Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1998-04-01 / 4. szám

1998. április Atomerőmű 5. oldal Mi vagyunk a zöldszívesek! „A környező világ iránti érdeklődésünk velünk született. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel...” Könyvajánló___________________________Sipos László rovata SH atlasz: Ökológia A Föld napján - április 22-én - a Springer Hungarica Ki­adó SH atlasz sorozatának aktuális kiadványára, a 122 színes oldalon, 2223 tárgyszóval megjelent Ökológia című művére szeretném irányítani olvasóink figyelmét. Az 1970-ben az Amerikai Egyesült Államokból társadalmi kezdeményezésként indult környezetvédelmi akciónapon a szakemberek igyekeznek felhívni a figyelmünket kör­nyezetünk védelmének fontosságára. Valójában mit is jelent az, hogy Zöld Szív? Ezen kérdésre a leg­jobb választ Orgoványi Anikó, az Ifjúsági Természetvédő mozgalom elnöke adta. Sze­rinte a zöldszívűség veleszüle­tett tulajdonsága az embernek, melyet ápolni és fejleszteni le­het az idő múlásával. Ez a tu­lajdonság nem más, mint tiszte­lete annak a környezetnek, amelybe beleszülettünk. Ennek legnagyobb bizonyítéka az a tartalmas programsorozat, melyben április 3-án és 4-én le­hetett részük az ország külön­böző pontjairól városunkba ér­kezett zöldszíves óvónőknek. Herczeg József, Paks város polgármestere megnyitóbeszé­dében utalt a mozgalom szere­pének fontosságára és nagyon örült annak, hogy mi is résztve­vői lehetünk a természetvéde­lemre való nevelésnek. Sződi Imre szerint a legfontosabb do­log a természet iránti elkötele­zettség növelése és a lelkesedés továbbadása a gyermekeknek. Úgy gondolja, hogy azok az óvodapedagógusok, akik ezen alkalomból városunkba érkez­tek, nagyon nagy részesei le­hetnek a fiatal generáció ez irányba való orientálásának. A közel száz óvónő közösen éne­kelte el, mintegy megnyitóként a zöldszívesek indulóját, majd örömmel kötötték fel Sződi Imre ajándékát, egy-egy zöld sálat. Pakson kívül még hat város óvónői oszthatták meg egymás­sal tapasztalataikat pénteken és szombaton egyaránt. Külön­böző érdekes és hasznos kirán­dulásokon vehettek részt és részletesen is megismerkedhet­tek többek között a Városi Mú­zeummal, a paksi Duna-parttal, a Sóbarlanggal, a PA Rt. Láto­gató Központjával és a Löszfal­lal. Természetesen a Tolnai úti Óvoda részletes megismerése és a Kurcsatov úti faültetés is elmaradhatatlan része volt a programoknak. Az egyik leg­meglepőbb dolog az volt,ami­kor egy felmérés adatait mutat­ták be, melyben olyan gyerme­kek vettek részt, akik a mozga­lom tagjai és olyanok is, akik nem. Mindkét csoportnak azt kellett lerajzolnia, hogy mi­lyennek látják a jövőt. Az eredmény nagyon meglepő volt, mivel azok a gyermekek, akik már régóta lelkes hívei a környezetvédelemnek és igazán zöldszívesnek érzik magukat, a jövőt nagyon derűsnek látják az állatok és a növények között békességben. Ellentétben a többiekkel, hiszen az első dol­gok, amik a jövőről eszükbeju­tottak, a modem technika vív­mányai, a különböző harci jár­művek és csak nagyon elenyé­sző arányban a természet. Azt hiszem, aki csak egy kis betekintést nyert a programba és a mozgalom céljaival is tisz­tában van, meggyőződhet arról, hogy az a terület, ahol él, nagy­ban meghatározza a minden­napjait, ő saját maga is jobbá teheti ezeket a napokat és bol­dogan élhet harmóniában a természettel. Tisztelettel kell, hogy megismerjük környeze­tünket, együtt kell élnünk min­den létezővel és a lehető legke­vesebbet kell ártanunk nekik. Az ember egyik nagyon rossz tulajdonsága az, hogy mindent ami tetszik neki, birtokolni sze­retne. így van ez a környezettel is, gondoljunk csak a virágokra és különböző más élőlényekre. Természetesnek tűnik szá­munkra, hogy nem viszünk ma­gunkkal egy darabot abból az emberből, aki tetszik nekünk, legyen természetes az is, hogy a növényeket sem szakítjuk le és az, hogy az állatokat sem fogjuk el azért, hogy kitömve gyönyör­ködjünk bennük. Gy. Kata „- példamutatóan bizto­sítjuk szűkebb és tágabb környezetünk védelmét és ahol lehet, javítjuk annak állapotát.” - ol­vashattuk a PA Rt. leg­főbb politikáját, az 1998. márciusi számunk első oldalán a Küldetés és jö­vőkép dokumentu­munkban. A Föld védelme nem­csak a PA Rt. Környezet­­védelmi Csoport munka­társainak a feladata, ha­nem valamennyi, az atomerőmű területén dolgozó alkalmazotté, vezetőé is, így érdemes a környvtártól kölcsö­nözni, a könyvespolcról leemelni az ajánlott szak­­irodalmat. Az SH atlasz Ökológia korszerű, teljes áttekintést ad ennek a manapság egyre fonto­sabb területnek tárgyai­ról és azok módszereiről. A Dieter Heinrich és Manfred Hergt szerzőpá­ros részletes, közérthető mondanivalóját Rudolf és Rosemarie Fahnert grafikusok színes ábrái, táblázatai jól kiegészítik. „Ha korábban nem is, de a Római Klub publi­kációi (1970) óta általá­nosan elfogadott, hogy igen nagy szükség van az ökológia ismeretére. A környezeti problémák­nak az utóbbi évtizedek­ben észlelhető riasztó mértékű fokozódása iga­zolja az akkori aggodal­mak jogosságát.” - ol­vashatjuk a szerzők 1990. február 21-én kelt előszavában. A tanulmá­nyozásunk során meg­ismerkedünk az ökológia alapjaival, azokat példák és esettanulmányok se­gítségével meg is érthet­jük. A szerzők a globális (világméretű) áttekintés­től haladtak a lokális (he­lyi) szemléletmód felé, a fizikai-kémiai törvény­szerűségektől azoknak a biológiai folyamatokban betöltött szerepe felé. Röviden a tartalomból: Az ökológia alapjai. Elemi ökológiai folyama­tok. Anyagkörfogalmak. Populáció-ökológia. Ökoszisztémák. Emberi beavatkozás: mezőgaz­daság, bányászat, ipar, települések, a szabadidő eltöltése, közlekedés. Problémakörök: zaj, le­vegőszennyezés, víz­­szennyezés, kártevők el­leni védekezés, az átala­kulóban lévő energia­­gazdálkodás, hulladék. Ökoszisztémák értéke­lése. Megoldási javasla­tok. Globális problémák. Befejezésül nagyon megszívlelendőnek tar­tom a német szerzők alábbi vágyát: „Igen fon­tos, hogy az összefüggé­sek ismerete mielőbb ha­tást gyakoroljon az egyes emberek, illetve társa­dalmak, nemzetek maga­tartására.” Ennek érdeké­ben tegyük meg az első lépést olvasóként, a töb­bit már a környezetvéde­lem avatott szakemberei­nek segítségével hatéko­nyabban tudjuk magunk is végezni. Kalendárium Amire számíthatunk: - április a legszeszélyesebb hónap Április 15.: QUALY-CON '98 . 1998. 04. 15-17. között a Budapesti Műszaki Egyetem ad otthont a minőségbiztosítás, környezetirányítás, logisztika és ipari biztonságtechnika című konferenciának és kiállításnak. Április 18.: Nemzetközi mű­emléki nap Az UNESCO 1COMOS Szervezetének javaslatára nyil­vánították április 18-át Nem­zetközi műemléki nappá, köz­keletű nevén Műemlékvédelmi Világnappá. Először 1984-ben ünnepelték, világszerte külön­böző rendezvényeken hívják fel a figyelmet a műemlékekre. Április 21.: CONSRTUMA kiállítás 1998. 04. 21-25. között a Hungexpo Rt. szervezésében Budapesten, a Vásárközpont ad otthont a Nemzetközi Építő­ipari kiállításnak. Április 22.: A Föld napja A Föld Napja elnevezésű vi­lágméretű környezetvédelmi akciónap - társadalmi kezde­ményezésként - 1970-ben in­dult el az Amerikai Egyesült Államokból. Célja, hogy a szakemberek akciókkal felhív­ják a figyelmet a környezet vé­delmének fontosságára. Április 23.: A könyv napja, Szerzői jogok napja 1995-ben az UNESCO a könyv napjává nyilvánította áp­rilis 23-át, azzal a kiegészítés­sel, hogy az egyben a Szerzői jogok napjai is legyen, tekintet­tel az Internet és az adatbankok elterjedésére. Április 28.: 70 éves a Laki­hegyi rádióadó 1928. 04. 28-án üzembe he­lyezték, majd 29-én a déli ha­rangszóval megkezdte műkö­dését a 20 kW-os rádióadó La­kihegyen. Április 29.: 40 éves a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társu­lat 1953. 04. 29-én Budapesten megalakult a Társadalom- és Természettudományi Ismeret­­terjesztő Társulat, amely az 1841-ben alapított Természet­­tudományi Társulat átszervezé­séből jött létre. 1958-tól Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társu­lat néven működött, most Tu­dományos Ismeretterjesztő Egyesület. Célja a tudományok eredményeinek megismertetése és terjesztés. Április 30.: 90 éves a Projec­­tophon szabadalma 1918. április 30-án szaba­dalmi bejelentést tett a hangos­film készítésére Mihály Dénes gépészmérnök. Eljárása 35 mm széles normálfilmre, optikai megoldással, jó hangrögzítést biztosított. Őt tekinthtetjük a hangosfilm feltalálójának. Aktuális májusi jelszó: Éljen május 2-a, 3-a, 4-e, 5-e is! Május L: A munkavállalók szolidaritási napja. Május 1. egy évszázadon át a munkások nemzetközi ünnepe volt. A munkavállalók szolidaritási napja átalakult, a felvonulások elmaradtak, majálisokat és fó­rumokat rendeznek ezen a na­pon. Május 2.: A transzformátor szabadalma Három magyar mérnök - Déri Miksa, Bláthy Ottó és Zippemowszky Károly - sza­badalmaként 1885. 05. 02-án megszületett a transzformátor. Május 3.: Anyák napja Magyarországon az amerikai eredetű hagyományt a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosí­totta meg. Az első megemléke­zést 1925-ben szervezték. Az Anyák Napját május első va­sárnapján ünnepeljük. Május 4.: Tűzoltók napja 1991-től május 4-én ünnep­ük a Tűzoltók Napját. Ezen a napon emlékeznek meg Szent Flóriánról, a Tűzoltók védő­szentjéről. Május 5.: Európa napja 1949. 05. 05-én a Londonban megalakult Európa Tanács Mi­niszteri Bizottsága 1964-ben elhatározta, hogy május 5-ét minden évben Európa Napja­ként ünnepük. Célja, hogy az embereket bevonják az európai egyesítési folyamatba. Május 5.: IFABO '98 szak­vásár 1998. 05 05-09. között Bu­dapesten a Vásárközpontban rendezik az IFABO '98. Nem­zetközi Számítástechnikai, Kommunikációtechnikai és Irodaszervezési Szakvásárt. Május 5.: Minőségbiztosítás az energiaiparban Az Energiagazdálkodási Tu­domány Egyesület és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1998. május 5-én a MTESZ budapesti székházában tartja a „Minőségbiztosítási rendszerek működtetésének tapasztalatai a hazai energiaiparban” című an­­kétot. Május 7.: 150 éve született Kauser József 1848. 05. 07-én Budapesten született Kauser József építész. Több mint ötven köz- és ma­gánépületet tervezett, s ő fe­jezte be a Budapesti Szent Ist­ván Bazilika belső kiképzését. Május 9.: 150 éves a műe­gyetemi könyvtár Eötvös József 1848. 05. 09- én alapította a Műegyetemi Könyvtárat. Mai épülete 1909-ben ké­szült el Pecz Samu tervei alap­ján, elkülönítve a raktári, az ol­vasói és a feldolgozói munkate­reket. Május 13.: Száz éve született Jendrassik György 1989. 05. 13-án született Jendrassik György gépészmér­nök. Az első sínautóba - 1928 tavaszán - hathengeres Ganz- Jendrassik motort építettek be. Ebben a kátegóriában ezek a motorok az első között jelentek meg a világpiacon. Összeállította: Sípos László Tréning - a közszereplés jegyében A PADOSZ szervezésében márciusban tizennégyen részt vet­tünk egy négynapos továbbképzésen. Ez egy olyan tréning volt, amely a közszereplés hatékonyságának növeléséhez kívánt se­gítséget nyújtani. Egy szakszervezeti bizalmi, egy tisztségviselő bizony kerülhet olyan helyzetbe, hogy nyilvánosság elé kell ki­állnia, véleményt kell nyilvánítania és embereket kell meg­győznie. Mindezek a feladatok számos nehézséget, veszélyt rej­tenek. Hogy miképpen lehet ezekre felkészülni, arra kaptunk választ, módszert a tréningen. Megismerkedtünk a hatásos beszéd módszereivel, a kommuni­káció szabályaival, a közszereplés tudnivalóival. Szerepjátékok során konfliktushelyzeteket éltünk át és gyakoroltuk a vita, a kritika kezelésének módjait, felfedtük a meggyőzés, a komp­romisszumkészség titkait. Különböző játékok, vidám gyakorla­tok keretében szembesültünk a figyelem és a türelem megőrzé­sének nehézségeivel. Előtérbe került saját tulajdonságaink megfigyelése, alkalmunk volt jellemvonásaink elemzésére is. A négy nap szoros tempójú, újszerű és mozgalmas eseményei közben jobban megismertük egymást, közelebbi barátságba ke­rültünk. Nagyon jó kis csapatot alkottunk, hiszen mindenki együtt­működéssel, türelemmel, szeretettel fordult a másik felé. Egy színes, élménydús és nagyon hasznos tréningen vettünk részt, amelyet szívesen ajánlunk mindenkinek. LA Megalakult az Egészségvédelmi Tanács Egészségkép készül Paksról A lakosság egészségi állapotának felmérése a fel­adata annak a testületnek, mely 1998. március 18-án alakult meg a városházán. A testület az Egészségügyi és Szociális Bizottság Tanácsadó Testületéként jött létre. A gondolat - mely a vá­ros egészségképének feltérképezését és az egész­ségfejlesztési terv elkészítését tűzte ki célul - akkor született, amikor Paks belépett az Egész­séges Városok Magyarországi Szövetségének tag­jai sorába. A sokirányú munka elvégzéséhez ta­pasztalat is áll már rendelkezésre, hisz a szövet­ség több városa is rendelkezik már ezekkel a ter­vekkel, pl. Pécs, Győr, Kiskunfélegyháza. Az alakuló ülésen megál­lapították, hogy a Paksra vonatkozó jellemzőket is össze kell gyűjteni és az elemzések elvégzése után a lakosság egészségi állapotának javítását célzó akciókat és straté­giát kell kidolgozni. Az új testület feladatát nem csupán az egészségügy keretein belül képzeli el, hanem az élet szinte egész területét áttekintve kíván megoldásokat ke­resni. Szeretnének képet kapni a lakosság élet­módjáról, a lakáshelyzet­ről, a környezeti állapot­ról, a kultúráról, oktatás­ról, a sportról, stb. A fel­soroltakkal együtt termé­szetesen fontos tényező az egészségi mutatók fel­tárása is. Ez utóbbi té­nyező elemzéséhez ren­delkezésre áll a tavaly el­készített „Paks és Tolna megye főbb demográfiai és mortalitási adatai” összehasonlító elemzés. Ebből a szakembereknek készült kiadványból most egyetlen Paksra jel­lemző tendenciát eme­lünk ki, amely azt mu­tatja, hogy Paks fiatal vá­ros, természetes szapo­rodás jellemzi, szemben a megyei és országos fo­lyamattal, mely a lakos­ság fogyását mutatja. A tervek szerint az állapot felmérés (egészségkép) még ebben az évben el­készül, majd ezt követi az egészségterv kidolgo­zása. A tanácsadó testület feladatai közé tartozik, hogy döntéselőkészítő funkciót tölt be az ön­­kormányzati döntéseket megelőzőleg, valamint felvállalja az egyes terü­letek lobbizásának felol­dását. Ezt a szemléletet tük­rözi már a tagság össze­tétele is. A tanácsadó testület tagjai: Elnök dr. Bárok József orvos. Tagok. dr. Pásztor Hilda orvos, dr. Széche­nyi Attila orvos, dr. Csuta Tamás fogorvos, dr. Vö­­röss Endréné egészség­nevelő, Szabó Lászlóné védőnő, Borbás László szociálismunkás, Feil Jó­zsef mentőtiszt, Vársze­­giné Németh Mária köz­gazdász, Daróczi Béla számítógép programozó, Szinger Ferenc, az egész­ségügyi bizottság elnöke és Rákosi Gusztáv újság­író. Vöröss Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents