Atomerőmű, 1999 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1999-10-01 / 10. szám
4. oldal ATOMERŐMŰ 1999.október Nukleáris hírek a nagyvilágból Műszaki szemle az EMANI-nak (Folytatás az 1. oldalról.) (Ez az intézkedés tört részére csökkentheti le a ténylegesen kapott dózist). Az eseményt a 7. fokozatú nemzetközi nukleáris eseményskálán 4. fokozatba sorolták. Mint ismeretes, a legsúlyosabb, 7. fokozatba csak a csernobili baleset került. E skáláról tudni kell, hogy nagyjából logaritmikus, azaz minden osztályba durván tízszer olyan súlyos balesetek kerülnek, mint az előzőbe (hasonló a helyzet a földrengések súlyossági besorolására használt Richter-skálánál, amelynek mostanában - sajnos - többször kellett látnunk gyakorlati alkalmazását a médiákban). A balesetet néhány óra alatt megfékezték, és az előzetes várakozással ellentétben eddig még sem a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségtől, sem az USA-tól nem kért a japán kormány segítséget a baleset kivizsgálására, illetve következményeinek felszámolására. Hírek szerint Oroszországtól kértek segítséget sugárvédő ruhák formájában (talán a csernobili szarkofággal kapcsolatos munkáknál használt speciális ruházatokról van szó?!). A német közvélemény barátkozik az atomenergiával A legújabb német közvélemény-kutatások arra mutatnak, hogy mind a lakosság egészében, mind az ifjúság körében csökkent az atomenergiával való szembenállás. A megkérdezetteknek mindössze 11,8%-a jellemezte magát atomenergia-ellenesnek. Az 1999. évi 29%-kal szemben a 14-29 éves korosztályból csak 17% ellenezte az atomenergia alkalmazását. A többi korosztályban is hasonló a csökkenés. A megkérdezetteknek csak 25 százaléka értett egyet a német kormánynak az atomenergia rövidtávú felszámolására vonatkozó tervével. 64% nyilatkozott úgy, hogy az atomenergiára még hosszú évekig szükség lesz, amíg nem találnak megfelelő helyettesítő energiaforrást. A különböző energiaforrásokat az alábbi arányban ítélték jelentős tényezőnek a következő 20-340 évben Napenergia: 64% Földgáz: 62% Szélenergia: 56% Vízenergia: 44% Atomenergia: 42% Olaj: 42% Szén: 26% Szánjon meg a rossz (?!) Az Európai Unió küldöttségével való tárgyalás után a szlovák kormány bejelentette, hogy Buhunicében két blokkot hajlandó 2006 illetve 2008- ban leállítani. A tárgyalások témája az Unióhoz való csatlakozás volt. Már 1992-ben reális áron rendbehozhatatlannak nyilvánították az EU szakértői a bohunicei első 2 blokkot, és az EU-hoz való csatlakozás feltételéül szabták azoknak a bezárását. Mindamellett Szlovákia hangsúlyozta, hogy ez a döntés politikai és nem szakértői jellegű volt. Az Európai Bizottság bejelentette, hogy kész jelentős összeggel támogatni a két blokk bezárását, ha annak ésszerű időpontját bejelentik. A mostani bejelentésre azonnal felajánlották a támogatást a PHARE-program keretén belül, és ígéretet tettek további támogatók mozgósítására is. Ez már második alkalom, hogy a két blokk bezárásának határidejét két évvel megrövidítették. Vinnay István (Folytatás az 1. oldalról.) A záró megbeszélésen Honey úr összegezte a látottak, hallottak alapján kialakult véleményét. Szerinte a Paksi Atomerőmű és annak üzemeltetése nagyon magas színvonalú. Az ilyen típusú atomerőművek inherens biztonsága (nagy víztartalékok, kis teljesítmény-sűrűségű aktív zóna) mellett a mi esetünkben a következő pozitívumokat emelte ki:- technológia: negatív hőmérsékleti reaktivitás tényező, üzemanyag hermetikusság, jó minőségű reaktortartály, blokk-leállítási lehetőség a tartalékvezénylőből, transzformátorok tűzvédelme,- üzemeltetés: képzett és hozzáértő személyzet, mérnöki végzettségű blokkügyeletes, csak 8 órás műszak, rend és tisztaság,- mérnöki háttér: szimulátor megléte, reaktortartály anyagvizsgálat, a gőzfejlesztő csövek teljes körű vizsgálata 2004-ig és a dugózási repedéshatár (0,5 falvastagság) alacsony mértéke, a tapasztalatok visszacsatolása és megosztása,- fejlesztés: a kiegészítő üzemzavari tápvízrendszer átalakítása, reaktorvédelmi rekonstrukció, az állapotorientált üzemzavar-elhárítási kezelési utasítások bevezetése. Az észrevételek második nap végi áttekintése után több nyitott, illetve nem egyértelmű kérdést (mint pl. a földrengésvédelem, az üzemviteli próbák nyilvántartása, természeti hatások) sikerült tisztázni. így a szemle végére már csak néhány olyan téma maradt (gépház tűzvédelme, 2000. év problémájának kezelése), amelyek szerinte nagyobb figyelmet igényelnek. Mint Honey úr elmondta, Brüsszelben beszámol az EMANI igazgatójának a kapott információkról, az öszszességében igen pozitív benyomásairól, majd elkészíti az EMANI vezetésének átadandó jelentését. Hadnagy Lajos Mesterségem címere R & M Építő és Szigetelő Kft. A társaság többségi tulajdonnal rendelkező alapítója a tőkeerős, 1995-ben közel egymilliárd márkás évi forgalmú müncheni Rheinhold & Mahla AG a hő- és hangszigetlés, a homlokzatkialakítás, hűtőházszerelés, hajó beltéri szerelés területén mintegy száz éve folytatott tevékenységével nemcsak Nyugat-Európában, hanem a világ számos országában vált ismertté. Multinacionális jellegét tizenhárom országban működő leányvállalat-hálózata jellemzi. A másik alapító a magyar és a nemzetközi szakipari piacon évtizedeken át jelentős szerepet vállaló „HŐTECHNIKA” Építő és Szigetelő Vállalat volt, mely privatizáció útján a teljes, mintegy 700 fős, szakipari főmérnökségével került az új vegyesvállalatba. Ma a magyar piacból - szakmai területen - 48-50%-ot képvisel az új cég, közel 600 fős dolgozói létszámmal. A kis létszámú, 25 fős management feladatához tartozik a konkrét vállalkozások, szerződéskötések, termelésirányítási és kereskedelmi feladatok koordinálása a három hazai főmérnökségnél és a két export kirendeltségen. Állandó munkahelyeink: Bakonyi Erőmű Rt. Ajka, Bábolna Rt. Győr, Biogál Gyógyszergyár Rt. Debrecen, Borsodchem Rt., Budapesti Erőmű Rt., DUNAFERR Dunai Vasmű Rt., Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Rt. Martfű, Gyöngyös-Visontai Erőmű Rt., Győri Hulladékégető Mű, Hulladékhasznosító Mű Budapest, Mátrai Erőmű Rt., MÓL Rt. Komáromi Finomító, MÓL Rt. Százhalombattai Finomító, MÓL Rt. TIFO, Nitrogénművek Rt. Pét, Nitrokémia Rt. Balatonfűzfő, Pécsi Erőmű Rt., RINGA Húsipari Rt. Győr, RG Vegyészeti Gyár Rt. Dorog, Sárvári Cukorgyár Rt., Tatabánya 2. Erőmű, TVK Rt., TVM Rt. Szolnok, TVK Tiszai Erőmű Rt., Paksi Atomerőmű Rt. Tevékenységi körünk: Tervezés: ipari zajvédelem, környezeti zajvédelem, építési akusztika, teremakusztika, tervezés, mérés, tanácsadás, fővállalkozás, tervezési művezetés, kivitelezés. Kivitelezés: ipari hő- és hangszigetelés, épületgépészeti hőszigetelés, helyszíni poliuretánhabosítás, komplett szakipar-állványozás, korrózióvédelem, azbesztmentesítés, fémlemezburkolat-előgyártás, fémlemezburkolat-előgyártás, ipari homlokzattechnika (fassade), speciális turbinaszigetelés, zajcsökkentőfülke-gyártás, szerelés. A paksi atomerőműben zajló munkákról a kirendeltségvezető Lénáit István nyilatkozott. — Az erőmű területén a Kft. 1978 óta van jelen. Kezdetben a felvonulási építmények, kazánházak, büfék, ebédlő hőszigetelési munkáit végeztük, kis létszámmal 8-10 fővel. 1980-ban, amikor megkezdődtek a technológiai szerelések, létszámunk 40- 50 főre bővült, majd 1981-82- ben az egyes blokk szerelésénél már 150-200 emberrel vettünk részt a munkálatokban. Ez idő tájt segítségünkre volt a honvédségtől 2 szakasz és a lengyel INSTAR-tól 40-50 bádogos. A szigetelések, burkolás 80%-át végeztük, magunknak állványoztunk 15-20 fős állványozó részleg foglalkoztatásával. A primerkörben 50.000- 60.000 m2, a szekunderkörben 60.000- 70.000 m2 területet szigeteltünk és bádogoztunk, ehhez jöttek még az egyéb kiszolgáló létesítménynek. 84- ben a II. blokkon is teljesítettük az elvárásokat. A ffl-IV. blokkok már gyorsított ütemben készültek. Itt már könnyebb volt a munkánk, hiszen rendelkeztünk az előző évek tapasztalataival, gyakorlott 200-250 fős munkacsoporttal. A IV-es blokkon már bizonyos biztonságtechnikai előírásokat is teljesítenünk kellett, saválló burkolatot használtunk bizonyos területen a boxon belül. Ehhez beruházásra volt szükség a megfelelő gépek beszerzéséhez. Szinte újra tanultuk a szakmát, hiszen először dolgoztunk ezzel a technikával, anyaggal. A következő években a többi blokkon is kicseréltük a burkolatot a megfelelő helyeken saválló burkolatokra. A blokkok elkészülésével a katonai és lengyel segítség megszűnt. A mai napig minden évben márciustól szeptemberig a karbantartási munkákban veszünk részt a leállás idején, 90-120 fős létszámmal. Amikor ezek a munkák befejeződnek, szeptembertől márciusig egyéb munkaterületre irányítjuk az embereket, külföldre 40-50 fővel, illetve már hazai munkaterületeinkre. Technológiai fejlettségünk állandóan változik, fejlődik, gépekben, járművekben egyaránt. Cégünk az oktatás, munkaerő utánpótlásból is kiveszi részét. A hőszigetelő és ipari bádogos szakma csak felnőtt képzésben valósul meg, ezért cégünk az ÉVOSZ által patronált Bokányi Dezső Építőipari-, Képző- és Iparművészeti Szakközép és Szakmunkásképző Iskolával végzi a vizsgáztatásokat. Az elmúlt évek során saját képzésben mintegy 600 főt képeztünk ki és ebből ma is 308 ipari-, hőszigetelő-bádogos dolgozik a cégünknél. Évenként 50-60 fő továbbképzése folyik „Izometrikus” felmérési rendszer elsajátítására. Az Izometrikus felmérési rendszer segítségével nem kell sehová utaznunk felméréseket készíteni, hanem az ottani felmérő készíti ezt, és faxon küldi el nekünk. Mi legyártjuk, szállítjuk majd a szállítást követően, pontosan lehet felszerelni. Más vonalon is fejlődünk. Egy számítógépes plazmavágó gépsort állítottunk össze. Ez a felszerelés kiegészítőkkel együtt kb. 7 miihó forintba került. Nálunk 7 éve üzemel, Magyarországon egyedülállóan. A számítógépbe beütik a megfelelő méreteket, a gépsor pedig milliméter pontossággal legyártja, ezzel munkaidőt, anyagot spórolva meg. Az így készült szerelvényeket szállítjuk Németországba és Magyarországon több helyre, természetesen az erőműbe. Hat éve kért fel egy német cég turbinaszigetelők varrására. Azóta működik varrodánk, képzett varrónőkkel. Ezt a turbinaszigetelő eljárást már a Paksi Atomerőműben is alkalmaztuk az idei évtől a III. blokk turbináján. Ha a jövő évben is megbízást kapunk, a további blokkokon is alkalmaznánk ezt a technikát. Munkánkkal az elkövetkező időben is szeretnénk hozzájárulni a Paksi atomerőmű Rt. hatékony és biztonságos üzemeltetéséhez. Reménykedünk abban, hogy az atomerőműben napjainkban történő átszervezést követően is igényt tartanak eddigi munkáinkra. Megfelelő tapasztalatokkal, képzettséggel, felszereltséggel és tőkeerővel rendelkezünk, amit az elbírálásoknál reméljük figyelembe vesznek, hiszen dolgozóinknak és családjainak továbbra is innen szeretnénk a megélhetésüket biztosítani. Tíz éves a PADOSZ Interjú Gallyas Vilmos humánpolitikai főosztályvezetővel (Folytatás az 1. oldalról.) Az 1990-es évek elejétől egy teljesen új világ alakult ki. Több esetben jutottunk a sztrájkig illetve a figyelmeztető sztrájkig. — A sztrájk után változott a vezetés álláspontja a jövőt illetően? — Sztrájkhelyzet soha nem a helyi menedzsment miatt alakult ki. A tulajdonos hozzáállása, más szemléletmódja miatt kellett sztrájkkal megbirkóznia a helyi vezetésnek, és biztosítania a feltételeket a sztrájk lefolytatásához, végrehajtásához. A helyi menedzsment a tulajdonos akaratát képviselte és továbbította az érdekképviseletek felé, ők pedig a munkavállalók felé. Tudtuk, hogy a szakszervezeteknek a tulajdonossal kellene tárgyalni. Nekünk nem sikerült megoldani a problémát, a tulajdonos viszont nem tárgyalt, csak azt követően állt szóba a szakszervezetekkel, miután a sztrájk bekövetkezett. — Mi jellemezte az átszervezés alatti időszakot? — Az átszervezéseknek van egy műszaki, cégszintű vonatkozása. Fel kell mérni, hogy a tulajdonosi célkitűzéseknek, az elérhető céloknak mi módon tud a cég megfelelni. El kell végezni a vizsgálatokat, és az abból kialakuló feladatkört végre kell hajtani. Az átszervezések legkeményebb vonala a humánpolitikai feladatok végrehajtása. Legkiélezettebb a helyzet, amikor már személyekre vonatkoznak a döntések, a változások, és azokat teljes mélységében keresztül kell vinni a munkaügyi eljárásokban, a munkaszerződéseken. A konfrontációk és a viták mindig ezen a területen éleződnek ki. A legérzékenyebb terület a személyeket közvetlenül érintő feladatok végrehajtásához szükséges feltételek, garanciák biztosítása. A kftsítés során a munkavállalók részéről az első reagálás a „nem” volt. Később, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a tulajdonosi akarat megmásíthatatlan, akkor megváltozott a helyzet és előtérbe került a garanciákról való tárgyalás. A humánpolitikai megállapodások voltak azok a területek, ahol nagy viták, ütközések, érdekegyeztetések zajlottak. Végül is konszenzussal zárult az átszervezés. Véleményem szerint jó garanciákat kaptak a munkavállalók és a kft-k működési feltételei is biztosítottak voltak. A juttatási, bérezési és foglalkoztatási rendszerben az ígérteket teljesítettük, megvalósítottuk. — Az eltelt 10 év alatt milyen változás történt a tárgyalás-technikában? — Sokat fejlődött a világ, másképp jelennek meg az érdekeltségek. Régen a központi elvek alapján megállapított mértékek belső felosztása történt, viszonylag békés hangulatban. Amióta a tulajdonos megjelent, ez már nemcsak a belső felosztásokra, hanem az elérhető mértékekre is kiteijedt. Régen elfogadtuk a 3 százalékot és annak felosztásán vitatkoztunk. Ma az is vita tárgyát képezi, hogy pl. hány százalék legyen a cégszintű bérfejlesztés, és amikor ez megvan, akkor jön az újabb erőpróba, ezek lebontása, felosztása a belső igények, szükségek figyelembevételével. Az elsődleges probléma mindig az alap-megállapodás megkötése, közép- vagy helyi szinten. Kiemelt fontosságú a bérmegállapodás, ezután következnek a kollektív szerződéssel kapcsolatos megállapodások és a szabályok kialakítása. A tulajdonosi formáktól függően nagy változás ment végbe a munkáltatók működésében, érdekeltségében. Értelmezni kellett ezt az új, kapitalizálódott világot, új módon kellett megfogalmazni az érdekeket, indokolni azok jogosságát. Úgy érzem, megfeleltünk a korszak által támasztott követelményeknek. A PADOSZ-szal kezdettől fogva jól tudtunk együtt dolgozni. Kapcsolatunk korrekt módon, észérvek alapján alakult. Természetesen voltak véleményeltérések, melyek a betöltött funkciókból adódtak, de egyegy tárgyalás végén mindig született megállapodás. Amikor ez mégsem történt meg, az rajtunk kívül álló okokra volt visszavezethető, például a tulajdonos másfajta hozzáállására, amiben mi nem tudtunk változást elérni. Megtanultunk tárgyalni, vitatkozni. Kulturáltan és célirányosan folynak ma az egyeztetések, nem mintha régen nem így lett volna, de ma már érzékelhető az érdekeltségek másfajta megjelenése miatti minőségi változás. — Történt valamilyen kiemelkedően emlékezetes esemény, kudarc vagy siker az eltelt 10 év alatt? — Nagyon sok olyan egyeztetés, esemény történt, amiben meg tudtunk állapodni. Még ha vita árán is, de végül megegyeztünk, azt mindig egy-egy újabb sikernek könyveltem el, és jó érzéssel gondolok rá vissza. Voltak kellemetlen pillanatok is az átalakulás éveiben, de hát az is elmúlt. Megtörtént, hogy a nagyteremben tájékoztató zajlott és viták csaptak fel a KSZ és a bérezés kapcsán, akkor, abban a hangulatban kifütyülték a cég képviselőjét, és az éppen én voltam. Kellemetlen élmény volt, de tudomásul kellett venni, hogy a felfokozott hangulat, a nagy elvárások ezt előidézhetik. Most visszagondolva, csak mosolyog az ember, hogy mi minden megtörtént vele. — Milyennek látja a szakszervezet jövőjét? — Ebben nehéz véleményt mondani. Kormányzati részről egyre inkább mellőzik a szakszervezeteket, megpróbálják minimálisra csökkenteni az érdekképviseletek beleszólását, közreműködését. Az érdekképviseleti munka egyre inkább a munkahelyekre, régiókra, lokális körzetekre szorítkozik. Úgy vélem, hogy érdekegyeztetés, illetve a szakszervezetek nélkül nehezen fog működni a demokrácia. — A heti tájékoztatóban megjelent a hír, hogy nyugdíjba készül. Leendő utódjának, aki átveszi a szakszervezetekkel való kapcsolattartást, milyen tanácsot, útmutatást ad? — Elsőként tájékoztatni fogom mindarról, ahogy kapcsolatunkat kialakítottuk. Javaslom majd, hogy mindig korrekt és tényeken alapuló érvrendszerrel, indokrendszerrel tárgyaljon a szakszervezetekkel. Fogadja el, hogy ott is vannak érdekek. Arra kell törekedni, hogy mindkét részről maximális megelégedettséggel záruljon a megállapodás. Természetesen teljes mértékben egyik fél sem tudja véghez vinni célkitűzéseit, de a közös megegyezés elérhető. Kulturáltan, a meggyőzés elve alapján kell ezeket megvalósítani. — A sok munkás év után hogyan képzeli el a nyugdíjas éveket? — 46 éve dolgozom az iparágban, 22 éve a paksi atomerőműben. A kezdeti évektől eltekintve mindig frekventált területen, mondhatni frontvonalban dolgoztam. Hozzászoktam a nagy terheléshez, sűrű elfoglaltsághoz. Igazán még nem tudom elképzelni, hogyan telnek majd a nyugdíjas évek. Vegyes érzésekkel gondolok rá, de eljött az idő, és egyszer mindenképpen váltani kell. Sok szép emlékem fűződik az elmúlt időszakhoz, de az eljövő kornak is biztosan lesznek szép oldalai. Azt kívánom, hogy továbbra is legyen sikeres a társaság, a munkavállalók találják meg a számításukat, legyen tartós munkabéke, és a szakszervezet a jövőben is eredményesen működjön. Lovászi Anna
