Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1998-05-01 / 5. szám

4. oldal Atomerőmű 1998. május Észrevételek és javaslatok a 102-es VU. kapcsán (Folytatás az 1. oldalról.) A 102. sz. VU. a PA Rt. összes munkatársa számára biztosít tehát lehető­séget a jobbító szándékú észrevételek, javaslatok és bejelentések megtéte­lére. Az Atomerőmű újság áprilisi számában a technikai részletekről szá­moltunk be, most a PA Rt. vezetés elvárását, szándékát igyekszünk közre­adni. Vámos Gábor biztonsági igazgató, a PA Rt. felső vezetés részéről vál­lalta az alábbi kérdéseinkre a válaszadást. — Mire hívják fel a PA Rt-os alkalmazottak figyelmét? — A PA Rt. biztonságpolitikája kezdettől fogva tartalmazta a következő célkitűzéseket: „Mindazon... személyeknél, akiknek tevékenysége a terme­lés folyamatához kapcsolódik, kívánatos az önkritikus kérdésfeltevő meg­közelítés... az egyéni felelősség átérzése, ...továbbá a biztonságra törekvő gondolkodásmód fenntartása.” A biztonsági kultúra alapdokumentuma, az 1991-ben készült INSAG-4 jelentés többek között az alábbi kérdések vizs­gálatát javasolja akkor, amikor a biztonsági kultúra érvényesüléséről aka­runk véleményt alkotni: — „Szokott-e a személyzet javaslatokat tenni a biztonság javítására?” — „Létezik-e olyan eljárásrend, amelyben a személyzet tagjai beosztásuk­tól függetlenül a biztonsággal kapcsolatos aggályaikat az erőmű vezetésé­nek tudomására hozhatják? Ismert-e a személyzet előtt ez az eljárásrend?” — „Támogatják-e a vezetők azt, hogy a személyzet tagjai éljenek ezzel a lehetőséggel?” — „Megfelelően reagálnak-e a vezetők az ilyen jellegű javaslatokra?” A fentiekből látható, hogy az atomerőműben különös jelentősége van annak, hogy a munkavégzés során a legközvetlenebb tapasztalatokat szerző végrehajtó személyzet a biztonsággal kapcsolatos aggályait, javaslatait megfogalmazza. Az már a részvénytársaság feladata, hogy ezeket a felveté­seket megfelelően értékelje és ennek eredményét a javaslatot vagy kérdést megfogalmazó dolgozó felé visszajelezze. Röviden szólva: azt szeretnénk elérni, hogy a fenti kérdésekre egyértelmű igennel válaszolhassunk. — Hogyan segít ebben a 102. sz. VU? — A PA Rt-nál korábban is érvényben voltak olyan eljárások, amelyek a minőséget sértő, a biztonságot érintő, vagy a munkaszervezést javító ja­vaslatok kezelésére vonatkoztak. Ez az új vezérigazgatói utasítás az előbbi eljárásokat egységes szerkezetbe foglalta és a legmagasabb vezetői szabá­lyozás szintjére emelete. A 102. sz. VU-ban még az is újszerű, hogy a ja­vaslat megtételének lehetőségét leegyszerűsíti, továbbá előírja a javaslatok központi nyilvántartását, és az egész folyamat időszakos értékelését. — Mivel tudják ösztönözni a jobbító szándékú bejelentőket? — Úgy gondolom, hogy a javaslatok és felvetések korrekt értéke­lése és az így kialakult vélemény visszajelzése a javaslattevő felé adhat olyan értelmű ösztönzést, hogy az emberek érzékelni fogják, hogy vé­leményükre odafigyelnek és ezért érdemes az erőmű biztonságát sze­mélyes ügyüknek is tekinteni. Sipos László Búcsú a villamosipartól (Folytatás az 1. oldalról.) Ez visszavezethető Ófaluig, ugyanis nekem meggyőződésem, hogy ezt a kérdést Magyarországon meg lehet becsülettel oldani. Most úgy látom, hogy a kis- és közepes radioaktivitású hulladékok végső elhelyezésének ügye a nemzeti projekten belül a le­hető legjobb úton halad és jó remé­nyünk van rá, hogy megoldódjon ez a kérdés. Tehát az alapvető motiváció ez volt. — Mi lesz a feladata ennek a KHT-nek? — Ez egy országos szervezet, me­lyet az új Atomtörvény hívott életre a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére, a ki­égett fűtőelemek átmeneti tárolására, a nagy aktivitású hulladékok végső elhelyezésére és az atomerőmű maj­dani leszerelésére. De mint a definíci­óból kitűnik, nemcsak atomerőművi hulladékokról van szó, hanem ipari, egészségügyi és kísérleti célokra szol­gáló berendezésekből származó hulla­dékok végső elhelyezése is ennek a társaságnak a feladata. így a püspök­szilágyi hulladéklerakó is tulajdon­képpen a KHT-hoz kerül át, ponto­sabban a kormányrendelet úgy fogal­maz, hogy Püspökszilágy bázisán kell létrehozni ezt a közhasznú társaságot. — Ott is székel majd? — Nem, a székhelye Budapesten lesz, és egyelőre két telephelye lesz, az egyik Pakson, a másik Püspökszi­lágyon. — Milyen lesz a kapcsolat a KHT és az erőmű között? — Úgy gondolom, hogy ez ki­mondottan szakmai kapcsolat lesz. El­sősorban a kiégett fűtőelemek átme­neti tárolójának jelenleg is folyó beru­házása terén leszünk szerződéses kap­csolatban, mert ezt az atomerőmű építi és ez a PA Rt. feladata marad. — Elkezdte már a KHT szervezeti felállítását? — Igen, úgy tervezem, hogy itt Pakson induláskor -július 1-én - mintegy 10 fő dolgozna, döntően az atomerőmű jelenlegi személyi állo­mányából. Budapesten 6 fő dolgozna, és mint említettem, ide tartozik majd Püspökszilágy, ahol jelenleg 45 fő dolgozik. — Hogyan érezte magát az igazga­tóság élén? Milyen emlékek maradnak meg Önben rólunk? — Nem tudok minősíteni, mert végig nagy lelkesedéssel és örömmel végeztem ezt a munkát. Életem egyik nagy kihívásának tartottam és talán nem lett volna teljes az életutam, ha ezt nem csinálhatom meg. Tulajdon­képpen hálával tartozom mindazok­nak, akik erre annak idején megvá­lasztottak. Köszönettel tartozom mindazoknak, akik ebbéli tevékeny­ségemet segítették, gondolok itt az MVM vezetésére, és az igazgatósági tagokra, de nemcsak a jelenlegiekre, hanem a régebbiekre is. Köszönettel tartozom az FB tagjainak, a könyv­­vizsgálóknak és a PA Rt. menedzs­mentjének, mert sokszor adódott olyan probléma és feladat, amit csak úgy tudtam reálisan megítélni, hogy segítséget kaptam az itteni vezetőktől. Tehát összeszorult szívvel, de jövőbe tekintő reménnyel búcsúztam el itt a közgyűlésen. Talán ennél is nehezebb volt azt feldolgozni magamban, hogy én 1964 óta az iparágban dolgoztam, és most el kell válnunk. Talán az volt a legnehezebben feldolgozható, hogy elhagyom az iparágat. A paksi kapcso­lat azonban megmarad, hiszen említet­tem, hogy a kiégett fűtőelemek táro­lója tovább bővül, de az itt keletkező radioaktív hulladékok végső elhelye­zésével kapcsolatos munkálatok is Pakshoz kötnek. Úgy gondolom, hogy napi kapcsolatban maradunk, csak más típusú lesz, mint eddig volt. — Maróthy úr! Új beosztásához gratulálunk, sok sikert és jó egészsé­get kívánunk! Beregnyei Jógázó tűzoltók Erőpróbák felső fokon Ki itt belépsz... Tejó ég! Rögtön összeesek! (Folytatás az 1. oldalról.) A kiadványt a paksi atomerőmű tűzoltói vehették kezükbe a kö­zelmúltban, amikor is az or­szágban egyedülálló kezdemé­nyezésként elindult a dolgozók számára a munkahelyi jóga. Már hosszú évek óta folyik a nem mindennapi képzés az atomerőmű tűzoltóságán. Nem mindennapi abban az értelem­ben, hogy a tűzoltók szellemi felkészültségének szintjét is magasabbra tették az országos átlagnál, és követelmény lett a kiemelkedő fizikai felkészült­ség is. Ez utóbbi hátteret bizto­sítja többek között a minden­napi reggeli kemény edzés és mellé felsorakozott a jóga. Azt mindenki tudja, hogy ha roha­nással indul a napja, akkor már nem tud olyan szellemi és fizi­kai teljesítményt produkálni, mint normális körülmények között. A reggeli jógagyakorla­tok olyan lelki állapotot terem­tenek a tűzoltók számára, amellyel kiküszöbölődnek az esetleges negatív külső hatások. Aki pedig az egész életét átren­dezi a jóga szabályai szérint, az duplán nyertese lesz ennek az új kezdeményezésnek. Mint azt Schreiner István, az atomerőmű tűzoltóság kiképzési előadója lapunknak elmondta, többen ál­lítottak már össze saját jógater­vet és amikor nincsenek szolgá­latban, otthon is elvégzik a gyakorlatokat. Először a veze­tőség számára tartották meg a tanfolyamot, aztán kezdődött a „legénység” életének átformá­lása. így most már minden szolgálat reggeli programja a felfrissülést hozó jógával indul. Talán ez is hozzájárul majd ah­hoz, hogy még jobb eredmé­nyek szülessenek a felmérése­ken és próbákon. Emberpróbáló gyakorlat a tatabányai kiképzőben Először tavaly kísértem el az atomerőmű tűzoltóság „C” szolgálati csoportját a Tatabá­nyán megépített bányamentő gyakorlópályára. Mivel nem rendelkeztem megfelelő ruhá­zattal, akkor csak végigmentem a nem mindennapi erőpróbát kívánó pályán. ígéretet tettem azonban, hogy idén már felké­szültebb leszek, viszek váltóru­hát és kipróbálom a sűrítettle­­vegő-palackkal is, bírom-e erő­vel. Április 26-án jött el a nagy nap... Reggel hat órakor indul­tunk az atomerőműből, s rögtön megörültem, amikor az ismerős arcokat felfedeztem - ismét a „C” szolgálati csoport tűzoltói­val gyakorlatozhatok. Jó hangu­latban érkeztünk meg Tatabá­nyára, s az átöltözés után mind­járt csináltunk is egy „terep be­járást”. Rögtön megállapítot­tam, hogy a pálya tavaly óta sem lett könnyebb. Képzelje­nek el egy elvarázsoltkastély­­szerű építményt, amelyen az egy darab bejárati ajtón kívül (ablak híján) sehonnan még csak egy kis fénysugár sem tud behatolni. Fából építették meg a belső részt, imitálva a bá­nyákban előfordulható terepet, így aztán létrákon fel és le egy nyolc méter hosszú csövön át kúszva, különböző nehézségű lejtőkön fel és le nagyjából tíz perc alatt lehet végigémi (nem sétálva...). Aztán következik a nehezebb próba. Színházakban használatos füsttel tökéletesen befújják az építmény belső ré­szét, fel kell venni a gázálarcot, a sűrített levegővel teli palac­kot, és így végigmenni a pá­lyán... Mit mondjak? Sejtettem, hogy nem egy leányálom, de volt egy-két pont, ahol nagy erőt kellett vennem magamon, hogy tovább tudjak menni. A nyolc méter hosszú csőben kis termetem ellenére is alig fértem el még kúszva is, hátamon a pa­lack, arcomon a gázálarc, feje­men a védősisak - szinte sem­mit nem láttam. De végigcsinál­tam. A fiúk meg is kérdezték, mikor kiértem, hogy ismerek-e még magamon kívül ilyen „el­vetemült” embert, akinek nem kötelező ezt a próbát megtenni, mégis végigmenne a pályán? Természetesen a kérdés költői volt, mint ahogy az ugratás is, hogy ugye súllyal is végigme­gyek? Merthogy a tűzoltók gyakorlatához tartozik az is, hogy harmadszorra mindenki fog egy huszonöt kilogrammos súlyt, plusz a gázálarc, plusz a sűrített levegős palack, és úgy megy (kúszik, mászik) végig a pályán. Mivel megemelni is alig bírtam a beton nehezéket, ezt inkább kihagytam... Már az is nagy megköny­­nyebbülés volt számomra, hogy leszerelték rólam a palackot, a maszkot, és levehettem a plusz védőruhákat. Egy kis zúzódás­­sal sikerült megúsznom a gya­korlatot. No és olyan izomláz­zal, hogy két napig még ha akartam volna se felejthettem volna Tatabányát. Az én kalandom mellett tűz­oltók esetén a gyakorlat során azt vizsgálják, hogy ki mennyi idő alatt teljesíti az akadálypá­lyát, ki mennyi levegőt fo­gyaszt el a palackból, valamint azt, hogyan változik a vérnyo­más a megterhelést követően. Én már biztosan állíthatom, embert próbáló teljesítmény - le a kalappal a fiúk előtt. Czinege Mária Ki mennyi levegőt használt el? Az adatokat pontosan rögzí­tik Óriási gulyás Pa Rt-y (Folytatás az 1. oldalról.) A fővédnökök Szabó József vezérigazgató és Herczeg József polgármester. — Hogyan állnak az előkészületek? - kérdeztem Gyuikovits Ferencet, a BAU­­PAKS Oktatási és Szolgáltatási Kft vezető­jét — Tulajdonképpen a finisbe értünk. Akár már holnap kezdeni lehetne. Megvannak a programok, a kiállítók is bejelentkeztek. Minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy a Ta­vaszi Fesztivált megfelelő szinten le lehessen bonyolítani. — Mennyibe kerülnek majd a jegyek a rendezvényen? — Háromféle jegyet árulunk. Az egyik lesz a „bográcsos” belépő. Ilyen esemény az eddigi fesztiválokon nem volt. Óriás gulyás partira kerül sor május 29-én 19 órakor az ASE-pályán. A vendéglátó a Paksi Atom­erőmű Részvénytársaság. A világ legna­gyobb bográcsával a világ egyik legjobb erőműve várja vendégségbe a város lakossá­gát. Jelképes áron kapható a 3000 adag gu­lyás, a sör pedig a Dunacenter Kft. ajándéka lesz. A három ezer adag gulyást egyben ké­szítik el. A bogrács méretei: 175 cm magas, 250 cm átmérőjű. Daru fogja beemelni majd a helyére. Az összetevők: másfél köbméter víz, 600 kg krumpli, 360 kg lábszár, 60 kg hagyma, két zsák só, 9 kg paprika. Az egytál­étel megfőzése tíz ember feladata lesz, akiket Kovács János mesterszakács, a Tolna Megyei ínyencklub elnöke fog irányítani. Remélem, a gulyás elfogy még este. Száz forint a gulyás adagja és ehhez társul egy sör. Szombaton 400, vasárnap 500 Ft lesz a belépőjegy ára, de jár hozzá egy-egy korsó sör is. A jegyeket május 11-étől elővételben meg lehet vásá­rolni a BAU-PAKS-nál, az önkormányzatnál és a Művelődési Házban, de szeretnénk be­vonni az erőművet is a jegyárusításba. — Elkerülhető-e a csarnokban a tavalyi tumultus? — Szeretnénk kiküszöbölni azokat a tö­megjeleneteket, amelyeket az elmúlt évben tapasztaltunk a csarnokban. E célból felállí­tunk egy óriási méretű sörsátrat, ahová ezer embert tudunk leültetni. Az ott helyet fogla­lók egy nagyméretű kivetítőn figyelemmel kísérhetik a csarnokban történteket - belépő nélkül. Vasárnap - tekintettel a gyereknapra - színes gyerekprogramokat tervezünk. — Szeretnék egy kis ízelítőt hallani a kiál­lítással kapcsolatosan is. — Kül- és beltéri kiállításra kerül sor. A tavalyihoz képest változás, hogy az egész tornacsarnokot berendezzük, továbbá az, hogy tizennégy autómárkának köszönhetően lesz autós kiállítás a Móra Ferenc Általános Iskola udvarán. Ugyancsak itt lesz megte­kinthető az SFOR harcij ármű-bemutatój a is. — A szépségverseny résztvevőire lehet-e szavazni telefonon? — Igen, a Matáv már megküldte a tele­fonszámokat. Május 1 l-étől mutatkoztak be a lányok a paksi TV-ben és ott már fel voltak tüntetve a számok is. A kiállítás standján is lehet majd szavazni és ott lesz egy olyan rendszer is felállítva, amely folyamatosan jelzi, mennyi szavazatot kapnak a verseny­zők. — Utolsó kérdés: lesz-e paksi lány a dön­tőben? — Három paksi kislány van a tizenhárom induló között. Tavaly is hárman voltak. Kö­zülük kettő bejutott az első háromba. Hason­lóban bízunk idén is.

Next

/
Thumbnails
Contents