Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1998-05-01 / 5. szám

2. oldal Atomerőmű 1998. május A TEIT-ről, Dunán innen A Paksi Atomerőművel - akarva akaratlanul - szom­szédságba került több telepü­lés a Dunán innen és túl. A jó szomszédság Isten áldása, a rossz szomszédság török átok - a közmondás szerint. A szomszédságról szól írásunk, mely kicsit településtörténet, kicsit a mai állapotok ábrázo­lása. Megismerni azért is jó, hogy megtudjuk, milyen tu­dati gyökerekből táplálkoz­nak az ott lakók, mi a véle­ményük az erőműről, a szom­szédságról. A polgármesterek vallanak többek között arról is, számukra mit jelent az atomerőmű, a Társadalmi El­lenőrző és Információs Társu­lás, röviden a TEIT. Gerjen polgármestere Molnár József , harminc évével a TEIT pol­gármesterei között a legfiata­labb - mondja most el véle­ményét. A települést a Dunaszent-A református templom györgyöt Faddal összekötő út­ról egy zsákúton lehet megkö­zelíteni. A Duna vízszintje alatt fekszik, az 1840 évek táján épült dunai védőtöltés tövében. A falut a Duna áradása koráb­ban többször is elöntötte, a há­zak fölé emelkedő védőtöltés azonban mindig menedéket adott a lakosoknak, a jószágok­nak. Neve először a Tihanyi apátság 1211. évi összeírásában Gergyen néven, majd a fejér­vári prépostság birtokaként is szerepel 1471 és 1482 között. A török megszállás alatt sem halt ki teljesen a falu, 1829-ben még az 1520-as évben készült pecsé­tet használhatta a bíró. Az 1728-as megyei összeírás 13 jobbágy, 5 zsellércsaládot em­lít, 1829-ben 1057, 1866-ban 1485 református lakója volt a falunak. Gerjent a József csá­szárkori térkép még halászfalu­ként említi. A falut három ol­dalról a Duna határolta, ezt a helyzetet az 1829 évi folyam­szabályozás során megszüntet­ték, a várszegi Dunakanyar át­vágásával. A falu lakosai föld­műveléssel, állattenyésztéssel, halászattal, méhek tartásával foglalkoztak, ez a gazdálkodás jellemző napjainkra is. Molnár József időközi vá­lasztás során ez év március 8- tól tölti be a polgármesteri posztot, melyet „társadalmi” munkában lát el, az őszi ön­­kormányzati választásokig „próbaidőnek” tekinti megbíza­tását. Harminc évével a TEIT polgármesterek között a legfia­­talabbnak mondhatja magát. Gyerekkorától kezdve Gerjen­­ben él, így közvetlen pozitív és negatív tapasztalattal bír a falu átalakulásának gondjairól. A Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola informatikai szakán végzett 1990-ben, az itt szerzett tudást szeretné kamatoztatni a falu felemelkedésében. Van mit tenni - sorolja a gondokat a polgármester. A fa­lunak jelenleg 1375 lakosa van, 67 millió forintos évi költség­­vetésből kel gazdálkodni, melynek jó részét elviszi az ön­­kormányzat működtetése, több mint 10 millió forintot külön­böző segélyekre kell kifizetni, fejlesztésekre már nem maradt pénz. A község életében mindig is a mezőgazdasági termelés volt a meghatározó fő jöve­delmi forrás, a lakosság zöme földműveléssel, állattenyész­téssel foglalkozott, a privatizá­ció, a mezőgazdaságot is elérő szerkezetátalakítási hullám so­kak munkahelyét szüntette meg. A lakosság majd fele nyugdíjas korú, a munkanélkü­liek száma 50-60 fő, a munka­képes korúak száma 300-400 főre tehető, melyből mintegy 100-an az erőműben dolgoz­nak, 50-60 fő a helyi téeszben, 50-60 fő a Mezőgazdasági Kft­­ben, a fennmaradó rész az ön­­kormányzatnál, illetve a helyi boltokban, szolgáltató üzletek­nél áll alkalmazásban. Ezek az adottságok egyben behatárolják a falu fejlődési, fejlesztési lehe­tőségeit is - jegyzi meg az új­donsült polgármester. A vezetékes vízellátás telje­sen megoldott, a telefonhálóza­tot kiépítették, hátra van azon­ban a csatornahálózat kiépítése, melyet Dunaszentgyörggyel, Faddal együtt közös pályázattal szeretnének megoldani. Van­nak fejlesztési elképzelések, kérdés azonban, mit és milyen forrásokból lehet megvalósí­tani? Az anyagi forrás hiánya mi­att arra nem lehet számítani, hogy a működő tőke megje­lenne e településkörnyezetben. Jelenleg egy biztos forrásra le­het támaszkodni a szűkös ön­­kormányzati pénzen kívül, a TEIT által juttatott pénzre. Mi­vel e pénzt létszámarányosan osztják el a települések között, önként kínálkozik a lehetőség: a lakosság létszámát kell meg­emelni. Több azonnal beköl­tözhető, komfortos minőségű eladó házzal rendelkezik az ön­­kormányzat, egy 100 négyzet­­méteres lakás például 800 ezer és 1 millió forint körül már megvásárolható, lényegesen olcsóbban lehet hozzájutni csa­ládi házakhoz mint például Pakson, Szekszárdon. Ide kell csalogatni más településekről lakosokat, illetve az itt lakó fia­taloknak kedvezménnyel el­adni, ezzel is megállítani az el­vándorlási kedvet. Igaz, a váro­soknak is megszűnt már az el­szívó hatása. Sokan vannak, akik itt vettek házat, nyáron ki­költöznek, menekülve a panel lakásokból - mondja alternatív Pihen a komp - kikötötték javaslatát a polgármester. To­vábbi megoldásként jöhet szóba, ha Pakson megvalósul az ipari park, a lámpagyár. Számos segéderőt, betanított munkaerőt igényelnek, bizo­nyos, hogy helyben nem bizto­sítható annyi munkaerő, amennyire ott szükség lesz. A nem nagy távolság pedig lehe­tővé teszi, hogy a faluból bejár­janak Paksra dolgozni az embe­rek. Ha Gerjen biztosítani tudja a megfelelő életminőséget, de olcsóbban mint például Paks, vagy Szekszárd, mindezzel együtt Gerjen versenyképes le­hetőséget tud biztosítani az ide települő lakosoknak, verseny­­képes lehet a városok adta komforttal szemben. — Az önkormányzat gaz­dálkodását ezek szem előtt tartásá­val kell át­formálni, a TEIT pén­zekkel nem a lyukakat kell befoltozni, nem fel­aprózva mindehová egy kis TEIT pénzzel bese­gíteni. A TEIT pénzt úgy kell ke­zelni, mint valami ajándékot. Csak tudatos, célorientált fel­­használásával lehet Gerjenben komolyabb fejlesztéseket elérni a jelenlegi körülmények között. Bizonyos, hogy e pénz nélkül nem valósulhatott volna meg a telefonhálózat, a gázvezeték ki­építése, utak korszerűsítése, a jövőbeni fejlesztési progra­moknál az eddigieknél jobban kell a TEIT pénzre támasz­kodni - mondja bizakodóan a polgármester. A gerjeni polgárok, akik az erőműben dolgoztak és jelenleg is dolgoznak, saját tapasztalata­ikat hozzák haza, ez minden­képp segíti, hogy az erőműről hiteles kép alakuljon ki az itteni lakosok körében. Ennek is tud­ható be, hogy a pletykaszinten terjedő rémhírek nem találnak kellő visszhangra. Mindezzel együtt szükség lenne arra, hogy a még mindig kétkedők, akik csak hallomásból ismerik az erőművet, lehetőséget kapjanak az erőmű meglátogatására. Ez­által is hatékonyabbá válhat a TEIT révén kapott hiteles, gyors, pontos napi információ, így könnyebb lenne érvelni a lakossági fórumokon, megis­mertetni a lakossággal azokat az elképzeléseket, melyek az erőmű jövőjét formálják, me­lyekből következtetni lehet mi­lyen hatások érhetik a falut - búcsúzott el lapunktól Molnár József, Gerjen polgármestere. M.M. Kriminél Expo Dr. Baráth Etele, dr. Latorczai János, Mécs Imre és Kaszás Tibor. FEHÉR ISTVÁN FELVÉTELE Budapesten majdnem egyidőben ke­rült sor a Kriminál Expo, a Bűnmeg­előzési napok és a Rendőrnap megtar­tására. A Kriminál Expót 1998. április 24-én Horn Gyula miniszterelnök nyi­totta meg, Kuncze Gábor belügymi­niszter jelenlétében. Másnap, a KRE­­UTLER Group Hungary standjára Bodnár Ferenc vezérigazgató hívta meg sajtóbeszélgetésre a képviselőket, illetve jelölteket. A beszélgetést Bako­nyi Ágnes, a Duna TV szerkesztő ri­portere vezette és a közbiztonságról szóltak a kérdések. Az országgyűlési képviselők abban egymással egyetér­tettek, hogy az ország erkölcsi válság­ban van és a megoldást részben a rendőr őrsök további szervezésében látják. Dr. Baráth Etele (MSZP): Szerinte a középkorban, a városiasodás idejében kezdődött el a közbiztonság romlása. Elmondta, hogy szerinte sokkal kisebb környezetben kellene, hogy legyenek rendőrök, akiknek személyesen is is­mertté kell válniuk. Pest megyét kie­melve rámutatott, hogy sokkal keve­sebb rendőr van ott, mint Budapesten, tehát a szerkezeten is változtatni kell. Mi a teendő? A megoldás egyrészt a technika fejlesztése, másrészt pedig pénz kérdése. Szükségesnek tartotta, hogy a rendőrség szorosabban működ­jön együtt a polgárőrséggel, valamint a lakossággal. Véleménye szerint nem lehet csak az elmúlt négy év kormá­nyára hárítani a felelősséget, de elis­merte, nem tettek eleget a közbizton­ság javítása érdekében. Dr. Latorcai János (FIDESZ) az ilyen mértékű bűnözés okát abban is látja, hogy a rendszerváltás után sokan felvállaltak olyan dolgokat, amit az­előtt nem mertek. A büntetési tételek szigorításával ugyan lehet a biztonsá­got fokozni - hangsúlyozta -, de ez kevés. A közgondolkodás és a közne­velés érdekében kell többet tenni, mert „tudomásul kell venni, hogy a társada­lomban morális válság van”. Szerinte a rendőrség visszafejlődött, mert amikor egy helyszínelő vagy posztos rendőr nem tud kimenni, mert nincsen már üzemanyag, akkor ez a körülmények leromlását jelenú. A civil társadalom nagyobb arányú részvételében látná a megoldást. Mécs Imre (SZDSZ): Negyven év álbiztonság után az ország most tanulja demokráciát - mondta. Ezek a tanuló évek, ahol az emberek, a vezetők hi­báznak. Fontosnak tartja, hogy a rend­őrség, az ügyészség és a bíróság job­ban hangolja össze a tevékenységét. Kaszás Tibor (volt SZDSZ, most független) képviselőjelölt szintén a rendőrség, a bíróság, valamint az ügyészség együttműködését sürgette. Elmondta, autóját háromszor feltörték, egyszer ellopták és a rendőrség dolgo­zott az ügyön. Elfogták az illetőt, s majd másfél év után került a bíróság elé, tárgyalásra, de akkor már nem tud­ták az illetőt előállítani - úgymond „felszívódott”. Szerinte a hatóságok­nak a kis ügyekben is el kell(ene) járni. Feltettem a kérdést, miszerint a munkanélküliség, valamint a beözönlő külföldiek elősegítették-e a közbizton­ság nagybani romlását? Mind a négyen határozott igennel válaszoltak. Gó'cze Tibor Puskás «Tenő A villamosenergia-ipar nagy családjának volt oszlopos tagja, hiszen közel negyven évet szolgált ebben a család­ban. Volt Komlón, Kelenföl­­dön, a VEIKI-ben, Inotán és 20 évet töltött Pakson. A beru­házási osztály, majd főosztály munkáját irányította két évti­zeden át. Tevékenységét nemcsak az atomerőmű építési, fejlesztési és átalakítási munkálataiban fejtette ki, hanem az erőműhöz kapcsolódó infrastruktúra megvalósításában is tevőleges szerepet vállalt. A vezetők azon típusához tartozott, aki nem titulusával, hanem em­berségével és személyes pél­damutatásával szerezte tekin­télyét. Kollégái és munkatársai is nagyra becsülték közvetlen­ségét, a hozzá fordulók tapasz­talhatták segítő szándékát. A felmerült problémákhoz és feladatokhoz úgy közelített, hogy hogyan lehet azokat megoldani. Következetes és megbízható partnere volt mindazoknak, akik a beruhá­zási osztállyal kapcsolatba ke­rültek, de ezekkel együtt min­dig társaságunk érdekeit tar­totta szem előtt. Kollégái, munkatársai és barátai megrendültén és nagy tisztelettel hajtanak fejet Pus­kás Jenő emléke előtt, a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság pedig saját halottjának tekinti az elhunytat. INEX ’98 Az OECD NEA szervezésé­ben zajló INEX balesetelhá­rítási gyakorlatsorozat Prog­ramtanácsa május 7-én Bu­dapesten, május 8-án Pak­son tartotta ülését. A szomszédos országo­kon kívül Kazahsztántól Kí­náig, Brazíliáig 27 ország és 3 nemzetközi szervezet, a NAÜ, a Meteorológiai Vi­lágszervezet és az EU kép­viselői vettek részt a látoga­táson. A vendégeket Vámos Gábor fogadta, dr. Rónaky József BEH vezető kalau­zolta őket az erőműlátogatás során, és tájékoztatta az atomerőmű balesetelhárítási helyzetéről. A gyakorlatsorozat utolsó eseményére nálunk fog sor kerülni ez év novemberé­ben, ugyanis Paks játssza el a balesetes atomerőmű sze­repét. Adj „király ... adatot! Április 21-től három napon keresztül a budapesti Villa­­mosenergia-ipari Kutató In­tézet (VEIKI) Rt. adott ott­hont egy, az atomerőművek megbízhatósági adatainak gyűjtésével foglalkozó nem­zetközi rendezvénynek. A műhelytalálkozót a fejlett európai országokat tömörítő OECD Nukleáris Energia Ügy­nökség (NEA) szervezte a VE­­IKI-vel közösen. Ez az 1973- ban létrehozott szervezet nem tévesztendő össze az ENSZ ré­szeként működő Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (NAÜ). Feladata a nukleáris iparban megoldandó különböző műszaki feladatok koordiná­lása. Az 1982-től működő 5. sz. „Kockázat értékelési” Elvi Munkacsoport (PWG5) a való­színűségi biztonsági értékelés (PSA) területén alkalmazott módszerek és gyakorlatok ösz­­szehangolását, az eredmények hasznosítását végzi. A paksi modellt kidolgozó VEIKI Atomerőművi Divíziója a PSA terén mára komoly eredménye­ket ért el. A találkozón a valószínűségi elemzések, illetve a megbízha­tósági adatok gyűjtése terén - általában atomerőművekben vagy nukleáris felügyeletnél - dolgozó szakemberek vettek részt, és a náluk elért eredmé­nyeket mutatták be. A téma fontossága abban rejlik, hogy a saját (vagy hasonló) erőmű megbízhatósági adatainak, az üzemzavarok, baleseteket okozó kezdeti események gya­koriságainak erőteljesebb fi­gyelembe vétele pontosabb elemzési eredményt eredmé­nyez. így az azon alapuló dön­tések is megbízhatóbbak lesz­nek. Az előadásokból kiderült, hogy a PSA modell rendszeres karbantartásához (ún. „élő” PSA, LPSA) szükséges adat­gyűjtés mélysége és módja vi­szonylag széles skálán mozog. Azonban a legtöbb előadó arról számolt be, hogy a nukleáris hatóság vagy az üzemeltető, il­letve az erőmű vezetése által szükségesnek látott folyamatos megbízhatósági adatgyűjtést megfelelő jogosítványokkal „felvértezett”, elismert - egy­egy esetben az elemzéseket végző — szervezet végzi. Mun­kájukat általában az adatbevi­telt szakemberrel segítő erő­művek, szervezetek támogatják - mint azt például az orosz elő­adó hölgy, Irina Kuzmina is egyértelművé tette -, így rend­szerint nem is ez volt a köz­ponti kérdése az előadásoknak. Az adatgyűjtés megvalósí­tása és a gyűjtött adatoknak az LPSA-ban való felhasználása volt a témája a magyar elő­adásnak is. Dr. Czakó Sándor (VEIKI Rt.) és Vida Zoltán (PA Rt. Elemzési Osztály) a PA Rt. Üzemviteli Biztonsági Osztály által jelenleg végzett biztonsági adatgyűjtésről, a jövőben az In­formatikai Rekonstrukciós Program (IRP) keretében kiala­kítandó, komplex, többcélú fel­­használást lehetővé tevő Mű­szaki Alap Adatbázis (MAAB) majdani használatáról, vala­mint az adatok, az átalakítások és biztonságnövelő intézkedé­sek (BNI) miatti technológiai változások, kezelési utasítás módosítások PSA modellbe való átvezetéséről számolt be. Több előadás alapján az de­rült ki, hogy a megbízhatósági adatbázisok több országban már régóta működnek, és az adatok kezelését, feldolgozását számítógépes programok segí­tik. Ez különösen a több atom­erőművel rendelkező orszá­gokban (pl. Spanyolország, Németország) szép eredmény. Külön teret szenteltek a szervezők a közös okú és az emberi hibákra vonatkozó in­formációknak. A NAÜ volt ille­tékese, Bóján Törnie az eddig elhanyagolt közös okú kezdeti események fontosságára hívta fel a figyelmet, míg a finn Pekka Pyy az emberi hibák né­hány leggyakoribb forrásaként a karbantartási (azon belül is az irányítástechnikai) és az átala­kítási munkákat jelölte meg. A műhelytalálkozón nem hangzott el kiugróan új ered­mény, azonban ismét bebizo­nyosodott, hogy az atomenerge­tika jelenlegi helyzetében nem képzelhető el megbízható biz­tonsági értékelés rendszeres, teljes és korszerű adatgyűjtés és feldolgozás nélkül. Hadnagy Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents