Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1998-04-01 / 4. szám

1998. április Atomerőmű 3. oldal A kockázat értékelése - a biztonság növelése Madrid - paripát, fegyvert... PSA-t? fotó: hadnagy Február végén ötnapos nem­zetközi munkaértekezletre ke­rült sor a spanyol fővárosban. Témája: Valószínűségi bizton­sági elemzési módszer alkal­mazása az atomerőművek biz­tonságának növelése céljából. A találkozót a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) és a Spanyol Erőmű­vek Üzemeltetői Szövetsége (UNESA) szervezte. A tapasz­talatcserén túl a cél a NAÜ ál­tal előkészített irányelv-terve­zetek véleményezése volt. PSA. Ez a kissé pontatlanul ná­lunk „péeszá”-nak ejtett angol rö­vidítés ismertté és ami fontos, ért­hetővé vált nálunk is. A Villamos­energia Ipari Kutató intézet (VE­­IKI) és a Paksi Atomerőmű (PAE) néhány állhatatos munkatársának Magyarországon úttörő jellegű, kitartó munkája mára komoly eredményeket hozott. Az USA re­pülőgép iparától indult, majd atomerőművekre alkalmazott, eredetileg valószínűségi kockázat értékelésnek hívott módszer a hetvenes években elterjedt Nyu­­gat-Európában, majd a nyolcvanas évektől Közép-Európában is. A PAE biztonságának újraértékelé­sére 1994-ig elvégzett AGNES projektnek fontos része volt a 3. blokkra készült PSA elemzés. Az 1. és a 2. blokk időszakos bizton­ságtechnikai felülvizsgálata (IBF) során az I. kiépítés valószínűségi értékelése is elkészült. Az elem­zéshez szükséges, az erőművek matematikai modelljének szisz­­tematikus, minőségbiztosított kar­bantartása volt az egyik témája a találkozónak. A PSA módszer ismertetése megtörtént a PA Rt. üzemviteli személyzete részére a szintentartó képzés keretében. Az erőmű rend­szereinek és az emberi beavatko­zásnak a matematikai modellje segítségével, a kezdeti esemé­nyek, valamint a meghibásodások és téves beavatkozások gyakori­sága alapján kiszámítható az első szint esetében az aktív zóna, tehát a nukleáris üzemanyag sérülésé­nek (CDF), a második szintnél a radioaktív anyagok kibocsátásá­nak, a harmadik szintnél a szemé­lyi sérülés gyakorisága. A PSA legnagyobb előnye, hogy alkal­mas az atomerőmű „gyenge pont­jainak” megtalálására, így a biz­tonság növelése érdekében ren­delkezésre álló eszközök leghaté­konyabb felhasználására. Alkal­mazható a technológiai rendsze­rek különböző beállításai közül a legbiztonságosabb konfiguráció meghatározására, a karbantartás optimalizálására, műszaki korlá­tozások megalapozására, átalakí­tások, biztonságot érintő esemé­nyek értékelésére, biztonsági mu­tatók készítésére stb. Az ezen a téren eddig elért eredmények is­mertetése, a további célok és lehe­tőségek meghatározása volt a má­sik célja az értekezletnek. Madridban négy földrész kép­viselői számoltak be arról, milyen tapasztalataik vannak a karbantar­tott, „élő” PSA, valamint a PSA alkalmazásának vonatkozásában és mi a véleményük a jövőt ille­tően. Mára nyugaton - köszönhe­tően a korábbi kezdésnek és a PSA alkalmazások jelentősége felismerésének - nagyon messzire jutottak. Például a távoli Dél-Af­­rikában már a 3. szintű PSA-val is végeztek, és elemzés készült a személyzet kockázatára is. Az USA-ban, Nagy-Britanniában a PSA gazdasági kérdés is: a bizton­ságnövelő intézkedések értékelé­sén túl segítségével financiális problémák is megoldhatók a leg­több anyagi hasznot hozó dönté­sek kiválasztásával. (így akár a biztonságosan elérhető maximális termelést optimalizáló „termelési” PSA is készülhet) Nagy projektek készültek az „élő” PSA megvaló­sítására. Ugyanakkor - mint Svájc példája jól mutatja, ahol hat év eredményét a hatóság még nem hagyta jóvá - az ezirányú munkát megfelelően elő kell készíteni és folyamatosan kell egyeztetni. A