Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1998-10-01 / 10. szám
1998. október Atomerőmű 3. oldal A TEIT-ről Tengelicen Tengelic közúton Pakstól 23, Szekszárdtól 25 kilométerre van. Az ásatások nyomán talált leletek - kőbalta, pogány áldozóhely, égett csontokat tartalmazó cserépedény, bronz nyílhegy, bronzserpenyő, római ezüstpénzek, az Acquincumi hadi és kereskedelmi út, a 40 avar kori sír - bizonyítják, hogy nagyon régen lakott település. Egy 1304-ből eredő oklevélben már olvashatunk a tengelici templomról, a település azonban a török időkben lakatlanná vált. Történetéről csak jóval később, az 1730-as évektől lehet összefüggő _ adatokat találni, amikor III. Károly mintegy 14.000 hektárnyi területet ajándékozott a Gindly Orbán és Balázs fivéreknek. Az óriási birtok örökösödések, házasságok révén tovább tagozódott, a település fejlődését döntően befolyásolta a Zichy birtokok megjelenése, illetve a XX. század elején egy 1381 hektárnyi terület felparcellázása. Mintegy 38 településről jöttek a felparcellázott területre: zsellérek, cselédek, magyarok, németek, katolikusok és protestánsok telepedtek le. A település 1907-ben Gindly-család néven önállóvá vált, amit 1931-ben Tengelicre változtattak. Az idők folyamán gyarapodott a község, Nagy Ferencné polgármester 1906-ban népiskolát, 1908-ban emeletes községházat, községi postahivatalt avatnak, a későbbiek folyamán református és evangélikus templomot, óvodát építenek. 1945 után villamos hálózatot, törpe vízmüvet, új bölcsődét, új postahivatalt, a '90-es években önerőből telefonhálózatot létesítettek. A településnek műemlék jellegű építményei, látnivalói is vannak: a XIX. század első felében épült a Gindly-Benyovszky kastély, a Megyei Oktatási Központ a hozzátartozó 40 hektáros arborétummal, Középtengelicen a Csapó féle kastély 17 hektáros védett arborétummal, XVm. századi kápolna, horgásztó. Az 1840 körül épült Alsótengelici Gindly-Benyovszky kúria ma az idősek otthona. Az itt élők mindig is földművelő emberek voltak, megélhetésük a röghöz, az állattenyésztéshez kötötte őket, a rendszerváltást követő időkben sokan váltak munkanélkülivé, sokan az átalakult gazdasági szervezetekben találtak magulöiak munkát, e szervezetek többsége is mezőgazdasági jellegű, illetve hozzá kapcsolódó szolgáltatást végez. A községben 82 magánvállalkozás működik, harmaduk a mezőgazdasághoz kapcsolódó, egyharmaduk a kereskedelemhez, vendéglátáshoz, a további egyharmad különböző szolgáltatói tevékenységet végez. A mai Tengelichez 11 külterület tartozik, ami az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását igen megnehezíti, az állandó lakosok száma 1960-ban még 4.063 fő volt, a természetes fogyás, az elvándorlás miatt a jelenlegi 2.640 főre zsugorodott. Tengelic is azon települések sorába tartozik, amely szerény anyagi eszközökkel rendelkezik, ugyanakkor számos feladatot kellene megoldani - kezdi sorolni a gondokat Nagy Ferencné polgármester aszszony. Az önkormányzat '98 évi költségvetése mintegy 266 millió forint, melyből 135 milliót fordítanak működtetésre. Az önkormányzat hátrányos helyzetű, ezen '96-ban pályázati pénzzel lehetett némileg enyhíteni, '98-ban ismét be kellett nyújtaniuk a pályázatukat, tekintettel arra, hogy a működtetés terén ismét forráshiánynyal küszködnek. Pályázaton nyert szociális autóval biztosítják a külterületeken élők gyógyszerellátást, hétközi bevásárlásaikat segítik, a szociálisan rászorulók részére az étkeztetést így tudják megoldani. A munkanélküliség valamivel jobb arányt mutat, mint a megyei átlag, jelenleg 140 főt tartanak nyilván, a településen működő több kft-nek is köszönhetően. Fejlesztésre összességében 141 millió forintot tudnak fordítani. Pusztahencsével közös pályázattal, céltámogatás igénybevételével szeretnék megoldani, kiépíteni a szennyvízhálózatot, a szennyvíztisztító berendezést, melynek várható beruházási összege mintegy 414 millió forint. Remény van arra, hogy még ebben az évben megkezdik a beruházást. Fejleszteni kellene a falu TV kábelhálózatát, korszerű számítógépekkel kellene felszerelni az iskolát, az orvosi rendelőt, be kellene fejezni a tornacsarnok építését is. De szegény az eklézsia - jegyzi meg a polgármester asszony. Összefogással eddig is sok mindent megoldottak, várhatóan sok problémát a jövőben is így tudnak majd megoldani - bizakodik is egyben Nagy Ferencné: Összefogással készült el a millecentenáriumi emlékmű, '96- ban vezetékes pb-gázhálózatot építettek ki, a vezetékes földgázra ugyanis '99-ig kell még várni. A TEIT- pénz Tengelicen is sokat segített, e nélkül hiteleket kellett volna felvennie az önkormányzatnak, a hitelfelvétel egyben eladósodást, csődöt jelenthetne, amit mindenképp igyekeztek elkerülni. Az erőmű építésében résztvevő munkások jelentős jövedelemhez jutottak, ami meglátszott a falu fejlődésében is, de jelenleg is sokan járnak be dolgozni Paksra, az erőműbe, valamely kft-be. E kapcsolat révén már természetesnek veszik a „szomszédságot”, a kialakult helyzetet, a „békés egymás mellett élés” ideológiáját alkalmazzák az erőmű esetében is. A TEIT-tel, az erőművel fennálló napi kapcsolat megnyugtatóan hat az önkormányzat tisztségviselőire is, az itt lakó emberekre is - jegyzi meg Nagy Ferencné. Nem hagyható ki a gazdasági társaságok közül a ROLLECATE Kft., mely üzemépületének műszaki átadására e riport készítésekor került sor, a kft. vezérigazgatója, Buják Imre büszkén mutatta be új szerzeményüket, a készülő gyártócsarnokot. A kft. hollandmagyar közös vállalkozás - mely családi kapcsolatok révén talált otthonra Tengelicen - acél és alumínium nyílászárók gyártására szakosodott, hazai és export piacokra szállítják a kész termékeket. A gyártócsarnok a felszerelésekkel együtt mintegy 60-70 millió forintba kerül, 20-25 alkalmazottnak ad majd állandó munkát. A piaci igényektől függően további gyártócsarnokokat fognak létesíteni, ami további munkaalkalmat ad az itt élőknek, az iparűzési adójával pedig az önkormányzatot is gazdagítani fogja - vázolta a jövőképet a vezérigazgató. Üdvözlet Loviisából II. Loviisan Sanomat, POSIVA Újraéledő vita az atomenergia jövőjéről Nagy-Britanniában Brit szakmai körökben ismét fellángolt a vita az atomenergia szerepéről és a környezeti megfontolásokról. A környezetvédők a széndioxid kibocsátás csökkentéséért folytatott harcban mintha elfeledkeztek volna az atomerőművekről. Sir John Houghton, a klímaváltozás kérdéseivel foglalkozó kormányzati bizottság elnökhelyettese legutóbbi szakmai elemzésében említést sem tett az atomenergiáról, mint a kibocsátás drasztikus csökkentését eredményező energiafajtáról. Előző lapszámunkban már olvashattak kedves olvasóink a loviisai látogatásról. Mivel nem szerettük volna egyszerre túl sok információval telezsúfolni lapunkat, most folytatódik írásunk, az atomerőmű után a helyi finn nyelvű lap szerkesztőségébe látogattunk el, majd a POSIVA radioaktív hulladék elhelyezésével kapcsolatos tájékoztatási munkájával ismerkedtünk. A Loviisai atomerőmű részletes bemutatása után - külön kérésre - nagy szeretettel fogadták az Atomerőmű újság főszerkesztőjét a városi lap, a Loviisan Sanomat szerkesztőségében is. Loviisában két helyi újság jelenik meg, az egyik svéd, a másik finn nyelvű. Utóbbi szerkesztőségébe látogattunk el, kalauzunk Arthur Henriksson főszerkesztő volt. Jelenleg heti két alkalommal jelenik meg a Loviisan Sanomat, négyezer példányban, s hét település lakossága olvassa a lapot. Ez nagyjából 23-24 ezer embert jelent. Az anyanyelvi megoszlás alapján az itt élők 40 száBjörn Wahlström zaléka svéd, 60 százaléka pedig finn anyanyelvűnek vallja magát. A lapnál négy főállású újságíró dolgozik a főszerkesztő mellett, rajtuk kívül tizenöt „szabadúszó” újságíró segít a cikkek elkészítésében. Az önkormányzattól nem kapnak támogatást, az illetékes minisztérium is csak a svéd nyelvű lapot támogatja költségeik kb. 10 százalékában. A Loviisan Sanomat évi öt millió finn márka bevétellel rendelkezik, ebből 2 millió márka a terjesztésből, 3 millió márka pedig a reklámokból jön össze. A lap rendszeresen elfogy, a négyezer példányból kb. 50 szokott megmaradni. A híreket különböző cégek tájékoztatóiból, tippjeiből szedik össze, a helyi hírek mellett a finn távirati iroda információiból is merítenek. A lapnak állandó a szerkezete, ez fontos elvárás az olvasótábor részéről. A lap olvasóközönsége egyébként is a magáénak érzi az újságot, az emberek bemennek a szerkesztőségbe, vagy telefonon értesítik a szerkesztőséget, ha valamilyen érdekes témát találnak. Az atomerőmű szempontjából igyekeznek semleges hangú cikkeket közölni, a loviisai atomerőmű bővítésének publikálásához nagy mértékben hozzájárulnak. Egyébként a finnek 80 százaléka, az összlakosságnak pedig 60 százaléka támogatja az atomerőművet. POSIVA A Loviisan Sanomat után a POSIVA munkájával ismerkedtünk. Finnországban is folynak kutatások a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére is. Finn tervek alapján a svédekkel közösen folyik a munka, jelenleg négy település neve merül fel: Kuhmo, Áanekosi, Loviisa és Eurajoki városoké. A végső döntés 2002-re születik meg. A városok versengenek, mindegyik magának szeretné a tárolót. A tervek szerint 500 méteres mélységben, sziklákban (gránit anyakőzet) helyezik majd el az egyenként 25 tonnás tartályokat, amelyekbe 12-12 kazetta fér majd el. A tartályok belseje acél, de a várható korróziós folyamatok miatt még egy 50 mm-es rézréteggel is be lesz vonva. Összesen 1500 kazettát kell majd elhelyezni. A loviisai irodában Björn Wahlström fogadott bennünket, s nagy lelkesedéssel tájékoztatott az éppen folyamatban lévő akciójukról. A főtéren felállított sátrukban tesztet lehet kitölteni - természetesen finn és svéd nyelven -, s érkezésünk napján hat óra alatt már 300 látogató kitöltötte a kérdőívet. A válaszok 80 százaléka helyes volt. A kérdések egyébként nem nehezek, részletekbe nem kérdeznek bele, csak ismert dolgokat vizsgálnak, amik viszont nagyon fontosak, (pl.: Milyen mélyre kell elhelyezni a tárolót? Hány embert fognak foglalkoztatni? Mi az anyakőzet?... stb.) Ez a kérdőíves felmérés egyébként helyi szinten zajlott, mert kiderült, hogy az emberek jobban kedvelik a személyes találkozásokat, jobban megbíznak az így kapott információkban. Jelenleg 28 ember dolgozik a POSIVA-nál, a helyi irodákban 2-3 személy dolgozik. A POSIVA szó egyébként a PO - finn üzemanyag, Sí - finn tároló, és a VA - finn felelős szavak mozaikszava. Hogy a hangzása is pozitív, az külön szerencse. A feladatuk a több száz alvállalkozó munkájának koordinálása is, a tervek, jelentések, ütemtervek, egyeztetések mellett. A munka tehát nagy ütemben folyik, a lakosság elégedett a tájékoztatással, a POSIVA pedig elérte célját, az emberek tudják, hogy ezt a kérdést is megnyugtatóan oldják meg a szakemberek. CM A várható bírálat nem is az érvelésbe belefáradt, közvetlenül érdekelt atomiparból érkezett, hanem egyetemi körökből érte a környezetvédőket. A felhozott érvek valójában magukért beszélnek: Franciaországnak sikerült a C02 kibocsátást 1970. óta a felére csökkentenie. Ebben döntő szerepe volt annak, hogy ott az energiatermelés 80%-ban atomenergiára épül. Nagy-Britannia 1990 és 2010 között 10%-os csökkentést tűzött ki célul, s elszántan harcolt Kiotóban a még szigorúbb normákért.' Az, hogy 1990 és 1994 között a C02 emissziót 6%-kal sikerült csökkenteni, jelentős mértéken volt köszönhető az ugyanezen időszak alatt 39%-kal megnövekedett atomerőművi kapacitásnak. Minden francia atomreaktor 10 millió tonna C02 és 50.000 tonna kén kibocsátásától óvja meg a természetet - érvelnek a tudósok. Maga az áramtermelés az erőművek megépítését követően a korábbi környezetszennyezésnek csupán tizedét „produkálja”. Az alternatív megoldásokat vizsgálva megállapítható, hogy a gáztüzelésű erőművek kevesebb C02-t termelnek, de ezt az előnyt az elszökő, a klímaváltozás szempontjából a C02-nél 60- szor károsabb metán kérdésessé teszi. Igaz, hogy a szélerőművek mentesek a C02 kibocsátástól, de a közvélemény elutasítja őket, s energiatermelés szempontjából gyenge a teljesítményük. A C02 kibocsátás stabilizálásához a jövő század közepéig 2000 szén- és olajtüzelésű erőművet kellene helyettesíteni. Hodgson oxfordi profeszszor számításai szerint ez azt jelenti, hogy az elkövetkező 40 évben szinte hetente be kellene egyet zárni. Hasonló teljesítményigényt feltételezve ezt a kiesést hetente kb. 4.000 szélerőmű munkába állításával lehetne pótolni. A sivatagban 10 km2 felszínű napelem produkálná ugyanezt. Atomerőművek feszített tempójú üzembeállítása Hodgson szerint reálisabb változatot kínálna a kieső energia pótlására. Azt pedig, hogy ez megvalósítható, bizonyítja az 1983-as csúcsév, amikor a világon majdnem hetente helyeztek üzembe újabb és újabb reaktorokat (összesen 43-at abban az évben). Az atomlobby szerint a kipróbált és biztonságos nukleáris energia az egyetlen megoldás, amely a klímakatasztrófa elkerülésére kínálkozik. Nagy- Britannia esetében az egyetlen jelentős alternatív energiaforrás a Severn folyón létesítendő vízierőmű lehetne, amely a brit energiaigények 7%-át biztosítaná. A megfontolt, hosszú távú energiapolitika érdekében a brit parlament felsőházában (House of Lords) is szót emeltek. A kormányra nehezedő nyomást fokozza, hogy magukra az elöregedő atomreaktorok cseréjére is gondolni kell. Félő, hogy jelentős szemléleti változás nélkül a britek nem tudják majd teljesíteni a C02 emisszió csökkentésére vállalt kötelezettségeiket. Dr. Takács István TéT attasé, London (Forrás: Hírlevél VI. évf. 6. szám. A Környezetvédelmi Minisztérium belső információs kiadványa.) Hat óra alatt 300 látogató töltötte ki a tesztet
