Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1998-04-01 / 4. szám
2. oldal Atomerőmű 1998. április A TEIT és a polgármesterek Észrevételek és javaslatok bejelentési és kezelési rendszere A Paksi Atomerőművel - akarva akaratlanul - szomszédságba került 13 település a Dunán innen, s a Dunán túlról. A jó szomszédság Isten áldás, a rossz szomszédság török átok - mondja a közmondás. Róluk szól sorozatunk, mely kicsit településtörténet, kicsit a mai állapotok ábrázolása. Megismerni azért is szükséges, hogy tudjuk, milyen tudati gyökerekből táplálkoznak az ott lakók, mi a véleményük az erőműről, a szomszédságról. A települések polgármesterei vallanak többek közt arról is, számukra mit adott az erőmű, a TEIT, számukra mit jelent e szomszédság. Most Dunaszentbenedek polgármesterét, Füri Bálintot szólaltatjuk meg. A település a Kalocsa felé vezető műút mentén Géderlak és Úszód között mintegy félúton helyezkedik el. Történelmében, gazdasági viszonyaiban tükröződnek a két szomszéd településnél korábban már ábrázolt történelmi, gazdasági hagyományok. E község keletkezéséről sincs hiteles adat, az adókönyvek tanúskodnak arról, hogy mintegy 650 éve már lakták, az 1900-as évektől használatos a Dunaszentbenedek név! A hatvanas évektől az 1.350 főről napjainkig fokozatosan 1.025- re fogyatkozott az itt lakók száma. Nagy hátrány a községnek, hogy a hatvanas években megszüntették a kompjáratot. Az anyagi forrás hiánya miatt arra sem lehet számítani, hogy a működő tőke megjelenne e településkörnyezetben, a fiatalabb korosztály számára nem tudnak biztosítani munkahelyet, ami tovább gerjeszti az elvándorlási hullámot, ilyen körülmények között fejlesztési stratégiáról, kitörési pontokról sem lehet beszélni - jegyzi meg sokatmondóan a polgármester. A község életében mindig is a mezőgazdasági termelés volt a meghatározó fő jövedelmi forrás. Biztos jövedelmet a munkaigényes fűszerpaprika-termesztés jelent. A szövetkezetben a szarvasmarha-tenyésztés a meghatározó, a vele szoros kapcsolatban álló takarmánynövény-termesztéssel együtt. A termelőszövetkezet a földbérlemények miatt jelenleg is fontos szerepet játszik a község gazdasági életében. Egy-egy nagy vállalkozó működik csak a faluban, termelési, vagy más érdekből adódó szövetkezeti társulás nem tudott kialakulni, a regiszt-Füri Bálint rált munkanélküliek száma mintegy 160, de ennél többen vannak, akik már kikerültek a nyilvántartási rendszerből. Kalocsa jelenti manapság is a vonzerőt, azonban az utazási költség miatt ott tartósan nem tudnak munkához jutni a bejáró lakosok. A község költségvetése mintegy 50 millió (’97. évi adat), melyből az önkormányzat működtetése 38 millió forintot emészt fel. A maradék pénzből tehát a község fejlesztésére számottevő összeget nem tudnak fordítani. Útkorszerűsítést hajtottak végre az elmúlt években, megvalósult a gáz, a telefon program, a házak mintegy 20 százalékába vezették be a gázt. Mindezt az tette lehetővé, hogy a TEIT révén az erőműtől lakossági támogatásként 15 millió forintot kapott a község. A TEIT nélkül lényegében más fejlesztési forrása nincs is Dunaszentbenedeknek - jegyzi meg a polgármester. Kérdés azonban - főleg az idősebb korosztály részéről - mennyiben tudják tolerálni mindezt, az erőmű bővítésének koncepciójával együtt. A ’90-'91-es években, az önkormányzatiság kezdeti éveiben e korosztálytól indult ki az atomerőmű ellenes kampány, amely helyi állampolgári engedetlenségi mozgalommá fajult, melyet erősen motivált a különböző érdekeltségi körbe tartozó emberek hozzáállása. Ekkor vált ismét érezhetővé az elvándorlási hullám. Csak a kellő felvilágosítási program után, valamint amikor az erőműellenes hangadók .jóslatai” nem igazolódtak be, akkor csitultak le a kedélyek. Szeretnék viszont, hogy az FOTÓ: BEREGNYEI MIKLÓS erőmű fejlesztésének arányában nagyobb pénzeket használjanak fel a TEIT révén, csak az így kapott források tennék lehetővé a nagyobb arányú fejlesztést Dunaszentbenedeken is. Bánatuk, hogy bár közel vannak az erőmű létesítményeihez, a normatív pénzek azonban nincsenek arányban a pszichológiai teherrel, más településekhez viszonyítottan - jegyzi meg a polgármester. A TEIT mintegy összekötő kapocs működik a település és az erőmű között, melynek révén hiteles, gyors, pontos napi információhoz juthatnak, így könnyebb érvelni a lakossági fórumokon, megismertetni a lakossággal azokat az elképzeléseket, melyek az erőmű jövőjét formálják, melyekből következtetni lehet, milyen hatások érhetik a falut - mondta befejezésül Füri Bálint polgármester. M. M. Pető Iván és Szabó József a friss üzemanyag tárolóban Pető Ivánnak imponál a paksi atomerőmű Március 13-án a paksi atomerőműbe látogatott Pető Iván, a közismert politikus. A villámlátogatáson Pető Ivánt Szabó József vezérigazgató látta vendégül. A politikus megtekintette az üzemi területet, majd a látogató központtal ismerkedett. A programot záró sajtóbeszélgetésen mondta el Pető Iván - miután arra kérték a sajtó megjelent képviselőit, hogy röviden kérdezzenek, mert kihűl az ebédre készített halászlé -, hogy magánemberként már több alkalommal is evett paksi halászlét, amit nagyon szeret. Az erőmű látogatásról annyit mondott, hogy ilyen rövid program után még nem bocsátkozhat messzemenő energiapolitikai kérdésekbe. Ám mivel eddig csak kívülről látta a paksi atomerőművet, várakozással tekintett az üzemi terület meglátogatása elé. Lenyűgöző és imponáló volt számára, amit látott. A világ, a környezete felé nyitott intézmény a paksi atomerőmű, titkai nincsenek, ami a lakosságra tartozik, azt bármikor megtudhatja. Nincs misztérium az atomenergia körül, nincs félnivaló, mert minden rendkívüli dologra felkészültek a szakemberek. (e.M.) Leonardo da Vinci program az ESZI-ben Magyarország 1997 szeptember elsején lépett be teljes jogú tagként az Európai Unió (EU) Leonardo da Vinci programjába. Az Európai Parlament 1998. augusztus 4-én számunkra fontos döntést hozott, jóváhagyta országunk teljes jogú részvételét az EU immár 24 országban működő új programjaiban, így a Leonardo da Vinci nevet viselő, a szakképzésért felelős akcióprogramban is. Magyarország először szerepelhetett egyenrangú partnerként európai uniós programban, melynek alapján remélhetőleg igazolhatóvá válik a szakképzésben elfoglalt helyünk Európában. Az első Tolna megyei sikerről február 14-én olvashattunk a Tolnai Népújságban, „Szakképzés, átjárható határokkal” címmel számoltak be a szekszárdi Bezerédj István Szakközépiskola tanárainak pályázati eredményéről. Dr. Gálos István, a PA Rt. ESZI igazgatója javaslatára Szemes Gábort a Leonardo da Vinci programról kérdeztem. Az Atomerőmű újság 1994. decemberi számunkban megjelent „Beszélgetés Sophia Antipolisról” című cikkére emlékezve felötlött a francia IRA Intézettel történő ESZI-s kapcsolatfelvételünk. — Jól emlékezem, 1994. október 16-24. között Sophia Antiplisban egy tanfolyamon ismerkedtem meg Rene Bachinival, az IRA oktatási igazgatójával, aki meghívott saját intézetébe egy látogatásra - kezdte a beszélgetést Szemes Gábor, az ESZI Főiskolai Irányítástechnikai Szakág vezetője. - Az IRA a Francia Kereskedelmi Kamara támogatásával jött létre, hogy a végzett mérnököknek, technikusoknak és szakmunkásoknak biztosítson továbbképzési lehetőséget, elsősorban az ipari automatizálás területén. Legfőbb céljuk az iparban használatos eszközök készség szintű megismertetése. Nagyon sok tapasztalatot sikerült megszereznünk francia partnerünktől. Amíg a szekszárdi Bezerédj István Szakközépiskola a csereprogramok pályázati felhívásában lett nyertes, az Energetikai Szakképzési Intézet a főpályázók listáján 97 ezer ECU-t pályázva a francia IRA-val, az olasz IFOA-val és a spanyol BC-DAC intézményekkel együtt szerepelt. Megcélzott témánk: gyakorlati felnőtt továbbképzési rendszer felállítása az irányítástechnika területén. — Ez, úgy érzem kimagasló eredmény, amihez gratulálunk, főleg ha áttekintjük a nyertes pályázók 14- es listáját. A Magyar Leonardo Iroda tájékoztatása szerint 400 pályázati dossziét állítottak össze és küldtek el az érdeklődő intézményeknek. Közülük 26 főpályázóként nyújtotta be tervezett projektjét és százra tehető a nyugati főpályázók projektjeihez partnerként kapcsolódó magyar intézmények száma. Látható, hogy mindkét kategóriában volt Tolna megyei nyertes. Az 1999. végéig tartó program kiváló lehetőség arra, hogy magyar és nyugati partnerek olyan szakmai kommunikációt alakítsanak ki egymással, amely a közös fejlődésen, fejlesztéseken keresztül nagymértékben növeli országunk EU csatlakozási esélyeit. — Milyen elvárásokat fogalmaztatok meg a pályázat beadása során? — A brüsszeli irodához benyújtott pályázatunkhoz csatlakozott a francia IRA mellett dr. Silvia Martini, az olasz IFOA és Ricardo Villardel, a spanyol BC-DAC intézmények vezetője is. Jó esélyünk van a fejlett nyugati gyakorlat meghonosítására. Az irányítástechnika, mint a műszaki tudományok egyik ága, az élet minden terén jelen van és kihat a gazdaság számos területére. Az irányítástechnikával foglalkozó magyar szakembereknek is naprakész szakismeretekkel kell rendelkezniük. Modulrendszerű képzési tanfolyamokat dolgozunk ki, feltérképezzük a magyar piacon lévő valós igényeket és bevételt tudunk produkálni iskolánk számára, ezáltal segítve az önálló oktatási tevékenységet, fejlesztési elképzeléseink megvalósítását. Sipos László (Folytatás az 1. oldalról.) A valóság és a dokumentáció egymásnak történő megfeleltetése során tapasztalt eltéréseket rögzíthetjük, értékelhetjük, minősíthetjük. Ha megállapítjuk a nem megfelelőséget, dönthetünk a helyesbítő intézkedésekről. A 102. sz. VU. a PA Rt. összes munkatársa számára biztosít lehetőséget a jobbító szándékú észrevételek, javaslatok és bejelentések megtételére. Szabó Sándor minőségbiztosítási felügyelő mérnöktől a részletekről érdeklődtem: — Mit tekintenek bejelentésnek? — A PA Rt. legfőbb szakmapolitikákban, a minőségbiztonság- és környezetpolitikánkban elköteleztük magunkat e minőséget, biztonságot és környezetünket befolyásoló problémák nyílt feltárására és a feltárt problémák kiküszöbölésére. Elkötelezettségünk gyakorlati megvalósítására szabályozott keretet biztosítva bármely PA Rt-os alkalmazott az általa felismert minőséget, biztonságot, környezetet veszélyeztető körülményre vonatkozó információját a 102. sz. VU-ban szabályozott módon továbbíthatja. — Melyek a kiépített információs csatornák? — Bejelentéseket, javaslatokat lehetőség szerint mindenki a saját közvetlen munkahelyi vezetőjénél tegyen. Abban az esetben, ha a bejelentő nem ezt a módot választja, akkor az MBO-n keresztül is lehetőséget tudunk biztosítani számára jobbító szándékú észrevételének, a tapasztalt eltérések bejelentésének korrekt kezelésére. Az utóbbinál a javaslatokat három formában lehet tenni: telefonon, elektronikus levél útján és papíron írásban. A bejelentéseket lehetőleg azonosítható névvel kérjük megtenni, de névtelen bejelentésekben rögzített eltérések kivizsgálását is elvégzi az MBO. A bejelentéseket munkatársaink a bizalmas ügykezelés eljárása szerint kezelik. Telefonon bejelentést a 67-19-es kapcsolási számú üzenetrögzítőn lehet megtenni. Az E-mail címünk: BEJE kukac npp.hu. A PA Rt. FI és F2 portáin felállított postaládáink erre kiképzett tartóiban az MBO-nak megcímzett borítékokban és a 102. sz. VU mellékletében található javaslattételi lap kitöltésével várjuk az írásbeli észrevételeket. — Mi lesz a sorsa a bejelentéseknek? — A gyűjtött és nyilvántartásba vett bejelentéseket az MBO-n feldolgozzuk, pontosítjuk, értelmezzük. Figyelmen kívül kell hagynunk a nem jobbító szándékkal küldött fenyegető, gúnyolódó, sértegető bejelentéseket. Az azonosító számmal ellátott bejelentőlapot az illetékes igazgatónak el kell küldenünk zárt borítékban, „bizalmas” felirattal. Az illetékes igazgatónak egy héten belül meg kell vizsgálni a bejelentést és értesítést kapunk a meghozott intézkedésről. Ha a bejelentő tudta vállalni nevét, úgy az MBO továbbítja részére a döntésről szóló jelentést. (SL) Fizikaverseny A Szilárd Leó Tehetséggondozó Alapítvány április 28. és 30. között rendezi meg az ESZI-ben az Országos Szilárd Leó Fizikaverseny döntőjét. A programban a megmérettetésen, az elméleti és mérési feladatokon túl erőműlátogatás is szerepel. A rendezvény fő szervezője Csajági Sándor mat-fiz. tanár, munkaközösség-vezető. Pályázati felhívás az 1998. évi Nemzeti Minőségi Díjra A pályázat célja A pályázat célja - a Miniszterelnök 3/1996.(VI.19.) ME rendeleté alapján - a minőségügyben kiemelkedő eredményt felmutató gazdálkodó szervezetek tevékenységének elismerése. A pályázati feltételek Pályázatot nyújthat be bármely, Magyarországon bejegyzett, nyereségérdekeit termelő és szolgáltató szervezet a kereskedelmi társaságok, a jogi személyiségekkel nem rendelkező gazdálkodó, költségvetési és szakmai, illetve tanácsadó szervezetek kivételével. Nem pályázhatnak az 1996. és 1997. évi Nemzeti Minőségi Díj nyertesei. A pályázat benyújtása A pályázat elkészítéséhez és benyújtásához szükséges jelentkezési lap és a részletes, valamennyi szükséges információt tartalmazó pályázati útmutató 3000 Ft-ért (mely tartalmazza az ÁFÁ-t is) beszerezhető a Magyar Ipari és Kereskedelmi Minőségfejlesztési Központban (1063 Budapest, Munkácsy Mihály u. 16., telefon/fax: 332-0362, 331-7549, 331-9311). A pályázat önértékelésen alapul, amely időigényes és széles körű ismereteket igénylő munka. A pályázatok elkészítésének segítése érdekében a Minőségfejlesztési Központ egynapos költségtérítéses felkészítést, konzultációt biztosít a pályázók számára igény szerint 1998. április 23., május 7., 14- én. A korábbi évektől eltérően 1998-ban a vállalkozásoknak pályázati szándékukat 1998. április 30-án 16 óráig előre jelezni kell. A pályázati anyagot pedig legkésőbb 1998. június 5-én 16 óráig kell benyújtani 10 példányban a Minőségfejlesztési Központhoz. A pályázat benyújtásával egyidejűleg az IMFA-MIK 11644006-04459300-44000009 sz. számlára „Nemzeti Minőségi Díj” megjelöléssel be kell fizetni a pályázati eljárás költségét, amely- 250 főnél kevesebb dolgozói létszámú gazdálkodó szervezet esetén 100.000 Ft+ÁFA,- 250 fő és e feletti dolgozói létszámú gazdálkodó szervezet esetén 200.000 Ft+ÁFA. A pályázatok elbírálásának rendje A beérkezett pályázatokat a Nemzeti Minőségi Díj Bizottság bírálja el, szakértők bevonásával. A bizottság javaslatát az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter terjeszti döntésre a miniszterelnök elé. Összesen négy díj ítélhető oda a termelő és szolgáltató vállalatoknak, vállalkozásoknak. A pályázatok értékelését és a döntési folyamat során nyert üzleti információkat bizalmasan kezelik. A nyertesek oklevelet és névre szóló képzőművészeti kisplasztikát kapnak teljesítményük elismeréseként, amelyeket a miniszterelnök ünnepélyes keretek között 1998. november 13-án nyújt át. A nyertesek jogosultak továbbá ezt a tényt üzleti dokumentumaikon, reklámanyagaikon feltüntetni. A díjazottak névsora megjelenik a Magyar Közlönyben.
