Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1998-12-01 / 12. szám

2. oldal ATOMERŐMŰ 1998. december Az új vezetőség megkezdte munkáját A biztonság továbbra is elsőrendű szempont Interjú Nagy Sándor vezérigazgatóval Kora reggeli időpontban, hat órakor ültünk le a december 4-én kinevezett vezérigazga­tóval. Nagy Sándorral beszél­getni. Már biztonsági főmér­nöksége idején is nagy mun­kabírású emberként ismertük meg, még egy szállóige is el­terjedt arról, hogy munka­kezdésben nem lehet őt meg­előzni, s késő délután, este is szinte utolsóként távozik. Úgy tűnik, ezt a szokását új beosz­tásában is megtartja. A kine­vezés óta eltelt másfél hétről kérdezte lapunk Nagy Sándor vezérigazgatót. — Valóban igaz, hogy ko­rán jövök reggel dolgozni, mert egy sajátos munkastílust alakí­tottam ki. Reggel, amikor korán kezdem a munkát, pihent és friss vagyok, jobban tudok a feladatokra koncentrálni. Itt az atomerőműben a munkanap számunkra hat óra után kezdő­dik, ez azt jelenti, hogy másfél­két órát lehet nyugodtan dol­gozni. Ilyenkor átnézem a pos­tát, és zavartalan körülmények között készülhetek fel az előttünk álló napra. Miután az egész nap megbeszélésekkel, értekezletekkel „megtűzdelt”, másra nem jut ezek mellett idő. Azonban az nem igaz, hogy én megyek haza utolsónak, sokan maradnak még utánam is. Sze­retek még elfogadható időben hazamenni a családomhoz. Egyelőre, amíg az előttem álló új feladatokba teljesen belerá­zódom, ezt a munkastílust meg­tartom. Az eltelt másfél hétről annyit mondhatok, hogy na­gyon sok olyan űj feladat van, amivel meg kell ismerkednem. A vezérigazgatói munkakörhöz hozzátartozik egy olyan inten­zív külső kapcsolatrendszer, ami biztonsági főmérnöki fel­adataim során nem volt ennyire kiterjedt. Ezen kívül ismerke­dem azokkal a műszaki terüle­tekkel is, amelyek nem tartoz­tak szorosan korábbi munkám­hoz. Ennek az időszaknak a fel­adata volt az is, hogy sürgős megoldást kellett keresni a két megüresedett igazgatói (köz­­gazdasági és műszaki vezér­igazgató-helyettesi) helyre, és egyéb változtatásokat is végre­hajtottunk. így az általános mű­szaki igazgatói posztra Tóth György, a biztonsági főmérnöki helyre pedig Tóth János kapott kinevezést. Én úgy gondolom, hogy ezzel lezárult ez az átme­neti időszak, és most a követ­kező főjavítások végéig semmi­féle bolygatást nem is terve­zünk. — A rendkívüli közgyűlés utáni első munkanapon volt egy dolgozói fórum, ahol a munka­­vállalók eló'tt bemutatkozott az igazgatóság elnöke és az új ve­zérigazgató, valamint kérdése­ket tehettek fel a megjelentek. Vezérigazgató úr hogyan érté­keli ezt az eseményt? — Fontos volt ez a fórum, mert a legfontosabb változáso­kat tudtam bejelenteni Fazekas Péter úrral, az igazgatóság el­nökével együtt. Azt a koncep­ciót erősítettük a munkatársak­ban is, hogy stabilitásra, nyuga­lomra törekszünk. Nem szeret­nénk azt a gyakorlatot fenntar­tani, hogy négy évenként át­szervezzük a céget. Annyi fel­adat áll előttünk, olyan komoly, súlyos, nagy volumenű munka, amelyek az atomerőmű üzemel­tetési engedélyét is veszélyez­tetnék, ha nem készülnének el. A jelenlegi struktúra bizonyí­totta, hogy a biztonságnövelő intézkedések, rekonstrukciók végrehajtásában hatékonyan működik. Mivel ez a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság előtt álló legfontosabb feladat, úgy gondoljuk,' hogy ezt a struktúrát meg kell addig tar­tani, ameddig ezeken a felada­működő nukleáris létesítmé­nyeket jellemzi. — Ezen a dolgozói fórumon elhangzott a nyitás szükséges­sége mind bel-, mind külföld felé. Milyen változást jelent ez a PR területén? — A nukleáris diplomácia erősödését szeretném látni. A belső kommunikáció jól műkö­dik. Én is sokat használom az INTRANET-et, mert egyre bő­vül ez a hálózat, lassan 130 ezer fölé emelkedik az odalátogatók száma, ami azt mutatja, hogy jól működik a rendszer. Annak kifejezetten örülök, hogy az Az 1-es blokk vezénylőjében, 1982-ben FOTÓ: GOTTVALD K. tokon túl nem vagyunk. Ezeket a feladatokat nemcsak a ható­sági határozatok miatt kell vég­rehajtani, hanem többek között azért is, mert az Európai Unió­hoz akarunk csatlakozni. Az uniónak ugyan nincsenek elfo­gadott követelményei, de min­dig a nemzetközi színvonalhoz hasonlítják a csatlakozásra váró országok nukleáris létesítmé­nyeinek biztonságát. Ebben a vonatkozásban mi jelen pilla­natban is jó helyen állunk, ami elsősorban a biztonságnövelő intézkedések folyamatos vég­rehajtásának köszönhető. Az EU szakértői már meg is állapí­tották, hogy ha ezek a bizton­ságnövelő intézkedések megva­lósulnak, akkor a paksi atom­erőmű biztonsága megfelelő lesz olyan szinten, mint ami az Európai Unió tagországaiban erőműben történő események­ről nagyon rövid időn belül tu­dósítások jelennek meg, pél­dául a közgyűlésről, vagy a múlt heti Mórágyi TETT ülés­ről, a TLK-tól. Nagyon jónak tartom ezt a kommunikációs csatornát, és ilyen vonatkozás­ban nem látom szükségességét a belső kommunikáció változá­sának. Abban viszont igen, hogy talán a vezetők és munka­társaik közötti kommunikáció­ban, a döntéshozatalhoz szük­séges vélemények kikérésében és ezeknek a figyelembevételé­ben kellene előrelépnünk. Vé­leményünk szerint a döntések­nek a probléma felmerülésének szintjén kell megszületniük. Biztosítanunk kell azt a felelős­séget és függetlenséget, ami ehhez szükséges. A felső veze­tés szintjén csak a stratégiai és A legolcsóbban megtermelt villamos energia A paksi atomerőmű bővítésének lehetőségei A tender értékelése még folyamatban van A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos feladatokról Ko­vács Pál okleveles hőfizikus­­mémöktől kértünk tájékozta­tást. Az előkészületi munkák már 1996-ban elkezdődtek. En­nek során több cég kapott fel­kérést egy paksi telephelyre te­lepítendő egy vagy kétblokkos atomerőművi bővítés megvaló­síthatósági tanulmányának el­készítésére. Erre két cég rea­gált, az amerikai Westinghouse és a kanadai AECL. 1997-ben az MVM Rt. kiadta az erőművi kapacitásfejlesztési pályázatot, amely két lépcsős: az első forduló egy prekvalifi­­kációs eljárás, amelyre egy elő­zetes megvalósíthatósági ta­nulmányt, illetve a paksi atom­erőmű mint pályázó megfelelő­ségéről az igazolást kellett be­nyújtani. 1997 októberben zá­rult le ennek a fordulónak az ér­tékelése, a pályázatainkat elfo­gadták. A második forduló idén márciusban indult, és már sokkal komolyabb követelmé­nyeket támasztott a pályázók­kal szemben. A megvalósítha­tósági tanulmányokat honosí­tani kellett a MÉH követelmé­nyei szerint, hogy a MÉH és az MVM Rt. a saját engedélyezési eljárásának megfelelő doku­mentációt értékelhessen. Ezzel leegyszelűsödött a további en­gedélyezési folyamat. Ezen kí­vül egy előzetes környezeti ha­tástanulmányt kellett elkészí­teni, amelyet jóvá kellett hagy­nia a területileg illetékes kör­nyezetvédelmi felügyelőség­nek. Az atomerőmű esetében az Alsó-Dunavölgyi Környezet­védelmi Felügyelőséghez nyúj­tottuk be a hatástanulmányt. A hatástanulmányt több szakható­ság és külső szakértő intézet ér­tékelte és hagyta jóvá. Mind­ezek mellett el kellett készíteni a projektek előzetes üzleti ter­veit, amelyekben bizonyítható a projekt finanszírozásának meg­valósíthatósága, egyben a blok­kok létesítésének gazdaságos­sága is. A szeptember elsejei benyújtási határidőt a kiíró ok­tóber 9-re módosította, mert az eredetileg kiírt 1100 plusz/mí­­nusz 300 MW-os teljesítményt lecsökkentették 600 plusz/mí­­nusz 200 MW-re. A legfonto­sabb értékelési szempont azon­ban továbbra is a megtermelt villamos áram ára lesz, amiben a paksi blokkok kiemelkedőek. Azonos ár esetén a másik döntő tényező az elbírálásnál, hogy a legmagasabb százalékban hazai foglalkoztatást biztosító cég nyerhet. Milyen érvek szólnak mind­ezeken túl az atomerőmű létesí­tése mellett? Környezetvédelmi szempon­tok, az energiaellátás diverzifi­kálása, a megbízható stratégiai készletek, védelem a jövőbeni áremelkedésekkel szemben. A környezetvédelmi szempontok azért kiemelkedők, mert az EU csatlakozást megelőző vizsgá­latok során a környezetvédelem terén mutatkoznak a legna­gyobb elmaradások Magyaror­szág esetén. Az atomerőmű működése során nem fogyaszt oxigént és nem termel szén-di­­oxidot, amelynek koncentráció növekedése a légkörben alapve­tően hozzájárul az üvegház ha­tás erősödéséhez és az ebből következő globális felmelege­déshez. Az egybehangzó szak­mai számítások szerint a lignit­erőmű 133 g szén-dioxid egyenértéket bocsát ki kWh­­ként, míg ez az érték az atom­erőmű esetében 12 g/kWh, be­leszámítva az üzemanyagciklus (bányászat, feldolgozás, back­end) és az erőmű létesítés és le­szerelés műveleteinek kibocsá­tását is. Magyarország a „klí­maegyezmény” aláírásakor vál­lalta, hogy a szén-dioxid-kibo­­csátás 2000-ben nem haladja meg az 1985-87-es évek átla­gát. Egy új atomerőműnek 2000-ig nem lehet befolyása e tekintetben. A nemzetközi po­rondon további korlátozásokat előíró egyezmények előkészí­tése folyik. Ugyancsak vállalta országunk a II. kén-jegyző­könyv aláírásakor, hogy 2005- re az 1980. évi kén-dioxid 50 százalékára, 2010-re pedig 40 százalékára csökkenti a kén-di­oxid kibocsátást. Eme korlát­nak való megfelelés igényelné, hogy az ezután üzembe lépő energiablokkok nulla kibocsá­tással működjenek. Az energia­­ellátás diverzifikálása az Or­szággyűlés által 1983-ban elfo­gadott energiapolitika egyik fő alapelve. A hasadóanyagok be­szerzése nem függ a világ poli­tikailag érzékeny régióinak helyzetétől, a készletek és a feldolgozó kapacitás zöme a politikailag fejlett, gazdasági­lag stabil országokban talál­ható. Az energiapolitika egy másik elve a stratégiai készle­nagy horderejű kérdések dőlje­nek el. Ha ebben az irányban tevékenykedünk, akkor min­denki számára sokkal nagyobb munkasiker valósul meg napi tevékenysége során. A külső kapcsolatokban a nukleáris dip­lomáciát olyan értelemben hoz­tam szóba a fórumon, hogy a paksi atomerőmű jól működik, hiszen a világon mindenhol el­ismerik. A teljesítmény kihasz­nálási tényező alapján általában az első huszonöt reaktor között találhatók a paksi blokkok. (Lehet, hogy most kicsit visz­­szacsúszunk, mert az idei év elég nehéz volt. Az elhúzódó főjavítások ugyanis a teljesít­mény-kihasználási tényezőin­ket kicsit visszavetették.) Tud­ják és elismerik a munka és biz­tonság terén elért eredménye­inket, többé-kevésbé részt ve­szünk különböző fórumokon, ahol bemutatjuk a paksi atom­erőműben folyó tevékenységet, de ennek az intenzitása mintha egy kicsit csökkenőben lenne. Úgy érzékeltem, hogy a külső kapcsolatainkban - a WANO- ra, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségre és az OECD NEA-ra gondolok - a paksi csillag fénye fakulni látszik. Ezen a téren kellene egy kicsit erősíteni, és aktívabban részt venni a programokon. Ebbe sok energiát kell invesztálni, nem szabad sajnálni a részvételt, mert sokszorosan térül meg számunkra, amikor a paksi atomerőműben folyó tevékeny­séget, az elért eredményeket a világ nukleáris közvéleménye számára demonstráljuk. Ebben kell tehát előre lépnünk. A PR tevékenység 1993-ban lett kidolgozva, s ahogy Kováts Balázs főmérnök, a TLK veze­tője is fogalmazott, igazán megérett a rendszer egy felül­vizsgálatra. Ez egyébként az igazgatóság elképzeléseivel is egybeesik. A jövő év elején a PR tevékenység nagyító alá ke­rül, és az új koncepcióban az „óvatos továbbnyitás” politiká­ját szeretnénk megfogalmazni. — Igen rövid idein belül megtartotta első ülését az igaz­gatóság. Mi történt ezen a de­cember 15-i napon? — Az igazgatóság tagjairól tek növelése. A nukleáris üzemanyagból több éves kész­let tartható fenn, ami a többi energiahordozó esetében meg­lehetősen költséges. Nézzük meg röviden, hogy mi jellemzi a CANDU-6 és az AP 600-as blokkokat, s milye­nek ezek létesítési lehetőségei. (A blokkok műszaki, biztonsági jellemzőit a táblázatban tekint­hetik meg.) A két céget azért választotta ki a Paksi Atom­erőmű Rt. a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, mert e két cég ajánl jelenleg olyan tel­jesítményű nukleáris egysége­ket, amelyek a hazai energia­annyit már sokan tudnak, hogy mindössze két külső tag ismeri az atomerőművet: Fazekas Pé­ter, az igazgatóság elnöke 1983-ig itt dolgozott, és Szath­­máry Zoltán professzor, a Mű­szaki Egyetem igazgatója. A többiek számára teljesen új és ismeretlen a nukleáris létesít­mény. Ezt az első alkalmat arra szerették volna felhasználni, hogy minél több információt megtudjanak az atomerőműről. Ezért ezen a napon az igazgató­­sági ülés előtt a paksi me­nedzsmenttel ismerkedtek meg. Ebben az egyórás beszélgetés­ben az igazgatóság tagjai és a PA Rt. vezetői kölcsönösen bemutatkoztak, majd a paksi vezetők azokat a kiemelkedően fontos feladatokat ismertették, amelyekkel jelenleg foglalkoz­nak. Az igazgatósági ülés után egy erőmű látogatást szervez­tünk, ami a szoros program mi­att sajnos későn kezdődött, és az eredetileg betervezett prog­ram töredékére jutott csak idő. Először a Látogató Központot tekintettük meg, majd a Kar­bantartó Gyakorló Központ kö­vetkezett. Az igazgatósági ta­gok egy részének sajnos el kel­lett mennie, akiknek az ideje még engedte, azok meglátogat­ták a szimulátor központot, ahol az ott futó reaktorvédelmi rekonstrukció tesztelését tudtuk bemutatni. A gépházba és a KKAT-ba az idő rövidsége mi­att sajnos már nem tudtunk ki­menni. Végül abban állapod­tunk meg, hogy minden igazga­tósági ülés alkalmával egy-egy területet meglátogatunk. így a következő alkalommal a Kié­gett Kazetták Átmeneti Tároló­jával ismerkednek az igazgató­ság tagjai. Fazekas Péter elnök úr alaposabb tájékozódásra tart igényt. Az ő elképzelése az, hogy havonta egy napot itt tölt az atomerőműben. A dolgozókat arra kérem, hogy továbbra is nyugodtan végezzék munkájukat, és a biz­tonságos üzemeltetést tartsa to­vábbra is mindenki a legfonto­sabb szempontnak. Minden munkavállalónak kellemes ka­rácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok! Czinege Mária rendszerbe optimálisan beil­leszthetők. Az elkészült tanul­mányok megállapították, hogy a paksi telephely alkalmas az új blokkok elhelyezésére. A meg­lévő infrastruktúra, a rendelke­zésre álló szolgáltatások jelen­tős előnyöket biztosítanak. Az AECL tanulmányában a CANDU-6 blokkot javasolja. E típusból hat üzemel a világon és további öt áll üzembehelye­zés alatt. Nagy előnye nagy­fokú rugalmassága az üzem­anyag-hasznosítás területén. A Westinghouse az AP-600 blok­kot ajánlja tanulmányában. Ez a korábbi kéthurkos nyomottvi­zes blokkok továbbfejlesztett változata, teljesen új, passzív védelmi rendszerekkel. Az új blokkok kiszemelt területe a je­lenlegi blokkoktól északra, azok vonalában található. Döntés 1999. február 6-án lesz Budapesten. (C. M.) A blokkok műszaki, biztonsági jellemzői CANDU-6 AP600 Nettó teljesítmény MW 2x665 2x610 Tervezett teljesítmény-kihasználási tényező % 85 85 Élettartam év 40 60 Üzemanyagciklus hossza folyamatos 18 hónap Átrakás hossza nap 25 Hideg állapot - 100% óra 8 24 Manőverező képesség % naponta 100-60-100 naponta 100-50-100 Irányítástechnika osztott, digitális osztott, digitális Engedélyezettség Kanada, Dél-Korea USA, 1998.-tól Referencia 6 blokk 15 blokk* Létesítés alatt 5 Zónaolvadási gyakoriság 1/év 6,1 x1 OE-6 1,7x1 OE-7 Személyzet dózisterhelése Sv/év,blokk 1,0 0,7 Kisaktivitású hulladék m3/év 45 50 Hazai beszállítás mértéke % 42 38 Üzemeltetői létszám fő/2 blokk 770 351 Létesítési csúcslétszám (két blokkra) fő 6000 2500 Létesítés munkaigénye (két blokkra) óra 35 millió 23 millió Létesítés időigénye hónap 68-77 57-69 ' Westinghouse kéthurkos PWR blokkok

Next

/
Thumbnails
Contents