Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1998-10-01 / 10. szám

4. oldal Atomerőmű 1998. október PSA-val biztonságosabban és ...olcsóbban? „A források hatékony felhasználá­sának optimalizálása a kockázat ellenőrzése mellett az atomerőmű­vek üzemeltetése során” (Optimi­zation of Resource Allocation Ef­fectiveness in Controlling Risk in the Operation of Nuclear Power Plants - ORAE) elnevezéssel Po­zsonyban ez év szeptember elején munkaértekezletet szervezett kö­zösen az USA Energiaügyi Minisz­tériuma (DOE) és a Szlovák Köz­társaság Nukleáris Felügyelete (UJD) a DOE támogatásával. Résztvevői a szlovák és cseh üze­meltetők, hatóságok, kutató inté­zetek munkatársai voltak. Jóma­gam a Paksi Atomerőmű Rt. kép­viselőjeként a hallgatók között egyedüli „külföldi” voltam. Mint az amerikai' vendégek mesélték, a dél-texasi South-Texas Project atomerőmű igazgatója mondta: „Bármikor, bárkitől hajlandók va­gyunk tanulni”. Mint a jó pap, ezt az elvet próbálja követni az UJD is. Igaz, Szlovákiától még nem vonta meg a nukleáris ipar támogatását az USA kormánya (két korábbi generá­ciós VVER-440/230-as blokkjuk mi­att). így már nem az első hasonló ren­dezvényt tartják a szlovák nukleáris hatóság központjában. A mostani is megmutatta, sok hasznos információ, tapasztalat létezik az atomenergetiká­ban, amelyek nálunk, máshol is beve­zethetők, hasznosíthatók lennének. A rendezvény során nagyrészt há­rom amerikai vendég előadásait lehe­tett meghallgatni. Dr. William E. Ve­­sely, a valószínűségi biztonsági elem­zések (PSA) elismert szakértője, az USA nukleáris hatóságának (NRC) tanácsadója mutatott rá, hogy a PSA a kockázat ellenőrzése mellett költség megtakarításra is alkalmas. Bemuta­tott egy a vonatkozó számításokat végző, az NRC számára kifejlesztett szoftvert is. A két atomerőműből ér­kezett előadó, H. Alan Hackerott (Fort Calhoun) és Thomas G. Hook (San Onofre) ismertette, mennyire alapvető szerepe van erőművükben szinte valamennyi területen a PSA-nak, a kockázatalapú értékelésnek. Szlovák előadók is bemutatták a PSA helyzetét, alkalmazását hazájukban. Vesely úr elmondta, úgy tűnik, a PSA fejlődésének első szakasza (leg­alábbis az USA-ban) lezárult. A kifej­lesztett modellek magas szintűek, se­gítségükkel bemutatták az atomerő­művek elfogadható biztonságosságát. A következő szakaszban a PSA képes lesz a biztonság növelése mellett az anyagi források igénylése helyett a költségcsökkentés lehetőségeinek bemutatására. Az NRC által 22 atom­erőműben végzett felmérés alapján ugyanis a források, költségek 59%-a kockázati hozzájárulás szempontjából nem fontos területeken kerül felhasz­nálásra, valamint a hatósági követel­mények 76%-a nincs összhangban a szabályozott terület vagy rendszer kockázati fontosságával. Az egyébként szlovák származású, közvetlen, nevét nem meghazudtoló szakember (vesely = vidám),nagyon meggyőzően mutatta be az általa ki­dolgozott módszert, amely szerinte az atomerőművek üzemeltetésével, el­lenőrzésével stb. kapcsolatos szinte valamennyi területen lehetővé teszi a biztonság ellenőrzését, a költségek csökkentését, tehát a hatékony, opti­mális forrásfelhasználást. Általa op­timalizálható a próbák végzése, a kar­bantartás, oktatás, ellenőrzések, vizs­gálatok végrehajtása, hatósági felül­vizsgálatok. Az optimalizálandó terü­leten belül csak meg kell határozni a konkrét elemek körét, majd azok fon­tosságát a kockázat szempontjából (hozzájárulásukat a kockázathoz) és az egyes elemekre fordított költsége­ket. A felmérések azt mutatják, hogy az atomerőművekben a különböző tevé­kenységeknél, komponenseknél a költség/kockázati hányados (BÍR) ér­téke a néhány tizedtől a néhány százig változik. Ilyen esetekben meg kell ha­tározni az új, egymással arányban álló optimális költség és forrás értékeket (BIR=1 legyen). Ily módon vagy a költség, vagy a kockázat (vagy mind­kettő) csökkenthető. A módszer alapján az NRC szá­mára kifejlesztett szoftver számításá­nak eredménye: a biztonság fenntar­tása mellett a lehetséges költségcsök­kentés mértéke, azonos költség mel­lett a biztonság növelése (a vizsgált tevékenység optimizálása révén), il­letve két közbenső változat, amelynél mind a költségek, mind a kockázat alacsonyabb az eredeti szintnél. Ez utóbbi megoldást, amikor mindkét ol­dal nyertes, angol kifejezéssel „win­­win” állapotnak hívják. Tom Hook elmondta: a San Onofre Atomerőmű (436 MWe+2xl070 MWe) atomerőmű dolgozói létszáma 1900 fő, ebből kb. 400 a mérnök. A PSA szervezet 9 fős (négyen tudomá­nyos fokozattal), valamennyien inten­zív PSA oktatásban részesültek, il­letve gyakorlattal rendelkeznek. Egy fő folyamatos készenlétben van az üzemeltetési problémák, kérdések megoldása érdekében. Vezetőjük ha­vonta közvetlenül a biztonsági igazga­tónak ad jelentést. Teljeskörű PSA elemzéssel rendelkeznek. Az erőműnek nehéz problémák megoldására kell módot találnia. Idén indult el California államban a villa­­mosenergia-ipar deregulációja. A ver­senyképesség céljából csökkenteni kell a költségeket a biztonság fenntar­tása mellett. Ez a jelenlegi 0,20 cent/ kWh önköltség helyett a 0,18 cent/ kWh érték elérését jelenti az évi 50 millió USD haszon elérése érdekében. Ugyanakkor üzemeltetési mutatóik között a CDF és a jelentésköteles események száma után következnek csak a gazdasági mutatók. Folyamatosan kockázat monitoro­­zót (Risk Monitor - RM) használnak a karbantartás tervezésnél, a rendsze­rek, berendezések konfigurációjának értékelésére, az előírások (MÜSZ is!) meghatározásánál, kezelési utasítás módosításnál, az oktatás, ellenőrzé­sek, átalakítások megtervezésénél. A karbantartás tervezésben folyamato­san résztvett 1-2 fő a PSA csoportból. A karbantartás tervezők intenzív PSA képzést kapnak. Rajtuk kívül az RM-t az üzemviteli személyzet, egy mű­szaki tanácsadó és a PSA csoport használja. A kockázati profilt egész Sikeres őszi BNV Szabványosítási világnap A résztvevők (Folytatás az 1. oldalról.) Az atomerőmű standján látható volt két nagy méretű kép is, az egyiken az atomerőmű távlati képe, a másikon pedig a meleg­vizes csatorna kifolyása volt megtekinthető. Ezen kívül szó­rólapokon tájékozódhattak a lá­togatók az atomerőmű műkö­déséről, a hulladékok várható elhelyezéséről. Ha valakinek kérdése volt, akkor a TLK je­lenlévő munkatársai válaszol­tak ezekre. Nagyon sok kérdés hangzott el a reaktorok műkö­désével kapcsolatban, s arról, hogy mi lesz az atomerőművel a leállítása után, valamint, hogy hogyan kezelik a szakemberek a különböző aktivitású radioak­tív hulladékokat. Új volt ezen a BNV-n, hogy a látogatók fo­lyamatosan játszhattak. A leg­egyszerűbb a totó volt, amelyen 15 kérdésből ha 13-ra helyesen válaszoltak, kisebb ajándéktár­gyakat nyertek (kulcstartót, jo­jót). A kérdések a négy cégről szóltak, és nem a tudásanyagot, hanem a tájékozottságot mérték fel. Az érdeklődés középpont­jában a vetélkedők álltak, me­lyeken hétköznap kétszer, hét végén pedig háromszor lehetett játszani. A vetélkedőt Karsai István színművész vezette. A kérdések folyamatosan nehe­zedtek, a villamossággal, il­letve az atomerőmű működésé­vel függtek össze. Egy-egy já­tékra 100-150-en is jelentkez­tek, ahol a második helyezett díja egy energiatakarékos kom­pakt fénycső, az első helyezett díja pedig egy 3-5000 forint ér­tékű kis háztartási gép volt. A standon kiállító négy cég sike­resnek ítélte az őszi BNV-t. A következő közös fellépést az 1999 tavaszán megrendezendő INDUSTRIA kiállításra terve­zik. A szabványosítási világnapon 1998. október 14-én Liew Mun Leong, az ISO elnöke, dr. Pekka Taijanne, az ITU főtitkára és Bemard H. Fáik, az IEC elnöke az alábbi üzenetet „Szabványok a