Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1998-02-01 / 2. szám

2. oldal Atomerőmű 1998. február A TEIT-tagokról másképp - Ordas A jó szomszédság Isten áldása, a rossz szomszédság török átok - a közmondás szerint. Tizenhárom település a Dunán innen és a Dunán túl - akarva, akaratlanul - jó, rossz szomszédságba került a Paksi Atomerőművel. Róluk szól sorozatunk, amely egy kicsit településtörténet, kicsit a mai állapotok ábrázolása. Megismerni azért is szükséges, hogy tudjuk, milyen tudati gyökerekből táplálkoznak az ott lakók, mi a véleményük az erőműről, a szomszédságról, akik között volt munkatársak is vannak. A polgármesterek vallanak arról is, mit adott az erőmű, a Társadalmi Ellenőrző és Informárciós Társulás (TEIT), számukra mit jelent e szomszédság. Másodikként a túlparti Ordassal ismerkedhetnek meg olvasóink. Kongresszus Maastrichtban A Duna túlsó oldalán fekszik a kis település, az erőműtől tíz kilométerre észak-keletre. Ez már az Alföld. Ha nem is a klasszikus íróink, költőink által ábrázolt tanyavilág, ám annak nincstelen örökségét ma is fel­lelni a települések szerkezeté­ben, a régi házakon. A falu épí­tészetében tükröződnek a törté­nelmi, gazdasági fejlődés sajá­tosságai, a természeti adottsá­gok. A Duna vonulatának vál­tozásával maga a település is többször változtatta helyét. Ne­véről az 1239-es években tesz­nek említést először, mint Wrdas nevű településről, amit a nádifarkasból eredeztetnek, te­kintettel arra, hogy a környék lápos talaja igen jó búvóhelyül szolgált az akkor még honos ál­latfajnak. Az 1720-as években már 32 adóköteles háztartást tartanak nyilván, valamennyien magyar nemzetiségűek, református val­­lásúak, mely vallás évszázado­kon át meghatározó volt a tele­pülés számára. E hagyományo­kat őrzi még ma is a fe­­hérre-szürkére meszelt házak homlokzata. Hagyományként művelik manapság is a kopjafa faragást. „Megkövesedett pa­rasztkultúra, megfáradt élet­kedv, erősebb a múlt, amihez nagy a kötődésük” - jellemzi őket Erdei Ferenc. Az állattar­tásból, halászatból élő nép ide­genkedett a Duna folyásába be­avatkozni szándékozó mérnö­köktől, ám tiltakozásuk ellenére a folyamszabályozást végrehaj­tották. Az ordasiak számára a legközelebbi kereskedési lehe-Szabó Zsolt polgármester tőséget Kalocsa nyújtotta, il­letve a Dunán a fővárosba szál­lították a tavaszi zöldségfélé­ket, az állatokat. A kereske­delmi érdekeltségeket jól tük­rözik a kialakult úthálózatok is. II. Rákóczi Ferenc még hidat is építtetett Ordasnál, azonban ez tiszavirág életűnek tűnt, ezért a környék közlekedésének fejlő­désében nem volt meghatározó. A dunai hajózás kialakulásá­val Ordas is bekapcsolódhatott a folyami hajózásba, hajóállo­mást létesítettek. A gabonake­reskedelem fellendült, mindez a lakosság lélekszámának növe­kedésében is megmutatkozott, hiszen folyamatosan gyarapo­dott. A II. világháborút köve­tően teljesen átalakult a falu társadalma, birtokviszonyai. Érdekességként jegyezhető meg, hogy Ordas és Úszód -Géderlakot, Dunaszentbenede­­ket kihagyva - alakított a tér­ségben termelőszövetkezetet. Ordason jelenleg 565 lakost le­het összeszámolni, „büszkék a múltjukra, ápolják a hagyomá­nyokat, még akkor is, ha az utolsó néhány évtized gazda­sági kilátástalanságából faka­dóan érdektelenség tapasztal­ható” - írja másutt Erdei Fe­renc. Ordas is „önhibás” település, a 20 milliós költségvetésen kívül - mely a működtetésre