Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1998-07-01 / 7-8. szám
KOSSUTH LAJOS ALKOTMÁNYTERVE „én hazám jövendőjét nem a hatalomban, hanem a szabadságban keresem” Augusztus 20. Az idézet Kossuth Lajos 1851-ben Küthayában (Kisázsiában) írt ,Javaslat Magyar Ország Jövő politikai szervezetét illetően - tekintettel a nemzetiségi kérdés megoldására” című írásában szerepel. Az utókor a dokumentumot egyszerűbben, rövidebben csak ..Alkotmányterv” néven említi. Nem mindennapi körülmények közepette született az írás. Az 1849 augusztusában az országból távozók, emigrációra kényszerülők serege a Török Birodalom felé vett irányt. Kossuth is ezt az utat választotta, s előbb Viddinben, majd Sumlában (a mai Sumenben, Bulgáriában) lelt menedéket. Itt érte a hír, hogy internálni akarják Kisázsiába. Mindent elkövetett, hogy ezt a számára igen előnytelen helyzetet elkerülje. Ha tudniillik a szultán országának távoli pontjára száműzik, akkor megnehezül a kapcsolattartása mind hazájával, mind az emigráció többi részével, mind a magyar ügy érdekében mozgósítani kívánt nemzetközi közvéleménynyel. Kossuth tehát mindent megtett azért, hogy ne kelljen útra kelnie. Beadványokkal árasztotta el a török hatóságokat, s internálása esetén még az öngyilkosságot is kilátásba helyezte. Végül, mikor már elkerülhetetlennek látszott az utazás, beteget jelentett. Ma már eldönthetetlen, hogy valóban beteg volt-e, vagy pusztán időt akart nyerni, s így lavánta megzsarolni a slampos török bürokráciát. A sumlai osztrák kémek mindenesetre azt jelentették, hogy Kossuth aligha él sokáig, hiszen úgy kellett kocsijához vinni. Az angol konzul is úgy ítélte meg, hogy testileg-lelkileg összetört ember a volt kormányzó. Ebben a lelkiállapotban került Kossuth Kisázsiába, s 1851 októberéig tartózkodott ott. Akkor az Amerikai Egyesült Államok kormánya érte küldte a Mississippi gőzfregattot, ami emigrációja új állomásai felé vitte őt. A reménytelenség érzete — legalábbis az Alkotmányterv szövegét olvasva - nem tartott sokáig. Kossuth megtalálta a módját, hogy a nemzetközi tényezők figyelmét felhívja személyére és a magyar ügyre. Igyekezett javára fordítani az elzártságot - ugyanúgy, ahogy ezt 1837 és 1840 között, börtönbüntetése alatt tette. Akkor tanult, és politikai nézetrendszerét formálta. Most is ezt tette, hiszen Alkotmányterve egyszerre összegzés és program is - olyan dokumentum, amit egy politikai emigráns nem is szánhat más célra. Az intellektuális erőfeszítés és a politikai változások befolyásának bizonysága, hogy az idők során több szövegvariánssal próbálkozott, ami az alapelveket nem, érvényesítésük határait viszont érintette. Kossuth írásaiban alapvető politikai értékeinek summázatát nyújtja, s szokásához híven nem riad vissza a jelszószerű megfogalmazásoktól sem. Mintegy politikai „credo”-ként írja: „én hazám jövendőjét nem a hatalomban, hanem a szabadságban keresem”. Jellegzetes XIX. századi s egyben Kossuthra valló megoldás az is, hogy költők szavaival világít meg politikai mondandót. Az emigráns kormányzó nem öncélúan csillantja meg politikai értékeinek, műveltségének, habitusának ötvözetét. (Folytatás a 4. oldalon.) Kazuo Nukazawa Vendégünk volt a japán nagykövet Kazuo Nukazawa, Japán magyarországi nagykövete július 15-én látogatott el a paksi atomerőműbe. A nagykövet látogatásának céljáról elmondta, hogy a japánok támogatják a magyar energetikát. A távol-keleti országban is láthatják, hogy a magyarok fontos válaszúihoz értek. A szén-dioxid kibocsátás további növekedésének megakadályozása és a környezetvédelem egyértelműen az atomenergetikára irányítja a figyelmet. Japánban, ebben a nyersanyagokban szegény országban jelentős az atomenergia szerepe. Bár - ahogy a nagykövet úr fogalmazott - Japánban a két felrobbant atombomba miatt él egyfajta „nukleáris allergia”, az emberek mégis belátják, hogy a gazdasági fejlődéshez nélkülözhetetlen a környezetbarát nukleáris energia. Japán élen áll a világranglistán, az USA-t, Németországot és Nagy-Britanniát is megelőzik, annyira alacsony országukba a szén-dioxid kibocsátás szintje. Mai tudásunk és lehetőségeink alapján pedig a szén-dioxid kibocsátás korlátozásának egyetlen lehetősége az atomerőművek építése - foglalt egyértelmű állást Kazuo Nukazawa nagykövet. Ezen kitüntetést 1991. december elsejével alapította Paks önkormányzati képviselőtestülete. A rendelet szerint a Pro Űrbe kitüntetés azoknak a személyeknek, egyesületeknek adományozható, akik, illetve amelyek tevékenysége a város gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődésében kiemelkedő jelentőségűnek bizonyult. A nyár egyik legrangosabb zenei rendezvénye Pakson a Blues-Rock Fesztivál. Idén június 19-20-21- én gyűlhettek össze a zene kedvelői városunkban. A megnyitó rendkívüli testületi ülésen ünnepélyes keretek között Nagy Istvánné, a PA Rt. közgazdasági vezérigazgató-helyettese Pro Űrbe díjat vehetett át Herczeg József polgármestertől. Gratulálunk! Nagy Istvánné Herczeg Józseftől vette át a dijat Európai Atomenergia Társaság Az atomenergetika aktuális kérdései Vajda György akadémikus, az OAH főigazgatója lett a társaság elnöke Az Európai Atomenergia Társaság 1998. évi ülését, júniusban, Magyarországon tartotta. Az ülésen 21 európai ország nukleáris hatóságainak és nukleáris kutatással foglalkozó intézményeinek képviselői vettek részt, akik beszámoltak az országukban folyó nukleáris tevékenységről. A résztvevők áttekintették az atomenergetika aktuális kérdéseit, megvitatták azok megoldási lehetőségeit. Az ülést követően Vajda György akadémikust, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatóját megválasztották a társaság elnökévé. Tiszteletbeli tagság a rendőrnők körében Igencsak szép elismerés, ha valakit - különösen férfi létére - a rendőrnők maguk közé fogadnak. Rósa Géza egy erről szóló oklevél tulajdonosa. Szobája falán ott díszeleg az irat, mely szerint a Magyar Rendőrnők Szakszervezete őt tiszteletbeli taggá fogadta. — Hogyan lehet ezt kiérdemelni? - kérdezem Rósa Gézát, az ipari biztonsági főosztály vezetőjét. — Tisztelni kell a rendőröket, szeretni kell a nőket és kell egy kis szerencse is. Idén májusban Bohunicében rendezték meg a cseh, a szlovák és a magyar atomerőművek fizikai védelemmel foglalkozó szakembereinek szokásos szemináriumát. A magyar delegáció tagja volt dr. Pelbárt Éva rendőr alezredes, ő ajánlotta fel a tagságot, amit örömmel elfogadtam. (Folytatás a 4. oldalon.) „Kétszer ad, aki gyorsan ad” Bár a címben szereplő szólást más értelemben szoktuk használni. az idei meleg nyáron gyakran érezhettük, hogy a szomjúság kínos dolog lehet. így tehát az sem mindegy, hogy egy frissítő italra betérve, mennyi idő múlva emelhetjük szánkhoz poharunkat. Ez pedig csakis a pincérek gyorsaságától függ. Akik az erőmű konyháján étkeznek nap mint nap, már eddig is taBőszné Berta Rozália, Schmidt György és Tamás Péterné pasztalhatták, gyors a kiszolgálás. Az ez évi országos pincérfutó versenyen hárman közülük a nagy publikum előtt is bizonyítottak. Schmidt György harmadik helyezést ért el, Tamás Péterné a leggyorsabb hölgy, Bőszné Berta Rozália pedig a legidősebb versenyző címet érdemelte ki. Gratulálunk! Pro Űrbe
