Atomerőmű, 1999 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1999-04-01 / 4. szám

2. oldal ATOMERŐMŰ 1999. április Angol tesztkazetták Fűtőelem-diverzifikáció (Folytatás az 1■ oldalról.) Az egyes országok nukleáris hatóságai - így az angol, a finn és a magyar is - szi­gorú felügyeleti előírásokat határoznak meg, többek között a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség ajánlásai alapján, amitől itt sem lehetett eltérni. Emellett, a speciális üzemelési körülményeket még azokon a területeken is figyelembe kel­lett venni, ahol egyébként a tervezéshez általános mérnöki szabványok álltak rendelkezésre. A mechanikai fejlesztést például két vonalon, párhuzamosan vé­gezték. A kazetta egyes elemeire vonat­kozó mechanikai tesztek is szerepeltek a programban a számítási, méretezési mű­veletek ellenőrzése érdekében. A teszte­lés során a kazetta fontosabb elemeit kü­lönféle fárasztó gépekkel kínozták, nyúzták abból a célból, hogy megállapít­sák ezen elemek mechanikai tűrőképes­ségét. Emellett számításokat is végeztek a mechanikai állékonyságra, nem ritkán a tesztekből vett inputok alapján. — Milyen dokumentumokból dolgo­zott az angol BNFL cég? — Nem adtunk olyan mélységű raj­zokat és műszaki információkat, ami az orosz kazettagyártó érdekeit sértette volna. Annyit tehettünk meg, hogy a re­aktorunk paramétereit rögzítettük és kö­zöltük a kazettát érő fizikai, kémiai stb. hatások főbb jellemzőit. Azaz, a leendő új fűtőelem kazettáink geometriai ada­tain kívül megadtuk, hogy a kezelés so­rán a kazetta milyen igénybevételeknek van kitéve, milyen környezetben műkö­dik, beleértve a nukleáris környezetet is. — A finneknél szeptemberben beépí­tett - így mechanikusan bizonyára kom­patibilis - kazetták nukleáris „viselkedé­séről” mit tudhatunk? — Loviisában a kettes blokkon el­végzett fizikusi mérési adatok szá­munkra is rendelkezésre állnak. Külön mérési program keretén belül vizsgálják a finn szakemberek a tesztkazettákat. A négy munkakazettát olyan pozícióba he­lyezték berakáskor, ahol a kilépő vízhő­­mérsékletet folyamatosan tudják mérni. A szimmetrikus orosz kazettákhoz is tudják viszonyítani így az új elemeket. Nagyon jó hír, hogy nukleáris és hőtech­nikai szempontból is teljesen kompatibi­lisnek tűnnek a BNFL által legyártott kazetták. Azonban teljesen biztosnak kell lennünk abban, hogy nincs inherme­­tikusság az új kazetták között. — Ha a közös remények a teljes üzemidő során beválnak, gondolom még a főjavítás során vizsgálat alá vonják a szeptemberben behelyezett elemeket? — Igen, egy besugárzás utáni tesztso­rozatot terveztek a finnek, aminek a for­gatókönyve rendelkezésünkre áll. A tesztkazetták közül egyet minden évben kivesznek. Loviisában egy kazetta ösz­­szesen három évet tölt a reaktorban. Az idén kivételre kerülő első tesztkazettát is szétszerelik és alapos vizsgálatnak vetik alá. Loviisában van egy olyan berende­zés, amivel a pihentető medencében szét tudják szedni a kazettát és akár egyes fű­tőelem pálcákat is ki tudnak húzni a kö­­tegből. Sok más paraméter (oxidréteg, lerakódások stb.) mellett vizuálisan és műszeresen is képesek majd vizsgálni az inhermetikusságot, illetve az esetleges kopásnyomokat. A BNFL kazettákról így nyert adatok összevethetők lesznek az orosz kazettákkal kapcsolatos tapasz­talatainkkal, valamint a hatósági előírá­sokkal. Ha a tesztkazetták a legvégső vizsgálatok során is megállják a helyü­ket, akkor műszaki szempontból a BNFL kazetta az orosz kazetta versenytársává válhat. Úgy tudom, hogy a PA Rt. Igaz­gatóságának legutóbbi ülésén olyan ha­tározat született, mely szerint leghama­rabb 2002 őszén (a végső teszteket köve­tően) használhatnánk fel BNFL üzem­anyag kazettákat Pakson, és a korlátozott terjedelmű tényleges felhasználás szem­pontjából a gazdaságosság a döntő. Az esetleges felhasználás korlátozott terje­delmét az orosz kazettákkal szerzett kedvező tapasztalatok indokolják, vala­mint az, hogy a BNFL monopolhelyzetét is szeretnénk elkerülni. — Az angol cég számára okoztunk-e meglepetést, nehezen megoldható fel­adatot? — Rendkívül felkészült a BNFL ezen a téren, azonban egyedi igényeket is fi­gyelembe kellett vennie. Különböző kö­vetelmények léptek fel az üzemanyag kazettákkal kapcsolatban Pakson és Lo­viisában. A geometriai azonosság mel­lett eltérés van a két helyre szállítandó üzemanyag dúsítása között. Az eltérés oka, hogy a finnek 3 éves üzemanyag ciklusban gondolkodnak, mi pedig át kí­vánunk térni a négyéves ciklusra, amely egyébként az orosz továbbfejlesztett ka­zettával 2000-ben megás valósul. Az át­térésnek főként gazdasági oka van, mi­vel évenként így kevesebb kiégett ka­zetta keletkezik, és az ilyen ciklus­hosszra alkalmas friss kazetta ára is megfelelő. A növelt ciklushosszal együtt járó mélyebb kiégetésre való törekvés ál­talános világtendenciának tekinthető. Ennek révén lehetővé válik, hogy egy­ségnyi energia megtermeléséhez a jelen­űr. Mikó Sándor léginél kevesebb fűtőelem kazettát hasz­náljunk fel. — A hatóságok milyen mélységben foglalkoznak a fűtőelem diverzifikáció­val? — Rögtön az első stádiumban mind a finn, mind a magyar szakemberek és ve­zetők megkeresték saját hatóságaikat fej­lesztési elképzeléseikkel. A program in­dulásáról, főbb célkitűzéseiről tájékozta­tott hatóságok figyelemmel kísérték a tervezés folyamatát, és a tesztkazetták működéséről is megfelelő információk­kal rendelkeznek. A magyar nukleáris felügyelet egyelőre semmilyen állásfog­lalást nem tett közzé. Ugyanakkor nem kétséges, hogy a megfelelő hatósági elő­írások teljesítése és a végső tesztek pozi­tív eredménye esetén a megfelelő enge­délyt megkapjuk. A finneknél természe­tesen sokkal intenzívebb engedélyezte­tési eljárás folyt le az elmúlt év szeptem­berében elhelyezett tesztkazetták miatt. A közeljövőben szeretnénk indítani az OAH NBI felé az elvi átalakítási enge­délykérelmünket, amelyben már átrakási mennyiségben történő kazetta felhaszná­lás szerepel. — Áttekintve az eddig eltelt idősza­kot, magyar részről kik segítették a pro­jektet? — A fejlesztésben, különösen a biz­tonsági elemzés részében döntő mérték­ben a KFKI szakembereit vontuk be. Szerződés keretében olyan elemzéseket végeztek, amelyeknek az ÁGNES pro­jekt korábbi eredményeivel kiegészített együttesét teljes körű biztonsági elem­zésnek tekinthetjük. A munkában jelen­tős szerepet vállaltak a Reaktorfizikai Osztály szakemberei. Dr. Nemes Imre és csoportja számításokkal támogatta a fej­lesztést, mondhatni, hogy a kazetta nuk­leáris tervezését ők végezték. Sipos László Belügyminisztériumi elismerés (Folytatás az 1. oldalról.) Ezt a rugalmasságot is nagyra értékelték a paksi atomerőmű részéről. Ezzel ugyanis azt se­gítettük elő, hogy a külföldi résztvevők sokkal komolyab­ban tudjanak gyakorlatozni. Magyarországon szintén kie­melték az atomerőműnek azt a munkáját, amiben elsősorban azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy nagyon magas szín­vonalon szolgáljuk ki a többi gyakorlatozol információkkal. A paksi atomerőműből ki­menő összes tájékoztató idő­ben eljutott minden olyan helyre, ahol szükség volt rá, ehhez alkalmaztuk az interne­tet, ahol a sajtóközleményein­ket két nyelven (angolul és magyarul) lehetett olvasni. így a résztvevő harmincegy or­szág és a négy nemzetközi szervezet rögtön használni tudta az információkat. Egyébként a felkészülés során is rengeteget tanultunk, és a tapasztalatokat már me­net közben hasznosítani tud­tuk, más részüket pedig most fogjuk beépíteni a balesetel­hárítási rendszerünkbe. CM OAB-ülés (Folytatás az 1. oldalról.) az atomerőművi fűtőelemek beszerzésének az Oroszor­szágtól való egyoldalú függő­ség megszüntetését és egyetér­tett a WER típusú fűtőele­mek alternatív beszerzési for­rásának létrehozására indult angol-finn-magyar együttmű­ködés folytatásával. Az orosz­­országi visszaszállítás bizony­talansága miatt a bizottság in­dokoltnak tartotta a kiégett fű­tőelemek ötvenéves, átmeneti hazai tárolásának megoldására indított munkálatok folytatá­sát és ennek keretében a Paksi Atomerőműnél létesített mo­dul rendszerű tároló továbbé­pítését. Az ötvenéves átmeneti tárolás lehetővé teszi, hogy az üzemanyag ciklus lezárásáról, a kiégett fűtőelemek feldolgo­zásáról, vagy hulladékként való végleges elhelyezéséről később szülessen döntés. A bizottság átfogó tájékoz­tatót kapott a radioaktív hul­ladékok elhelyezése érdeké­ben a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap keretében fo­lyó sokrétű tevékenységről. A kis- és közepes aktivi­tású radioaktív hulladékok Üveghuta térségében való esetleges elhelyezésével kap­csolatos munkálatok rövide­sen olyan készültséget érnek el, hogy további folytatásuk­hoz a kormány és az ország­­gyűlés állásfoglalása lesz szükséges. A bizottság kiemelt jelen­tőséget tulajdonított a folya­matban lévő munkálatoknak és szakmai egyeztetéseknek. A hatósági (sugár- és környe­zetvédelmi) engedélyezést megalapozó vizsgálatok megkezdéséhez a bizottság szükségesnek tartotta az or­szággyűlés előzetes elvi egyetértésének megkérését az atomenergiáról szóló törvény előírásainak megfelelően. Az Országos Atomenergia Bizottság megtárgyalta az atomenergia hazai alkalmazá­sának biztonságáról szóló be­számolót, amely a biztonság­gal kapcsolatos hatósági te­vékenység felügyeletét ellátó minisztériumok és központi közigazgatási szervek, vala­mint a hazai nukleáris léte­sítmények bevonásával ké­szült. A beszámolót az atomener­giáról szóló 1996. évi CXVI. törvényben foglaltak végre­hajtásaként az Országos Atomenergia Bizottság el­nöke nyújtja be az országgyű­léshez. A beszámolót a bi­zottság jóváhagyta. A beszá­moló benyújtásához szüksé­ges kormányelőterjesztés el­készítéséről és államigazga­tási egyeztetéséről az Orszá­gos Atomenergia Hivatal fői­gazgatója gondoskodik. A dörzsminták értékelése a laboratóriumban 2-es blokki karbantartás Homoki Zoltán dozimetrikus dörzsmintát vesz a javítózóna előtt Haag József tisztaszerelési koordinátor a bevitt eszközöket leltározza és ellenőrzi Csáfrány István (PA Rt.) és Winecker Ferenc (Turbó Kft.) a generátor forgó részének csap­ágyát ellenőrzi Fenyvesi László (Kópis és Társa Kft.) cső­szerelő az impulzus csővezetékek rögzített­ségét ellenőrzi Koczka János (Neutron Kft.) és Szimhardt Ferenc (Pa Rt.)az SC 74-es elszívó ventillá­tort szerelik össze fotók béri

Next

/
Thumbnails
Contents