sem igen elég - más fejlesztési forrásuk nincs, csak amit az erőmű a TEIT révén nyújt számukra - ecseteli pénztelenségüket Szabó Zsolt polgármester. - Az erőmű támogatása nélkül elsorvadna a falu - fűzi hozzá. A céltámoga­tásból fedezték a közvilágítás korszerűsítését, a gázberuházást, az intézmények átállítását olaj­fűtésről gázra. Ennek köszön­hető, hogy egy-egy gázcsonk lé­tesítéséért csak 13.500 forintot kellett fizetni a tulajdonosoknak. A munkanélküliségi ráta 25-30 százalékos. A helyi adókból 500-600 ezer forint bevétele van az önkormányzatnak. Az embe­rek egyik napról a másikra él­nek, alkalmi munkából, nap­számból egészítik ki az önkor­mányzati támogatást. A TEIT mint összekötő ka­pocs működik a település és az erőmű között. Ha már létezik ez a kapcsolat, minél többet szeret­nének belőle profitálni, anyagi­lag is. E mellett hasznos azért is, mert hiteles, pontos informáci­ókhoz jutnak az erőműben tör­téntekről, szak­mailag sem ide­genkednek tőle, könnyebb érvelni a fórumokon, megismertetni a lakossággal azo­kat az elképzelé­seket, melyek az erőmű jövőjét formálják, és hogy ezekből a továbbiakban várhatóan milyen hatások érhetik a falut - tájékoz­tatta lapunkat Szabó Zsolt, Or­das polgármes­tere. M. M. A 10. PIME kongresszusra hívta össze az ENS (European Nuclear Society) - Európai Nukleáris Társaság - 1998. február 1 -4-ig tagjait a hollan­diai Maastrichtba. A világ számos országából érkeztek a résztvevők Kanadától Japánig. Összesen 129 regisztrált je­lentkező vett részt a kongresz­­szuson. Magyarországot dr. Szőnyi Zoltán az Országos Atom­energia Hivatal NucNet ösz­­szekötője, a Paksi Atomerőmű Részvénytársaságot dr. Ke­­menes László információs Az előadások reggel 9 óra­kor kezdődtek, 15-20-30 per­ces időtartammal. A kong­resszus nyelve természetesen a nukleáris energetikában el­fogadott angol volt. Az elő­adások nagyobb részt fóliákra épültek (ez kifejezetten sze­rencsés volt a japán akcentus miatt...), de néhányan video bejátszásokkal is színesítették a mondanivalójukat. Roppant megnyerő volt például Jean- Pierre Chaussade kommuni­kációs vezető előadása, mely­ben az EDF francia televízió­ban sugárzott reklám szpotjait fi RÁKŐem VEZÉRLŐ ORDASON t no*» ápr m SZÜl.ETfSÉNEK 300 ÉVFOROi ORDAS KOZMÍr. TAÍ I97h Az elbűvölő kisváros híres hídja szolgálatvezető, Varga József önálló mérnök és Czinege Má­ria főszerkesztő képviselte. Az első napi program egy rö­vid városnézéssel indult, s el­mondhatjuk, hogy méltán le­hetnek büszkék a hollandok a Maas folyó partján fekvő vá­rosukra. Gyönyörű épületeik, rendezett parkjaik, a sok-sok látnivaló az ide látogatók számára felejthetetlen élményt jelentenek. A hivatalos prog­ram hétfőtől szerda délig tar­tott szoros menetrendben és nem sok időt hagyott pihe­nésre. is bemutatta. Összességében minden előadó ugyanarról a problémáról beszélt: milyen nehézségekbe ütközik a nuk­leáris energia alkalmazása és minden vele kapcsolatos ese­mény elfogadtatása világ­szerte. Az ENS Young Gene­ration csapat ezért azt ajánlja, hogy változtassanak az eddigi magatartásukon a nukleáris energetika területén tevé­kenykedő szakemberek, a vi­tákban, érvelésekben legyenek kezdeményezők, ne hagyják a zöld mozgalmak agresszivitá­sát kibontakozni. C. M. Boldog születésnapot! f > t 1 i 1996 október - Paks (Folytatás az 1. oldalról.) Szilárd Leó ösztönzött va­lamennyiünket arra, hogy az atomenergiával foglalkoz­zunk; ő volt az, aki mindig a legváratlanabb dolgokat mondta vagy cselekedte. Wigner Jenő, aki a legna­gyobb érdemeket szerezte a magteória és az atomreakto­rok kidolgozásában, olyan hi­hetetlenül udvarias ember, hogy szinte legendássá tette a magyar udvariasságot. Neu­mann János a számítógépek kidolgozásának úttörője, róla azt tartják, hogy ő az egyetlen emberi lény, akinek az agya az elektronikus agynál is gyor­sabban dolgozik.” Professzor Úr, jó egészsé­get! Bizalom, elkötelezettség (Folytatás az 1. oldalról.) A munkára megmarad ez a jelen­legi kör, és az ellenőrzések ered­ményeit, az információ áramoltatá­sát bővítjük. Terveink szerint ez nem csak helyi viszonylatban, ha­nem megyei lapokban, kábelteleví­zióknál vagy akár országos napila­pokban is közölhető lesz. — Az MVM Rt. kiírta az erőmű­bővítési pályázatot, ebben Paks is részt vesz. Van-e ezzel kapcsolat­ban valamilyen előzetes felmérése a TElT-nek? ' — Eddig még nem szerveztünk közvélemény kutatást ezzel kapcso­latban sem a lakossággal sem szak­emberekkel. Ezt a véleménykérést szolgálja majd az az elhatározá­sunk, hogy a lakosságot meg fogjuk keresni és közvetlenül szeretnénk informálni mindenkit például az atomerőmű bővítési elképzelések­ről. Minden házba, minden család­hoz el szeretnénk jutni, mert az atomerőmű bővítése mindenkire tartozik, ha nem olvas újságot vagy nem néz tévét, akkor is. Ezt úgy szeretnénk megoldani, hogy a TEIT településein húsvét hónapjában 50 kWh villamos energiát ingyen kap­nak a családok, cserébe az informá­ciókért, a véleményükért. Itt nem­csak az atomerőművel kapcsolatos észrevételeket várunk, hanem a TEIT munkájáról is szeretnénk in­formációkat kapni. (C. M.) Jo szélben, vidáman leng a Vegyépszer Rt. zászlaja Napjainkban minden jelentő­sebb részvénytársaság sokat ad a PR-tevékenységre, igyekszik arculatát karakte­ressé tenni, és időnként a saj­tónyilvánosság előtt is bizo­nyítani helytállását. így van ezzel a Vegyépszer Rt. is, ők január 22-én hívták a sajtó képviselőit egy közös eszmecserére. Ács László operatív vezér­­igazgató lenyűgöző tájékozta­tóját hallgatva, nem maradt kétségem afelől, hogy a rész­vénytársaság igen stabil, ütő­képes és szakmailag megbíz­ható szervezet. A felsorolt eredmények, a világ számos pontján folyta­tott építési-szerelési tevé­kenység valóban azt tá­masztja alá, hogy a Vegyép­szer Rt. már az Európai Kö­zösség normái szerint dolgo­zik és beépült a közösség struktúrájába. Erről a paksiak könnyen meggyőződhettek, hiszen láthatják a Kiégett Ka­zetták Átmeneti Tárolóját és a Karbantartó Gyakorló Köz­pontot, melyek megvalósítá­sában jelentős szerepet vállalt a Vegyépszer csapata. A ki­váló munkát maga a szakma Ács László operatív igazgató ismerte el azzal, hogy az 1996-os évben Építőmester díjjal honorálta az Átmeneti Tárolón végzett munkát. A Vegyépszer neve össze­forrt Tengizzel és Orenburg - gal, de kibővült a kazahsztáni Jelemezzel. Hogyan is fogal­mazza meg Soós Zoltán költő Orenburg üzenetét? „Az a megízlelt közös akarat feltölti-e itthon a mocsarat? Higgyük: sokaknak adott újra példát... ” Ezek után már nem is cso­dálkozik az ember azon, hogy az IFOR erők boszniai bázi­sának kiépítésében is ott talál­juk a vegyépszereseket. És ha ilyen sajtótájékoztatókat hall az ember, hajlamos azt hinni, hogy a magyar gazdaság kezd magához térni.- béri -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents