Atomerőmű, 1999 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1999-10-01 / 10. szám

1999. október ATOMERŐMŰ 3. oldal tJjj ászületett A karbantartás alatt nyújtott lehangoló kép után már teljesen felújítva mutatja magát a 3-4-es szellőző kémény. A si­keres műszaki átadás után Cseh László műszaki ellenőr és koordinátor adott tájékoztatást lapunknak. Cseh László elmondta, hogy a szep­tember 24-én végrehajtott műszaki át­vétel alkalmával semmilyen kifogás nem merült fel. A munkák a nürnbergi Rödl GMBH szabadalma alapján foly­tak, mely szabadalmat dr. Iványi György, az esseni egyetem profesz­­szora dolgozta ki. A CAEC Kft. volt a statikus szakértői cég, míg a kivitele­zést a pécsi Vertikor Rt. 13 munka­társa végezte, illetve végzi. A ké­ményre 4-4 cm-es lőttbeton kéreg lett húzva, mikrocementes injektálási eljá­rással. A megerősítés eredményeként a kémény 0,25 q vízszintes gyorsulást eredményező földrengés esetén is állva marad. A felújítás 50 évre bizto­sítja a kémény jó műszaki állapotát, a külső bevonatra pedig 15 év garancia van.-b-PA Rt. 3.-4. blokki szellőzőkémények felújítása Kivitelező: VERTIKOR Korrózióvédelmi Részvénytársaság 7621 Pécs, Citrom u. 12. Műszaki ellenőr: PA Rt. ÉPEO Minőségellenőrzés: CAEC Kft. 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. Szuperkontroll: ÉMI Rt. 1113 Budapest,Diószegi út 37. Kivitelezés kezdete: Kivitelezés befejezése: Garanciavállalás kezdete: 1997. július 16. 1999. szeptember 24. 1999. szeptember 24. FOTÓ: BEREGNYEI MIKLÓS Bemutatkozik a SIEMENS Az RRP a paksi atomerőműben A Reaktorvédelmi Rekonstrukciós Projekt (RRP) az egyik leg­jelentősebb beruházás a paksi atomerőműben. A munkákat a német Siemens cég végzi, de természetesen nagyon jelentős szellemi és fizikai hozzájárulást adnak az atomerőmű szakem­berei is a projekt megvalósulásához. Három részes soroza­tunkban elsőként a Siemens paksi projekt-vezetőjét Olaf Schömert kértük egy bemutatkozásra és az elvégzett munkák értékelésére. Olaf Schömer egy igazán fiatal, dinamikus egyéniség, akit a paksi 1-es blokkon elvégzett munka befejezése után - mivel nagyon ígéretes tehetség - az anyavállalat az Egyesület Ál­lamokba küld nemzetközi ta­pasztalatok megszerzésére. A távozása előtti napon sikerült őt mikrofonunk elé kérni. — Igazán jó érzéssel távo­zom el Paksról, hiszen nagyon jól elvégzett munkát hagyok itt. Szeretem ezt a helyet, az embe­reket és az országot is. Koráb­ban többször is jártam Magyar­­országon, de ilyen hosszú időt, mint ezen a nyáron még nem töltöttem önöknél. Ez a három hónap nagyon megfeszített munkatempóban telt el. A Sie­mens AG paksi reaktorvédelmi rekonstrukciós projektjét vezet­tem. A Siemens egy nagyon nagy cég, széles skálán dolgo­zik erőműveken, felújítási pro­jekteken. Az erőművi ágazaton különböző alterületek működ­nek, ahol fosszilis, víz-, illetve a nukleáris erőművekkel fog­lalkoznak. A nukleáris ágazat eddig tizenöt kulcsrakész atomerőművet szállított, de fel­újításokat és üzem közbeni szolgáltatásokat is végez, nem csak a Siemens által épített erőművek számára. Ez utóbbi szolgáltatási forma napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap. Jómagam az atomerőművek automatizálási és irányítástech­nikai ágazatában tevékenyke­dem, ahol háromszáz fő dolgo­zik. Itt az egyik új termékünk, a TELEPERM XS, egy olyan di­gitális automatizálási rendszer, amit nemcsak az épülő új atomerőművek esetén, hanem régebbi, akár eredendően nem Siemens által szállított erőmű­veknél is be tudunk építeni. Ezt a rendszert kifejezetten nukleá­ris erőművek biztonsági felada­tainak ellátására terveztük. A piacon való megjelenése ennek a terméknek 1995-re datálható, és a múlt év májusában helyez­tük üzembe az első ilyen nagy rendszert Németországban. Az összes alkalmazást számbavéve a paksi 1-es blokk az ötödik felhasználója ennek a rendszer­nek. A Siemens nagyon büszke arra, hogy már különböző tí­pusú atomerőművekben műkö­dik ez a digitális automatizálási rendszer. — Hallhatnánk a paksi atomerőműben eddig elvégzett és hátralévő munkákról egy ki­csit bővebben ? — Nagy örömünkre szolgál, hogy az 1-es blokki üzembe he­lyezése határidőre befejeződött. Á paksi 2-es blokki helyszíni munkák kezdete időben közel esik az 1-es blokki munkák be­fejezéséhez, emiatt az 1-es blokki munkák végzése közben már megkezdődtek a 2-es blokki munkák is. Az erlangeni tesztelési környezetben a 2-es blokki rendszer teljes egészé­ben a blokkvezénylői megjele­nítő felületekkel együtt felépí­tésre került, és az interjú pilla­natában már üzemel. A 2-es blokki rendszer tesztelését az év végére tervezzük befejezni, hiszen a blokk leállása 2000. tavaszára tehető. Emiatt az 1 -es blokki munkákkal párhuzamo­san nagy erőkkel kellett már előre dolgoznunk. Szerencsés helyzet, hogy a 2-es blokki spe­cifikáció csaknem azonos az 1- es blokki feladatokkal, s mint­egy 95 százalékban az 1-es blokk funkcionalitása másol­ható a 2-es blokkra. Az 1-es blokki megvalósítás során az elmúlt év nyarától Olaf Schörner kezdve a gyár­tóművi átvételi tesztelés kapcsán és a rendszer egyéb vizsgálatai nyomán kellett módosításokat végrehajtani az 1-es blokki ter­veken, ezek a módosítások még átvezeten­­dők a 2-es blokki rendszerre. — Mennyire elégedett az el­végzett munká­val? — Műszaki szempontból nagy mértékben elégedett va­gyok a Pakson elvégzett mun­kával. Németor­szágban, az Un­terweser erő­műben, ahol szintén én vol­tam a projekt vezetője, lényegesen több műszaki problémával kellett szembenéznünk, mint itt. Az persze hozzátartozik, hogy problémák minden projektben léteznek. Magával a rendszer­rel is voltak megoldandó problémák, ennek a súly­pontja azonban áthelyeződik a rendszer magjától a rend­szer perifériái felé. Ha össze­hasonlítom az unterweseri és a paksi projektet, a németor­szági projekt megvalósítása­kor „otthon” voltunk, hiszen az egy Siemens erőművön végrehajtott munka volt. Emiatt ott rendelkezésünkre állt házon belül minden olyan szakértő, aki rendkívül jól ismerte a környezetet, az atomerőmű sajátosságait. En­nek következtében a német projektben a Siemens teljes léptékű szolgáltatást tudott nyújtani, kis létszámmal. Ez a paksi atomerőmű ese­tén nem így volt, mert itt nem volt meg az a mélységű erőmű ismeretünk. Emiatt a kiindu­lási pontunk a technológiai fo­lyamat volt és innen kellett el­jutnunk az új védelmi rend­szert körülvevő irányítástech­nikai és villamos rendszer sa­játosságaihoz, vagyis olyan tervdokumentációval kellett foglalkoznunk, ami a Siemens mérnökei számára ismeretlen volt. A PA Rt.-Siemens szerző­désben a védelmi rendszer környezetének tervezése, va­lamint az egész projekt átfogó felelőssége a paksi atomerő­műé. Mi tehát arra tudtunk koncentrálni, amit a legjobban ismerünk, a saját rendsze­rünkre. Visszatérve az eredeti kérdésre, nagy benyomást tett rám, hogy a határfelületekkel és a hagyományos irányítástechni­kai környezettel sokkal keve­sebb probléma volt, mint amire számítottunk. Elégedett vagyok, és ez az elégedettség a vállalt ha­táridők tartására is vonatkozik. Nehezen indult el a projekt, de a befejezés sikeres, emiatt jó ér­zéssel hagyom el Paksot. A daráló veszélyes Bizony az. Főleg akkor, ha egy viszonylag nagy létszámú munkahely becsületét igyek­szik ledarálni. Mert úgy tűnik, az adott szó még ma sem kö­telez mindenkit a betartásra kicsiny hazánkban, még a be­tyárbecsület sem működik... A média moratórium ugyanis csakis egyet jelenthet munkaadó és munkavállaló számára: nem nyilatkozunk egymás tudta és beleegyezése nélkül, amíg a tárgyalások folytatódnak, amíg lehetőség van a megállapodásra a „fehér asztal” mellett. Pedig a szó elhangzott - és ezúttal nem elszállt -, ráadá­sul a téma taglalása írásban is folytatódott. Mégpedig min­denféle bizonyíték nélkül. Egy országos médium nyil­vánosságát használták fel, és vádaskodásból próbáltak tő­két kovácsolni, ez bizony hiba volt. A jogot ismerő embe­reknek igazán jól kellene tud­niuk, hogy feltételezésekkel egyetlen bírósághoz sem lehet fordulni, csakis a bizonyított tényekkel. Ma Magyarorszá­gon sokan megpróbálkoznak a szenzációhajhászással, em­berek jó hírnevével vissza­élni. Rossz hangulatot kelteni egy pillanat műve, és még népszerű lépés is lehet. Rövid távon. De felelősségteljesen, a biztonságra figyelve, a sza­bályokat, törvényeket be­tartva irányítani csak hosszú távon lehet. Igaz, ez nem annyira látvá­nyos. SPSA Az országos Atomenergia Hivatal (OAH) meghívására és szervezé­sében a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) 1999. szep­tember 1-10. között IPERS felül­vizsgálatot végzett Magyarorszá­gon. Az értékelés tárgya a Villa­­mosenergia-ipari Kutató Intézet Rt. (VEIKI) által - PA Rt. köz­reműködéssel - készített, a blok­kok nem névleges teljesítményére és leállított állapotára vonatkozó valószínűségi biztonsági elemzés (SPSA) volt. A független, nemzetközi felülvizs­gálat szükségességét a PA Rt. ve­tette fel a tanulmány zsűrije során. Az ellenőrzést az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatósága (NBI) elő is írta az Időszakos Biztonságtech­nikai Felülvizsgálatra (IBF) vonat­kozó határozatában. Az esemény jelentőségét emeli, hogy az ilyen elemzések és az ilyen típusú felül­vizsgálatok között úttörő jellegű. A vizsgálatot jelentős előkészítő munka előzte meg az OAH, a PA Rt., de szakmailag leginkább a VE­­IKI részéről. A szervezés mellett szükség volt az érintett dokumen­­•tumok, modellek, számítások meg­felelő előkészítésére, valamint az elemzés aktuális angol nyelvű ösz­­szefoglalásának elkészítésére. Az USA-ból (3), illetve Csehor­szágból (1) érkezett felül vizsgáló­kat egy ír megfigyelő is elkísérte a VEIKI budapesti irodájába. Céljuk az elemzés bemenő információi, modellje, az adatfeldolgozás, a számítások megfelelőségének vizs­gálata, a nem egyértelmű pontok kiemelése volt. A feltett 35 kér­désre megfeszített munkával főként a VEIKI négy munkatársa válaszolt írásban a PA Rt. Elemzési Osztály két képviselőjének támogatásával. A felülvizsgáló csoport két napot Pakson töltött, ahol a résztvevők a megbízhatósági és üzemképtelen­­ségi adatok gyűjtésével, a Karban­tartó Gyakorló Központtal és az éppen visszaindulás alatt lévő 3. blokkal ismerkedtek. A szakértők az utolsó napon Budapesten egy tá­jékoztatón ismertették benyomása­ikat, véleményüket, amelyeket egy előzetes jelentéstervezetben is ösz­­szefoglaltak. Elmondásuk szerint pozitív képet kaptak az SPSA elemzésről. Szintén a jó osztályza­tot jelzi, hogy csak két nagy fontos­ságúnak minősített észrevételt tar­talmaz a kérdéslista a kezdeti ese­mények egy csoportja és az emberi tevékenység vonatkozásában. Az elemzés és a felülvizsgálat eredményeinek ismeretében már a PA Rt. és az OAH feladata - a már elkezdett, illetve be is fejezett ja­vító intézkedéseken túl - az erő­műre vonatkozó további teendők meghatározása.- hadnagy -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents