Atomerőmű, 1999 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1999-01-01 / 1. szám
4. oldal ATOMERŐMŰ 1999. január * Elő kapcsolat Látogatás a mochoucei atomerőműben (Folytatás az 1. oldalról.) Látogatásunkat az üzemi terület megtekintésével kezdtük. A turbinacsarnokban mindenütt rend és tisztaság uralkodott, kedves dolog, hogy neveket adtak turbinájuknak, és ki is írták oldalukra - Milka és Helen. Hatalmas meglepetést okozott mindannyiunknak a blokkvezénylő látványa, hiszen a Siemens technika fémes eleganciája, a szimbólulóságokat, vagy eltéréseket. A látogatókat fogadó épület néhány kilométernyire helyezkedik el az üzemi területtől. Ebből a szempontból talán nem olyan szerencsés az elhelyezkedése, mint a mi épületünké, és belső esztétikáját tekintve is elmarad a PA Rt. Látogató Központjáétól. Természetesen itt fontos megemlíteni, hogy ez csak ideiglenes megoldás, pénzmelkedően fontos számukra, hogy ébren tartsák a kapcsolatot a legfiatalabb korosztálylyal is, célzottan szólítják meg őket rajzfilmek és apró játékok segítségével. Nyílt napot is tartanak évente egyszer, amikor a dolgozók elviszik gyermekeiket, hozzátartozóikat az erőműbe, hogy megtekintsék szüleik, családtagjaik munkahelyét. A sajtóval, a környező városok lapja-A mohi turbinacsarnok mókát nélkülöző panelek némi ridegséget, de szigorú fegyelmet sugalltak. A reaktorcsarnokban járva azt is gondolhattuk volna, hogy otthon vagyunk, de a színek szimbolikája eltér a miénktől. Az atomerőmű sikeresen kiállta a NAÜ-ellenőrzéseket, látogatásunkkor is éppen francia szakemberek tartózkodtak a helyszínen. Számunkra a tájékoztatási stratégia megismerése, kérdésköre is jelentőséggel bírt, hiszen érdekes volt összehasonlítani az esetleges hasonügyi okok miatt nem történt még eddig előrelépés ezen a területen. A hangsúly náluk inkább arra a filmvetítésre helyeződik, amelynek segítségével betekintést lehet nyerni az atomenergia témakörébe. Egy másik teremben poszterek és táblák vannak elhelyezve, segítve ezzel a tájékozódást. Örömmel láttuk viszont Látogató Központunk biciklijének mását, mosolyogva vallották be, hogy az ötletet tőlünk vették magyarországi látogatásuk alkalmával. Kieival, a TV-kel aktívan tartják a kapcsolatot, kéthetente jelenik meg a belső tájékoztató és havonta az erőmű újságja. Támogatóként jelen vannak fontos eseményeken, rendezvényeken. A látogatást kötetlen hangulatú beszélgetés, információ és tapasztalatcsere zárta le egy vacsora keretében. Teljes nyíltságuk, baráti gesztusuk jele volt az, hogy koccinthattunk népitalukkal a beherovkával, további találkozások, kapcsolatok reményében. Törjék Zsuzsanna A parlagfű-szennyezettség feltérképezése A múlt évben az „Együtt a parlagfű ellen” Alapítvány szervezésében végezték el Paks külterületi parlagfű-szennyezettségének feltérképezését. Ez nemcsak az alapítvány, de a város életében is jelentős eseménynek számított. A felmérés eredményéről Németh Andrástól, a GEO-INFO Kft. ügyvezetőjétől kaptam tájékoztatást. A munkálatokat hosszabb előkészítés előzte meg. Márciusban tartottak egy fórumot, ahol megjelentek a város külterületén gazdálkodó nagyobb szervezetek képviselői, illetve azon közintézmények, vállalatok munkatársai, amelyek érintettek voltak a témában. Az előző év tapasztalatainak és felmérési eredményének ismeretében mindenki hasznosnak ítélte a gyomfertőzöttség helyszíni meghatározását. Valamennyien egyetértettek abban, hogy ez valóban nagy, megoldásra váró probléma, és nem csak városi, hanem országos szinten is. Megvitatták az együttműködés módját és meghatározták a feladatok végrehajtását. Négy munkacsoportban dolgoztak. Az első csoport a felmérést, feltérképezést végezte, azonosította a területeket, a gócpontokat. A második csoport elemezte, értékelte az adatokat (növény-egészségügyi szakember, gyombiolőgus stb.). A kommunikációs munkacsoport tájékoztatási stratégiát dolgo-A sóbarlang a gyógyulást segíti Rekordok dőltek 1998-ban zott ki és a médiákon keresztül hatékony ismeretterjesztést végzett, felhívásokat tett közzé. A mentesítő csoport a kaszálást szervezte meg. Júniusban, amikor még csak sarjadt a parlagfű, figyelemfelkeltő levelet küldtek a parlagfűvel szennyezett telkek tulajdonosainak, amiben a parlagfű-veszély kialakulásáról és a megelőzést szolgáló intézkedésekről adtak tájékoztatást. Ezt augusztusban, a parlagfű virágzásakor egy visszaellenőrzés követte, melyből megtudták, hogy valóban végezteke a tulajdonosok kaszálást, gyomirtást. Ekkor jelentkezett az eddig végzett munka eredménye. Összességében a tapasztalat kedvező, az előző évhez képest javulás mutatkozik. A lakosság tisztában van a parlagfű veszélyei. vei (amely nagyrészt a rendszeres felvilágosító munkának köszönhető), a külterületi ingatlanok gazdái többségében gondoskodtak a parlagfű irtásáról, a kaszálásról. A felmérés eredményes volt, remélhetőleg kihat a következő évek gyomtalanítására és megmutatkozik a város levegőjének pollentmentességében, tisztaságában. Lovászi Anna Bemutatjuk Lőrincz Lászlót, az Üzemi Tanács új elnökét „Korrekt kapcsolatra törekszünk minden érdekvédelmi szervezettel” Az elmúlt év végén zajlottak az Üzemi Tanács választások. Az újonnan alakult ÜT elnökével, Lőrincz Lászlóval olyan dolgokról beszélgettem, amiről mindenkinek, aki az erőműnél dolgozik, hallani és foglalkoznia kellene. — Gratulálok az elnökké választásodhoz! Tudnál ismertetést adni a választási kampánynak arról a részéről, ami a nyilvánosság számára nem volt annyira látványos, mint a plakátok? — Igazából én a PADOSZ kampányát, illetve a Választási Bizottságnak azt a kampányrészét ismerem részletesebben, ami minket, korábbi ÜT tagokat érintett, hiszen a Választási Bizottság életre hívásával kapcsolatos bizonyos szervezési kérdések az ÜT feladatkörébe tartoztak. Ezért ezt tudom jobban megítélni, értékelni. A PADOSZ kampányával, amivel mi is nyertünk, a mostani lehetőségek jelentős részét kihasználtuk. A kampány szervezése egy nyári szünet utáni időszakra korlátozódott, így nem volt annyi idő a szervezésre, mint szerettük volna. Szeptemberben-októberben nagy gondot fordítottunk a plakátokra, szórólapokra, bevontuk a médiákat és nagy hangsúlyt fektettünk a személyes meggyőzésre. Az emberekhez főként a több mint 100 tagú bizalmi láncon keresztül jutottunk el. — Nagyrészt a személyes szimpátia alapján történt a választás? — Nem, főként a különböző szakszervezetekhez való tartozás volt a leginkább döntő ok. — Terveitek, céljaitok? — Az Üzemi Tanácsba választott 13 tag a választási programja szerint igyekszik végezni munkáját. Ezek nem mint kimondott választási ígéretek jelennek meg, hanem mint elvárható irány, hogy a továbbiakban miképpen tevékenykedjünk. Nem kőbe vésett törvény, ettől el lehet térni, csupán egy irányvonalat ad. Korrekt kapcsolatra törekszünk minden érdekképviselettel, hiszen mi nem rétegérdekeket képviselünk, hanem az összes dolgozó nevében végezzük a törvények által ránk osztott feladatokat. Azokban a törvény adta jogainkban szeretnénk némi változást, amelyek a tájékoztatási jog, véleményezési jog, együttdötnési jog gyakorlásában mutatkoznak meg, valamint értékelni és ha kell változtatni a helyünkön, szerepünkön, melyet betöltünk a vállalat mostani rendszerében. — E három jogkörötökről beszélnél egy kicsit bővebben? — A tájékoztatási jogról a Munka Törvénykönyv 65. §-a rendelkezik, de tudjuk, hogy minden jog és minden törvény annyit ér, amenynyi megvalósul belőle. Itt fontos az, hogy testületünk és a munkáltató között részletes megállapodások szabályozzák a munkát. Ez azt jelenti, hogy olyan megállapodást kell kötni, amelyben tételesen fel fogjuk sorolni, hogy milyen anyagokat kell az ÜT részére átadni. Különböző dolgokról lehet tájékoztatást kérni, ezeket felsorolja a Törvénykönyv, de amíg ez a folyamat nem válik automatikussá (ÜT - munkáltató között), csak egy lehetőség marad. A véleményezési joggal kapcsolatban az a meghatározó, hogy a vállalatnál mindennemű szabályozás, utasítás az ÜT elé kell, hogy kerüljön. A döntés, illetve hatályba lépés előtt az ÜT- nek véleményeznie kell ezeket. Észrevételét közli a munkáltatóval, és ennek figyelembe vételével hoz döntéseket a munkáltató. Előfordul olyan is, amikor már aláírt példányt kapunk meg, tehát a véleményünk „fiókba kerül”. Jelenleg nem igazán azt a funkciót tölti be a véleményezési jog, amit kellene. Ezt is igyekszünk egy kétoldalú megállapodás alapjaira helyezni. Főként a munkavállalókat közvetlenül érintő döntéseket kell nagy odafigyeléssel elbírálnunk (pl. Sugárvédelmi Szabályzat, Őrzésvédelmi Szabályzat), melyek az embereket közvetlenül érintik. Az együttdöntési jog tekintetében a munkáltatónak és az Üzemi Tanácsnak kell együtt döntenie. A Kollektív Szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználásáról és ezekmegfelelő elosztásáról, felhasználásáról van itt szó. (Jóléti célú pénzeszközök pl. üdülési, szociális, rehabilitációs, kulturális pénz). Ezek elbírálására különböző bizottságaink vannak, amelyben az ÜT a munkáltatóval együtt hoz döntéseket (pl. Üdülési Bizottság). — Jogi htáskörökben történt változás? — Igen, a Munka Törvénykönyve változott, több jogosítvánnyal látta el az ÜT-t. Az egyik ilyen például, ha a Felügyelő Bizottság munkavállalói tagjának választására kerül sor, akkor ez külön felelősséget ró az ÜT-re. Korábban a dolgozók közvetlenül választották az FB munkavállalói tagját, most a törvény úgy rendelkezik, hogy az érdekképviseletek véleményét figyelembe véve az ÜT jelöli a munkavállalók sorából. — Milyennek ítéled az Üzemi Tanács fontosságát, súlyát? — Fontos, hogy az ÜT-nek tekintélye legyen a vezetés előtt is, hiszen a PA Rt. összes munkavállalóját képviseljük, amikor megnyilatkozunk. Ez a tekintély csak szakszerű, kemény munkával jöhet létre, nem személy, hanem tevékenység függő. Úgy gondolom, hogy azok a tagok, akik a mostani ÜT-ben dolgoznak, képesek ezt‘a tekintélyt megteremteni. Működésünk, eredményeink alapján országos szinten az elsők közé sorolnak bennünket. Ezt a helyet szeretnénk megőrizni, hibáinkat kijavítva jobbítani a PA Rt. és az Üzemi Tanács hírnevét. Azt hiszem ez mindanynyiunk közös érdeke. (ÉVA)
