Atomerőmű, 1999 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1999-03-01 / 3. szám
6. oldal ATOMERŐMŰ 1999. március Hírek az ESZI-ből Február 12-én zajlott le a középiskolai felvételi vizsga, a tapasztalatokról és eredményekről a beiskolázásért felelős Borbás Tamás minőségügyi vezetőtől kaptunk rövid tájékoztatást. Hasonlóan a tavalyi évhez, több mint 2,5-szeres volt a túljelentkezés. Felvételi vizsgára 210 diák jelentkezett. A következő, 1999/2000-es tanévre 88 fő nyert felvétel: Paksról 43, Szekszárdról 5, Tolna megyéből 77, Bács-Kiskun megyéből 8, Baranya, Fejér, Heves megyéből 1-1, PA Rt-os szülő gyermeke 32 fő. A műszaki szakok írásbeli vizsgája matematika-magyar feladatokból állt. A menedzserasszisztens szakon a magyar feladatok mellett műveltségi teszt kitöltése szerepelt. A felvételi vizsgákat egy későbbi időpontban orvosi alkalmassági vizsgálat követte (színtévesztés kiszűrése). A legtöbb osztályt 16 fős létszámmal indítják. A következő tanévben is 5 éves lesz valamennyi szak, így a számítástechnikai programozó, a menedzserasszisztens, az elektronikai technikus, az elektrotechnikai technikus és a fémipari minőségbiztosítás szak. A 10. szalagavató Az ESZI február 27-én megtartott szalagavatója kétszeresen is ünnep volt az iskola életében. Egyrészt a 85 végzős diákot köszöntötték-búcsúztatták, másrészt az iskola 10. szalagavatóját is ünnepelték. Az ESZI 1986-ban nyitotta meg kapuit, és 1989-ben már egy búcsúzó szakmunkás évfolyammal sor került az első szalagavatóra. Az iskola hagyományteremtő szándékkal, közvetlenül az ünnepség előtt díszebéddel vendégelte meg végzős diákjait az ASE étteremben. A VMlibán megtartott szalagavató ünnepély kellemes hangulatban zajlott. Meghitt verssorokkal, kedves zenei összeállítással köszöntötték társaikat a harmadévesek. Dr. Gálos István igazgató szavai útravalóként szolgáltak a közeli megmérettetéshez és a további életúthoz. A hat végzős osztály röpke műsorai közt kapták meg a diákok a tanulóéveket igazoló „1995-1999. Energetikai Szakképzési Intézet” feliratú szalagot. Ezt követően a Mazsorett tánccsoport látványos fényprodukcióval bűvölte el a közönséget. Az ünnepség záró részében került sor az évfordulós megemlékezésre. Színpadra szólították az egykori alapító iskolaigazgatót, Kováts Balázs főmérnököt, akinek néhány múltidéző kérdést tettek fel, de nem kerülhették el a kérdéseket a diákokból lett tanárok sem. Befejezésül a tanári kar egy erre a célra írt dallal kedveskedett a szalagavató ünnepelt diákjainak. A szalagavató ünnepség bállal folytatódott az intézet sportcsarnokában. A nyitótáncot a harmadévesek mutatták be. Fergeteges hangulatot varázsolt a JOY zenekar, és nagy sikerrel szerepelt az est sztárvendége, a PMD Blues Band. A tanárok és szülők részére az iskola aulájában baráti estet rendeztek, melyhez a talpalávalót a Tuki duó szolgáltatta. A rendkívül sikeres és emlékezetes szalagavató hátterében harmadévesek álltak. Köszönet illeti Polyáné Tóth Judit és Leskó László szervező tanárok szívből jövő munkáját. LA Verssel köszöntötték A fiatal versmondók Hangulatos irodalmi est színhelye volt a Művelődési Központ március 5-én, ahol „A 20 éves város a paksi költők szemével” című műsort élvezhette a publikum. Az est vendége volt Pákolitz Istvánná és dr. Szíjártó István kandidátus. Bagdy László alpolgármester meleg szavakkal, kézcsókkal és egy csokor virággal köszöntötte Pákolitz István özvegyét, Gabi nénit. Ezt követően Szíjártó István méltatta a „Millecentenárium Paks” című, 1996-ban megjelent kötet költőit és képzőművészeit, akik a helyi kultúra zászlóvivői, önismeretünk és önbecsülésünk fontos sarkkövei. A méltató szavak után fiatal előadók - Strasszer Andrea, Haholt Adél, Volf Klaudia, Wartig László, Acsádi Gabi, Niki János, Csuta Tamás - tolmácsolásában hangzottak el a már említett kötetben szereplő költők versei. Horváth Mária és Nagy Mariann pedig zongorajátékukkal emelték az est hangulatát. Az előadott verseket hallgatva az ember önkéntelenül végigpörgette magában a megélt húsz évet, az indulásuk nehézségeit, a város nyújtotta publikációs lehetőségek szűkös voltából eredő „asztalfiókkomplexust”. Felidéződött a hallgatóban 1985, amikor elsőként jelent meg Kuti Horváth György verseskötete, az ÁFÉSZ támogatásával, a Paksi Mozaik, melyben már több alkalom nyílt a megszenvedett versek közreadására. A nehéz és keserves indulás után a mai helyzet jobb, mint annak idején reméltük, hiszen az „első generációs” költőink már rendelkeznek önálló kötettel. Közben már a „második generáció” is megjelent verseivel a Paksi Tükör, A Közvélemény és a Helyijárat megjelenő számaiban. A Jámbor Pál, Babits Mihály és Pákolitz István örökébe lépő L. Németh Erzsébet, Acsádi Rozália, László Kovács Gyula, Szarka József, Oláh Zoltán és Miszlai Gyula által reprezentált „első generáció” után egyre határozottabban van jelen a mai paksi irodalmi életben a „második generációs” Lovászi Pákolitz Istvánná Endre, Rácz Diána, Gáts Krisztina Beáta, Szalai Szilvia, Pataki Tímea, Pacskó Szilvia, Csanádi István Antal, hogy csak néhányat említsek a szerencsére jóval hosszabb listáról. Úgy tűnik, kezd beérni annak a gondolkodásnak a gyümölcse. mely - többek között - a tehetséges paksi fiatalok felkarolását tartja szem előtt, és a lehetőségekhez mérten egyre határozottabb támogatást nyújt a város irodalmi és művészeti életének felkarolásához.- béri -Gondolatok az emberről... ••• az emberről és a városról Ebben az évben lett 20 éves város Paks.- Családommal húsz éve élek Pakson — gondolom ezt még sokan elmondhatják, hisz akkoriban az erőmű vonzásában sokan jöttünk ide. Húsz éve született kisebbik fiam, ő már idevalósi. Az idő gyorsan elszaladt, és pici gyermekeim felnőtt férfiakká értek. Nekem ennyit jelent a 20 év, felnőttek a fiaim. És a városnak mit jelent? Talán hasonlót, ő is felnőtté vált. Akik itt élünk már jó ideje, tudjuk milyen volt és milyenné lett. Sokat fejlődött, gyarapodott, szépült. Megszerettem. Szeretem, amikor tavasszal virágba borul, amikor a Duna lehelete végigsimogatja a gesztenyefák tenyérnyi leveleit. Szeretem, hogy erkélyünkről a kilátást a szekszárdi dombok teszik változatossá és a homályból néha előtűnik szeretett Zengőm csúcsa is. Az atomerőmű este nyújtja a legszebb látványt, amikor a sok lámpa fényétől csillogva mutatja magát. Áttekinthetek a „túlsó félen” ágaskodó kalocsai templom két tornyára, de még a Duna kanyargó folyása is belefér a képbe. Kedves nekem ez a város. Ezt az érzést és ezeket a gondolatokat a Paks várossá avatásának évfordulójára rendezett kiállítás hozta elő bennem, ahol a változatos témájú, stílusú képek, festmények alkotói között sok ismerősre találtam. Művészetben és lélekben is gazdagodik ez a város, amit az itt élők közössége fejleszt és ápol. Jó idetartozni! A Természet Világa Megjelent a Természet Világa — természettudományi közlöny — 1999. januári száma, címképén egy ördöghallal. Százharminc éve, 1869. január 10-én a Magyar Királyi Természettudományi Társulat indította útjára havi folyóiratát, a Természettudományi Közlönyt. A TTK volt Magyarország első, nagysikerű, valóban rangos tudománynépszerűsítő folyóirata, amely elsősorban a magasabb képzettségű értelmiséghez szólt, gyorsan, pontosan tájékoztatott a természettudományok minden ágának új eredményeiről. Jelenlegi címe: Természet Világa. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Magyar Hivatalos közlönykiadó természettudományi közlönyének januári számából megtudhatjuk miért „balkezesek” a fehérjéket felépítő aminosavak. Az érdeklődésre számot tartó szakcikkek címei: - Waterloo az immunrendszerben, állandó küzdelem a paraziták és az immunkatonaság között. — Az egyedfejlődés hármas egysége: az anya, a magzat és a méhlepény. — Idegenek a filippinók között. — A matematika két nagy válsága. — A fizika világteremtő kölcsönhatása. — Bioinvázió! — Az áltudományok elleni küzdelem. — Az emberi arc mint a nemi szelekció egyik terméke. A hátsó borítólapon Bolyai Farkastól és Bolyai Jánostól egészen Rényi Alfrédig bezárólag megismerkedhetünk jeles matematikusaink Névjegy képleteivel. Sipos László