Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1998-06-01 / 6. szám
1998. június Atomerőmű 7. oldal Horgászsarok Halkor-meghatározás pikkelyből Az Atomerőmű Horgászegyesület működésének egyik fő célkitűzése az ifjúság természetszeretetre való nevelése, a horgászat megkedveltetésére való törekvés. Ezért is fogadta a horgászegyesület vezetősége örömmel a Móra Ferenc általános iskola IV. d. osztályosainak kérését, miszerint egy kirándulást szeretnének tenni a horgásztavakhoz. Baksai Ferencné osztályfőnök, valamint az osztályban tanító pedagógusok több szülő kíséretében érkeztek meg a délelőtti órákban a tavakhoz. Antal Lajos, az egyesület elnöke fogadta a kirándulókat, a program a Kondor-tónál indult. A figyelmes nebulók élőben láthatták mindazt, amit a tanév során megtanultak az iskolában a tavak élővilágáról. Megismerkedhettek az őshonos fafajtákkal. Megtapinthatták, kézbe vehették a halakat. Hogy kinek mennyi ismeret maradt meg a nagy melegben a fejében, arról egy tesztláp kitöltésével lehetett meggyőződni. A legügyesebbek nagy meglepetésére jutalomban részesültek. Amíg a házias anyukák elkészítették az ebédet, az apukák csónakázni vitték a gyerekeket. Az éhes csapat kétféle ételből is válogathatott, gulyásleves és halászlé szerepelt a menüben. Délután a bátraké volt a lehetőség, szakszerű beetetés után ki tud leggyorsabban halat fogni. Nagyon fegyelmezettek voltak a gyerekek, kézről kézre adták az egyetlen botot, s akkora ovációval fogadták egy-egy társuk sikerét, mintha nem egy ici-pici sneci, hanem egy több kilós hal akadt volna a horogra. Hogy mi volt a gyerekek véleménye a kirándulásról? Közös tapssal fejezték ki elismerésüket tanáraiknak az eltelt négy év munkájáért, és a búcsúkirándulásért. Antal Lajosnak, a horgászegyesület elnökének pedig külön köszönetét mondtak a vendéglátásért. Mint mondták, felejthetetlen szép emlék marad számukra ez a nap. CM. Ebben a számunkban Ezer Endre, az Atomerőmű Horgászegyesület gazdasági vezetője foglalta össze az idei év gazdasági eredményeit. Az idei év gazdasági szempontból jól indult, háromszáz mázsa pontyot terveztünk. Az utolsó halászatnál a vártnál egy kicsit gyengébb eredményt kaptunk. Az előzetes várakozások alapján nagyobb mennyiségű halra számítottunk, ezért vásárolnunk kellett a halászati tsz-től 15 mázsa 75 kg halat. Ezeket tovább fogjuk nevelni és nyár végi, őszi telepítésre szánjuk. Volt egy tógazdánk, aki kézbe vette a tavaknál a tenyésztés irányítását. Vácról járt Paksra, de sajnos családi okok jöttek közbe és ezt az állást fel kellett mondania. A másik tógazda rögtön a helyébe lépett, Révfalvi Imrének hívják és a paksi halászati tsz-ben dolgozik, a haltenyésztést irányítja. Június elsejétől áll nálunk alkalmazásban. Az új tógazda minimum heti négy alkalommal jár le a tavakhoz. Mellette két vállalkozó segíti a tó körüli munkák elvégzését. A halak etetéséhez viszonylag sok takarmányt (búza és kukorica törtszemet) kapunk a különböző jogi tagjainktól. Ez jelentős megtakarítást eredményez a horgászegyesület számára. Lassan gondoskodnunk kell azonban ezek mellett a saját takarmány beszerzéséről is, és egyelőre úgy tűnik, hogy idén olcsóbb lesz a búza és a kukorica. A tavaly őszi lehalászás után az előnevelő tó száraz állapotba került, mert mederkotrási munkákat végeztettünk, majd megtörtént a feltöltés, a trágyázás. Két héten belül Szarvasról fogunk egy eddig itt még nem telepített pontyfajtából kettőszáznegyvenezer darabot hozni. Ezek előnevelt - 2,5 cm-es - halacskák lesznek, a nevük P 34. A hetes és az előnevelő tóba kerülnek ezek a pontyok. Ez az állomány lesz a következő évek termelési alapja. Ennek a P 34-es pontynak jó genetikai adottságai vannak. Úgy néz ki, mint az eredeti dunai vadponty, hosszú, sodrófa alakú, pikkelyes, erősen küzdő hal. A növekedési eredménye ugyanolyan jó, mint a megszokott tükörpontyoknak. Mivel ezek a pontyok hamarabb érik el a harminc centiméteres hoszszúságot, a telepítésben döntő tényező nem a halak hossza lesz, hanem az eltelt idő. A halállomány fiatalítására azért is szükség van, mert a tavakban a korábbi időszakból négy-öt éves halak maradtak. A halak korát a pikkelyekből ugyanolyan módszerrel lehet megállapítani, mint a fákon az évgyűrűkből. Ez az állomány nem rendelkezik azzal a fejlődési eréjjel, mint a fiatalabb halak. Ez sajnos befolyásolja az idei tervünket. Az eddigiek során ezer darab előnevelt csukát telepítettünk a Kondortóba, háromezer darab süllőt vásároltunk, ezek a nevelőtavakba kerültek. Folyamatosan vásároljuk és telepítjük a dunai keszeget, kárászt és paducot mázsás tétetekben. Május 16-án hét mázsa busát halásztunk le, a Győri Előre HTSZ vásárolta meg további feldolgozásra. Május 23-án a 2- es tavat is lehalásztuk, 24 mázsa ponty lett a Füzes- és Kondor-tavakba telepítve. Október végén pedig ismét lesz - telepítési célokat szolgáló - lehalászás. A társadalmi munkára azonban már most is folyamatosan váljak az egyesület tagságát! $ A horgásztavakon különböző technikai felújítások és fejlesztések történtek. A közösségi épületet is olyan állapotba hozzák, hogy folyamatosan használni lehessen. Ezért a tetőtéri szinten kettő darab két ágyas és egy három ágyas szobát alakítanak ki, a földszinten pedig egy teljesen felszerelt konyha áll majd a vendégek rendelkezésére, amit a tervek szerint júliustól térítés ellenében igénybe lehet venni. A közelmúltban lezajlott dunai szennyezés (Chinoin) idején lezárták a tavakhoz vezető befolyó vizeket. A paksi és a szekszárdi rádióban, tv-ben is tájékoztatták a horgászokat, hogy horgászati tilalom lépett érvénybe az Atomerőmű Horgászegyesület tavain. Szerencsére szinte teljesen felhígult a szennyeződés, mire Paksra ért. A befolyó víznek a biztonság kedvéért néhány napig azonban nem adtak szabad utat, de egy nap alatt fel lehetett oldani a horgászati korlátozást. így ez a szennyeződés az Atomerőmű Horgászegyesület halállományát nem érintette. cm Versenyhírek Május 23-án rendezték meg a Tolna Megyei Horgászegyesületek vezetőinek versenyét a kisszékelyi Barátok-taván, ahol 19 csapat indult. Vezetőségi csapatunk: Cseh Attila, Pettesch Adám, Újhelyi Ferenc 9. helyezést ért el. Egyesületünk idén is benevezett a Tolna Megyei Horgászegyesületek csapatbajnokságába. Ennek keretén belül május 2-án rendezték meg az ifi csapat, illetve a női kategória megyei döntőjét a keselyűsi Holt-Sión, ahol az induló 16 csapatból női versenyzőnk, Kern Tatjana 6. helyezést, ifi csapatunk - Csépányi László, Kern László, ifj. Kutasi György - 13. helyezést ért el. A bajnokság keretén belül május 30-án rendezték meg a felnőtt csapatok területi döntőjét a Kisszékelyi Horgászegyesület taván, ahol a 8 résztvevő közül felnőtt csapatunk, Cseh Attila, Kern Ferenc, Pettesch Adám, Strasszer Attila, Újhelyi Ferenc, 1. helyezést ért el. így csapatunk bejutott a felnőtt csapatok megyei döntőjébe, amelyet június 6-án rendeztek a Dombóvári Tüskei-tavakon. A 12 résztvevők közül csapatunk 3. helyezést ért el. A megyei döntőn szektorban elért dobogós helyek alapján Kern Ferenc (2.), Pettesch Ádám (3.) és Strasszer Attila (2.), bejutottak a megyei egyéni versenyzők döntőjébe. A megye horgászegyesületei közül a Paksi Atomerőmű Horgász Egyesület csapata, az összevont eredmények alapján az 5. helyen végzett. Cseh Attila versenyfeleló's Mindenki nyert Az „Irtó-nyerő” akció keretében ismét nagyszabású parlagfűgyűjtést rendezett az „Együtt a parlagfű” Ellen Alapítvány május 22-én az iskolák és óvodák részvételével. Az akció neve rendkívül találó: irtó - mert a parlagfű irtása, begyűjtése volt a cél, nyerő - mert mindenki nyert azzal, hogy kevesebb lett az allergiát előidéző gyom, nyerő - mert a résztvevők elnyerték a közös munka vagy éppefi a közös jó buli örömét, és nyerő - mert egy különleges jutalmat nyert mindenki, ugyanis 100 méteres csokis-epres tortából falatozhatott valamennyi parlagfűirtó. A jó hangulatú rendezvényről következzék egy-egy villáminterjú: Egyike volt parlagfű átvevőknek az alapítvány új kurátora, Pupp Józsefné, a paksi Kertbarátok Egyesületének vezetője: — Mi a véleménye a gyűjtésről? — Nagyon aktívak voltak a gyerekek. 12 óra után kezdődött meg a roham, azóta jöttek folyamatosan. Ez a gyűjtés nagyon sokat jelent azoknak, akik allergiában szenvednek, hiszen lényegesen kevesebb lett a parlagfű. Úgy gondolom, többet kellene a parlagon álló területekkel foglalkozni. Eötvös utcai Óvoda, Takács Gyuláné: — Hogyan lehet az óvodásoknál eredményesen megvalósítani a parlagfű gyűjtését? — Elmondjuk a gyerekeknek, hogy milyen célból gyűjtjük, hogy mennyire káros az egészségre, és a szülőket is tájékoztatjuk róla, mert sajnos az oviban is elég sok az allergiás gyerek. — Mióta folyik az oviban a gyűjtés? — Most már harmadik éve, hogy ilyen intenzíven részt veszünk a parlagfű-gyűjtésben. Tavaly másodikak lettünk, előtte pedig elsők. Az elmúlt évben 36 ezret szedtünk, az idén csak 32.600-at sikerült. Debreczeni Máté, óvodás: — Miért jöttél ide? — Mert a mama elolvasta nekem, hogy parlagfű-gyűjtés lesz. — Mit tudsz a parlagfűről, jó vagy rossz? — Rossz, mert allergiásak lehetünk tőle, én is allergiás vagyok. — Mit szólsz a 100 méteres tortához? — Édesanya már korábban mesélt róla, 1 métert megvásárolt belőle az alapítvány javára. — No, és milyen? — Nagyon szép és jó nagy. Finom! Eötvös utcai óvoda, Gomba csoport, Juhász Józsefné: — A Parlagfű Alapítvány más kezdeményezéseiben is részt vettek, miért tartja ezeket fontosnak? — Úgy gondolom, egyértelmű, hogy a gyermekek megismerjék a parlagfüvet. Most már természetessé vált számukra, hogy irtani kell, hogy mennyire káros. Akkor is szedik, amikor nincs akció, ilyenkor a kukába tesszük. — Hallom, hogy sóbarlangba is járnak a gyerekekkel. — Igen, minden csütörtökön megyünk sóbarlangba. Fontosnak tartom, hogy ne csak ismerjük a lehetőséget, hanem használjuk is. Amit lehet, mi betervezünk a napirendbe. Móra F. Ált. Isk. 5. a. oszt.: — Az iskola a felső tagozatosok között 1. helyezést ért el. Mennyit szedtetek? — 42 ezret. — Miért kell irtani a parlagfüvet? — Szerintem azért, mert sok gyerek allergiás rá és beteg lehet tőle. — Mióta szedtétek? — Múlt héten pénteken kezdtük. — Mit szóltok a tortához? — Nagyon örülünk neki. Még soha nem láttunk ehhez hasonlót! — Alig várjuk, hogy megkóstoljuk! Reálprotector Kft., Szakáll Gábomé Ibolya: — Mit jelentett a Reálprotector 4 fős csapatának ez a munka ? — Nagy megmérettetés volt számunkra. Előző este tudtunk csak nekiállni és egész éjjel dolgoztunk, hogy elkészüljünk vele. Ilyent még nem sütöttünk, de nagyon örültünk neki. 35 métert készítettünk (A Reálprotector Kft. ügyes kezű cukrászainak munkáját egy-egy gyönyörű virágcsokorral köszönte meg főnökük, Adorján Mihály). Stella cukrászda, Müller Mátyásné Jolika: — Hogyan fogadta a felkérést? — Nagyon boldogan, örömmel! Úgy gondoltam, hogy ez egy igazi kihívás, aminek eleget kell tenni, egyrészt ezért vállaltuk el. Másrészt, mert tudom, hogy nagyon-nagyon sok kisgyermeknek lehet ezzel örömet szerezni. Harmadrészt, örültem annak is, hogy a csapatomat be tudom mutatni, hiszen ez nem az én egyszemélyes munkám. Szeretném másokkal is megismertetni ezt a fantasztikus, fiatalokból álló kis társaságot (én a legidősebbje vagyok), remek munkájukat, termékeit, műveiket. — Mennyi idő alatt készültek el? — Három napra volt szükségünk a 30 méter tortához. Első nap lesütöttük a lapokat, következő nap betöltöttük a krémet, a harmadik nap került sor az összeállításra és a díszítésre. Nagyon-nagyon boldogan, örömmel, szívesen csináltuk és fantasztikus érzés, hogy paksi megmozdulásban, mi paksiak, kis emberkék, a cukrászok csapata részt vehettünk. Úgy érzem, lélekben is gazdagabb lettem! (Jolika vacsorameghívással és A város mosolya c. könyvvel jutalmazta csapata tagjait). A parlagfűgyűjtés eredményesen zárult, az idei évben sikerült a legtöbbet gyűjteni. Paks 1.382.632 szálat, a tájegységek (Németkér, Nagydorog, Bölcske, Györköny, Dunaszentgyörgy) 2.304.980 szálat szedtek. Május 28-án gyűjtött még Dunaföldvár 382.060 szálat, Madocsa 140.820 szálat. A végeredmény: 4.210.492 szál. így tehát Paks és a szomszédos községek sikeres gyűjtésével, valamint Dunaföldvár és Madocsa versenyen kívüli akciójával összesen 4.210.492 szál parlagfűtől szabadultunk meg. Nagydorogon igen eredményes volt a vállalkozók bevonása a jutalmazás támogatásába. A gyerekek mindenhol igen lelkesek voltak, szorgos munkájukért köszönet illeti őket ugyanúgy, mint a pedagógusokat, a segítő felnőtteket. Lovászi Anna Kirándulás a horgásztavaknál 100 méter torta - határtalan öröm