Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1998-06-01 / 6. szám

8. oldal Atomerőmű 1998. június Observer Budapest Magyarország legnagyobb médiafigyelője Az OBSERVER Médiafigyelőt 1934-ben a Dalszínház utca 1- ben hozta létre Vadnai László, a Hacsek és Sajó szerzője, sike­res színdarabíró. 1951-ben államosították, majd több mint negyven éven keresztül a MAHIR egyik osztálya volt. 1992 ja­nuár elsejétől újra önálló cég lett. Először részben osztrák többségi tulajdonba került, a MAHIR rész eladása után pedig még nagyobb osztrák többségi tulajdonban működik az OB­SERVER médiafigyelő. Az első tulajdonos, Vadnai László egyetlen sajtófigyelője a felesége volt. Vadnai elsősorban recenziókat gyűjtött korrektúrái számára a színdarabokról. Ha valaki nem fizetett, akkor a mandzsettájára húzott egy vo­nalkát. Bár a mandzsetták akko­riban még cserélhetőek voltak, a mesélők szerint mégis nagyon sokat el kellett dobni belőlük, mert tele lettek rubrikákkal. Nem volt tehát túlzottan nyere­séges vállalkozás, ám a második világháborút mégis egyedül élte túl a sajtófigyelők közül, és ez adta számára a lehetőséget arra, hogy a piacon egyeduralkodóvá váljék. Ezt a szerepét ma is őrzi. Az OBSERVER BUDAPEST munkatársai 1996 végén költöz­tek az Auróra utcai székházba. Praktikus oka volt a váltásnak, az albérlet egyfajta kiszolgálta­tottsági helyzetben tartotta a kol­lektívát. A VIII. kerületben meg­találták ezt a fővárosi viszony­latban olcsó épületet, amit meg­vásároltak, átépítettek. A jelen­legi székház mellett álló sarokte­lek lesz az elkövetkezendő években beépítve egy négyszin­tes épülettel. Az OBSERVER BUDAPEST ezzel a megoldás­sal hosszú távon is biztosítja a médiafigyelés megfelelő szín­vonalát. Jelenleg több, mint kettőezer állandó ügyfélnek kettőezer-ket­­tőszázötvenhat témát figyelnek. Néhány hónapon belül a techni­kai fejlesztésnek köszönhetően minden figyelhetővé válik az Auróra utcai műhelyben. A rá­dió-televízió osztályon működik egy archívum komputeres meg­oldással, ami azt jelenti, hogy az országos rádió és televízióadók programjából minden hír és ma­gazinműsort huszonegy gép­írónő folyamatosan gépel. Cím­szavas farendszerben besorolják az anyagot, beküldik a köz­pontba, ahol minden reggel egy válogatás zajlik le. Több, mint száz előfizető már számítógépen fogadja a kigyűjtött anyagot, E- mail-en, vagy INTERNETEN keresztül. A többi megrendelő hagyományos módon, postán, futárral vagy faxon kapja a szá­mára értékes híreket, informáci­ókat. A folyamatos fejlődést tük­rözi, hogy alig két hónapja ké­szült el egy új szoftver, amely képes arra, hogy a beszkennelt újságoldalakat automatikusan cikkekre vágja, szövegfájllá ala­kítsa. Hamarosan mindezt több száz újságból lesznek képesek végrehajtani, ez pedig egy olyan óriási értékű archívum létrejöttét eredményezi, ami felhasználha­tóságát tekintve egyedülálló lesz Magyarországon. A hagyományos sajtófigyelés adja az'OBSERVER BUDA­PEST számára a legtöbb mun­kát. Összesen 110 fő végzi.a médiafigyelést. Dr. Dóka Péter ügyvezető igazgatónál arról ér­deklődtünk, hogyan zajlik ez a munka? — A hagyományos részle­günk két fő részből áll. Az egyik a sajtófigyelés. Tizenegy sze­mély jelen pillanatban kb. hat­száz újságot figyel, több, mint kétezer témában. Kódszámokat írnak az egyes cikkek mellé, amikor olyan témát találnak, amit megrendeltek tőlünk. Ezt követően az újság a technikai helyiségbe jut, ahol négy nagy fénymásoló dolgozza fel a beér­kezett anyagokat. Átlagosan hatezer sajtókivágat készül na­ponta. Korán reggel, négy óra­kor vesszük meg a napilapokat. Tapasztalataink szerint ez gyors munkavégzést tesz lehetővé, s ami a legfontosabb: független­séget biztosít számunkra a szer­kesztőségektől. A hagyományos részlegünk másik nagy csoportja a rádió és televízió műsorok figyelését végzi. Ők ma már mindannyian komputerrel dolgoznak, jelen pillanatban négyszáz állandó megrendelőjük van. A rádiómű­sorokat digitalizáljuk, és ennek a technikának köszönhetően ezek az anyagok könnyen tárolhatók, valamint szükség szerinti válo­gatást lehet végezni belőlük. A harmadik nagy részlegünket, az INTERNET-es csoportot né­hány éve hoztuk létre, s jelenleg tizennyolcán dolgoznak itt. Az ő munkájuk szemlék készítése megrendelt témakörökben, a szemlék mellé pedig beteszik komputerbe az eredeti sajtóki­­vágatot, illetve ennek a szö­veggé alakított változatát. Ez ar­chiválható, és tetszés szerint visszakereshető minden, ők fi­gyelik az INTERNET-es újsá­gokat, természetesen az IN­­TERNETTÓ-t is. Néhány nagy megrendelőnek végezzük ezt a munkát. Figye­lemre méltó, hogy forgalmuk az elmúlt hónapban negyven száza­lékkal nőtt. Ez az osztályunk teszteli azt a szoftvert is, ami se­gítségével képesek leszünk fel­dolgozni az összes jelenleg is fi­gyelt újságot, komputerrel. En­nek eredményeként jön létre egy hatalmas információs adatbank, ami úgy fog működni, hogy bárki a saját számítógépén be­gépelheti a home page-ünkre a kért anyag címét, és néhány per­cen belül a saját monitorján ol­vashatja a kért információkat. Itt dolgozik az a kollégánk is, aki elemzéseket végez, azaz nem­csak „ömlesztett” anyagot kap a megrendelő, hanem bizonyos klasszikus szempontok szerint elemzett információt. A negyedik nagy feladatunk a reklámok figyelése, ezt jelenleg tízen végezik. Minden reklámot, ami az országos rádió és tv adó­kon elhangzik, illetve ami a saj­tóban megjelent, számítógépre tesznek. Ezekből táblázatokat készítenek és különböző piacku­tató cégeknek válik lehetővé, hogy adataink alapján további elemzéseket végezhessenek. Néhány olyan megrendelő is igénybe veszi ezt a szolgáltatá­sunkat, aki kíváncsi arra, hogy a konkurens cég hogy áll a terüle­ten hirdetéseket tekintve. Az ötödik nagy Osztályunk a marketing osztály, nyolc fővel. Egy ekkora cégnél ez azt jelenti, hogy az aktív eladást részesítjük előnyben. Nem várunk ,a vevőre, hanem megkeressük. Az újsá­gokkal egyre szorosabb a kap­csolatunk és ezt nagyon fontos dolognak tartjuk, hiszen az ő munkájukat figyeljük. Az elkö­vetkezendő időszakban terveink szerint a legkisebb lapok szer­kesztőségeit is meg fogjuk ke­resni és fölvesszük őket a fi­gyelő listára. Cserébe annyit ké­rünk, hogy az impresszum mel­lett tüntessék fel a logonkat. Munkánk eredményeként napról napra egyre nő ezeknek a lapok­nak a száma, ma már több nagy országos lap is él ezzel a lehető­séggel, biztosítva, hogy még több megrendelőhöz, még több információ jusson el naponta. Az OBSERVER BUDAPEST természetesen szemlézi az Atomerőmű újságot, és Tolna megyéből a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság a legnagyobb megrendelőjük. Czinege Mária „Adj esélyt az életemnek, hogy értelmet adhassak az életednek!” Van az országban egy hatalmas hálózat, amely segít összehozni azokat az anyákat, akik nem akaiják megtartani gyermeküket azokkal, áik viszont nagyon szeretnének, de nem lehet. Ez már szüléskor, a kórházban megtörténik, így az új anyuka és apuka már onnan elviheti a babát. Természetesen kérhet előtte minden­féle orvosi vizsgálatot. Minden megyében vannak képviselők, akikhez bárki fordulhat segítségért. A kéréseket igyekeznek a le­hetőségekhez képest figyelembe venni. Általában az ország má­sik végében keresnek szülő nőt, ill. örökbefogadót, hogy lehető­leg minél távolabb legyenek egymástól. Az egésznek az az egy szépséghibája, hogy a Szövetség csá nyílt örökbefogadással foglalkozik, ami azt jelenti, hogy mindkét fél ismeri egymást és a hivatalos lemondó, ill. örökbefogadó nyilatkozatról kapnak egy-egy példányt. Természetesen mindenki maga dönti el, hogy melyiket tartja fontosabbnak; 5-10 évet várni egy titkosan örökbe fogadható gyerekért vagy néhány hónapot, sgy nyíltan örökbe fogadható csecsemőért vagy kisgyermekért. Bizonyos szempontból jóná tartom, hogy megismerhetem az anyát és az apát, mert akkor legalább látom, hogy pl. külsőleg milyen lehet majd a gyerek, kikérdezhetem őket, hogy miben tehetségesek, hogy a gyereket abba az irányba terelhessem (persze nem kötele­zően). Végülis az ember abban bízhat, hogy amíg pici, nem kere­sik, mert sok vele még a gond, ha már nagyobb, akkor pedig ab­ban, hogy sikerült úgy nevelnie, hogy a gyerek úgy érzi, ő már ebbe a családba tartozik. Mivel a Szövetség arra törekszik, hogy a születendő gyermek a vér szerinti szülőkkel maradhasson, már csá aZok nem tartják meg, és azoknak a gyerekeit segítik örök­­befogadó szülőkhöz, áik nem szociális, anyagi okból mondanak róla le. Az ilyen szülők pedig szeretnék az egészet minél előbb elfelejteni és lezárni. Eddig még egyik, segítségükkel örökbefo­gadott gyereket sem keresték. Az atomerőműben is már többen tudtak közreműködésükkel örökbe fogadni babát. Szívesen segítenek bárkinek, ái ezt kéri. A munkatársá diszkrétek, gyorsá, nagyon kedvesek, lelkesek. Pénzről szót ejteni nem szabad. Ez nagyon fontos szabály. Ter­mészetesen a sikeres örökbefogadás után, a számlára befizetett bármekkora összeget nem utalják vissza. Bárkitől szívesen látnak áár anyagi, áár személyes segítséget. Pénzre és munkatársára mindig szükség van. Az állam nagyon kevés támogatást nyújt számukra. Pedig a terhes anyák elhelyezése szülésig, a kapcsolat­­tartás sokba kerül. A Tolna megyei képviselő Szabó Krisztina szekszárdi gyermek­­orvos. Elérhető a 06-30/541-015-ös számon. A központ címe: Alfa Szövetség 1126 Budapest, Ugocsa u. 2. Itt az örökbefoga­dásról a 06-30/226-776-os számon lehet érdeklődni. Adószám: 18229570-1-43; OTP Bankszámlaszám: 11702036-20642239- Alfa Szövetség. Minden jellegű támogatás köszönettel fogadnak. Meterológusok, menő szerelésben Kis hazánkban megszaporodott a tévéadók száma, nyilván élesedik a verseny kö­zöttük, mindent „bedobnak", hogy ékítsék, vonzóbbá tegyék műsoraikat. Nos, a reklámszakemberek régen tudják, hogy megnyerő', magabiztos, elegáns férfiak­kal, de főként csinos nőkkel bármit lehet reklámozni, bármit el lehet adni, vagy - a tévénél maradva - minden műsort be lehet vonni a szükséges fénymázzal. Utolérte ez az eszme a meteorológiai előrejelzést is. Valamikor gyakran totya­­kos öregurak mondották be, hogy milyen idő várható másnap, akiknek nem volt egyéb feltűnő vonásuk, mint az, hogy a kor színvonalán - értettek a meteorológi­ához. A pontosság még gyengécske volt. Az egykorú előrejelzések olyanformán szóltak, hogy egyes helyeken zuhogni fog az eső, másutt egész nap hétágra süt majd a nap. így mindenki nagyon izgult, a játékosabb kedvűek fogadásokat kö­töttek, hogy ők másnap egyes helyeken lesznek-e, vagy másutt. Hol van már mindez! Amikor az atomerőmű megépült, szükségessé vált a pontosabb terjedésszámí­tás, a pontosabb előrejelzés. Jobb modelleket dolgoztak ki, amelyek nagyobb mennyiségű számítást igényeltek. A meteorológusok résen voltak és azonnal be­jelentették, hogy ez az ő kis számítógépükkel nem megy, a nukleáris biztonság megköveteli, hogy nagyobb számítógépet kapjanak. Az illetékesek nem nagyon értették az összefüggéseket, de ki az, aki saját hatáskörében kockáztatni merné, hogy - ha mégoly csekély mértékben is - akadályozza a nukleáris biztonság ma­ximális érvényesülését? Az OMSZ megkapta a nagyobb gépet. Azóta az előrejel­zések pontosabbak, a másnapi időjárás elvesztette össznépi lutri jellegét, a Sze­rencsejáték Rt. nem vette fel játékprogramjába, az egész dolog valahogy elszür­kült. Sebaj, a tévéadó tudta, mit kell tennie. Aigner Szilárddal kezdődött a dolog. A kedves hölgynézők nem mindig tudták, hogy az időjárásról mit is mondott, de átszellemülten nézték csábmosolyát, pompásan vasalt hófehér ingét és hallgatták fakanálolvasztó, búvá baritonját, amelynek hallatán minden magára valamit is adó búgó vadgalamb szégyenkezve bújt el a legközelebbi magyarnótába. Az meg egyenesen napokig beszédtéma volt, hogy őa nőnapon gomblukába tűzött virág­gal jelent meg a képernyőn, és nem felejtette el az uralkodó anticiklon izobárvo­­nal - térképétől elbágyadt hölgynézőket köszönteni a nemes nap alkalmából. Te bezzeg... (itt ki-ki behelyettesítheti a témára vonatkozó saját élményeit). Aztán jött a tévéadó-dömping, és a meteorológiai jelentés feltupírozása érde­kében megjelentek a különböző botcsinálta meteorológusok: a félnótás bohóc, akiről leginkább csak az jut az ember eszébe, hogy a lerobbant magyar egész­ségügy nem képes megfelelően őrizni az idegosztályok ápoltjait... És megjelentek a hölgyek! Elbűvölő új frizurával, szalonban készült, kifogástalan alakra feszülő műbőr szerelésben, szemeiket 15 fokban oldalra, a súgógépre függesztve, tartó­san átható mosollyal olvassák fel, hogy merről közelít meg másnap bennünket a megkésett hóvihar vagy jégeső. Március 21-én, a tavasz első napján egyik ilyen kis kedvencem - nyilván nem saját számításai alapján - közölte, hogy „Ma 9 óra ennyi és ennyi perckor érke­zik el a napéjegyenlőség”. Hm, hm. Ahhoz, hogy a nappal és az éjszaka egyenlő­ségét konstatáljuk, 24 órát tartó megfigyelésre van szükség, azt nem lehet konsta­tálni 9 óra 25 perckor. Hát persze, a pontosabb igazság az, hogy a Föld ekkor érkezik a tavaszpontba, ami az ekliptika és az égi egyenlítő metszéspontja, és ha a kiegyenlített sziderikus évet vesszük tekintetbe... No igen, hát nem akarta, hogy az esetleg épp vacsorázó kedves nézőnél cigányútra fusson a pdprikásknimpli. Kissé pongyola, de milyen jól áll neki...! Sajnos, a hölgy nem állt meg itt, hanem a súgógéptől elfordulva gazdag hátsógondolat-világot sejtető mély tekintettel, saját fogalmazásban bejelentene élete első tudományos megállapítását: „Mától kezdve már a nappalok hosszabbodnak, és rövidülnek áz éjszakák ” Puff! In aztán már túl szűknek bizonyult a pongyola és kivillant alóla a nagy­fokú tájékozatlanság! Már évezredekkel ezelőtt tudták mezopotámiai csillagjó­sok, egyiptomi papok és görög csillagászok, hogy december 21-én legrövidebb a nappal és attól kezdve június 21-ig csak hosszabbodnak a nappalok és rövidül­nek az éjszakák. Kultúrák egész sora ezért ünnepelte központi mítoszát december 21-én (persze még nem így hívták e napot!), vagyis azt, hogy a jóakaratú, a bölcs isten (a fény, a világosság) legyőzte a gonoszt, a sötétség istenét. Hát igen, a hölgyike tévtanokat hirdetett, nyilván nem nézegetett ki tél óta reggel 6-7 óra tájban az ablakon, hiszen a kozmetikus csak tízkor nyit, az aero­­bik-szalon még később. Mentségéül szolgáljon, hogy nagy elődökkel osztozott a „tévtanításban". Az állatokról szóló nagy művében Arisztotelész azt írta le (s pechjére, sok örökre elveszett műve mellett ezfennmaradt!), hogy a légynek négy lába van. Mivel akkor még nem találták fel a kísérletezést, eszébe sem jutott,' hogy megfogjon néhányat és konstatálja, hogy mindegyiknek van még további kettő. Ezek a hölgyikék nem érdemlik meg a meteorológus nevet. De nyelvünk még nem ismer rájuk megfelelő szót. „Minek nevezzelek? ” Néhány nap múlva kedvenc helyi tévénkben, ahol szintén semmi helye már az időjárás-előrejelzésben a kopasz fejű és prófétaszakállú szakembereknek, „Missz Paks és Vidéke" ecsetelte a másnapi hőmérséklet várható fejleményeit: „ Tizenhat és tizennyolc fok lesz” - mondta. (Értik ugye: tizenhét nem). És tirádája közben ötször variálta a szót: „meterológusokKöszönöm! Megvan a keresett új szó! Milyen kifejező! Vinnay István Védett növényeink Selymes boglárka Ranunculus illyricus L. • • Ünnepi ülés Pakson Ünnepi ülést tart Paks város önkormányzatának képviselő­testülete június 19-én, pénteken 17 órakor az ESZI éttermében. Ott írják alá a testvérvárosi szerződést Galánta és Paks vá­rosok között. Ugyancsak ott ad­ják át a Pro Űrbe kitüntetést Nagy Istvánnénak, a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgató­helyettesének. Helyreigazítás A májusi számban tévesen je­lent meg egy mondat a Hogy mi lesz a 21. században c. cikkben. Helyesen így hangzik: A föld légkörének jelenlegi C02 kon­centrációja 0,035%, így az a ta­lajsugárzás 40%-át visszatartja, ma -20 Celsius-fok helyett kel­lemes langyosan tartva boly­gónkat. A boglárkák a hazai flóra jel­legzetes vadvirágai. Száraz, napsütötte termőhelyeken éppúgy találkozhatunk képvi­selőikkel, mint erdőkben, üde réteken, mocsarakban. A nem­zetségről elnevezett népes csa­lád (RANUNCULACEAE) kb. 2000 fajt foglal magába, melyek nagyrészt az északi féltekén élnek. * A selymes boglárka nevét szárán, levelein és csészeleve­lein lévő rányomott, ezüstösen selymes szőrzetéről kapta, mely hasonló megjelenésű ro­konaitól is jól elkülöníti. 20-50 cm magasra növő faj. Levelei általában szeldeltek, a szeletek ép szélűek. Magányo­san álló virágai viszonylag na­gyok (2-3 cm átmérőjűek) cit­romsárgák, fénylők. Csészele­velei visszahajlók, a kocsány­hoz simulok. Termése aszma­­gokból álló terméscsoport. Kontinentális jellegű pontu­­szi-pannoniai elterjedésű sztyepnövény. Hazánkban a Közép-hegységben és a Du­nántúl déli-keleti részén még viszonylag gyakori. Nyugaton és az Álföldön viszont hiány­zik vagy ritka. Különféle szá­raz gyepekben, cserjésekben vagy ritkábban száraz erdők­ben, erdőszéleken találkozha­tunk vele. Virágzása má­jus-júniusban van. Megyénk EK-i felének, lösz- és homoki gyepeiben szórványosan előforduló faj, így megtalálhatjuk az Ürge­mezőn, valamint Hegyes­puszta környékén is. Termé­szetvédelmi értéke: 2.000 fo­rint. Farkas Sándor »OBSERVER« ATOMERŐMŰ A Paksi Atomerőmű Rész­vénytársaság havilapja Az Rt. vezérigazgatója: Szabó József Főszerkesztő Czinege Mária Szerkesztőség: Paksi Atom­erőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71. 7031. Telefon: 75/507- 919, telefax: 155-72-80 InterNet: http://www.npp.hu Kiadja az ASM Tolna Me­gyei Irodája. Irodavezető: dr. Murzsa András Levélcím: Szekszárd Pf. 71. 7101 Nyomás: Déli Nyomda Kft. 7630 Pécs, Engel János u. 8. Felelős vezető: Futó Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents