Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1998-12-01 / 12. szám

1998. december ATOMERŐMŰ 3. oldal Nukleáris hírek a nagyvilágból Új kormány, régi politika Az új vörös-zöld német kormány mind­járt hivatalba lépésétől kezdve jelét adta, hogy még az eddigi antinukleáris tarto­mányi kormányoknál is erősebben száll szembe az atomenergetikával. Sőt, egyenesen bejelentették az atomenerge­tika fokozatos felszámolásának szándé­kát. A szándék komolyságát nem lehet látni, de sem hozzávetőleges ütemezést nem adtak erre, sem elképzeléseket a ki­eső energia pótlására. A francia gazda­sági és pénzügyi miniszter „hosszú és nehéz folyamaf’-nak nevezte egy ilyen terv végrehajtását egy olyan országban, ahol az energia 35%-át atomerőművek szolgáltatják. A kiküszöbölési folyamat megszorító intézkedésekkel kezdődik: csak korlátozással adnak ki üzemeltetési engedélyt, megszüntetik a kiégett fűtő­elemek reprocesszálását, a továbbiakban csak ezeknek mint radioaktív hulladék­nak az elhelyezése jöhet szóba. Ennek az elképzelésnek az alapján dolgozzák ki az egész radioaktív hulladék elhelyezési politikát is: a meglevő hulladéktárolót bezáiják, a gorlebeni sóbánya ilyen irá­nyú vizsgálatával felhagynak, s egyetlen kisebb kapacitású telephelyet kívánnak üzemeltetni. Minden atomerőmű köteles telephelyén, vagy közvetlen közelében a kiégett fűtőelemek számára ideiglenes tárolót építeni. Érdekes, hogy a francia kormány szin­tén szocialisták által vezetett koalíció formájában működik, és maga a környe­zetvédelmi miniszter zöld-párti. Ennek ellenére a franciák, ahol a termelt villa­mos energia 80%-a atomerőművekből származik, kitartanak az atomerőművek alkalmazásával szemben és éppen a né­met döntésre reflektálva felhívják a fi­gyelmet, hogy Franciaországban kb. fele akkora a C02 kibocsátás, mint Németor­szágban és ez főképp az atomerőművek nagyarányú használatának köszönhető. A francia miniszter figyelmeztetett to­vábbá arra, hogy a kiotói konferencián további légszennyező kibocsátás csök­kentést vállaltak az országok, és ezek tel­jesítése csak az atomenergetika fokozott alkalmazása mellett teljesíthető, mert - mint ismeretes - az atomerőművek üzem közben nem bocsátanak ki olyan káros termékeket, mint a hagyományos erő­művek teszik. A francia miniszter hangsúlyozta or­szága elkötelezettségét az atomenergia mellett és azt, hogy továbbra is folytatni akaiják a nukleáris együttműködést Né­metországgal, különösen a nukleáris biz­tonság fejlesztése terén. Reményét fe­jezte ki, hogy ez a döntés nem fogja aka­dályozni az új, németekkel közösen fej­lesztés alatt álló Európai Reaktor fejlesz­tési munkáit. Figyelmeztetett továbbá, hogy Németország - Franciaországgal és Oroszországgal együtt - korábban már elkötelezte magát egy sor kelet-eu­rópai országban üzemelő reaktor tökéle­tesítésére. Valóban úgy tűnik, hogy a német döntés nem műszaki-gazdasági, hanem kizárólag politikai szempontokon alapszik. Újabb segítség - Csernobil bezárásáért Az Európai Unió és Ukrajna csúcstalál­kozóján Bécsben elhangzott, hogy az EU jelentős pénzügyi segítséget hajlandó adni a Rovno-4 és a Hmelnickij-2 blok­kok befejezéséhez azzal a feltétellel, hogy addigra Csernobilt bezárják. Az ukrán miniszterelnök ezzel szemben azt közölte, hogy Csernobil bezárásá­ról csak akkor lehet szó, ha a két új blokk felépült és üzembe lépett. Az ígért támogatásról részleteket nem hoztak nyilvánosságra, de elemzők úgy vélik, hogy jelentős kölcsönről van szó. Ezen túlmenően az EU fel­ajánlotta, hogy csaknem megduplázza a csernobili új szarkofág építéséhez nyújtandó pénzügyi támogatást. Az orosz atomenergetikai minisztérium az új szarkofág építéséhez egyáltalán nem kíván hozzájárulni, mert műszaki­lag nem ért egyet a felmerült megol­dási elképzelésekkel. Októberben lezajlott a második Éves Nemzetközi Csernobil Konfe­rencia is, amelyen 11 országból 150 szakértő vett részt, akik hatékonynak tartják ezt a fórumot a csernobili bal­eset következményeinek végleges fel­számolására tett erőfeszítések támo­gatására és koordinálására. Nem ilyen bizakodók az atom­erőmű dolgozói, akik nem biztosak benne, hogy a kormány teljesíteni fogja ígéretét, hogy év végéig kifizeti az elmaradt béreket. Bejelentették, hogy ennek hiányában ismét elkezdik félbeszakított tiltakozó megmozdulá­saikat. Vinnay István Az évszázad utolsó békekonferenciája 1998. október 31-én Budapesten a Magyar Békeszövet­ség rendezésében került sor „Századvégi kérdőjelek” címmel előadói konferenciára. Az alábbi előadások ke­rültek napirendre: Tájékoztató a Tudomány világkonfe­renciájáról; A hágai konferencia 100 éve; Globális gaz­daság-helyi válságok? 1999. május 11-16. között Hágában, Hollandiában rendezik meg az évszázad utolsó békekonferenciáját. 1899-ben ugyanebben az időpontban és helyen - te­hát száz éve — az Első Nem­zetközi Békekonferenciát rendezték meg. A „Hágai Békefelhívás 1999” három része: egy kétéves előké­szítő szakasz, maga a világ­­konferencia és az azt kö­vető, a 21. század békéjéért és a nemzetközi igazságos­ságért folytatott kampány, amely a hágai folyamat nyomán jön létre. A hágai békefelhívás 1999. szem előtt tartva az elmúlt évszázad eredmé­nyeit is, az első nemzetközi békekonferencia célkitűzé­seire támaszkodik. Ezek a következők:- a nemzetközi emberi jogok, az emberi jogi kóde­xek és intézmények meg­erősítése,- a viták békés rendezése, beleértve a konfliktusok megelőzését és a béke meg­szilárdítását is,- leszerelés, különösen a nukleáris fegyverek meg­semmisítése. Az évszázad utolsó fon­tos konferenciájának a bé­kéről és a nemzetközi igaz­ságosságról kell szólnia. Ez alkalommal a polgári társa­dalom fogja megszervezni a világkonferenciát, ahova meghívja a különböző or­szágok kormányait. A ren­dezvény pontos részletei az elkövetkezendő hónapok­ban fognak kialakulni, álta­lános témája: ideje véget vetni a háborúnak és a há­ború okainak. Az elmúlt két­száz évben az emberiség nagyrészt eltörölte a rab­szolgaságot, a gyarmatosí­tást, a faji megkülönbözte­tést, jóllehet ezek maradvá­nyai még megtalálhatók a vi­lág különböző részein. Most, a történelem legvéresebb év­százada után ideje, hogy kö­zös, végső lépéseket tegyünk a háború eltörlésének érde­kében. Miért 1999-ben, és miért éppen Hágában rende­zik? Hága a nemzetközi jog tekintetében a világ fővá­rosa. 1899-ben az első nem­zetközi békekonferencia ki­vételes volt, ellentétben majdnem az összes korábbi békekonferenciával. Nem abból a célból hívták össze, hogy befejezzék avagy lezár­ják a háborút, hanem hogy állandó nemzetközi jogi in­tézményeket hozzanak létre a leszerelés, a háború meg­előzése és a viták békés ren­dezése érdekében. Az 1899-es konferenciát az 1907-es második hágai békekonferencia követte, amelyet főként polgári béke­társaságok mozgattak. E két konferencia történelmi előre­lépést jelentett a nemzetközi emberi jog kialakításában, az Állandó Döntőbíróság (PCA-Permanent Court of Arbitration) felállításában, a Népszövetség és az Állandó Bíróság, ill. utódszerveze­teik, az Egyesült Nemzetek (ENSZ) és a Nemzetközi Bí­róság (ICJ - International Court of Justice) megalakí­tásában. Mind az Állandó Döntőbíróság, mind a Nem­zetközi Bíróság a hágai Bé­kepalotában található. 1997 decemberében az ENSZ közgyűlése határoza­tot hozott, amelyben támo­gatja az 1999-es centenári­umi terveket. Utalva a hágai békefelhívásra azt javasolja, hogy az 1999-es rendez­vénysorozat lehetne a har­madik nemzetközi békekon­ferencia. A konferencián várhatóan körülbelül 200- 400 szervezet, 5-10 ezer fő vesz részt. Nemzetközi Szervezőbizottság, Koordi­nációs Bizottság, Nemzet­közi Tanácsadó Szervezet működik a kongresszus elő­készítésében. Idézek a hágai felhívás közleményéből: „A legrosszabb és a legjobb év­század volt ez. Tegyük tel­jessé a Hágában egy évszá­zada tartott békekonferencia munkáját azzal, hogy vissza­térünk az általános és teljes lefegyverkezés nagyszerű elképzeléséhez, amely rövid időre felvillant a második vi­lágháború után. Ehhez az el­képzeléshez a béke új struk­túráira és egy alapjában megerősített nemzetközi jogrendre van szükség. Ta­láljuk meg az erkölcsi, szel­lemi és politikai akaratot, hogy megtegyük, amiről ve­zetőink is tudják, hogy meg kell tenni, de képtelenek rá­venni magukat. E célok megvalósítása érdekében mi, erre elkötelezettek kezde­ményezzük a végső lépése­ket, hogy eltöröljük a hábo­rút, hogy az erő törvényét felcseréljük a törvény ere­jére. Hívunk mindenkit, hogy támogassa terveinket, s jelezze, ha részt kíván venni konferenciánkon.” A másik jelentős konfe­renciának Budapest ad ott­hont 1999. június 26 - július 1. között. Ez a Tudomány Világkonferenciája lesz. Ezt a konferenciát az UNESCO és a Tudományos Társasá­gok Nemzetközi Szövetsége rendezvényeként tartják meg. A konferencia sikeres lebonyolítására nemzeti szervezőbizottság alakult. A konferencia célja lesz két dokumentum megfogalma­zása, mégpedig Nyilatkozat a tudományról és az akció programcsomag megfogal­mazása. A konferenciára várják a világ tudósait. Wollner Pál a Magyar Békeszövetség tagja Kitüntetett környezetvédelmi szakemberek Az „Ipar a környezetért” Alapítvány (IKA) és az Ipar Műszaki Fej­lesztéséért Alapítvány (IMFA) két éve közösen hirdeti meg díjait. Az 1991-ben létesített IKA Alapítvány Díj aranyérme és az ipari környe­zetvédelem fejlesztésében kifejtett kiemelkedő teljesítményekért odaí­télt IMFA díj, valamint a diploma dolgozatoknak kiírt pályázatok ez évi ünnepélyes átadására november 18-án a Budapesti Közgazdaság­­tudományi Egyetemen került sor. A két alapítvány együttműködése azon a közös felismerésen alapul, hogy a környezetvédelmi szak­emberek évről-évre történő er­kölcsi és anyagi elismerése a na­gyobb nyilvánosságon keresztül ráirányítja a közvélemény fi­gyelmét az ipar környezetvé­delmi erőfeszítéseire és pozitív változásaira. Az „Ipar a Környe­zetért” Alapítványt 1990. no­vember 28-án 38 ipari vállalat alapította 32,5 MFt. alaptőkével. Az alapítvány törekvéseit az IKIM, az MVM Rt., a Paksi Atomerőmű Rt., a TÜV Rhein­land Magyarországi Csoport, a MÓL Rt., a MÉH, a Dunaferr Rt., és a GE Lighting Tungsram Rt. támogatja, hogy csak a leg­ismertebbeket jelezzem. Az ala­pító okiratban lefektetett legfőbb cél, hogy hozzájáruljon az mar környezet károsító hatásának mérsékléséhez, az ipari szennye­zések korrekt meghatározásához, a kármegelőzés és kárelhárítás módszereinek kidolgozásához. Támogatja a környezetvédelmi tudatformálás érdekében a cél­irányos oktatásokat, tanfolyamo­kat, szimpóziumokat és a kör­nyezetgazdálkodást hitelesen bemutató alkotásokat. Az alapítvány kuratóriumának elnöke dr. Tamás Ferenc egye­temi tanár (Veszprémi Egyetem), tagjai elismert magyar mérnö­kök. — Milyen teljesítmény­nyel lehet elismerést szerezni? - kérdeztem az IKA kuratórium elnökét. — Kiemelkedő, többéves te­vékenységgel, melynek eredmé­nyeként környezeti célok való­sulnak meg. Megvalósult, a kör­nyezet védelmét szolgáló jelen­tős beruházással. Megvalósult, olyan jelentős új technológiával, eljárással, mely a környezeti ter­helést nagymértékben csökkenti. Olyan szellemi termékkel, amely megvalósult a gyakorlatban. Az Alapítvány Díj ötvösmű­vész által tervezett 30 grammos színarany érem, az IKA emblé­májával, amelyet minden évben pályázat/ajánlás alapján a felkért zsűri ítél oda, az ipar környezet­védelmi érdekeit szolgáló egyéni és kollektív teljesítményért. Ez évben az Alapítvány Díjat dr. Grega Oszkár, a Dunaferr Rt. műszaki fejlesztési igazgatója és Reiniger Róbert, a Deloitte és Touche Tanácsadó Csoportjának menedzsere, valamint a GE Ligh­ting Tungsram Rt. Környezetvé­delmi, Egészség- és Munkavé­delmi Igazgatósága kollektívája kapta. Az Ipar Műszaki Fejlesztésért Alapítványt (IMFA) 1990-ben az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium az Ipari Fejlesztési Bankkal (Corvinbank Rt.) közösen hozta létre. Az alapítvány célja és egy­ben feladata az innováció és az ipari szerkezet átalakítást megva­lósító folyamatok, és a műszaki fejlesztés támogatása. Az IMFA ügyvezétő igazgatója dr. Kemény Tamás, az ipar környezetvédelmi fejlesztésben kiemelkedő telje­sítményt elért személyek szá­mára adományozott díjak átadá­sára dr. Gulácsi Gábort, a Gazda­sági Minisztérium közigazgatási államtitkárát kérte fel. Az IMFA kuratóriuma fontos feladatnak tekinti a környezetközpontú irá­nyítási rendszerek elteijesztését is, ennek érdekében segítette lét­rehozni és támogatja a KÖVET Környezettudatos Vállalatirányí­tási Egyesületet is. Az IMFA díjakat idén Upor András, a Nicolor Rt. ügyvezető igazgatója, dr. Szikla Zoltán, a Dunapack Rt. vezérigazgató-he­lyettese, Kőházi Tibor, a Sie­mens Rt. környezetvédelmi veze­tője és Wohlfart Richardné, a Richter Gedeon Rt. Dorogi fiók­telepének nyugalmazott hulla­dékgazdálkodási főmérnöke kapta. A diplomapályázatokra beérkezett 68 dolgozat közül 28 került díjazásra. A Magyar Minőség Társaság első alkalommal 1998-ban hir­dette meg „Az Év Környezeti Menedzseri Díj” és „Az Év Kör­nyezetirányítási Szakirodalmi Díj” pályázatot. Az alapítók szándéka szerint a menedzseri dí­jat azon személy nyerheti el, aki a gazdálkodó szervezeten belül kialakított, eredményesen mű­ködő környezetmenedzsment rendszer létrehozásában, a gaz­dálkodó telephelyén és annak környezetében, vagy az előállí­tott termék környezeti tulajdon­ságában jelentős javulást ered­ményezett. „Áz Év Környezeti Mene­dzseri Díjat” Petrási János, a Ta­urus Emergé Gumiipari Kft. kör­nyezetvédelmi vezetője nyerte. A környezetirányítási szakiro­dalmi díjat olyan személynek íté­lik, aki hazai vagy nemzetközi viszonylatban jelentős mértékben járult hozzá a környezetirányítás fejlesztéséhez és több környezeti elem védelmének összehangolt, átfogó, magas színvonalú megol­dását írja le. A zsűri döntése alapján ,Az ÉV Környezetirányítási Szakiro­dalmi Díját” Tóth Gergely (Kör­nyezettudatos Vállalatirányítási Egyesület), dr. Georg Winter: Zölden és nyereségesen című könyvének magyar nyelvre fordí­tásával, adaptálására, kiegészítve az ISO 14001 szabvány beveze­téséhez szükséges útmutatóval, magyar vonatkozású részekkel és vállalati példákkal nyerte. Tóth Gergely nemcsak egy igen jelentős szakkönyv magyar nyelvre fordítását végezte el, ha­nem a magyar példák, aktuális információk és újabb eredmé­nyek közlésére a környezetbarát vállalati politika és gyakorlat ki­alakításához is hasznos informá­ciókat, segítséget nyújt. A zsűri véleménye szerint a jutalmazot­­tak munkássága, eredményeik példaértékűek és nagy mértékben segítik a környezetmenedzsment rendszerek, környezetvédelem, környezetirányítás gondolatának és megvalósításának elterjedését. Az Atomerőmű INTRANET újdonsága Biztonsági Igazgatóság Minoségfelügyeleti főmérnökség Minőségbiztosítási osztály Üdvözöljük a Paksi atoineiorru minoségbiztosiiási honlapján a lapon megtalálhatja a minőségbiztosítás jogi hatterét az országos szintű szabályozásokat. PA Rt Minőségpolitikáját, a PA Rt Minőségbiztosítási Szabályzatát és a kapcsolódó Minőségbiztosítási Követelményeket a társasági egységes fogalmakat, valamint információhoz juthat a PA Rt vállalkozóiról Minőség politika Fogalomtól Minőség Diztósitási szabályzat Minőségbiztosítási követelmények 'í»: ovi CXVI töívpíiy az atumeneiüiáiól Atomtörvényhez lointöiyényj kapcsolódó rendeletek Nukleáris BizUmsatUwcImiKa Szabályzatok Hírek, újdonságok a minosegoiztositás területéről Vélemények, javaslatok az MBO Home lapjához Visszatérés BIG - liez ,A1 * Ni is s B ztonsáqtectnikai Útmutatók Az alvállalkozók minősítése Az oldali összeállitotta: Vincze Pál _Cl yinczoűjnpp h.i Novemberi számunkban be­számoltunk arról, hogy a Paksi Atomerőműben két éve működő INTRANET há­lózat 100 ezredik klikkelőjét a Rendszer- és Adatadmi­nisztrációs Osztály vezetője és a rendszer fejlesztői kö­szöntötték október 16-án. A méltán népszerű, belső elektronikus elven működő információs hálózat adat­bankját azóta is többen „felkeresték”, így már több mint 150 ezer látogatót re­gisztrált a számítógép. A felhasználók érdeklődésének növekedése a folyamatos és színvonalas szolgáltatás fej­lesztésével, az adatbázisok bővítésével tartható fent. A Minőségbiztosítási Osztály (MBO) szakemberei, vezetői, kez­dettől fogva felismerték az INT­RANET rendszer előnyét és az atomerőmű műszaki szabályozásá­nak legfontosabb dokumentumait struktúrában az informatikai háló­zaton is megjelentették. Törekvé­sükben szakmai segítséget kaptak Müller Józseftől, az Informatikai Főosztály rendszerfejlesztőjétől és az Arcanum Adatbázis Kft. szoft­verfejlesztőitől. A közelmúlt leg­újabb fejlesztési munkájának ered­ményeként HTML (hypertex) for­mátumban konvertálva, nagy mér­tékben leegyszerűsödött a doku­mentumok használata, keresése a rendszerben, így teljesen felhasz­náló centrikus lett az MBO honlap. Rendkívül könnyen - az INT­RANET kezdőlap, PA Rt. szerveze­tek, Biztonsági Igazgatóság, Minő­ségbiztosítási Osztály útvonalon - elérhetővé válik a jelzett dokumen­tum. Megtalálhatjuk a műszaki szabályozásunk, a minőségbiztosí­tás jogi hátterét biztosító alapdo­kumentumokat, az 1996. évi CXVI.jelű atomtörvényt, a 108/1997. (VI.25.) sz. kormány­­rendelet mellékletében kiadott Nuk­leáris Biztonságtechnikai Szabály­zatokat, az Atomtörvényhez kap­csolódó kormány- és miniszteri rendeleteket, valamint az NBSZ kö­tetekhez tartozó irányelveket. A PA Rt. belső életét meghatározó straté­giai, taktikai és operatív szintű do­kumentumok közül az érdeklődők figyelmébe ajánljuk a Minőségpoli­tikát, a PA Rt. Minőségbiztosítási Szabályzatát, a Minőségbiztosítási követeiménylapokat és az egysége­sített Fogalomtárat. A tervek között szerepel az alvál­lalkozók minősítése és az aktuális hírek, újdonságok megjelenítése a minőségbiztosítás területéről. Az MBO szakemberei, vezetői várják a felhasználók véleményét, javasla­tait, amit stílszerűen elektronikus formában is megtehetünk a kétirá­nyú belső kommunikációs hálóza­ton. Sípos László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents