Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1998-11-01 / 11. szám
HÚSZÉVES AZ ATOMERŐMŰ ÚJSÁG Az első három felelős szerkesztő: Knízner István, Tóth András, Torma Csaba (Az interjúkat a 2. oldalon olvashatják.) Boldog születésnapot! Egy lapot elindítani nem könnyű dolog. Húsz évvel ezelőtt mégis úgy döntöttek, hogy Magyarország egyetlen épülő atomerőművének szüksége van egy újságra. Akkor még csak az építkezés fázisairól szólt a történet, így Atomerőmű Építői címmel született meg az üzemi lap. Az indulásról, a lap történelméről az első három felelős szerkesztő vall lapunkban. Napjainkban mi már elmondhatjuk, hogy a magyarországi szaklapok között elismert helyet foglal el az Atomerőmű újság, és sokan irigykedve forgatják, ha kezükbe kerül egy-egy példány. Rólunk szól, a hétköznapjainkról, ünnepeinkről, az életünkről. Húszéves lett az Atomerőmű újság. Közben elindultak a blokkok, és az atomerőmű hazánk villamosenergia-szükségletének több, mint negyven százalékát biztosítja. Erről és az ehhez kapcsolódó témákról- írni megtisztelő feladat. Az embernek az az érzése, hogy itt bizony történelem zajlik, minden nap, minden percben. És az atomerőmű lapja is része ennek a történelemnek. Ünnepelni gyűltünk össze november 6-án, az újság egykori és mostani munkatársai, ismerősök és jó barátok. Az első felelős szerkesztők jó hangulatot varázsoltak, s a kezdeti megilletődés után az újsággal kapcsolatos történeteikkel derültséget hoztak az ünneplők közé. Igazi születésnapi körülményeket teremtettünk. S hogy az Urántoll átadása is ezen az ünnepségen történt meg, még tovább emelte a hangulatot. Az pedig különösen bájos volt, hogy az érintett személyen kívül már mindenki tudta, hogy Beregnyei Miklós részesül idén ezen elismerésben, csak ő nem. Hálás vagyok, hogy a lap jelenlegi főszerkesztőjeként nekem adatott meg, hogy egy ilyen jeles ünnepség egyik ■ szervezője és résztvevője lehettem, és köszönöm mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy az Atomerőmű újság ilyen magas szintre juthasson el. Bízom benne, hogy a lap további megújulásra képes, és bízom benne, hogy ezután is megkap minden támogatást, hogy hitelesen szóljon napjainkról nekünk és a jövő nemzedékeknek - Magyarország jelenleg egyetlen atomerőművéről. Boldog születésnapot ATOMERŐMŰ újság! Czinege Mária Új vezetés az MVM-nél „A böltsesség győz mindenütt” A tudomány, a technika és a szakmapolitika kapcsolata Tudomány-napi beszélgetés dr. Vajda György akadémikussal Továbbra is megtartja 51 százalékos többségi tulajdonát az állam a Magyar Villamos Művek Részvénytársaságban, ezzel kívánják fenntartani a társaság nemzeti jellegét - hangzott el október 19-én a rendkívüli közgyűlést követő sajtótájékoztatón. A közgyűlésen kinevezett új vezetés feladata az EU-csatlakozással kapcsolatos feladatok és a kormány energiapolitikai koncepciójának végrehajtása lesz. Az igazgatóság elnöke Virág Miklós lett, a vezérigazgatói teendőket pedig Bakács István, az eddigi stratégiai igazgató látja el. Virág Miklós 1982-ben szerzett közgazdász diplomát Budapesten, majd az egyetemen dolgozott. 1986-tól a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem alkalmazott gazdaságtan tanszékének ve-Inex-2 , Valódi riport egy képzelt esetről Üzemzavar az atomerőműben. A reggel kiadott közlemény nem szól nagyobb veszélyről, a helyzet azonban a délelőtt során súlyosbodik, katasztrófa fenyeget. Szerencsére ez csak gyakorlat. Azért, hogy adott esetben uralható legyen az esemény. Inex-2 névre hallgatott az a gyakorlat, amelyet november 3-án, kedden tartottak és egy, a paksi atomerőműben bekövetkezett nukleáris balesetet feltételezett. Számítógép vezérelte az eseményeket, az így szimulált történésekre kellett reagálniuk mindazon szervezeteknek, amelyeknek egy éles helyzetben kell úrrá lenniük a nehézségeken, tájékoztatniuk a lakosságot. (Folytatás a 3. oldalon.) zetője, 1987-ben pedig a gazdálkodástudományi kar dékánja lett. Bakács István 1974-ben a Moszkvai Energetikai Műszaki Egyetemen szerezte meg diplomáját. 1974-83-ig az MVM atomerőmű-programján dolgozott, 1983-89-ig az Erőmű Beruházási Vállalat főmérnöke volt. 1989- ben az MVM beruházási, majd stratégiai és fejlesztési igazgatója lett. Az igazgatóság tagjai: Virág Miklós elnök, Balaton Károly, Gerse Károly, Holló Vilmos, Bakács István, Tárkány-Szűcs Attila, Pogány János, Halzl József, Sztruhár Gyula, Lénárt Zsolt, Bajkay Árpád. A felügyelő bizottság tagjai: Garbai László elnök, Kamer István, Szász I. Attila, Rónaky József. Kezdésnek talán nem haszontalan röviden összefoglalni, mit is rejt valójában az „állapot orientált” kifejezés. Az „alapötlet” áz 1979-es TMI baleset utánra datálódik, amikor is a tanulságok leszűrésekor az óceánon túl megfogalmazódott az igény, hogy az atomerőmű személyzetét olyan utasításrendszerrel kell ellátni, amely segítségével az üzemzavarok biztonsággal elháríthatok, függetlenül attól, hogy a személyzet felismerte-e, avagy nem az esemény kiváltó Urántoll ’98 Idén hatodik alkalommal adományozott Urántollat a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság. Évente egyszer került sor erre az ünnepségre, eddig A Magyar Sajtó Napján. Az idei év azonban különleges. 1998-ban ünnepli az Atomerőmű újság alapításának huszadik évfordulóját. Ezért az adományozó úgy döntött, hogy ezt a két jeles ünnepet összekapcsolja, és az idén november 6-án adja át az Urántollat. Ezt az elismerést a média bármely területén alkotó személy kaphatja, aki objektiven tájékoztat Magyarország egyetlen atomerőművéről. Az idén az Urántoll visszatért Paksra, hiszen Beregnyei Miklós üzemtörténész vehette át az elismerést jelentő tollat és oklevelet okát. Ebből kiindulva az Állapot Orientált Üzemzavar Elhárítási Utasítások alapvetően különböznek a jelenlegi Esemény Orientált Üzemzavar Elhárítási Utasításoktól, mivel az ÁOKU nem teszi szükségessé a kiváltó ok azonnali feltárását. Ezeket az utasításokat a személyzet akkor veszi kézbe, amikor reaktor üzemzavari leállás (ÜV-1), vagy biztonsági rendszer működésbe lépés történt. A legfontosabb biztonsági paramétereket ellenőrzik, miközben az Kováts Balázs tájékoztatási főmérnöktől. így került dr. Ormai Péter, Szepesi László, Juhász Árpád, Gottvald Károly, Palugyai István mellé Beregnyei Miklós kollégánk. Gratulálunk! ÁOKU egymásra épült rendszere utat mutat ahhoz, hogy megakadályozzák az üzemzavar továbbfejlődését és segítik az operátorokat abban, hogy a blokkot a legbiztonságosabb állapotba juttassák. Fontos itt megjegyezni, hogy bár az ÁOKU lépésről lépésre vezeti az operátorokat, ezek a lépések a jövőben is a személyzet szakmai tudására, tapasztalatára épülnek. Ha kedd, akkor Belgium Az Állapot Orientált Üzemzavar Elhárítási Utasítások felépítése három „lépcsőfokban” valósult meg: (Folytatás a 3. oldalon.) Az emberiség ősi igyekezete megérteni a világegyetem törvényeit, s szerzett ismereteit, tapasztalatait próbálja saját javára fordítani. így a tudomány és a technika eredményeit bölcs politikusok felismerték, támogatásuk révén az emberiség megismerte a távoli csillagokban, valamint a parányi atomokban végbemenő folyamatokat, az energia termelése és átalakítása eredményeként a világosságot és az egész földet behálózó közlekedési, kommunikációs rendszert tudott biztosítani, növelve ezzel is saját komfortérzetét és a biztonságát. Műszaki szabályozással, minőség-felügyelettel foglalkozó mérnökök elégedetten nyugtázták elmúlt év április elején az 55/1997. (IV. 3.) Kormányrendeletben megjelent szakmapolitikai döntést. „A Magyar Köztársaság kormánya a tudománynak a társadalomban betöltött szerepét kiemelkedőnek tartja és elő kívánja segíteni a közgondolkodásban a tudásközpontú értékrend kialakítását. Elismerésre méltónak tartja a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet, és ezért november 3-át a Magyar Tudomány Napjává nyilvánítja. ” Miért november 3-át választották a Magyar Tudomány Napjává? Ez a nap egyszerre a hadmérnök Bolyai János és gróf Széchenyi István napja, akiknek hozzájárulása szervesen kiegészíti egymást. 1825. november 3-án gróf Széchenyi támogatása révén - egy évi jövedelme, vagyis 60 ezer forint felajánlásával - született meg a Magyar Tudományos Akadémia elődje, a Magyar Tudós Társaság. Többször bizonyított azóta Széchenyi maradandó értékteremtő hitvallása: „Erős erővel meggyőzni nem mindég lehet — hanem a böltsesség győz mindenütt. ” Az alapításhoz azonban világraszóló teljesítmény is szükséges, és ebben az akadémiai elnökök egybehangzóan Bolyai János matematikust, hadmérnököt nevezték meg. A világhírű magyar tudomány kezdetét, jelentős alkotás születésnapját, az apjához, Bolyai Farkashoz írt, 1823. november 3-án kelt temesvári levele jelenti, melyben először közli, hogy sikerült megoldania a sok évszázada kutatott párhuzamossági axiómát, megreformálva az euklideszi geometriát. Az elmúlt 175 évben megszámlálhatatlanul sok magyar szakember (tudós, technológus-mérnök és szakma-politikus) hívta fel eredményeivel a világ figyelmét nemzetünkre. A villamosenergia-iparban dolgozók számára a magyar elektrotechnika nagyjai között Jedlik Ányos (1800- 1895), Zipemowsky Károly (1853- 1942), Déri Miksa (1854-1938), Bláthy Ottó Titusz (1860-1938) és Kandó Kálmán (1869-1931) neve feltétlenül megemlítendő. Az atomerőmű bejáratánál a „Paksi disputa” című alkotás fogadja a látogatókat, ahol - elsétálhatunk a világhírű tudósok mellszobrai között - Wigner Jenő (1902-1995), Neumann János (1903-1957), Szilárd Leó (1898-1964), Hevesy György (1895-1966) és Teller Ede csevegnek egymással, akik visszatértek, hazajöttek közénk. A jelenkor tudósai, fejlesztő mérnökei is mindent megtesznek, hogy elődeik útján járva az egész magyar közvélemény erkölcsi és politikusaink anyagi támogatását megszerezve a technológia vívmányait hasznosító polgárokért munkálkodjanak. (Folytatás 4. oldalon.) Az operátori tudás nem vész el tJj szemlélettel a biztonság felé Az üzemvitel területén dolgozók bizonyára tudják, hogy atomerőművünkben gőzerővel készül egy, az eddig használatos utasításokat felváltó, merőben új elveken nyugvó üzemzavar-elhárítási dokumentáció. A jelenlegi terveknek megfelelően 2001-től minden blokkon ezeket az új, Állapot Orientált Üzemzavar Elhárítási Utasításokat (ÁOKU) használjuk majd. 4 T *