mindennapi életben” címmel fogalmazta meg: ,$ár többnyire csak akkor gondo­lunk a szabványokra, amikor ezek hiánya okoz kellemetlenséget, való­jában nehéz elképzelni a mindennapi életet szabványok nélkül. Képzeljük bele magunkat bármilyen szituáci­óba, meg leszünk lepve, hogy mi­lyen sok szabványra támaszkodik a mindennapi élet ezerféle mozzanata. Attól a pillanattól kezdve, hogy reg­gel felébredünk, egész nap szabvá­nyok segítenek - más-más formában - napi teendőink ellátásban, abban, hogy amit teszünk könnyebb, ké­nyelmesebb, biztonságosabb és kel­lemesebb legyen. Képzeljük el például, milyen kel­lemetlen lenne, ha nem tudnánk pénzt kivenni egy bankkártya be­váltó automatából, mert a kártya nem fér bele a nyílásba, vagy ha az elem nem illik a villamos készülé­künkbe, vagy mit kezd az áruház az­zal az áruval, amelyen nincs vonal­kód, és nem tudni a tömegét és az árát, hogyan lehetne az Internetet használni, ha nem létezne szabvá­nyos helymegjelölés. Nem is igen lehet elképzelni a na­pot szabványok nélkül. A mai világ­ban, amikor elvétjük, hogy a kom­munikáció gyors és hatékony le­gyen, biztosítani kell a villamos ké­szülékek csatlakozását és együttes működését, és ugyanakkor azt is akarjuk, hogy eszközeink, a fo­gyasztási cikkek és termékeink ol­csók, könnyen beszerezhetők és ki­váló minőségűek legyenek. Ehhez feltétlenül szükség van nemzetközi szabványokra, akkor is, ha ezek szerepe többnyire láthatatlan, és magától értetődőnek tűnik. Ha be­évre előre megtervezik, az alapján „gazdálkodnak” a kockázattal. Amennyiben év végén az éves integ­rált (kumulatív) zónasérülési valószí­nűség a tervezett alatt marad, vala­mennyi dolgozó prémiumban (kb. 2000-3000 USD) részesül. A kocká­zatalapú gondolkodásmód az erőmű valamennyi döntéshozatali szintjén je­len van. Alan Hackerott elmondta, a fort calhoun-i tapasztalatok is azt mutat­ják, a korlátozott lehetőségekkel bíró determinisztikus értékelések kiegészí­téseként a PSA alkalmas eszköz az atomerőművek biztonságának integ­rált értékelésében, így a döntéshozata­lok támogatásában. Ezáltal fenntart­ható, illetve növelhető a biztonság, míg a felesleges kiadások csökkenthe­tők. Az egyblokkos erőmű az NRC 1980-as évek közepén tett kezdemé­nyezésére bevezette az Integrált Biz­tonsági Értékelési Folyamatot (ISAP), melynek elemei: a lakosság bizton­sága, a dolgozók biztonsága, gazda­sági mutatók, egyéni termelékenység, külső hatások értékelése. Az ISÄP li­neáris és nem lineáris számítások se­gítségével biztosít kockázat- és költ­ségalapú értékelést, döntéshozatalt, így eredményez nagyobb biztonságot és alacsonyabb költséget. Fort Calhounban egy háromfős PSA csoport végzi a modell és az RM fejlesztésével és a következtetések le­vonásával járó feladatokat. A cso­portvezető és a szakterületek képvise­lői alkotják a havonta összeülő PSA Értékelő Bizottságot (PSA ÉB), amely értékeli a fejlesztés eredmé­nyeit, kijelöli a további teendők irá­nyát, és meghatározza a felhasználás területeit. A PSA ÉV irányítja a biz­tonságnövelő intézkedések bevezeté­sét, a hosszútávú problémák megol­dását, segíti a kockázatalapú döntés­­hozatalt, biztosítja a PSA csoport és a konkrét szakterület, probléma közötti kapcsolatot, javaslatokat tesz stb. A PSA fontosságát és hasznát látva az ÉB mind a szakterületek, mind a felső vezetés támogatását élvezi. A PSA alkalmazásának fontos terü­letei: az üzemeltetés és karbantartás, oktatás, MÜSZ előírások és kezelési utasítások módosítása, BNI. Szerintük töltik szerepüket, akkor ennek örü­lünk, de eszünkbe se jut, hogy min­ket nemzetközi szabványok védtek meg a bosszúságtól. Pedig így van. Áz utca emberének szemében a szabványok valamilyen mércét képviselnek, amelyet mintául vá­lasztottak, hogy tárgyakat vagy cse­lekedeteket hasonlíthassunk össze velük. A végső felhasználónak megmutatják, hogy milyen kritéri­umok szerint ítélkezhet, lehetőséget adnak a minőség mérésére, és bizo­nyos mértékig garantálják a csatla­koztathatóságot, a közös használa­tot más termékekkel. A nemzetközi szabvány a mindennapi élet szilárd oszlopa, akár azt a szabványt vesz­­szük példaként, amely a telefonhá­lózatban teszi lehetővé a kapcsola­tot, vagy azt, amely az elektromág­neses tűrőképességen belüli orvosi műszer segítségével életet ment a kórházban, vagy azt, amely a válla­latot segíti abban, hogy a minőséget kézben tartsa és a környezetet kí­mélje. Az élet minőségét javítja az­zal, hogy hozzájárul biztonságunk­hoz, egészségünk és környezetünk védelméhez. A szabványok azért olyan hasz­nosak a mindennapi életben, és azért olyan kiterjedt az alkalmazási körük, mert a mindennapi élet ta­pasztalataira támaszkodnak, a kü­lönböző helyeken és területeken működő emberek igényei alapján készülnek. A szabvány tehát a ta­pasztalat eredménye, amely megke­resi a használható kompromisszu­mot a technika mai állása és a gaz­dasági korlátok között. A nemzetközi szabványok köz­­megegyezésen alapuló dokumen­tumok, amelyeket nemzeti vagy re­gionális szinten önkéntes alapon fogadnak el. Az ISO, az IEC és az ITU, amelyek szabványalkotói mű­ködési körei egymást kiegészítik, együtt az önkéntes nemzetközi mű­a kockázat alapú üzemeltetés növeli a biztonságot és hatékonyságot. Mindkét előadó kitért a hatósági szabályozás és a PSA viszonyára. El­mondták, hogy a létező pozitív ered­mények ellenére az üzemeltetők, az erőművek sokszor nem találják meg­felelőnek, megalapozottnak a ható­sági előírásokat, követelményeket, az ellenőrzési tevékenység nem optima­lizált. Szerintük azok sokszor túl szi­gorúak, illetve nem a fontos területre összpontosítanak. Ugyanakkor a tör­vényhozás részéről is nyomás alatt van a hatóság. A Kongresszus szerint az NRC működése biztonsági és gaz­dasági szempontból nem elég haté­kony, pazarló. Ezért az NRC-nek egy­részt fel kell mérnie az USA-beli erőművek biztonságát, a biztonság fenntartására, illetve növelésére fordí­tott költségeket, valamint a hatósági munka hatékonyságát, másrészt tervet kell készítenie a hatósági munka ef­­fektivitásának növelésére, a kockázatalapú szabályozás és üzemel­tetés megvalósítására, elterjesztésére, mellyel a fenti problémák kezelhetők. Az eredményről és a javasolt intézke­désekről ez év őszén kell az NRC ve­zetőjének a Kongresszus előtt beszá­molni, a tervezett intézkedéseket pe­dig jövő év elejétől kell bevezetni a hatósági és üzemeltetési munkában. Már az új elvárások jegyében az NRC régiónként két PSA főfelügyelőt alkalmaz, akik képesek az atomerőmű­vek üzemeltetési információinak, ese­ményeinek önálló, kockázatalapú érté­szaki megegyezések kialakításának teljes rendszerét képviselik. Akár nemzetközi szabvány, akár ajánlás néven jelennek meg ezek a megál­lapodások, mindig azt célozzák, hogy a technika világméretekben kompatibilis legyen. Ha gépek, rendszerek vagy készülékek együtt tudnak működni, azt többnyire a nemzetközi szabványoknak kö­szönhetjük, akkor is, ha nem gon­dolunk rájuk. A szabványok azért készülnek, hogy kielégítsék a mai igényeket; a három szervezet munkaprogramja pedig azt a célt szolgálja, hogy a holnapi igények számára is rendel­kezésre álljanak a nemzetközi szabványok, a nap mint nap meg­újuló technika örökké változó spektrumában is”. Az üzenetet megfogalmazó szer­vezetekről röviden: - A Nemzet­közi Szabványügyi Szervezet (ISO) 1947-ben, a Nemzetközi Elektro­technikai Bizottság (IEC) 1906-ban a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) 1865-ben alakult meg. A há­rom szervezet több évtizedes együttműködésének példaértékű dokumentuma a közzétett üzenet. A magyarországi szabványosítás szervezett kerete 77 éves múltra te­kint vissza. 1921. április 28-án a Magyar Mérnök és Építési Egylet keretében alakult meg a Magyar Ipari Szabványosító Bizottság. Az alakuló ülésen - amelyen harminc­egy vállalat és intézmény képvise­lője vett részt - a bizottság elnökéül Herman Miksa műegyetemi tanárt, egyik alelnökéül pedig Kandó Kálmánt választotta meg. A bizott­ság működésének tíz éve alatt szá­mos szabványt és ajánlást dolgozott ki és bekapcsolódott a szabványosí­tás nemzetközi vérkeringésébe. Je­lenleg a Magyar Szabványügyi Tes­tület képviseli hazánkat az ISO- ban. Sipos László kelésére. A hatóság műszaki személy­zete - beleértve a vezetőket is - PSA képzésben részesült. A további munka első lépéseként három atomerőmű be­vonásával néhány fontosabb kérdés megoldására kockázatértékeléssel segí­tett, üzemeltetés alapú komplex projek­tet indított. A szlovák előadásokból, az RM be­mutatóból az derült ki, hogy átlátják a PSA fontosságát, és igény van annak alkalmazására. Bár a hatóság részéről eddig ott sem kaptak nagy segítséget a továbblépés irányának meghatározásá­hoz, az UJD szervezés azt mutatja, ké­szek a hasznos tapasztalatok átvételére. Az amerikai résztvevők „hazavitték” azt a szlovák javaslatot, mely szerint egynapos rendezvény keretében felső vezetőknek is hasznos lenne összefog­lalni a hallottakat. így az optimalizálási módszer és tapasztalatok előnye, a be­vezetés haszna közvetlenül bemutat­ható lenne a döntéshozó menedzserek­nek. A hallott információk hasznosak­nak, nálunk is alkalmazhatóknak tűntek. Szükséges a kockázatértéke­léssel segített (Risk Informed) üze­­meletetés és szabályozás, a kocká­­zat/költség számítás meghonoso­dása, a PSA-nak a döntéshozatalokba való beépülése, a kellő eszközök, le­hetőségek megteremtése. Ezzel elő­segíthető a biztonságfenntartás, -nö­velés kérdésének, valamint az egyre égetőbbnek tűnő költségcsökkentés problémájának együttes megoldása. Hadnagy Lajos Tervezői, szakértői és műszaki ellenőri névjegyzék Megjelent a Magyar Mérnöki Ka­mara (MMK) Hivatalos tervezői, szakértői és építési műszaki ellenőri névjegyzéke (1998/99) c. kiadvány. Az engedélyező hatóságok számára hivatalból megküldött névjegyzék a tervezési, szakértői és műszaki ellen­őri munkákat kiadók, a megbízók számára is elérhető, betekinthető a megyei mérnöki kamarák irodáiban (pld.: Tolna Megyei Mérnöki Ka­mara, Szekszárd, Mártírok tere 11-13. 103. sz. T: 74/411-211). A kvalifiká­cióval még nem rendelkezők, a téma­kör iránt érdeklődők 1200 Ft. egység­áron beszerezhetik az MMK (1094 Bp. Angyal u. 1-3. Tel/fax: 1/455-36- 96) irodájában. Az évente kötelezően megjelenő névjegyzéket a tervező és szakértő mérnökök, valamint építé­szek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVm. törvény úja elő. A 157/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet szabályozza a műszaki tervezést: - az tervezhet, akinek az egyetemi végi zettség után két, főiskolai végzettség után legalább öt év szakmai gyakor­lata van, tagja az illetékes mérnöki vagy az építész területi kamarának és szerepel a hivatalos névjegyzékben. A 158/1997.IX.26./ Korm. rendelet szabályozza az építési műszaki ellen­őri tevékenységet. A 159/1997. (Dí.26) és a 24/1971. (VI.8.) Korm. rendeletek szerint szakértői címet az használhat és szakértői működést csak az végezhet, aki erre engedélyt kapott és ennek alapján a szakértők nyilvántartásába bejegyezték. E kiad­vány tartalmazza azokat a hivatalos adatokat, amelyek alapján a hatósá­gok és mások ellenőrzik az 1998. jú­lius 1. -1999. június 30. között készí­tett tervek, szakvélemények felelősé­nek jogosultságát. Azok a kollégák, akiket 1998. július 1. után vettek fel a számítógépes névjegyzékbe, a területi kamarától kapott igazolással végezhe­tik tevékenységüket. A jövő nemzedéke a jövő járművében fotó: beregnyei Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents