Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1998-06-01 / 6. szám
6. oldal Atomerőmű 1998.június 1994 és 1998 között A város mosolya Áprilisban jelent meg A város mosolya című, a virágos Paksot bemutató könyv. A kiadvánnyal immár az erőművön belül is találkozhatunk, a PA Rt. egyike volt a fő támogatóknak. Mint a könyv szerkesztője, szeretném bemutatni ezt a kiadványt az Atomerőmű című lap olvasóinak. Lovászi Zoltánná S. Anna Tisztán emlékszem arra, mikor alig egy évvel ezelőtt az én tisztem volt búcsút venni a végzősöktől. Sokszor elgondolkodtam azon, hogyan is adhatnám vissza azt a hangulatot, amiben ők akkor lehettek. Gondolkodtam, hogy milyen érzések is kavaroghatnak bennük. Nagyon messze jártam az igazságtól. Most, negyedikes fejjel jöttem erre rá. Most én érzem azokat az érzéseket, én élem át mindazt. A legmegfelelőbb szó talán ennek a kifejezésére a kíváncsiság. Hiszen kíváncsiak vagyunk mindannyian arra, hogy mi is fog velünk ezután történni, mit kezdtünk az életünkkel, mint felnőtt emberek. Felnőttek, ezek vagyunk, elhagyjuk az iskola padjait és saját magunk próbálunk meg boldogulni az életben akár szülői segítséggel, akár anélkül. A legnagyobb erőpróba, az igazi megméretés ugyan még előttünk áll, de úgy érzem, hogy a nagy feszültségben és izgalmak közepette meg kell állnunk egy pillanatra és szétnézni. Láthatjuk, hogy miattunk gyűltek össze szeretteink és minket ünnepelnek. Vissza kell gondolnunk mindarra, ami a mögöttünk álló négy év alatt történt velünk. Legyen az akár jó vagy rossz emlék. Biztos, hogy évek múltával fantasztikus élmények, barátok és az önfeledt jókedv jut majd eszünkbe már magáról a szóról is, hogy diákévek. Azért valljuk be őszintén, hogy nem mindig volt annyira jó iskolába járni, néha igazán nehezünkre esett reggel felkelni és időben beérni az első órára. Nem értettük, hogy miért éppen minket kérdez a ta-A május nemcsak a szerelmesek hónapja. A végzős diákok hagyomány szerint májusban ballagnak, boldogan, mégis könynyes szemmel. Örömmel, mert befejezték az általános, középvagy felsőiskolai tanulmányukat. Egyben szomorúan, mert szétröppen az osztály a szélrózsa minden irányába. Iskolai barátságok szakadnak meg, amelyek idővel elfelejtődnek, ritkább esetben hosszú évek után is megmarad a barátság, akár egy életen át. A szülők is együtt örülnek a végzős gyermekükkel. Titokban ott van az aggódás sok kérdéssel. Sikerül-e a felsőbb iskolai felvétel? Meg tud-e birkózni a gyerekük a magasabb követelményekkel? A szülők bírják-e anyagilag az iskoláztatást? A szakmát, diplomát szerzett fiukat, lányukat el tudják-e helyezni? Lesz-e munkahely? Lelki válságot okoz a fiatal pályakezdőnek (de a szülőnek is), ha nem talál magának munkahelyet. Ilyen esetben kérdésként felvetődik: vajon jól választottam, amikor ezt a szakmát választottam? Emlékszem 1960-as években majd minden fiatal TV- szerelő szeretett volna lenni. A fodrász szakma is igen vonzó volt. Nagy volt a választék, nem volt elhelyezkedési gond. Mind ez a múlté. Ma sokkal nehezebb fiatalnak lenni minden vonatkozásban. Minden év júniusában, nár, nem volt kedvünk tanulni vagy megírni a házit. A teljesség igénye nélkül ugyan, de mégis szükségét érzem annak, hogy néhány felejthetetlen dolgot felelevenítsünk az elmúlt időszakból. Kezdjük a legelején. Négy éve már annak, hogy teli izgalommal és várakozásokkal átléptük az iskola kapuját. Megírtuk felvételinket, sikeresen vettük az első akadályt, de ekkor még nem is sejtettük, hogy a neheze még hátra van. Egy számunkra teljesen idegen világba kellett beilleszkednünk, meg kellett ismernünk tanárainkat és az osztálytársakat. Mindez persze nemcsak az iskolai, hanem a kollégiumi életre is vonatkozott. Egy féltő, gondoskodó szeretetet nyújtó burokból kilépve otthonosan kellett érezni magunkat egy idegen helyen, sok ismeretlen ember között, amiről korábban csak halvány sejtéseink voltak. Meg kell említenünk a gólyabált is, az osztálykirándulásokat, sítúrákat, balatonfüredi napokat és persze a szalagtűzőt és még milliónyi programot. Ezen alkalmak adtak lehetőséget arra, hogy barátságok, szerelmek köttessenek, az osztályok összetartó közösséggé kovácsolódjanak. Év végén mindig egy kicsit eltűnődünk azon, hogy milyen gyorsan telt el ez az év is, bár évközben másképp gondoltuk. De így negyedik év végén olyan érzésünk van, hogy szinte tegnap volt az első nap és filmszerűen az összes élmény lepereg előttünk. Ekkor nevetünk és talán egy kicsit szomorkodunk is, közösen elevenítjük fel az együtt eltöltött napokat, kihasználjuk az utolsó együtt az iskolai tanév befejezésekor - a pályakezdő fiatalokkal, akik nem tudtak elhelyezkedni - a munkanélküliek száma jelentősen emelkedik. Országos információ szerint az idei évben közel 80 ezer fiatal tesz érettségi vizsgát. Hasonló létszámmal végeznek a szakmunkás iskolában is. Hogy a 160-180 ezer fiatal közül hányán szeretnének tovább tanulni, erre vonatkozó adat most még nem ismert. Félő, hogy többen lesznek azok, akik várakozásra kényszerülnek. Mi a helyzet „házunk táján” Pakson? A ballagást követő napokban három intézményt látogattam meg, ahol a feltett kérdéseimre kedves, szolgálatkész tájékoztatást kaptam. A nagy kérdőjel itt is megvan. Vajon hányán tudnak elhelyezkedni Pakson és környékén? Sajnos nem sokkal kedvezőbb a helyzet, mint az országos átlag. Bízunk abban, hogy talán a jövő jobbat, reménykeltőt fog hozni. Elballagtak a diákok a nagy betűs ÉLETBE! Mindent el kell követni, hogy a pályakezdők „pályára” léphessenek! Ez a feltétel, hogy el tudjanak indulni az élet útján. Hogy hivatását, szakmáját megtanulja, anyagi biztonságát meg tudja alapozni, hogy családot tudjon alapítani minden fiatal. A jövőt csakis velük lehet elképzelni. MJ. eltöltött perceket. Talán sohasem hittük, hogy eljutunk idáig. Amikor harmadikban a tanárok elkezdtek beszélni az érettségiről, mi elengedtük szavaikat a fülünk mellett, hiszen olyan távolinak éreztük mindazt. És tessék, most itt van előttünk. Biztosak vagyunk benne, itt köttetett barátságaink soha sem fognak megszakadni, örökre megmaradnak. Az érettségi közeledtével egyre jobban megismerjük társainkkal egymást, sorra bukkannak elő az emberekből a titokzatos vonások, nem várt gondolatok, furcsa érdeklődési körök. Valójában egyikünk sem meri még magának sem bevallani azt, hogy mostantól útjaink teljesen szerte fognak ágazni, eltávolodunk egymástól, új barátokat, ismerősöket szerzünk. Néhány év múltán talán újra találkozunk, de olyan közel, ahogy most vagyunk egymáshoz már soha sem leszünk. Ez a legnehezebb az egész búcsúzásban és ebbe belegondolva összeszorul a szívünk és félünk a jövőtől. Egy dolog, ami a legfontosabb még hátra van, az, hogy megköszönjük mindazt, amit értünk tettek szüléink és tanáraink. Ők voltak azok, akik mindig mellettünk álltak és segítségük nélkül most sehol sem lennénk. Előttünk is voltak és utánunk is lesznek más, új tanítványaik tanárainknak, de reméljük, hogy emlékezetükben néhány év múltán halványan ugyan, de fel-fel fognak elevenedni a velünk töltött évek. A legtöbbet szüléinknek kell köszönnünk, de mindazt, amiben ők álltak mellettünk nem lehet felsorolni. Gondoljunk csak bele abba, hogy milyen sokszor, amikor úgy éreztük, hogy nem bírjuk tovább és készek lettünk volna Egyetlen más betegség sem ismert, ami ilyen ijesztő módon emelkedett volna világszerte az utóbbi években, mint az allergia és nemzetközi vizsgálatok szerint is a lakosság legalább 25%-át érinti. A leggyakoribb kiváltó okok:- virágporok- fertőtlenítő- és tisztítószerek- házipor atka- darázs- és méhcsípés- kozmetikumok és testápolók- gyógyszerek- gombák- bizsukban levő fémek (pl. nikkel, króm)- porok (pl. liszt, fapor)- állati szőrök- tollak- mosószerek. A kivizsgálás szokásos módszere az un. allergiás bőrteszt, valamint a vérben levő ellenanyagok kimutatása. Az így kivizsgált betegek részére a Társadalombiztosítás 90%-ban támogatja a szakorvos által előírt gyógyszereket. Ezek nem kizárólag tüneti szerek. Bizonyos gyógyszerek a tünetek kialakulásának megelőzését részben vagy teljes mértékben biztosíthatják. A tünetek kiala-Június közepétől bővül a lakótelepi rendelőintézetben (Barátság u. 2.) a magánrendelések köre. Ezzel az orvosok szeretnék megkímélni pácienseiket a sok időt igénylő utazgatásoktól. Sí Gyermek pulmonológiai és allergológiai magánrendelés: Minden pénteken délután 14- től 16 óráig rendel dr. Csábi Márta gyermek tüdőgyógyász, adjunktus. Allergia vizsgálat előzetes bejelentkezés után lehetséges. Érdeklődni, és időfeladni mindent, kik voltak azok, akik mellénk álltak és segítettek nekünk összeszedni magunkat és újra talpra állni. Szüléink azok, akik most a legbüszkébbek ránk, de fáj nekik egy kicsit az, hogy gyermekük felnőtt és mostantól talán önálló életet fog élni. Bár, ha elkerülünk is otthonról, biztosan vágyakozni fogunk a szüléink szerető gondoskodására és szívesen fogjuk őket meglátogatni. Talán ők még jobban fognak izgulni, miközben mi írjuk az érettséginket és rettenetesen büszkék lesznek ránk, ha kezükbe foghatják majd a bizonyítványunkat. Köszönjük azt, hogy eddig eljuthattunk, tudjuk, hogy nélkületek ez nem sikerült volna. Évek múlva talán sok minden átértékelődik majd számunkra, de mindazt ami itt történt, a múltat megváltoztatni nem lehet, legfeljebb másképp látni, másképp elemezni. Az emlékeinket senki sem veheti el tőlünk és talán ha nem is örökre, de egy jó ideig biztos szívünkben maradnak. Apró tárgyakat fogunk őrizgetni, amelyek felidézik az élményeket, barátokat. Nevünket már csak a tablók és az évkönyvek lapjai fogják őrizni és az új diákok számára mi is csak egyek leszünk a sok itt végzett tanuló közül. Most jött el a búcsú ideje és bár becsukjuk magunk mögött az ajtót, elhagyjuk az iskolát, de reméljük, hogy ha visszanézünk, nem zárt kapukat fogunk találni. Búcsúzunk tőled iskola, „aki” annyi nevetésnek és vidámságnak vagy néha talán szomorúságnak, esetleg sírásnak voltál szem- és fültanúja. De kérünk, ne felejts el minket és tablóinkra nézve idézd vissza a velünk töltött négy évet 1994 és 1998 között. Gyüker Kata kulásának megelőzésében, a panaszok mértékének csökkentésében az utóbbi években jelentős előrelépést jelentett az újfajta, szájon át alkalmazható immunterápiás (vagy hyposzenzibilizáló) készítmények bevezetése. A kezelés célja a szervezet túlérzékenységének csökkentése. A kezelés a beteg számára nem drága, és alkalmazásuk nem bonyolult. Elsősorban a virágpor és a házipor allergiák kezelésében bizonyult jó hatásúnak a PA Rt. dolgozóinak körében is. Az így kezelt dolgozók több, mint 80%-ánál jelentősen csökkentette a szezonális panaszokat. Alkalmazása az új módszer kifejlesztése miatt egyszerű, a gyógyszer otthon szájon át beszedhető, évi háromszori rövid orvosi ellenőrzés mellett biztonsággal alkalmazható. Ezeknek a kezeléseknek az éves költsége a támogatás miatt 1500,- Ft. alatt volt. A homeopátiás kezelések eredményes voltáról megfelelő esetszámú vizsgálati adatok nem állnak rendelkezésre, ezért nem részesülnek társadalombiztosítási támogatásban. Az egyszerűbb esetek ilyen irányú kezelése jelenleg mintegy 18 ezer forint. Dr. Dervaderics Mária pontot kérni a 38/570-801-es telefonszámon lehet. íÜ Fül-orr-gége magánrendelés: Minden csütörtökön délután 16-tól 18 óráig rendel dr. Péter József, fül-orr-gége-andiktológia osztályvezető főorvos. $ Bőrgyógyászati magánrendelés minden szerdán délután 16-tól 18 óráig. Dr. Ligeti Judit főorvosnő várja a pácienseket. A könyv ötlete az elmúlt évi virágosításokhoz vezethető vissza. Az „Együtt a parlagfű ellen” Alapítvány tavaly tavasszal meghirdette a Virágos erkélyek és lépcsőházak akciót, ezzel párhuzamosan folyt az önkormányzat széles körű virágosítása is. A kettő eredménye egy színes, szép, virágos város lett és a sok virágot látva jött az ötlet, hogy ezt meg kellene örökíteni. Nagy örömmel fogtunk hozzá az album készítéséhez, mindenki készségesen, önzetlenül munkálkodott. Amikor felkértek a könyv szerkesztésére, örömmel vállaltam. Szép feladatot kaptam, hiszen kedves, gyönyörű képek és meleg hangulatú, érzelemgazdag versek, írások közül válogathattam. De természetesen ez a könyv nemcsak az én alkotásom, ez sokunké, mindannyiunké, a városé. Ahogy a virág szeretetet, mosolyt közvetít, ahogy virággal köszöntünk egy kedves látogatót, ismerőst, ugyanúgy a város is virággal, mosolyogva köszönti az ideérkezőket, az itt élőket. Ezt foglalja magába, ezt tükrözi a cím: A város mosolya. Az album ajánlásokkal indul, mely egy kis bevezető, ráhangolás a virágos sétákra. Azt tükrözi, hogy kinek-kinek mit jelent a virág, a szép lakókörnyezet. A képeket öt fejezetbe csoportosítottuk. 1. / Az első a parkokat, közterületeket mutatja be. Az óvárosból, a Duna-parttól indulunk, a gesztenyefás korzótól, majd miután kicsit időzünk a Szent István téren, elsétálunk a katolikus templom előtti park, majd a Városháza, aztán a Szentlélek templom előtt fel a lakótelepre, ahol a Barátság úti kandeláberek és a művelődési ház melletti parkból színes, vidám virágkavalkád fogadnak. 2. / A második fejezet a társas házak, lépcsőházak és családi házak erkélyeit veszi sorra. Természetesen nem hagyhattuk ki a tulipános házakat, hiszen Paks olyan különleges helyzetben van, hogy virágültetés nélkül, télen-nyáron egyaránt vannak virágos, tulipános házai. Ezt a helyi sajátosságot, érdekességet be kellett illesztenünk az albumba. 3. / A következő részben a virágos ablakok láthatók. Ahány ház, annyi ablak, annyi „barátságos szem”, kedves, ötletes megoldás. 4. / Az előkertek, kiskertek fejezetében nagy kalandozásokat tehetünk. Kószálhatunk Paks és a hozzátartozó települések utcáin. Bekukkanthatunk a kertecskék színes világába és szemtanúi lehetünk annak is, hogy egy panellakótelepen is lehet a házak elé virágot ültetni. 5./ A virágos intézmények és munkahelyek fejezetben szerettünk volna sokkal több képet elhelyezni. Több intézménnyel találkoztunk, ahol a falakat zöld futónövénnyel borították és a betont pázsittal helyettesítették, de a színes virágok hiányoztak. Reméljük, idén már oda is kerül egy-két virágláda, néhány petúnia, kisvirág. És hogy ne csak a szemünkkel érzékeljük a szépet, a versek a gondolati síkon való elmélyülést segítik. Úgy éreztük, Paks hangulatát akkor tudjuk igazán visszaadni, ha a látvány mellett verseket is közzéteszünk, mégpedig olyanoktól, akik ezt a leghívebben tudják elmondani, a városukat szerető, itt élő költőktől. A riportokkal, interjúkkal életképeket, a dolgos-gondos paksi embereket igyekeztünk bemutatni. Az idézetekkel, rövid gondolatokkal pedig a szerkezetet kívántuk lazábbá, könnyedebbé tenni. A képes fejezetek után az album kiadója, az „Együtt a parlagfű ellen” Alapítvány mutatkozik be, melyet a köszönetnyilvánítás követ. A könyv záró részében, a jegyzékben felsoroljuk, hogy melyik képet ki fényképezte. Nagy munka hárult a fotósokra, hiszen időt, fáradságot nem kímélve járták Paks utcáit. E felsorolás után a helyszín, illetve kertgondozók nevének ismertetése következik. Úgy gondoltuk, hogy akik ilyen szép kerteket, virágokat ápolnak, megérdemlik, hogy nevüket megemlítsük. Feltüntetjük a költők, valamint a riportok, írások készítőinek nevét is, Örömömre szolgál, hogy a közreműködésre felkért munkatársak között olyan ismerős neveket említhetek, melyeket az „Atomerőmű” újság hasábjain keresztül már ismerhetnek: Beregnyei Miklós (fotók, írások), Farkas Sándor (fotók), Sipos László (riportok). A fotók között fellelhetők még Wollner Pál szép felvételei is. Az albumban összesen 230 kép, 35 vers, 17 idézet és 11 írás található. A 84 oldalon 72 magántulajdonú kert, illetve erkély, ablak, néhány munkahely és számos közterületi park képe látható. Remélem, hogy a sok színes kép, a versek és írások kellemes élményt nyújtanak az album lapozgatásához. Jó szórakozást kívánok hozzá! Az album szerkesztője: Lovászi Zoltánná S. Anna Ballag már a „vén diák” Az allergiáról Intézmény megnevezése létszám végzőslétszám tovább tanul 1998/99. felv. Szakmunkásképző Iskola /Paks-Biritó/ 315 fő 73 fő 27 fő 88 fő Vak 8ottyán Gimnázium 430 fő 103 fő X 90 fő Energetikai Szakképzési Intézet Szakközépiskola 413 fő 95 fő 95 fő/!/ 98 fő Technikus okl./5 évf/ 53 fő X Főiskola 109 fő 27 fő-40 fő Összesen.: 1.267 fő 351 fő 122 fő 316 fő x nincs adat Egészségügyi információk I í
