Atomerőmű, 2000 (23. évfolyam, 1-12. szám)
2000-09-01 / 9. szám
10. oldal ATOMERŐMŰ 2000. szeptember Augusztus 19-én 5. alkalommal rendezték meg a Duna-átúszó versenyt. A nagy erőpróbára idén vállalkoztak a legtöbben, ugyanis 510-en vágtak neki, 1996-ban 100 felnőtt és 10 gyerek, 1997-ben 120 fő, 1998-ban 323 fő, és 1999-ben 211 fő. Az ötéves évfordulót méltón ünnepelték a paksiak, igaz ehhez nagyon besegített a 34-36 C°-os meleg. A Duna hőmérséklete augusztus 19-én 22.17 C° volt. Kemping világtalálkozó Lechbruckban A kempingezés napjainkban egyre népszerűbb nyaralási és kikapcsolódási forma Magyarországon is egyre többen választják a pihenés és a kikapcsolódás e hasznos módját. Látni fiatalt és időset, 1 évestől a 90 évesig. Űzhető sátorral, sátras utánfutóval, lakókocsival, lakóautóval, vagy anélkül. Persze a fokozatosságot be kell tartani. A “profik” már lakókocsival járnak, Magyarországon már országos egyesületük van sok jól működő megyei klubbal. Ez már egy életforma. A kempingezők ez évi legnagyobb eseménye a július 27. és augusztus 6. között Németországban megrendezett 62. FICC Rally volt. A kemping világtalálkozók története a 30-as évek elejére nyúlik vissza. Ekkor rendezte meg a Nemzetközi Camping és Caravanning Szövetség (FICC) az első Európa Rallyt az angliai Hampton Court-ban, mindössze 390 résztvevővel. Ettől kezdve fokozatosan fejlődött Európa és a világ kempingezőinek éves találkozója, amelynek rendezői között 1996-ban Alsóörsön mi, magyarok is harmadszor szerepeltünk. Sokan emlékeznek az 1986-os, a debreceni Vekeri-tónál megtartott világtalálkozóra, mely 6500 résztvevőjével az egyik legsikeresebbek közé tartozik. Németországban az előkészületek már az év elején megkezdődtek abban a kempingben, mely megnyitásakor - a hetvenes évek elején - Európa legnagyobb kempingje volt. A 3500 egységet (sátor és lakókocsi) befogadni képes területen minden rendelkezésre állt a részvevők fogadására. Lechbruck önkormányzata a részvevők ellátását két szupercsarnokkal kívánta biztosítani. Egy 6000 fős “sörsátort” is felállítottak az esti programok lebonyolítására. Abban a szerencsében volt részem, hogy családommal a közel 30 egységből álló magyar csapat tagjaként részt vehettem ezen a csodálatos rendezvényen. 34 nemzet közel 6000 résztvevővel képviseltette magát Japántól Angliáig, Norvégiától Törökországig. A rendezvény helyszíne jól megválasztott, kelet Allgau Bajorországban. Jó néhány száz km-es autózás után az 5 egységből álló Tolna megyei csapat tagjaként végre megérkezünk. A tábor már majdnem tele, a magyarok a “Q” szektorban kapnak helyet. Tikkasztó a meleg, a “Dorfbürgermeister” megmutatja a helyünket, amely milliméter pontossággal ki van jelölve. Megkapjuk az ilyenkor szokásos egységcsomagot, még egy üveg snapsz is akad benne. Ez jó lesz majd a hidegebb napokra. Ezután jön az ilyenkor szokásos munka. Kipakolás és az elősátrak felállítása. Ekkor már jólesik az otthonról hozott hideg fröccs is. A programot áttanulmányozva mindenki talál benn kedvére valót. Reggel ökomenikus istentisztelet, uszoda, folklór és zenei programok, oldtimer bemutató. Gyermekek részére gyalogtúra, kerékpár- és falmászó verseny. Buszos kirándulások: Innsbruck, Chiemsee, München, Augsburg. Este programok a nagysátorban, “Trópusi eső” müncheni tánczenekar, “Dinkelsbühli fiúkórus”, “Alpen - Yupies” hangulatzenekar. És mellé fmom bajor sör, persze csak literes korsóban. A megnyitón nagy kavalkád, zászlórengeteg, tánc, zene és több ezer ember felvonulása. Lars Dalberg úr az FICC elnöke megnyitja a találkozót. Másnap esik, és sokat esik. Az áruházban hiánycikk a gumicsizma és az esernyő. Persze, mi nem adjuk fel. Szerencsére dombtetőn táborozunk. Azért nem esik mindig. Részt veszünk a norvég, török, holland, izraeli, és koreai-esten. És persze a magyar est. Nagyon jó a hangulat, hozott anyagból svédasztal, Pick-szalámis szendvics, sütemény és finom magyar bor. Ez utóbbinak van a legnagyobb sikere, elfogy az utolsó cseppig. Ajándék zászlók, jelvények és prospektusok. Cserebere. Közel háromszáz vendég, folyik a társalgás németül, angolul és magyarul. Az FICC elnök beszédet mond. Kap ajándékba egy korsót, finom vörösborral tele. Kénytelen teljesen kiinni. Esik. Nem várjuk meg a záróünnepséget. Traktor húzza ki a lakókocsikat az aszfaltra és elindulunk haza. Azért megérte, sok jó barátot szereztünk. Jövőre talán Selbu, (Norvégia) utána 2002- ben Tonghai (Dél-Korea). Azért erre alszunk még egyet. Addig is Tamási, Kiskunmajsa és a Balaton. Remélem találkozunk. Orbán Mihály Tűzoltók a homokban Augusztus 5-én és 6-án jelentős tömeg tarkította a paksi strandot. Ez önmagában véve nem is lenne érdekes, csakhogy ezúttal számtalan tűzoltósági autóval is találkozhattunk a parkolóban. No nem kell megijedni, nem oltani jöttek a lánglovagok a szélrózsa minden irányából, hanem az V. Tűzkakas Országos Tűzoltó Strandfoci Bajnokság döntőjére. Tehát immár ötödik alkalommal gyűltek össze a szakmabeliek a Paksi Hivatásos Tűzoltóság invitálására, hogy a homokpályán is megmutathassák képességeiket. Az elődöntőket még júliusban lejátszották, a 46 nevező csapatból 24-en jutottak a döntőbe, ám sajnos egy csapat nem jött el, így 23 csapat küzdött a helyezésekért - tudtam meg Bán Attilától, a rendezvény egyik főszervezőjétől. Négy csoportra osztották a megjelenteket, és egyenes kieséses rendszerben folytak a meccsek. A hangulatot egyébként nehéz szavakba önteni. A tűzoltófoci a kívülállónak, strandolónak is nagyszerű látványosság. A sok színes mez tarka forgataga, az állandóan jókedvű, közvetlen lánglovagok,' és a szűnni nem tudó, de nem is akaró jókedv uralkodott idén is a rendezvényen. Szombaton reggel egy különlegesen látványos, érdekes jelenetnek lehettünk szemtanúi, amikor a tűzoltók nem oltották, hanem gyújtották a tüzet. A látványosságot a nyíregyházi csapat egyik tagja szolgáltatta, aki puszta figyelmetlenségből cigarettájával meggyújtotta a pólóját. Természetesen az üdvrivalgás nem maradt el, hiszen a tűzoltó nem lehet tűz nélkül... Innentől a nyíregyháziak mottója: “Nincs tűz? Csinálunk!”. Este ingyenes vacsora várta a megfáradt versenyzőket, majd két turnusban hajókirándulás a Dunán. De nem nagyon duhajkodhattak. mulathattak az este, hiszen vasárnap nehéz mérkőzések vártak rájuk. Ekkor dőlt el minden, fontos volt a kipihentség, a helytállás. Végül a döntőt az Atomix Kft., azaz a mi tűzoltóink, és az encsi csapat vivta. Derekas küzdelem volt, melyben a szerencse nem állt mellénk. A végeredmény: 2 - 0. Azonban az Atomix-csapat nem hozott szégyent a fejünkre, ezt bizton állíthatom. 46 csapatból másodiknak lenni nem rossz helyezés, főleg ha csak ennyi választ el a győzelemtől... Emellett több díjat is kiosztottak, mind csapat, mind egyéni díjakat. De a- lényeg az, hogy a már hagyománnyá vált játékok idén is nagyszerű hangulatban zajlottak le, és ez mintegy biztosíték a jövő évi meccsek megrendezésére. Reméljük, városunk sokáig otthont ad majd ilyen, és éhhez hasonló rendezvényeknek (pl.: rendőrfoci, hasonló körülmények között). Gratulálunk a szervezőknek, és az Atomix csapatának az ezüstéremhez! Kundra Kata KIÁLLÍTÁS. Szeptember 7-én nyílt meg a Városi Művelődési Központ kiállítótermében LIPOVSZKY LÉL KEVE képzőművész kiállítása. Lipovszky Lél Keve 1976-ban született Pécsett. Kisgyermekkora óta él Pakson családjával. Szülei mindketten kötődnek az atomerőműhöz. Lipovszky Lél Keve bemutatott művei a háromdimenziós, térbeli művészet megjelenítői. Az alkotások fa és bőr felhasználásával, az anyagok eredeti, sajátos színének megőrzésével, hangsúlyozásával készültek. A kiállítás szeptember 30-ig naponta 15- től 19 óráig tekinthető meg a VMK nagy kiállítótermében. Atomerőmű A Paksi Alomeiőmű Részvénytársaság havilapja Az Rt vezérigazgatója: Nagy Sándor Mb. főszerkesztő: Beregnyei Miklós A szerkesztőség tagjai: Botka Beáta, Enyedi Bernadett Gyulai János, Lovászi Zoltánné, Majoros János, Medgyesy Ferenc, Sipos László, Wollner Pál Felelős kiadó: Kováts Balázs főmérnök Szerkesztőség: Paksi Atomerőmű Rt Tájékoztató és Látogató Központ Paks, Pf. 71. 7031Telefon: 75/507-431 Telefax: 1-355-72-80 InterNet http://www.npp.hu Kiadja az ASM Kft Tolna Meg>ei Irodája Irodavezető: Dr. Murzsa András. Leveleim: Szekszáid Pf. 71.7101 Nyomás: Déli Nyomda Kft. 7630 Pécs, Engel János u. 8. Felelős vezető: Futó Imre Athéntól Atlantáig Érdekességek az olimpiák történetéből Név Sportág Olimpiák A E B Gerevich Aladár vívó 1932-1960 7 1 2 Kovács Pál vívó 1936-1960 6 1 Kárpáti Rudolf vívó 1948-1960 6 Keleti Ágnes tornász 1952-1956 5 3 2 Egerszegi Krisztina úszó 1988-1996 5 1 1 Kulcsár Győző vívó 1964-1976 4 2 Darnyi Tamás úszó 1988-1992 4 Fuchs Jenő vívó 1908-1912 4 Balczó András öttusázó 1960-1972 3 2 Gyarmati Dezső vízilabdázó 1948-1964 3 1 1 Berczelly Tibor vívó 1936-1952 3 2 Kabos Endre vívó 1932-1936 3 1 Kárpáti György vízilabdázó 1952-1964 3 1 Papp László ökölvívó 1948-1956 3 Rajcsányi László vívó 1936-1952 3 Fenyvesi Csaba vívó 1968-1972 3 Az olimpiai játékok legeredményesebb magyar sportolói Szinte lapunk megjelenésével egy időben, 2000. szeptember 15-én ismét fellobban a láng. A XXVTI. Nyári Olimpiai Játékok kezdetét jelentő láng - immár huszonnegyedszer. 1916-ban, 1940-ben és 1944-ben a két nagy világégés akadályozta meg abban a fölkerekség legjobb sportolóit, hogy bemutassák tudásukat, ám a krónika ezeket az elmaradt seregszemléket is teljes jogú olimpiaként tartja számon. Összeállításunkban az olimpiatörténet érdekességeit próbáltuk csokorba szedni Athéntól Atlantáig. 1896 Athén: Az újkori játékok első bajnoka az amerikai hármasugró, James B. Conolly lett, aki az akkori hagyományoknak megfelelően, ezüstből készült medált kapott. (A második helyezetteknek bronzérem járt, a harmadikoknak pedig semmi.) Az első magyar olimpiai bajnok pedig Hajós Afréd, aki két úszószámban is diadalmaskodott Athénban. 1900 Párizs: A magyarok egyetlen aranyérmét egy atléta, a diszkoszvetésben győztes Bauer Rudolf szerezte, aki párizsi elsősége után soha többé nem indult versenyen. 1904 St. Louis: A rendezők világkiállítás melléktermékévé züllesztették a játékokat. Egyébként is nagy volt a fejetlenség, hiszen a meghirdetett 73 versenyszám mellett 313 nem hivatalosat is a műsorba iktattak. 1908 London: Itt rendeztek először ünnepélyes megnyitót, amelyen a csapatok formaruhában vonultak fel. Sporttörténeti érdekesség, hogy a teniszben győztes Gwendolin Eastlake- Smith személyében Londonban avattak először női győztest. 1912 Stockholm: A megnyitón a csapatok az országot jelző tábla és a nemzeti lobogó alatt vonultak fel. 1920 Antwerpen: Az I. világháború miatt az 1916-os berlini találkozó elmaradt, Belgium kapott rendezési lehetőséget. Nekünk ez kétszeresen is fájdalmas volt, hiszen 1914-ben eredetileg Budapestet jelölték házigazdának, másrészt Coubertin fellépése ellenére sem hívták meg a központi hatalmak sportolóit, így először magyarok nélkül zajlottak a játékok. Itt húzták fel először az ötkarikás olimpiai zászlót. 1924-ben Chamonix-ben rendeztek először téli olimpiát, a nyári játékoknak ismét Párizs volt a házigazdája. 1928 Amszterdam: Itt kaptak a győztesek elő ízben háromféle olimpiai érmet: arany, ezüst, bronz fokozatot. 1932 Los Angeles: Az első igazán nagy olimpia, amely a világválság ellenére is rendkívül sikeres volt, a versenyeket több mint egymillió néző tekintette meg. Itt építettek először olimpiai falut is, igaz, csak férfiaknak. 1936 Berlin: Ekkor érkezett először váltóstafétával Athénból az olimpiai láng. A nagyitóval összegyűjtött napsugarak által meggyújtott égő fáklyával a rendező város olimpiájának megnyitásakor olimpiai tüzet gyújtottak. 1948 London: A világháború miatt elmaradt két olimpia után a NOB nem engedélyezte Németország és Japán részvételét. 1952 Helsinki: A politikai megbékélést erősítette, hogy részt vehetett a Szovjetunió, Kína, Németország és Japán, ugyanakkor szovjet nyomásra a “béketáborból” érkezőknek külön olimpiai falut alakítottak ki. 1956 Melbourne: Az olimpiák történetében külön fejezet, hogy az állatok beviteli korlátozása miatt a lovasversenyeket a központi játékoktól majd’ 15 ezer kilométerre, Stockholmban rendezték. 1960 Róma: Új fejezet jelentkezett az olimpiák történetében, a dán Knut Jensen kerékpáros verseny közben esett össze és hunyt el, az ok: a dopping. 1964 Tokió: Az első ázsiai olimpiára vitték először repülőgépen az olimpiai fáklyalángot. 1968 Mexikóváros: A 2240 méteres magasságban zajló játékokra viszont hajón utazott első ízben az olimpiai láng. 1972 München: Szeptember ötödiké az olimpiák történetének legsötétebb napja. Arab terroristák törtek be az olimpiai faluba, az izraeliek szállásán két embert megöltek, kilencet túszul ejtettek. Az akció “eredménye”: az összes túsz, öt terrorista és egy rendőr halála. 1976 Montreal: Ez bizonyult mindeni idők legveszteségesebb olimpiájának, a tervezett 310 millió helyett 1400 millió dollár költséggel. 1980 Moszkva: A szovjetek afganisztáni bevonulására válaszolva Carter amerikai elnök bojkottot hirdetett, közel ötven ország maradt távol a játékoktól. 1984 Los Angeles: A szocialista tábor országai nem hagyták válasz nélkül a korábbi bojkottot, ennek hatására több mint 12 ország mondta le részvételét. Köztük volt Magyarország is, így ezúttal másodszor zajlottak magyar sportolók nélkül az olimpiai játékok, de először történt, hogy “önszántunkból” maradtunk távol. 1988 Szöul: A doppingbotrányok miatt maradt emlékezetes Szöul. E “műfajban” a kanadai sprinter, Ben Johnson és a súlyemelők - sajnos köztük magyarok is - jártak az élen. Első ízben szoríthattunk paksi versenyzőért is az olimpián, a Paksi SE ökölvívójának, Erős Lajosnak a tisztes helytállás maradt. 1992 Barcelona: A földkerekség talán legnagyobb ünnepén a magyar küldöttségben három versenyző is képviselte városunkat. A Paksi SÉ két ökölvívója, Bognár László és Petrovics János nem jutott túl az első fordulón. Az Atomerőmű SE ifjú cselgáncsosa Kovács Antal viszont elképesztő meglepetést okozva, a magyar cselgáncssport első olimpiai aranyát szerezte meg. 1996 Atlanta: Száz évvel az első újkori olimpia után az amerikaiak rendezhették a játékokat, bár sokan voltak, akik úgy vélték, az “arany olimpiát” Athénnek kellett volna kapnia. Nem sikerült megismételnie négy évvel korábbi bravúrját az paksi Kovács Antalnak, aki az ötödik helyet szerezte meg a cselgáncs versenyek során. Összeállította: Medgyesy Ferenc