legtöbb fejlett országban a PSA fontos, kikerülhetetlen esz­köz az üzemeltetést, karbantartást érintő döntések meghozatalánál. Megfelelő számítástechnikai szoftverek és a modell használa­tával a műszaki háttér hasznos se­gítséget tud nyújtani - akár fo­lyamatosan is - az üzemeltetői személyzet részére. Biztonsági korlátozások alapozhatok meg, biztonsági mutatók képezhetők, üzemi események elemezhetők a PSA segítségével. A nemzeti hatóságok is korán felismerték a PSA jelentőségét. Ma már nem lehetséges atom­erőmű tervezése, építése anélkül, hogy adót szintű kockázati elem­zéssel be ne mutatnák annak meg­felelő biztonságát. A már üzemelő létesítményekben végrehajtásra kerülő módosítások, átalakítások, más változtatások engedélyezését a hatóságok rendszerint kockázati alapon (is) elvégzett elemzéshez kötik. A legtöbb országban ez nem jelent konkrét számszerű kor­látot, csak kívánalmat. Ezen a téren a két ellentétes pólus az USA, ahol elfogadási kockázati grafikont alkalmaznak a CDF és annak változása értékelésére, va­lamint Franciaország, ahol dekla­ráltan a determinisztikus megkö­zelítés az elsődleges az engedé­lyezésben. A madridi értekezleten a paksi PSA jelenlegi általános állapota és a hatóság kockázat alapú szabá­lyozáshoz való hozzáállása, majd később a Biztonsági Főmérnökség által bevezetni kívánt kockázat alapú esemény elemzés első eredménye került bemutatásra. A PSA terén Magyarország ed­digi eredményei a következők: az 1. szintű után a nem névleges tel­jesítményre érvényes PSA modell is elkészült, és a modellek karban­tartására vonatkozó feltételek is körvonalazódnak az Elemzési Osztály és a VEIKI tárgyalásain. Az átalakítások, hatósági beadvá­nyok értékelése, több egyedi - pl. MÜSZ-szel kapcsolatos - kérdés megválaszolása elképzelhetetlen a PSA igénybevétele nélkül. Ugyanakkor más konkrét PSA al­kalmazás egyenlőre nem honoso­dott meg a PA Rt-nál, pedig a kockázat monitorozó és a megen­gedett üzemképtelenségi idők vo­natkozásában is születtek eredmé­nyek. A modell fejlesztésen túl szükség lenne a nálunk potenciáli­san megvalósítható PSA alkalma­zások értékelésére, előnyük, hasz­nuk bemutatására, valamint meg­felelő támogatással fokozatos, szisztematikus bevezetésükre, megvalósításukra. A találkozó második felében a fenti munkákhoz segítséget nyújtó NAÜ irányelvek véleményezésére került sor. Végeredmény: a meg­felelő szakmai hozzáértéssel, mi­­nőségbiztosítottan karbantartott PSA modell és az azt felhasználó PSA alkalmazások mind az atom­erőművek, mind a hatóságok szá­mára fontos eszközei lehetnek a kockázat, következésképpen a biz­tonsági szint reális értékelésének és így a biztonság hatékony növe­lésének. Hadnagy Lajos Nukleáris hírek a nagyvilágból Kazahsztán atomerőművet épít Két hónapon belül aláírnak egy orosz-kazah nukleáris együttműködési szerződést, amelynek keretében Kazahsztánban három atomerőművi blokkot építenek a fővárostól északra, kb. 300 km-re. A VVER-640-ről van szó, amely az orosz standard típus mo­dernizált változata. Az atomerőműre főleg gazdasági okokból esett a választás: a villa­mos energia költsége ugrásszerűen megnö­vekedne szénerőmű esetén, már csak azért is, mert igen messziről kellene a szenet szállí­tani. A blokkok 2005, 2007 és 2009-ben lép­nének üzembe. Kazahsztánnak eddig egyetlen jelentős atomerőművi blokkja van, az 1973 óta üze­melő BN-350 jelzésű prototípus gyorsszapo­rító reaktor. Egy kis 70 MW-os blokk üzemel még, amelyet főleg tengervíz-sótalanításra használnak. Ez azonban élettartama vége felé jár, 2003-ban le kell állítani. Már aláírták az USA-val az együttműködési szerződést, amely szerint az USA segíteni fog a végső felszámolásban és sok műszaki know-how-t ad át kazah cégeknek e témakörben. Orosz atomerőmű Indiának Hamarosan aláírják a szerződést India első „igazi” nagy kapacitású atomerőművi blokk­jának megépítéséről (a működő blokkok tel­jesítménye 200 MW alatt van). Ez egy stan­dard VVER 1000 orosz blokk lesz és több, mint 3 milliárd USD-ba fog kerülni. Az ösz­­szeg 85 százalékát várhatólag Oroszország meghitelezi. A hitel 25 százalékát fogja India áruval visszafizetni. Indiában jelenleg mind­össze 2 százalék az atomenergia részaránya a villamosenergia-termelésben. „Bőségszaru” az VSA atomiparának Hosszas politikai viták után Clinton elnök bejelentette, engedélyezték az amerikai'cé­­geknek, hogy atomerőművet és hasonló technológiákat szállítsanak Kínának. A hosz­­szú késlekedést és vitákat az atomsorompó­­egyezménnyel kapcsolatos aggályok okoz­ták. Mára Kína komoly biztosítékokat adott, hogy a szerzett technológiákat nem fogja to­vábbadni harmadik félnek. A hír üzleti szempontból igen jelentős, hiszen a világ legdinamikusabb atomerőmű-fejlesztési ter­vét Kína hajtja végre, tehát a lehetőség bősé­ges piacot ígér. Becslések szerint a kapcso­latból több tízmilliárd dolláros üzletek lesz­nek és több tízezer új munkahely fog léte­sülni a következő 20 évben. Atomipar a „Vallatószéken” A spanyol televízió négyórás adást szentelt az atomenergia spanyolországi hasznosításának. Ennek keretében szembesítették a nukleáris szakembereket és egyes környezetvédő csopor­tok aktivistáit. A műsor széles skálán tárgyalta a kapcsolódó problémákat az európai villamos­­energia-piac problémáitól a nukleáris biztonság és hulladékkezelés kérdéséig. A nukleáris szak­emberek örömmel fogadták a lehetőséget, hogy információt adhatnak a nagyközönségnek és számos tévhit eloszlatására is alkalmuk nyílhat. Az adás során neves személyiségek is képer­nyőre kerültek, köztük a spanyol ipar- és ener­giaügyi miniszter is. Az adás megszervezését az is segítette, hogy korábban egy hasonló problémafeltáró adásnak, egy szénbányából való közvetítésnek váratlan sikere volt a nézők körében. Csökkentették egyes radioizotópok maximális koncentrációját Angliában ismét csökkentették egyes radio­izotópok maximális megengedett koncentrá­cióját a Nemzetközi Atomenergia Ügynök­ség és az ICRP (Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság) 1996-os ajánlásai alapján a stron­­cium, ruténium, jód, cézium, plutónium, americium és curium elemekből ezután ki­sebb mennyiségek jelenlétét „nézi el” a tör­vény. Az atomiparral kapcsolatos kockázatot a nagyközönség sokkal nagyobbnak érzékeli, mint a szakértők vizsgálatai azt ténylegesen megállapítják, így az atomiparral szemben egyre magasabb követelményeket állítanak a törvénykezésben is. (Az esetleg előítélettel teli polgárok szavazata is ugyanannyit ér). Mint egy nukleáris szakember megjegyezte, a nukleáris tevékenység a nagyközönség számára akkor lenne elfogadható, ha a belőle származó balesetek valószínűsége abba a tar­tományba esne, mint egy kisbolygó Földre zuhanásának valószínűsége. (Mint ismeretes, 65 millió évvel ezelőtt történt meg utoljára egy kisbolygó Földünknek ütközése és való­színűleg ez okozta a dinoszauruszok kipusz­tulását). , Vinnay István Kitüntetések az IKIM-ben 1848. március 15-e 150. évfordulója alkalmából dr. Fazakas Szabolcs miniszter az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumban ünnepi megemlékezést tartott és ki­tüntetéseket adott át. A kitüntetet­tek az ipar, a kereskedelem és az idegenforgalom területén végzett kiemelkedő munkájukért kaptak magas elismerést, miniszteri dicsé­retet. A miniszter javaslatára a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikereszt kitüntetést kapta és vehette át a Par­lamentben dr. Melega Tibor, a Ma­gyar Befektetési és Kereskedelemfej­lesztési Rt. vezérigazgatója, dr. Bör­­csök Dezső, a Budapesti Elektromos Művek Rt. vezérigazgatója és Hor­váth István, a DUNAFERR Dunai Vasmű Rt. elnök-vezérigazgatója. Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskereszt kitüntetést kapott Deák Já­nos, a KOPINT-DATORG Rt. elnök­vezérigazgatója, dr. Gressai Sándor, az SVT-WAMSLER Háztartástech­nikai Rt. igazgatóságának elnöke és dr. Kiss László, a Kisaföldi Füszért Rt. vezérigazgatója. Az IKIM ünnepségén hárman vet­ték át a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet. Dr. Horváth Péter, az OM1KK általános főigazgató-helyet­tese, dr. Szabó Béla, a Magyar He­gesztéstechnikai Egyesülés igazgatója és Szabó Jenő, a Dél-Magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Rt. el­nök-vezérigazgatója. Tizenöten részesültek Eötvös Lo­­ránd Díjban. Közülük kiemelve azo­kat, akik az energetikához, az energe­tikai iparhoz, oktatáshoz valamilyen módon kötődnek: Dr. Gerse Károly, az MVM Rt. igazgatója, György Pál, a KÖGÁZ Rt. vezérigazgatója, Hor­váth Sándor, az IKIM Építési és Ipari Infrastruktúra Főosztály vezetője, dr. Krómer István, a VEIKI Rt. vezér­­igazgatója, Mándoki Zoltán, a MÓL RT. vezérigazgatójaj Szemmelveisz Zoltán, a PRIMAGÁZ-Hungária Rt. vezérigazgatója, dr. Takács János, a GTE elnöke, a BME tanszékvezető egyetemi tanára. Kilencen vehették át a Klauzál Gá­bor Díjat, köztük hárman a miniszté­rium dolgozói, dr. Kaufmanné Szir­mai Katalin, Kopányi László és Tar­ján Dániel. Külgazdasági munkáért, külkereskedelmi tevékenységért mi­niszteri elismerő oklevelet tizenegy dolgozó kapott. Ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi munkáért harminc­négy fő kapott miniszteri dicséretet. Az Eötvös Loránd Díj kiemelkedő ipari, alkotó, irányító, szervező, gaz­dálkodó tevékenység, a Klauzál Gá­bor Díj a belkereskedelem területén végzett eredményes szakmai, irányí­tói, szervező tevékenység - hosszú éveken keresztül sikeres teljesítményt nyújtó személyek - elismerésére szolgál. A kitüntetettek között volt dr. Krómer István, a Villamosenergia­ipari Kutató Intézet Rt. vezérigazga­tója is. A VEIKI munkája kötődik az energiaipar teljes tevékenységi köré­hez. így:- az atomerőművi biztonságtechni­kához,- az erőművi és ipari hőtechniká­hoz,- a tüzeléstechnikához,- az irányítástechnikához és tele­mechanikához,- a környezetvédelemhez. Főbb szervezeti egységeik:- Atomerőmű Divízió, melynek te­vékenysége alapvetően a VVER-tí­­pusú atomerőművek biztonságának értékelésére és az ehhez szükséges módszerek, eljárások fejlesztésére irányul. A biztonsági értékeléseket és fejlesztéseket a valószínűségi és sú­lyos baleseti elemzések értékelésére koncentrálják.- Hőenergetikai Divízió munkája a hazai erőművek energetikai, műszaki fejlesztési és üzemeltetési problémái­nak megoldását szolgálja, de tevé­kenysége kiterjed a jelentős energia­­igényű más iparágak energetikai fel­adataira is.- Irányítástechnikai Divízió szakte­rület tevékenysége a magyar villa­­mosenergia-rendszer automatikus üzemirányítási feladatának, illetve problémáinak megoldására irányul. Ezen belül az automatizálási, folya­matirányítási rendszerek fejlesztése és létrehozása a legfontosabb feladat.- Tüzeléstechnikai és Környezet­védelmi Divízió a tüzeléstechnika és környezetvédelem területén a teljes innovációs láncot átfogó kutatási, fej­lesztési és alkalmazástechnikai tevé­kenységet végez. A tüzelő berendezé­sekben lezajló égési és hőcsere fo­lyamatok alap és alkalmazás kutatási eredményei új eljárásokban és meg­lévő berendezések üzemének korsze­rűsítésében testesül meg.- Diagnosztikai Projekt tevékeny­sége elsősorban a karbantartást támo­gató módszerek fejlesztésére irányul. Beletartozik a rezgésdiagnosztika, az ipari környezet igényeihez illeszkedő adatfeldolgozó szoftverek, valamint a különleges mérési feladatok kidolgo­zása és elvégzése. E munkaterükben is illeszkednek a Paksi Atomerőmű Rt. diagnosztikai és műszaki-üzemvi­teli tevékenységéhez. Az intézet 1996. május 10-én meg­szerezte a DIN EN ISO 9001 szab­vány követelményeinek megfelelő minőségbiztosítási tanúsítványt a TÜV CERT auditálása alapján. A ta­núsítás 1999-ig érvényes a fenti tevé­kenységi körökre. A Villamosenergiaipari Kutató In­tézetet az 1949-ben alapított VIL­­LENKI és HŐKI összevonásával 1964. évben alapította a nehézipari miniszter. Az intézet átalakulásáig ál­lamigazgatási irányítású állami válla­lat volt, amelynek felügyeletét az ipari miniszter látta el. A tartósan állami tu­lajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényben az intézet a jelentős állami részesedésű vállalatok közé került be­sorolásra és 1993. január 1-től rész­vénytársasági formában működik. Az intézet, mint a hazai villamosenergia­rendszer kutatási-fejlesztési bázisa a korábbi évtizedek, majd minden je­lentős fejlesztési és beruházási felada­tában részt vett. így többek között közreműködött a hazai erőműépítési és korszerűsítési programokban, az országos és nemzetközi villamos há­lózatépítési munkákban, a rendszer és körzeti (helyi) szintű telemechanikai és irányítástechnikai feladatok meg­oldásában. Ezek mellett számos ener­getikai gépgyártóipari fejlesztésben is jelentős szerepet vállal. Vezető pozí­ciót foglaltak el a számítástechnika ipari alkalmazásának meghonosításá­ban és elterjesztésében, valamint az atomerőmű megvalósítását és bizton­ságos üzemeltetését szolgáló teendők ellátásában. Közel öt évtizedes tapasztalattal a háta mögött az intézet az elmúlt évek­ben arra koncentrálta erejét, hogy a hagyományos működési területein megerősítse piaci szerepét, elsősorban azokra a tevékenységekre támasz­kodva, amelyek versenyképesek ma­radtak a gazdaságban bekövetkezett radikális változások után is, valamint megbízható hazai és külföldi referen­ciákkal rendelkeznek. Fő működési területeiken - az energetikában és a környezetvéde­lemben - olyan feladatok megoldását vállalták fel, amellyel hozzá tudtak já­rulni az energiaellátás biztonságának és gazdaságosságának növeléséhez, az energia-felhasználás hatékonysá­gának javításához és csökkenteni tud­ták a környezet terhelését. Feladataik nem korlátozódtak a gazdaság egy ágazatára, hanem széleskörűen átfog­ták a teljes termelő és szolgáltató szférát. Állandó megrendelőik közé a kü­lönböző célú erőművek mellett a nagy energiafogyasztású (pl. élelmiszer­­ipari és petrolkémiai) vállalatok is fel­iratkoztak. A gazdasági feltételek je­lentős változása ellenére is sikerült az évente mintegy 10%-kal növekvő ár­bevétel több mint háromnegyedét K+F tevékenységgel, illetve a K+F eredmények alkalmazásával elérni. Az intézet folyamatosan erősíti együttműködési kapcsolatait a nem­zetközi szakmai közélettel a legkor­szerűbb eredmények és módszerek hazai bevezetése érdekében. A piaci pozíciók folyamatos felülvizsgálata és a lehetséges újabb piaci területek fel­kutatása során kiszélesedett külföldi megrendelőik köre, beleértve tenge­rentúli országokat is. Az intézet lét­számának közel kétharmada legalább egy felsőfokú végzettséggel rendelke­zik. A felsőfokú végzettségűek több mint fele vagy tudományos fokozattal vagy több diplomával rendelkezik. A felsőfokú végzettségűek átlagosan egynél több idegen nyelvet beszélnek. Az elért eredmények alátámasztják a tény. hogy az intézet vezérigazgatóját Eötvös Lorártd Díjjal tüntették ki. Gratulálunk a kitüntetetteknek. Bohoczky Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents