Atomerőmű, 1999 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1999-03-01 / 3. szám

8. oldal ATOMERŐMŰ 1999. március Sárkány a vízen Az ASE Duna-parti vízi sporttelepe, közismert nevén a csónakház, a fagyos hóna­pokban sem volt csendes, a tanmedencében télen is zaj­lott az élet. Eddig a kajak-ke­nusok vették birtokba, mos­tantól viszont bővült a vízi sportot kedvelők köre, újabb kenusok jelentek meg. Ők egy hazánkban még kevésbé is­mert sportágnak hódolnak, egy távolról érkező vízi esz­közt szeretnének a Duna vi­zén meghonosítani, ez pedig: A sárkányhajó Egy újabb sportág van születő­ben, kis hazánkban. Ez több szempontból is örvendetes, egyrészt mert Paks nemcsak atomváros, hanem sportváros is, hiszen olimpiai, világ- és Európa-bajnok került ki innen és a cselgáncs, a kajak-kenu, a sakk és a kosárlabda mellett számos sportágban szép sikerek születnek. Másrészt, mert Duna-parti városról lévén szó, ez az újdonság a vízhez kötő­dik. Ezután már nemcsak az égen lesz sárkány(repülő), de a vízen is feltűnik a sár­­kány(hajó). Akik minderről mesélni tudnak, Sziklenka László kajak-kenu mesteredző, a Tolna Megyei Kajak-Kenu Szövetség elnöke és Gócza Le­vente, a Sárkányhajó Klub el­nöke. Az ötlet — Amint megtudtam, a paksi megvalósítás „szellemi atyja ” Sziklenka László, tőle kérdezem, hogyan született a sárkányhajózás ötlete? — Az ötlet fiamtól, ifj. Szik­lenka Lászlótól származik. Né­hány évvel ezelőtt Németor­szágban sportolt, ahol nagy ha­gyománya van a sárkányhajó­zásnak. Nagyon megtetszett neki ez a sport és amikor haza­jött, Győrben elsőként megala­kította a sárkányhajó klubot, majd később a Sárkányhajó Szövetséget. — A paksi klub megalakulá­sát milyen szervezőmunka előzte meg? — A Sárkányhajó Szövet­ség létrejöttével elindult a fo­lyamat, hogy minél több klub alakuljon. Ennek érdekében fiam széles körű szervezésbe kezdett és megkereste a vízi sportokat kedvelőket. Termé­szetesen, mint kajak-kenu edző, magam is a kezdeményezés mellé álltam. Három előadást tartottunk, ahol fiam ismertette 3 éves működésük tapasztala­tait és bemutatta a duisburgi Európa Bajnokságon való sze­replésükről (III. helyezést értek el) készített video filmet. Az érdeklődők száma igen magas volt, ezért január 15-én meg­tarthattuk az alakuló ülést. A közgyűlés elfogadta az alap­szabályt, majd megválasztottuk a vezetőséget, melynek elnöke Gócza Levente, tagja Molnár Katalin és Török István, a vi­lágjáró kenus. Pakson gyártják — A nevéből adódóan a sárkányhajó érdekes, feltűnő látványosság. Mikor láthatjuk Pakson ? — Egyelőre még nincs ha­jónk, de tervezzük a saját gyár­tású hajók készítését. Sok lel­kes ember él a környezetünk­ben, akik részt vennének ebben a munkában. A győriek hajóját szponzoraik vásárolták meg (1,5 millió Ft-ért) és hozták be Németországból. Erről a hajó­ról szeretnénk levenni a mintát és a paksi csónak- és hajóépítők segítségével legyártani. Remél­jük, a nyárra már vízen lesz egy-két hajó és az augusztus 20-i rendezvény alkalmával felvonulhatunk velük a Dunán. A dombod vízi telepen sze­retnénk kiépíteni a sárkányhajó bázist. Az ott meglévő, jelenleg kihasználatlan lehetőségekkel előnyösen tudnánk élni, egy­­egy verseny megrendezésével pezsgő életet tudnánk vinni a vízi sportba. Hangsúlyozni sze­retném, hogy nem a verseny az elsődleges, hiszen a klub sza­badidős sportként működik, a Sárkányhajó Klub az ASE Tö­megsport Szakosztályához tar­tozik. — Hajó hiányában a klub­tagok most mivel foglalkoznak? — Heti két alkalommal van lehetőségük edzésre. A vízi te­lepen kenuzhatnak, evezhetnek a tanmedencében és erőfejlesz­tést végezhetnek a kondigépek­kel. Nagyon hálásak vagyunk a paksi Kajak-Kenu Szakosztály vezetőségének, hogy a vízi te­lepet rendelkezésünkre bocsá­totta. Nekünk egyelőre még nincs eszközünk, teljesen ön­erőből működünk. Örömmel veszünk minden segítő szán­dékú felajánlást, támogatást. Lehet jelentkezni — A klub elnökét, Gócza Leventét arról kérdezem, kik lehetnek tagok és hol lehet je­lentkezni? — A klubnak bárki tagja le­het, aki tud úszni, és erről úszómester által kiállított iga­zolást mutat be, továbbá ha el­fogadja az alapszabályt, kitölti a belépési nyilatkozatot és befi­zeti a tagdíjat. Ha valaki tag szeretne lenni, akkor vagy Szik­­lenka Lászlót (tel.: 316-850) vagy engem keressen (az atom­erőműben dolgozom). Termé­szetesen lehet jelentkezni úgy is, hogy kijönnek a csónak­házba, pl. a vasárnap 9.30-kor kezdődő edzésre, ahol szívesen látunk minden érdeklődőt, kö­zelebbről is megismerkedhet­nek a vízi eszközökkel és akár részt is vehetnek az edzéseken. Jelenleg 26 tagunk van, az ösz­­szetétel vegyes, legfiatalabb ta­gunk 21 éves, a legidősebb 64. — Mindig a csónakházban van az edzés? — Amíg az idő nem engedi meg a szabadban való edzése­ket, addig a tanmedencét és a kondi eszközöket használjuk. Köszönet illeti Hajba Antal mesteredzőt, hogy ezt lehetővé tette számunkra. Az edzések nem kötelezőek és mindenki addig végzi, amíg jólesik neki. Itt nem a versenyzés az első, hanem az egészség, a testedzés. A szép idő beköszöntével ter­mészetesen kimegyünk a vízre és addig, amíg a sárkányhajók el nem készülnek, túrakenukkal gyakorolunk. Tagjaink nagy ré­sze rendelkezik saját túrakenu­val, így ezt könnyen meg tud­juk oldani. — A sárkányhajó nem egy­két személyre készül, mekkorák a méretei? — A fejtől a farokig össze­sen 12,49 méter hosszú. Leg­nagyobb szélessége 1,15 méter. Átlagos súlya 250 kilogramm. 22 férőhely van benne: egy a hajó orrában a dobos, egy a vé­gén lévőkormányos részére, a többi 20 hely a lapátosoké. A dobos adja az ütemet az evezés megfelelő tempójához. Szeret­nénk mielőbb elkészíteni saját hajóinkat, amihez még az anyagi hátteret meg kell keres­nünk. Támogatók kerestetnek — Kikre számítotok ebben ? — Mindenkire, aki hajlandó áldozni erre. Megkeressük az If­júsági és Sportminisztériumot és a nagyobb cégeket, amelyek a tömegsportot szívükön viselik. Számítunk a vállalkozók, ma­gánszemélyek támogatására is. Szeretnénk a Dombodban lévő pályát igénybe venni, a vízi éle­tet fellendíteni. Ez a pálya al­kalmas országos, európa- és vi­lágbajnokság megrendezésére. — Milyen feltételei vannak egy verseny megrendezésének? — Versenyt csak állóvízen lehet megrendezni, a vízmély­ségnek 3 méternek kell lenni. 250, 500, illetve 1000 méteres rövid távú és 2000 méteres hosszú távú versenyek indítha­tók. Egy versenyhez legalább 5-6 hajó szükséges. A sárkány­hajózásban a versenypálya tar­tozéka a hajó. Mivel ezek a ha­jók nagyon hosszúak, nehézkes a szállításuk, ezért nem a ver­senyzők hozzák magukkal, ha­nem a szervezők biztosítják. A résztvevők tekintetében igen széles a skála, az ifiktől az idő­sebbekig, férfi, nő egyaránt in­dulhat. — Melyek a jövőbeli tervei­tek? — Júliusban szeretnénk részt venni egy bemutató jel­legű versenyen, a Győrben megrendezésre kerülő vízi Maraton világbajnokságon, és augusztus 20-án a paksi vízi felvonuláson. Tervezünk több kenutúrát és Domboriban egy gyermektábort, amit verseny­nyel egészítenénk ki. Nagyon szeretnénk, ha minden kor­osztály megtalálná a kedvét, örömét a sárkány haj ózásban, és családi programként, kel­lemes szabadidős tevékeny­ségként minél többen élnének ezzel a lehetőséggel. A sárkányhajózás amellett, hogy egy jó show-műsor, mert látványos és vidám, egészséges testmozgásra ad lehetőséget, a közösség össze­fogását, összetartozását erő­síti, kellemes családi program lehet a jó levegőn, a napfény­ben, a természetben. Mit mondanak a klubtagok?_ Hamvas Sándor két gyer­mekét, Tamást és Esztert is magával hozta az edzésre a dunai csónakházba: - Eddig is evezgettem - mondja az édes­apa -, a Tisza mellől költöz­tem Paksra. Van egy saját tú­rakenum és ha időm engedi, szívesen evezek, bár ez az utóbbi időben egyre ritkábban fordul elő. A sárkányhajózás­ban a víz és az evezés mellett az összefogás, a közös csa­patmunka fogott meg. Adorján József: - Világ életemben szerettem a vizet, sok-sok vízi túrán részt vet­tem, az ország szinte vala­mennyi folyóját végigevez­tem. Mint sok vízi túrázónak, nekem is van saját kenum. A sárkányhajózást egy jó „buli­nak” tartom. Remek foglala­tosság, biztosítja a rendszeres testedzést, és a közösség ösz­­szetartó ereje is vonzó szá­momra. A vízi túráknál min­dig összejön egy jó kis csapat, akiket nem is kell különös­képpen szervezni. Witt Zoltán: — Három évig versenyszerűen kenuztam, de abba kellett hagynom. A vizet mindig szerettem, a mozgásra is szükségem van, ezért öröm­mel fogadtam ezt a kezdemé­nyezést. Nagy Tamás: - Korábban már többször voltam vízi túrán, ismerős ez a sport. Akkor lesz igazából jó a sárkányhajózás, ha kint a vízen, a szabad leve­gőn, kellemes környezetben, a természetben evezhetünk. Lovászi Anna Védett növényeink Tavaszi hérics Adonis vernalis L. A nemzetség a nevét (Adonis) a görög-latin mitológiából ismert Ádoniszról, Vénusz kedveséről, a férfiszépség félistenéről kapta. A tavaszi hérics a magyar flóra egyik legszebb vadvirága. Nagy méretű (3-6 cm átmérőjű) magányosan fejlődő, fénylő, aranysárga virágai már messzi­ről felhívják magukra a figyel­met. Az első kinyílt virágok - enyhe idő esetén - már február utolsó napjaiban megjelenhet­nek, az utolsó nyíló egyedekkel május közepéig találkozhatunk. Rendszerint bokrosodó, 30 cm magasra is megnövő évelő. Sű­rűn álló, összetett levelei, finom sallangokra szeldeltek. Változó számú (10-30) sziromlevelet, számos porzót és termőt fejleszt. Aszmegtermései csoportot al­kotnak. A boglárkafélék (RANUN­­CULACEAE) ősi, kb. 2000 fajt számláló családjának a tagja. Eurázsia kontinentális területein elteijedt sztyepnövény. Külön­féle száraz gyepekben, irtásréte­ken és legelőkön, valamint karsztbokorerdőkben, ligetes, melegkedvelő tölgyesekben ta­lálkozhatunk vele. Erősen mérgező, így a legelő állatok kerülik. Csábítást jelent viszont a kirándulóknak, akik csokorba gyűjtik. Ez törvénybe ütköző, de letépni azért sem ér­demes, mert a növény szinte pil­lanatok alatt elfonnyad, tartását elveszti. Gyöktörzsét - vizelethajtó, szívnyugtató hatóanyagai miatt - valaha nagy mennyiségben gyűjtötték. Közeli rokona, az er­délyi hérics (A. transsylvani­­cus), élőhelyeinek megszűnése, illetve az egykori mértéktelen droggyűjtés miatt mára végve­szélybe került. A tavaszi hérics hazánkban ma még sokfelé előfordul (de hiányzik a Nyugat-Dunántúlról és kipusztult az Alföld jelentős részéről). Megyénkben elsősor­ban a löszbontású vidékeken fi­gyelhetjük meg. Városhatá­runkban szép állománya él a Ju­hász-völgyben, de szórványosan előfordul Hegyes-puszta kör­nyékén is. Természetvédelmi értéke: 2000 Ft. Fotó, szöveg: Farkas Sándor ATOMERŐMŰ A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság havilapja Az Rt. vezérigazgatója: Nagy Sándor Főszerkesztő Czinege Mária Szerkesztőség: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71. 7031 Telefon: 75/507-919 Telefax: 155-72-80 InterNet: http://www.npp.hu Kiadja az ASM Tolna Megyei Irodája Irodavezető: Dr. Murzsa András Levélcím: Szekszárd Pf. 71.7101 Nyomás: Déli Nyomda Kft. 7630 Pécs, Engel János u. 8. Felelős vezető: Futó Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents