Atomerőmű, 1999 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1999-10-01 / 10. szám
2. oldal ATOMERŐMŰ 1999. október Munkaügyi vita Gondolatok egy EU konferencia kapcsán Eredményesen befejeződött a Leonardo konferencia az ESZI—ben Az előző számunkban már beszámoltunk arról, hogy nemzetközi konferencia lesz az ESZI-ben, a SEPECA projekt keretében. Azóta többen kérdezték, hogy mi a pontos neve a projektnek, mert néha Leonardónak, néha SEPECA-nak, néha EU konferenciának tituláljuk. A magyarázat az, hogy mindegyik igaz. Ugyanis az Európai Unió Leonardo da Vinci néven indította el az unió szakképzését fejlesztő és támogató programját Ennek keretében már több mint 4000 projekt működik Európában. Ezek közül az egyik az ESZI projektje, amit SEPECA névvel láttunk el, a projekt angol nyelvű címének rövidítéséből. A részletekről Szemes Gábort kérdeztük. — Sikerült a találkozót pontosan megszervezni? — Sikerült, de nem volt egyszerű. Feltétlenül hétvégén kellett rendezni, mert akkor jelentősen olcsóbban kaphatók a repülőjegyek és a partnerek nem ellenzik, hogy hétvégén dolgozzanak. Ugyanakkor az ESZI hétvégén zárva van, ezért gondoltunk arra, hogy a füredi Rehabilitációs Központban kezdjük az értekezlet első felét. Természetesen az ottani kikapcsolódási lehetőségek is nagy vonzerőt jelentettek. A központ munkatársai sok segítséget nyújtottak a zökkenőmentes megrendezésben. — Mi volt az értekezlet programja? — A partnerek szombaton érkeztek, a legkülönbözőbb időpontokban, ezért majdnem éjfélre értünk Füredre. Vasárnap délelőtt tartottuk az első ülésünket. Ennek első felében tájékoztattam a partnereket a projekt pontos állásáról. Ismertettem velük, hogy a tervezett lépések szerint haladtunk, befejeztük a projekt első négy fázisát a nyolcból és jelenleg az ötödik fázison dolgozunk. Sajnos egy hónapnyi időcsúszásban vagyunk, de ezt a hatodik fázisban be fogjuk tudni hozni. A vasárnap délelőtt második felében átnéztük a negyedik fázis eredményeit és meghatároztuk annak végleges formáját. A negyedik fázis feladata volt az új tanfolyam elméleti oktatási anyagainak kidolgozása, angolul és magyarul. Az anyag szerzői jogi szempontból az EU tulajdona. Annak érdekében, hogy ezt mi is felhasználhassuk, az EU lógóját és projekt nevét fel kell tüntetni. A több, mint 600 oldalnyi két nyelvű anyagot nyomtatott és CD formájában is el kell küldeni Brüsszelbe. Az ötödik fázis a tanfolyam gyakorlati végzésének kidolgozása a mérőhelyek megtervezése, elkészítése, és a mérési leírások elkészítése. Ez folyamatban van. A jelenlegi állapot áttekintése már Pakson történt hétfőn. Megnéztük az eddig elkészült mérőhelyeket és meghatároztuk, milyen módosításokra van szükség. Ezzel a munkával sietni kell, mert az úgynevezett teszt tanfolyam (próba tanfolyam) idejére be kell fejezni. A próba tanfolyam első fele október 25-29-ig lesz, a második fele november 15-19-ig. A tanfolyamot francia előadók angolul fogják tartani, szinkrontolmácsolással. Úgy határoztunk, hogy két írásvetítővel fogunk dolgozni, az egyiken lesz az angol, a másikon a magyar szöveg. Szintén megtárgyaltuk a tanfolyami résztvevők kiválasztásának szempontjait. Ugyanis jelentős túljelentkezés volt a teszt tanfolyamra is. — Mikor fejeződött be a program? — A hétfő esti vacsorán meghatároztuk az együttműködés következő lépéseit. Majd kedden hazautaztak a résztvevők. — Hogyan vélekedtek a résztvevők a projektről? — A szervezéssel nagyon elégedettek voltak, sőt hazaérve is azonnal e-mailben újra megköszönték a munkámat. Ez a köszönet természetesen nem csak nekem, hanem kollégáimnak és a Rehab. Központ munkatársainak is szól. Szakmai kérdésekről szóljanak a résztvevők: René Bachini (IRA, Franciaország): A projektben van némi időkésés, de be fogjuk hozni. Szerintem, az ESZI valóban egy jó tanfolyam birtokába jut, és ezzel egyedüli lesz a magyar piacon. Remélem, hogy az ESZI vezetése eltökélt a tanfolyami képzés beindításában. Dr. Liptai biztosított erről. Ez nagy lépés a piacgazdaság felé. Számítunk arra, hogy az intézeteink közötti együttműködés a projekt befejezése után is folytatódik, és új projekteket tudunk indítani. Jó lehetőséget látok közös fellépésre, Romániában. Rósa Llados (BCT, Spanyolország): A mi feladatunk a projekt egyes eredményeinek minőségi ellenőrzése, hiszen ebben van tapasztalatunk. Jelenleg hét EU projektünk fut. Szeretnénk, ha később szoros szakmai együttműködés alakulna ki az ESZI- vel, például az AutoCAD oktatása terén, ami a speciális oktatási területünk. Tóth Judit (IFOA, Olaszország): Az IFOA már rendelkezik irodával Magyarországon, egy PHARE projekt kapcsán. Nálunk nagyon sok nemzetközi projekt fut, de fontosak a nem projekt rendszerű, hanem folytonos együttműködések is. Reméljük, az ESZI-vel is megszilárdulhat egy ilyen kapcsolat. — Milyen általános tanulsága volt ennek a találkozónak? — Mikor Margaret Teacher 1986-ban meghirdette az Európai Unió létrehozását, a leendő uniós tagállamokban egyre nagyobb nyüzsgés kezdődött. Sokak számára azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy mi módon lehet majd részt venni az uniós együttműködésekben, fejlesztésekben. Egyre tisztábban látták az új ,játékszabályokban” rejlő lehetőségeket mind szakmai, mind pénzügyi tekintetben. Az EU sokat tanult a KGST hibájából. Tudták, hogy vezényszóra nem lesz tartós az együttműködés a tagállamok között. Ezért olyan módszert találtak ki, ami a tagállamok különböző vállalkozásai között kényszerít ki együttműködést, nem „vezényszóra”, hanem a vállalkozás spontán aktivitására alapozva. A módszer lényege pénzügyileg az, hogy a tagállamok által a közös kalapba befizetett „tagdíjakból” nemzetközi projekteket fizetnek, vagyis a közös kalapból az az állam kap vissza többet, amelyiknek a vállalatai nagyobb szerepet tudnak játszani a különböző célú együttműködési „gyakorlatokban”. Ugyanis FOTÓ: BEREGNYEI MIKLÓS minden projekt alapfeltétele, hogy több EU országból legyen benne résztvevő. A nyüzsgés tehát azért kezdődött meg, mert az előre látó cégek kezdtek partnereket keresni más országokban, és olyan kapcsolatokat kiépíteni, ami megalapozza az EU projektekben közös pályázatokkal történő részvételt. Megtanulnak egymással együtt gondolkodni, dolgozni és üzletelni. A nyüzsgés hamarosan hazánkat is eléri, mert az új projektek elbírálásánál előnyt élvez az a pályázat, amelyikben magyar, cseh, lengyel vagy ciprusi résztvevő is van, de a szlovák, román, ukrán, észt stb. államok is a nyomunkban vannak. A jövőbeni uniós tagságunk esetén leomlanak a határok. De ez csak akkor jelent előnyt számunkra, ha az unióban lesz, aki vár ránk és ismerősként fogad, akivel együtt tudunk dolgozni. Ilyen kapcsolatok nélkül nem tudjuk majd kihasználni a csatlakozásban rejlő lehetőségeket. Remélem, ez a találkozó is hozzájárult ahhoz, hogy Európa közelebb enged magához minket. Kollektív munkaügyi vitát kezdeményez a paksi atomerőmű négy szakszervezetét tömörítő koordinációs tanács a tervezett szervezeti változások ügyében. Az erről szóló dokumentumot hétfőn délelőtt adták át a vezérigazgatónak. A tervezett átszervezés súlyosan érintheti nagy létszám - mintegy ezerkétszáz munkavállaló - egzisztenciáját, mondta Kiss Mihály, a PADOSZ elnöke. Mivel munkaviszonyokat érintő kérdésről, de egyelőre nem jogvitáról van szó, a kollektív munkaügyi vita mellett döntött az érdekképviselet. Az igazgatóság szeptember végi döntését megelőzően a szakszervezetek folyamatosan véleményezték a cég vezetése által tervezett intézkedéseket, ám álláspontjukat a menedzsment csak két pontban - azokban is csak részben - vette figyelembe indokolta a bejelentett lépést Kiss Mihály. Hozzátette ugyanakkor: a vezetés igyekszik ezt úgy beállítani, mintha a fő kérdésekben egyetértés lenne a munkáltatói és munkavállalói oldal között, holott továbbra is vitás a karbantartási részleg átszervezése, az új szervezeti rendben az igazgatóságok száma megegyezik ugyan, de tartalmában nem ért egyet az érdekképviselet. A vezetés a szeletelés taktikáját folytatja - mondta a szakszervezeti vezető. A kollektív munkaügyi vitában kötelező az egyeztető tárgyalások lefolytatása. Kiss Mihály reméli ez még a héten megkezdődik és az igazgatóság október 29-i ülése előtt - amelyen az új szervezeti és működési szabályzatot szándékozik véglegesíteni a vezetés - be is fejeződik. Kováts Balázs főmérnök megerősítette a dokumentum átvételének tényét. A vezetés tanulmányozza azt és természetesen be fogja tartani a kollektív munkaügyi vitára vonatkozó előírásokat - mondta. Az egyeztetések során tisztázni kell, valóban van-e érdeksérelem, továbbá az atomerőmű biztonságos és gazdaságos működtetésével kapcsolatos felelősség kit milyen mértékben terhel - fogalmazott Kováts Balázs. A cég vezetése bízik abban, hogy a tárgyalások sikeresek lesznek. In memóriám Asztalos János Ózd, 1947. 07. 23. - Paks, ESZI 1999. 09. 01. Szeptember elseje. Nyárutó, őszelő egyszerre, együtt, találkozási pontjuk. A vakáció még arcunkon-bőrünkön, maradéka lelkűnkben. Egyúttal az éppen indulófélben lévő tanév ígérete, kissé szorongó reménye, az új kihívások kíváncsisága meghív, küld kicsit és nagyot, oktatásra-nevelésre várót, oktató-nevelőt egyaránt az újdonságok fogadására, megfelelésre, a kiteljesedés, kiteljesítés küzdelmére, majdani örömére. Szeptember elseje meghív? Küld? Küzdelemre? Örömre? Az ESZI-ben Asztalos János szakoktató kollégánkat Istenhozzád nélkül, szinte küzdelem mentesen hívta a szíve tusára, küldte életzárásra, végső számvetésre, adásra, öröklétre a délutáni tanévnyitó reggelén a villamos laborunkban, maga-építette „szakmai birtokán”. Csend. Vége. Volt. Döbbenet - fájdalom - hiány. Kedves János, Jani, vagy ahogy hoztad gyökérül északról, eleidtől a felvidékről palócos környezetből ízes kiejtéssel: Jánó. A veretes tartalmú iparos-ember szakmai életútját vésted ki magadból, akár hajdan a hermán csőhöz a falat vésővel-kalapáccsal. A villanyszerelő szakmádat előbb Budapesten, az Üteg utcai Verebély Technikumban közép fokon kiteljesítetted, majd a dunaújvárosi főiskolán felső fokon gépész szakoktató képesítéssel koronáztad kerek kitekintéssel világodra. Te „régi (villany)motoros”. Másfél-tucat évnyi ideje a PAV-nál megszakítós csoportvezetőként másokért is felelősséget vállaltál, feladatot osztottál. A minőségi, precíz, megbízható munkában elöl jártál, még az automatikák kényes, folyvást újat hozó világában is. Példát adtál, így vártad, várhattad el ugyanezt a reád bízottaktól. Az ESZI egyik alapító tagjává léptél elő, mert hívtak, kértek, bíztak benned. Joggal. Értőn, kedves akcentussal, jó kedéllyel, munkát megszerettetőn oktattad-nevelted, s ha kellett játszani is engedted szép-okos fiainkat, jóval ritkábban leányainkat is, országos tanulmányi versenyen rangos első helyezés hírével, elismertségével. Villamos laborunk velük közös munka hozadéka, öröme, akárcsak a foci, mely kollégák-diákok között gyakorta pattogott ide-oda. Pontosan passzoltál, hogy ne elválasszon, hanem összekössön. Szakmaszereteted két katonaviselt fiadra is hatott, „nem estek messze a fától”. Szakmád, a szakmájuk, kenyerük. Folytatják, továbbviszik, amit Te életednek parancsoltán abbahagytál. A (villamos) feszültséget másokra nem vitted át, ám Téged, magadban feltranszformált. Mintha vér, s áram keringett volna benned. Sodort váltott életbe, új családba, ifjakra méretezett, árvagyászt örökítő apai örömökgondok, fészekrakás meganynyi dalával, aggodalmával. Ellenállásod szinte senki sem tapasztalta. Nem tudtál nemet mondani. Jószívű készséged, külső kedélyed, nyílt szíved kedveltté tett. Sajgón gondolunk Reád nevelőtestületünkben, és hajdani munkatársaid szerte társaságunknál. Enyhítse a most még enyhíthetetlent, hogy végzett diákjaid, immár kollégáid, sőt az „előttem az utódom” módon még messzebb jutottak megannyian eljöttek fájdalommal, szeretettel, emlékező tisztelettel, végtisztességből részesülni, múltat köszönni, csenddel, csendben elköszönni. Intézetünké végső sóhajod. Tanévnyitókon szívünk egy-egy döbbent dobbanása majd a Tiéd. Nyugodj békében, az öröklét örömében. Teljesül egy régi kívánság Paks lakóitól több alkalommal kapott levelet az erőmű vezetése a biskói tragédia emlékére állított szobor üzemi területen kívül történő elhelyezése érdekében. A jogos kérést a menedzsment méltányolta és úgy döntött, hogy a millenniumi évfordulóra, a városi program keretében, az üzemi területen kívül állíttatja fel az emlékművet, melynek teljes költségét az erőmű fedezi. Az előkészítő munkák megkezdődtek, a katolikus egyház képviselőjével megtörtént az egyeztetés és az új helyszín kijelölése. A szobor elkészítésére Farkas Pál szobrászművész - a Disputa szoborparkunk alkotója - kapott megbízatást. Az 1903-ban felállított emlékművet nagyon megviselte az idő, a talapzatot fel lehet újítani, ám a Jézust ábrázoló szobrot újra kell faragni, illetve bronzba önteni. Ugyanis egy kőből faragott szobor nem lenne sokkal olcsóbb, ám a bronz időtállóbb lesz. Az emlékmű új helyét mutatja a közölt látványrajz, melyen jól kivehető az ASE csónakházi épülete. A csónakháztól északra, kb. 100 m-re, a töltés és az út között magasodik majd a közel 4 m magas emlékmű, mely jól látható lesz a Dunáról is. Paks történetének legnagyobb katasztrófája 1887. június 18-án reggel következett be, mikor a kalocsai Jézus szíve búcsúra igyekvő, közel 400 fős tömeg alatt elsüllyedt a komp. A tragédiának 224 halálos áldozata lett, zömmel asszonyok és gyerekek. (Az áldozatok névsorát közölte a Paksi Tükör 1999. júniusi száma.) Az atomerőmű és az egyház képviselői abban állapodtak meg, hogy az új emlékmű ünnepélyes felszentelésére 2000. június 18-án (vasárnap) kerül sor.- béri -4
