Kikapcsolódás? Szeretek olvasni, érdekel a politika is, szívesen varrogatok. Lakásunk­hoz közel van egy kertünk - tanyá­val -, ahova nagyon szívesen já­runk és is fizikai munkával „lazí­tunk”. Fiunk Szegeden végzett és már 2 éve Budapesten él és dolgo­zik, mi pedig várjuk a hétvégéket, amikor újra együtt van a család. A Rendkívüli osztálytabló folytatása a 10. oldalon található. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents